Új Szó, 1972. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-05 / 3. szám, szerda
A bratislavai főpályaudvar egy részének panorámája. (A szerző felvétele) TIZENÖT SZÁZALÉKKAL NAGYOBB FBREALOM A Csehszlovák Államvasutak ötéves terve Szlovákiai területén Egyre növekvő kereskedelmi forgalmunk a szocialista országokkal, főleg a Szovjetunióval állandóan növeli a vasúti szállításokra háruló feladatokat. Ez főleg Szlovákia területén mutatkozik meg, ahol a szállítási és a rakodási teljesítmények háromszor nagyobb mértékben növekedtek az elmúlt évek alatt, mint országos viszonylatban. A vasúti forgalomra kihatással lesz a jövőben Szlovákia további iparosítása, valamint a szocialista államokkal való integrációs kapcsolatok elmélyülése is. Mindez a Csehszlovák Államvasutak dolgozóitól az ötödik ötéves terv folyamán komoly felkészülést igényel. Mielőtt azonban megemlítenénk az ötödik ötéves terv feladatait, vizsgáljuk meg, milyen eredményeket értek el vasutasaink a megelőző, 1965-től 1970-ig terjedő időszakban. A vasutasok fokozott figyelmet fordítottak a tehervagonok körforgási idejének lecsökkentésére. Az 1970. évi terv az 1965-ös szinthez mérve csupán 0,24 órás csökkenést írt elő, ezzel szemben a valóságban 1,84 órás csökkentést sikerült elérni. Jól kihasználták a mozdonyokat is, ahol a teljesítmény több mint 21 %-kal növekedett. A feladatok teljesítéséhez a technikai fejlődés is hozzájárult. Míg 1965 elején a teljesítményeknek több mint a felét gőzmozdonyok látták el, 1970- ben a gőzvontatás a teljesítmények hetedrészére csökkent, a vontatást döntő mértékben Diesel- és villanymozdonyok látták el. A Diesel- és villanymozdonyok üzembehelyezésén kívül a műszaki fejlődéshez a Bfeclav—Bratislava —Štúrovó-i, valamint a Nové Zámky—Komárno-i szakasz villamosítása is hozzájárult. Jelentős mértékben javult a karbantartás gépesítése, éspedig 28,2 %-ról 85,3 %-ra. A vágányok felújításánál a munkákat 100 %-ban gépesítették, ezt 57 nehéz géprendszer üzembehelyezése tette lehetővé. A személyszállításban 1965 és 1970 között a személyautók elterjedése és a ČSAD szolgál* tatásainak növekedése következtében lényeges csökkenés volt tapasztalható. Ennek ellenére a személyvonatok száma nem csökkent, sőt, a kéttengelyű személyszállító vagonok négytengelyű vagonokra való lecserélésével javult a személy- vonatok összetétele, a szerelvények befogadóképessége és az utazás színvonala. Ez a fejlődés a Magas-Tátra körzetében is megnyilvánult, ahová új, nagyobb teljesítményű villamos kocsik kerültek, felújították a Starý Smokovecről a Hrebie- nokra vezető felszíni drótkötélpályát, felépült a štrbai állomásról a Csorba-tóra vezető fogaskerekű vasút, valamint a Nové Štrbské Pleso-i vasútállomás. A beruházási építkezések keretében az említett időszakban 645 km hosszúságú új vágányt raktak le. A fontosabbak közül megemlíthetjük az Užhorodról Haniskára vezető széles vágá- nyú vasutat, az Orlov—Plaveč— Podolínec-i vonal befejezését, a bratislavai rendező pályaudvar megépítését, valamint a Keletszlovákiai Vasmű bekapcsolását a ČSD hálózatába. A Čierna nad Tisou-i átrakodó állomáson szintén épültek új üzemrészek. A biztonságosabb forgalom érdekében 20 relés vezérlésű biztonsági berendezést és 98 km autoblokkot helyeztek üzembe, 189 vasúti átjárót pedig automatikus jelzőberendezéssel láttak el. A fontosabb építmények közül megemlíthetjük a Nové Zámky-i vasútállomás építésének befejezését, valamint a košicei vasútállomás széles körű útépítési munkálatainak a megkezdését. Ezen kívül 17 új állomásépület