Új Szó, 1972. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-21 / 17. szám, péntek

tok mint önálló gazdasági egységek egyes gépek és beren­dezések közös használatára egyesülnek, — vália'atközi kooperáció, amelynek során a vállalatok mint önálló gazdasági egységek a növényi és az állattenyész­tési termelés közös tervezésére és megvalósítására egyesül­nek, — közös vállalatok a növényi termelésben szakosított szol­gáltatások nyújtására, különösen agrokémiai központok, — vállalatkö?i létesítmények borjú- és növendékmarha-te- nyésztésre, fejtőstehén tartásra, szarvasmarha-hizlalásra, va­lamint az állattenyésztési termelés néhány más ágazata szá­mára, — közös vállalatok tojás-, baromfi- és sertéshús-termelésre, esetleg más termelési ágazatokra, . Feltételezik, hogy a kooperáció azon formáinál, amikor nem létesül új vállalat, a részt vevő vállalatok kölcsönös kapcsolatait szerződéssel kell rendezni, amely meghatározná a tevékenység fajtáját és terjedelmét, valamint a kooperáció résztvevőinek jogait és kötelességeit. A kooperáló vállalatok kölcsönös kapcsolatainak fő elvei kötelező jogi előírásokhoz igazodnának, míg a kooperációs tevékenység tartalma a részt vevő vállalatok megállapodásától függne. A kooperációs kapcsolatok fejlődése eszköz a termelés sza­kosítása és összpontosítása olyan fokának eléréséhez, amely megfelel a termelőerők továbbfejlesztése szükségleteinek. Célszerű tehát, hogy a szövetkezetek és egyéb mezőgazdasá­gi vállalatok a kooperációs szerződések megkötésekor a me­zőgazdasági termelés fejlesztésének, elhelyezésének járási koncepciójából, valamint a kooperáció egyes formái méretei­nek és irányzatának gazdaságilag kiszámított előnyösségéből induljanak ki. A kooperációs szerződésekben (új közös vállalat keletke­zése nélkül 1 a kooperáció résztvevőinek mindenekelőtt meg kell állapodniok: a tevékenység irányában és méreteiben, megvalósítása módozataiban, a részt vevő szervezetek jogai­ban és kötelességeiben, valamint abban, milyen arányban járulnak hozzá a tevékenység elvégzésével kapcsolatos költ­ségek fedezéséhez. Meg kell határozni a gazdasági kapcso­latok rendszerét a kooperáció keretében (ez főként az egy­séges teljesítménynormákra, a tarifadíjszabásra, a költségek egvséges nyilvántartására, a közös elszámolás szabályaira stb. vonatkozik}, a kooperációs tervek összetételét és a kö­zös berendezések (gép) üzemeltetőjét, annak felelősségét, valamint a kooperáció többi résztvevőjéhez fűződő kapcsola­tokat stb. A közös vállalatok számára készült jogi rendezés feltételezi, hogy e vállalatokat vagy csak szövetkezetek, vagy pedig szö­vetkezetek állami mezőgazdasági vagy más gazdasági szerve­zetekkel együtt fognak alapítani. A tagvállalatok a közös vál­lalat alakításáról szóló szerződésben' mindenekelőtt a követ­kezőket határozzák meg: a terjedelmet és a feltételeket, ame­lyek szerint részt vesznek a vállalat tevékenységében és irányításában, továbbá azt, hogyan vesznek részt a gazdasági eredmény elosztásában, hogyan kamatoztatják a tagsági oszta­lékokat stb. Egyelőre azt mérlegelik, hogy a nyereségnek azt a részét, amely elosztásra kerülne a tagok között 20—30 °/o- ban a tagsági részek nagysága alapján, 70—80 0/o-ban pedig az egyes vállalatok által szállított közbeeső termék értéke alapján osztják el. Javasolják továbbá, hogy a tagsági része­ket a Csehszlovák Állami Bank kamatlába szerint kamatoz­tassák, mely 1 %-al is növelhető, a beruházási és az üzemi kölcsönök kamatoztatása teljesen az állami bank kamatlába szerint történik. Az agrokémiai tevékenységet végző közös vállalatoknál olyan gazdálkodási rendszer lesz célszerű, amely lehetővé teszi a végzett munkák és szolgáltatások vállalaton belüli árakban való kiszámlázását, lényegében önköltségi színvonalon, az egyes munkákért és szolgáltatásokért csupán a vállalati ala­pok dotációjával emelve. Ajánlatos, hogy e közös vállalatokba további vállalatok, főként a mezőgazdasági ellátó és felvásárló vállalatok, valamint a GTÁ-k is bekapcsolódjanak. A kooperáció fő alapelve az, hogy alá van rendelve az egyes termelési ágazatok és szolgáltatások összpontosítása és szakosítása szükségleteinek. Ebből egyúttal az következik, hogy a mezőgazdasági vállalatok a kooperáció különféle for­máinak és fokozatainak lehetnek tagjai. Jobb szolgáltatásokat a mezőgazdaság számára A mezőgazdasági termelés ésszerűsítésének oszthatatlan ré­sze az egyes szolgáltatások szervezésének helyzete, funkciója és tevékenységének tartalma. A gép- és traktorállomásuk a mezőgazdasági gépjavító üze­mekkel egyUtt biztosítják az állami műszaki politikát a mező­gazdaságban. Tevékenységük főként a nagyobb javítások el­végzésére, a folyamatos javításoknál és a karbantartásnál a szervezési és műszaki segítségre összpontosul. Továbbá szer­vizszolgálatot végeznek a mezőgazdaság számára szállított mű­szaki felszerelés tekintetében, elvégzik a villanyszerelési mun­kákat, beleértve a karbantartást, az istáilófelszerelések és egyéb műszaki berendezések szerelését és karbantartását. Egyes technológiai berendezéseket és pótalkatrészeket fognak gyártani, és továbbra is saját eszközeikkel közvetlenül vagy a kooperáció keretében elvégzik a mezőgazdasági munkák egyes fajtáit. Fontos feladatuk a tanoncképzés saját szükség­leteik és a mezőgazdasági vállalatok számára, valamint a gé­pesítő káderek továbbképzése. A mezőgazdasági ellátó és felvásárló vállalatok főként rak­tárak, gabonaátvevő berendezések, esetleg más termények át­vételére szolgáló beruházások létesítésére, a mezőgazdasági termékek külső szállítására és a mezőgazdasági eszközök köz­vetítésére fordítják tevékenységüket. Az állattenyésztési ter­melés fejlesztése szempontjából igen fontos tevékenységük a takarmánykeverékek termelésének növelése és minőségének javítása. A növénynemesítő és vetőmagtermesztő vállalatok kibővítik a vetőmag- és ültetőanyag-termelést, mégpedig úgy, hogy a fő terményeknél fokozatosan megvalósulhasson az évenkénti vál­tás. Az új nemesítés biztosítja, hogy egyre nagyobb hozamú fajták álljanak rendelkezésre, amelyek alkalmasak a magas fokú koncentrációra és a korszerű technológia alkalmazásá­ra. Bővítik tanácsadói tevékenységüket az új fajták beveze­tésénél. A fajtatenyésztő állami vállalatok tevékenysége elsősorban egyes tenyészetek nemesítésére irányul, mégpedig a tenyé­szetek összpontosítása és szakosítása feltételeinek alapján, valamint a nagyüzemi termelési technológia szempontjából fontos hasznossági és egészségügyi tulajdonságok megjaví­tására a jóváhagyott munkaprogramoknak megfelelően. Az állami állatorvosi igazgatóság a gazdasági állatok ma­gas fokú összpontosítása számára megbízható megelőző és gyógyászati gondoskodást biztosít. Célszerű lesz az állattenyésztési és az állatorvosi dolgozók egyes új munkaformáit és elosztásukat is mérlegelni a ko­operáció szükségletei szerint úgy, hogy az egyes tenyészetek­ben fokozódjék e két szervezet felelőssége az újratermelési folyamat eredményeiért. Hasonlóak a többi szolgáltatási szervezet és vállalat fela­datai, hogy segítsék megvalósítani a mezőgazdasági termelés fejlesztésének fő irányait. A kongresszus előtti vita megfelelő alkalom arra, hogy a szövetkezeti tagok, valamint az állami gazdaságok dolgozói is kezdeményező javaslataikkal hozzájáruljanak e problémák legcélszerűbb megoldásához. Korszerű épületeket és gépeket az új szakaszban Az ötödik ötéves terv célkitűzéseinek eléréséhez a mezőgaz­daságban a koncentráció és a szakosítás fejlesztésének cél­kitűzéseivel összhangban az eddiginél jobban kell biztosítani az anyagi-műszaki szükségleteket Ez megköveteli, hogy az íparágazatok, főként a gépipar, a vegyipar, az építőipari ter­melés és az építőanyag-termelés egyre tökéletesebb és jobö 8

Next

/
Thumbnails
Contents