és 57 szociális berendezés épült fel. Az ötödik ötéves terv alatt Szlovákiában a vasúti forgalomnak mintegy 15 %-os növelésével számolunk. Ez a növekedés elsősorban a fő vasútvonalakat és gócpontokat terheli, leginkább a Čierna nad Tisou— Košice—Žilina—-Púchov (Nový Bohumín-i) vonalat. Ennek a vonalnak a kihasználása az ötéves terv végén rendkívül magas lesz, forgalmi csúcsok idején eléri a 100 %-ot. Az említett fő vonal mellett megnövekszik néhány további, elsősorban a Fiíakovo—Zvolen—Nové Zámky-i, a Chynorany—Trenčín —Trenčianska Teplá-i, a Plaveč —Prešov-i és a Horná Štubňa— Hronská Dúbrava-i vonalak kihasználása, mintegy 95 %-ra. Igen szoros lesz a forgalom a košicei, a vrútkyi és a žilinai gócpontokban. Az ötéves terv folyamán sor kerül a Nové1 Zámky és Zvolen közötti pályaszakasz újjáépítésére és megkezdik az előkészületeket a szakasz villamosítására. Folytatjuk a košicei, valamint a Bratislava—Kelet-i gócpontok kiépítését, megkezdik a Žilina—Teplička-i rendező pályaudvar építését. Jelentős mértékben meggyorsul a kelet-szlovákiai átrakodó állomások műszaki átépítése. Speciális átrakodó berendezéseket létesítenek a gabona, a fa és az autók átrakásához. A konténeres szállítás megkezdéséhez felépítik a Čierna nad Tisou-i és a bratislavai rakodókat. A vasúti szállításokra háruló feladatok 1975 után is növekedni fognak, az északi vonal azonban nem bír el további terhelést. Ezért a Košice—Plešivec —Zvolen—Nové Zámky-i vonal teljesítő képességének megnövekedése után a szállítási feladatok jelentős része erre a vonalra összpontosul. Az ötéves terv 177 Dieselmozdony és 55 villanymozdony üzembe helyezésével számol, ami az ötéves terv végére lehetővé teszi a gőzmozdonyok teljes felszámolását. A villamosítás tovább folytatódik a Ky- sak—Prešov-i vonalon, valamint sor kerül villamosított vonalaink bekötésére a magyarországi villamosított vonalakkal a Štúrovo—Szob-i és a Komárno—Komárom-i átkelőhelyeken. A vágányokat 1075 km hosszúságban építik újjá és további 650 km hosszú érintkezés nélküli sínpárt helyeznek üzembe. Nogyobb gondot fordítanak a szállítások biztonságának növelésére. 42 állomást látnak el relés vezérlésű biztonsági berendezéssel és 272 vasúti átjáró kap villamos jelzőberendezést. A távbeszélő vonalakat 240 km hosszúságban kábelesítik. Kiépítenek 3 távíró központot és 17 automatikus telefonközpontot, összesen 2480 kapcsolt telefonkészülékkel. Egyre nagyobb jelentőségű a számítási technika is, ezért a már megépített prágai számító- központ mellé a bratislavai és a košicei számítóközpont megépítésére is sor kerül. Az ötödik ötéves terv a személyszállítás 6 °/o-os növekedésével számol. Ennek megfelelően növekszik a személyvonatok száma is. 607 új személy- szállító vagon üzembe helyezésével korszerűbbé válnak a szerelvények, a régi vagonokat pedig kiselejtezik. 13 vasútállomáson új fogadóépület létesül, további négyet pedig átépítenek. Bár a felsorolt intézkedések teljes mértékben nem fedezik a vasúti forgalom szükségleteit, mégis adva vannak a feltételek a Csehszlovák Államvasutakra háruló feladatok sikeres végrehajtására. Ezt igazolják a Keleti Vasutak legutóbbi műszakigazdasági konferenciájának határozatai is. A vasutasok helyt álltak a múltban és a jövőben is helyt fognak állni. ANDREJ TUSER Visszapillantás és előretekintés Mit értünk el az óévben és mi vár ránk az új esztendőben Néhány lépést tettünk meg csak az új esztendőben, természetes tehát, hogy nem rendelkezünk még az óév végleges gazdaságfejlesztési eredményéivel. Ennek ellenére már most bátran leszögezhetjük, hogy az 1971-es esztendő nemcsak politikai szempontból hozta meg a konszolidáció betetőzését, hanem az anyagi bázis viszonylatában is olyan eredményekkel járt, amelyek a gazdasági életben több esztendőn át — főleg az 19B8— 1969-es időszakban, de jóval azelőtt is — felhalmozódott és elmélyült hibák, fogyatékosságok következetes megszüntetésével kecsegtetnek. Előzetes, hozzávetőleges, de megalapozott számítások szerint 1971-ben — csak néhány kulcsfontosságú szakaszt említünk meg — az ipar termelése 7 százalékkal, a mezőgazdaságé 2,8 százalékkal, a külkereskedelmi árucsere több mint 9 százalékkal, a nemzeti jövedelem 4,5 százalékkal gyarapodott. Az embereknek még ennél is többet mond, hogy a személyi fogyasztás — s ezt saját tapasztalatain általában minden réteg lemérhette — 6 százalékkal (!) szárnyalta túl azt a szintet, amelyet az ötéves terv irányelvei az említett esztendőre előírtak. Ezzel párhuzamosan a kiskereskedelmi áruforgalom mintegy 5,5 százalékkal gyarapodott és további örvendetes tény: a lakásépítésben túlléptük a bűvös százezres határt, s joggal feltételezhető, hogy 1971-ben 104 000 új lakás talál gazdára. A párt céltudatos és elvszerű politikája, amely visszhangra talált a legszélesebb népi rétegek körében és az eddiginél jóval serényebb, kezdeményezőbb és — ne féljünk a szótól — tudatosabb és öntu- datosabb munkára vezetett, meghozta gyümölcsét a népjóléti intézkedésekben is. Ki ne emlékezne arra, hogy tavaly néhány olyan messzemenő szociális intézkedés történt, amely milliók életét könnyítette meg. Lehetségessé vált továbbá az árleszállítás is, amely hosszú évek óta már csak az emlékezetünkben élt. Mindennek velejárója a sokat mondó tény: tavaly — több esztendő után első ízben — nem emelkedtek, hanem csők* kentek a létfenntartási költségek, mégpedig a lakosság minden csoportjában. Persze ne kiabáljuk el a dolgokat, hiszen ebben a joggal dicsért óévben is voltak szépszerével kedvezőtlen jelenségek, amelyeknek következményeit és terhét úgyszintén megérezhettük a saját bőrünkön. Említsük meg főleg azt, hogy a gazdaságfejlesztés intenzitása és hatékonysága, a tartalékok feltárása és észszerű kiaknázása még mindig gyenge pontunk. Másszó' val, távolról sem éltünk eléggé a rendelkezésünkre álló lehetőségekkel mind a munkaerők, mind a kapacitások, valamint a technika effektívebb hasznosításában. Márpedig éppen ez alapvető követelmény a tudományos-műszaki forradalom kibontakozásának „hajnalán“. Ezért nem a véletlen műve, hogy ez idén figyelmünk éppen erre irányul. Fő célkitűzéseink közé tartozik növelni a gazdasági élet fellendítésének dinamikáját, a termelés hatékonyságát, emelni minőségi színvonalát, szilárdítani a munka- és a technológiai fegyelmet és feltárni minden tartalékot. Milyenek az 5. ötéves terv második évének konkrét célkitűzései és kilátásai? Számolunk azzal, hogy az ipar termelését 5,3 százalékkal, az építőipar volumenét pedig 8,6 százalékkal fogjuk növelni. Az eddiginél nagyobb iramban (5 százalék) fejlesztjük a mezőgazdasági termelést, miközben keretén belül az árutermelés 8 százalékkal, a vágómarha felvásárlása 2,3 százalékkal, a vágósertésé 6 százalékkal és a tejé majdnem 4 százalékkal lesz nagyobb. A nemzeti jövedelem gyarapodása kiteszi az 5 százalékot. Figyelemre méltó alapvető körülmény, hogy ezeket az eredményeket majdnem kizárólag a munkatermelékenység növelésével kell elérnünk. A produktivitást — a tervnek megfelelően — az iparban 4,8, az építőiparban 5,4 százalékkal fokozzuk. Mindez természetszerűleg ismét tükröződni fog az élet- színvonal alakulásában is. Többek között a kiskereskedelmi áruforgalom 5,1 százalékkal, ebből az iparcikkek értékesítése 8,7 százalékkal, az élelmiszeré 3,5 százalékkal emelkedik. (Számos embert érdekel az alábbi adat is: 1972-ben teljes 12 százalékkal több személygépkocsi és 10 százalékkal több építőanyag kerül eladásra.) A lakások építésében ismét készülünk a százezres szint túlszárnyalására. Van tehát minek örülnünk, de egyben — jól felfogott saját érdekünkben — mire felkészülnünk is. Most is érvényes ugyanis: a manna nem hull az égből a szájunkba. Jól meg kell fognunk a munka nehezebbik végét, hogy mire megöregszik ez az esztendő is, az eddiginél még többel biztató új eredmények szülessenek. GÁLY IVÁN EGY ÉV MÉRLEGE A Rimavská Sobota-i (Rimaszombat) Járási Mezőgazdasági Társulás fő tervezője, H u s z t i István mezőgazdász úgy mérlegeli a járás szövetkezeteinek munkaeredményeit, hogy összehasonlítja a négy évvel ezelőtt elértekkel. A szövetkezetek földterületének 54,5 százaléka szántóföld. Ennek nagyobb részén, 55,1, százalékán, tavaly szemesnövényeket termesztettek. Búzából hektáronként átlagosan 34,1 q termett, míg négy évvel ezelőtt csak 22,2 q, tavaszi árpából pedig 33,4 q a négy évvel ezelőtti 19,5 mázsás hektárhozammal szemben. A szemes kukorica hozama 37 q volt hektáronként; négy évvel ezelőtt viszont csak 23,2 q. A cukorrépának nem kedvezett az időjárás. Ennek ellenére 290 q termett hektáronként, míg négy évvel ezelőtt 271,4 q. Szép eredmények. Nyílt titok, hogy ezek az eredmények a lényegesen jobb agrotechnikának, a talajba juttatott több tápanyag hatásának köszönhetők. Négy évvel ezelőtt 12 millió korona értékű műtrágyát kaptak a szövetkezeti földek. Tavaly már 27 millió korona értékűt. Javult a növényvédelem is. Merészebben gépesítették a munkálatokat. Négy évvel ezelőtt a járás szövetkezetei 135 kombájnnal rendelkeztek. Most 220 kombájnt számlálnak. Húsból tavaly 80 460 mázsa volt a teljesített beadás, eladás. Négy évvel ezelőtt csak 66 787 mázsa. Tejből 8 millió literrel többet termeltek, mint négy évvel ezelőtt, amikor az évi fe- jési átlag csak 1811 liter volt. Tavaly úgy tudtak 23 millió 200 ezer liter tejet termelni, hogy egy tehén évi fejési átlaga már 2550 liter volt. Az elért eredmények a jobb állattartásnak, a jobb takarmányozási technikának, a gondozók anyagi érdekeltsége fokozásának és az eszközölt beruházásoknak köszönhetők. Probléma a dolgozók életkora. Tavaly a szövetkezetesek mindössze 13,7 százaléka volt 30 évesnél fiatalabb. A jövőben úgy próbálnak javítani ezen a helyzeten, hogy többet törődnek majd a lakáskultúra fejlesztésének problémáival, a szövetkezetek melletti szociális létesítmények, klubok, étkezdék építésével. Továbbra is érvényben marad a toborzási pótlék, a főiskolások ösztöndíja és a fiatal házasok anyagi támogatása. Nagy szerepet vállaltak magukra a termelés egyes ágazataiban a járás élenjáró szövetkezetei, a Veiké Teriakovce-i (Nagytörék), a šafárikovoi (Tornaija), a gemeri (Gömör) és a lenártovcei (Lénártfalva). Biztatóak is a mutatkozó eredmények, de nem kielégítőek, mert az ötéves terv még igényesebb feladatok teljesítését kívánja. 1975-ben a növénytermesztésben 265 millió korona értéket kell elérni. Megfontoltan kell foglalkozni a szövetkezetek egyesítésével, a szakosított termelés megvalósításával. Ismerve a gömöriek munkaszeretetét, a tavalyi munkaeredményeket, melyek jobbak mint a négy évvel ezelőttiek, bízhatunk az igényes feladatok teljesítésében is. PIERZCHALA JÖZSEF ÚJ sző 1972. I. 5.
