Új Szó, 1972. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-16 / 2. szám, Vasárnapi Új Szó
TANACS Az egyik asszony panaszolja 07 orvosnak: — Professzor úr, mihelyt lefekszem, elalszom. — Minden este ez történik? — Igen. Mit tegyek? — Cseréljen férjet... OK Az ismert slágerénekesnő felkéri az ügyvédet. — Válni szeretnék. — Hogyhogy? ' Hiszen alig egy hete ment férjhez kiváló pályatársához. — Igen, de azóta veszekszünk. — S mi okból? — Nagyobb betűkkel írta alá a nevét az anyakönyvvezetőnél, mint én! PÁRBESZÉD — Tudod, fenő, én egy ismert beatzenekar nélkülözhetetlen tagja vagyok. — Áh, szóval gitáros vagy? — Nem. Villanyszerelő ... MUNKAVÉDELEM Felirat egy üzem falán: „Felkérjük kedves női munkatársainkat, hogy ha bő a munkaruhájuk, akkor óvakodjanak a gépektől, ha pedig feszes, akkor a férfiaktól!" KÉPMUTATÁS Sopánkai sétál az utcán a feleségével. Egyszer csak hirtelen így szól az asszonyhoz: — Azonnal vágj boldog és megelégedett képet! Erre tart a volt feleségem! ISKOLÁBAN A tanítónéni megkérdi Mórickától: — Móricka, örülnél, ha én lennék az édesanyád? A kisfiú ravaszkásan mosolyog: — . örülnék, de a papám egyenesen boldog lennel TÚLÉLTE — Mondja, Kiss, átélt maga már életében legalább egy vasúti szerencsétlenséget? — Igen. — Mikor? — Egyszer az egyik szerelmemmel és annak édesapjával utaztam vonaton, s amikor alagútba értünk a lány helyett az apját csókoltam meg! NEHÉZ ÖSSZEADNI Kudlacsek megkérdi az esküvő után feleségétől: — Mondd, szívem, hány férfit szerettél előttem? Az asszony nem felel. Egy idő múlva megkérdi a férfi: — Szivecském, megnémultál, vagy nincs mit mondanod? Mire az asszony: — Várj egy kicsit, nem olyan könnyű őket összeadni! SZÁLLODÁBAN Egy férfi és egy nő lép oda a szálloda vezetőjéhez. — Van kérem kiadó szobájuk? — Van, de csak akkor adhatjuk ki, ha önök házasok. Mire az asszony: — Akkor rendben. Mindketten házasok vagyunk! Utcai hirdetmény (Vasvári Anna rajza) TÉRDEN Szabó megkérdezi barátjától: — Mondd, Pista, hogy végződött tegnapi vitád a feleségeddel? — Jól. Az asszony térden állva könyörgött nekem. — És mit mondott? — Azt, hogy gyere ki az ágy alól, Pista! bevált Asszonyok beszélgetnek gyermekeikről. — Tavaly egy asztrológus megjósolta kislányomnak, hogy megismerkedik egy csinos fiatalemberrel — meséli Cicvarekné —, megházasodnak és ikreik születnek. firahováczné megkérdi: — Na, és minden bevált? — Csak az ikrek ... RIPORT A rádió riportere megkérdi az egyik férfit: — Mondja, maga az a cipész, akinek tizenkét gyermeke van? Mire a férfi: — Nem kérem, én csak a segédje vagyok ... DUDA Kovács mondja Szabónak: — Ki nem állhatom, ha az autók dudálnak itt az ablak alatt. — Miért? — Azért, mert a feleségein valamilyen sofőrrel szökött meg, s ha dudálást hallok, mindig megijedek, hogy visszajött! KÉRDÉS Egy falusi asszony* ka a következő kérdéssel fordult a női hetilap orvosi tanácsadó rovatához: „Férjem a mezőn kiválóon dolgozik, dé amint bejön a tanyára... Mit tegyek? Néhány hét múlva elolvashatta a választ* laszi. „Menjen ki utána a mezőre!" — Mondja, szerzett ön az eddigi munkája során tapasztalatokat? — Hogyne, hiszen csak az elmúlt esztendőben hat munkahelyen dolgoztam! (J. Molín rajza) Az ólom Sokfélét szoktam álmodni. Sokféle marhaságot. Ezek közül az egyik mindig visszatér: Meghívtak vacsorára a Buckhingham palotába. Kinyílik előttem a díszterem hatalmas ajtaja és belépek. Mindenki engem bámul, illetőleg csodálatos öltözékemet: tiroli nadrág, lila térdzokni és micisapka. A királynő elé érve leveszem a micisapkát, mire a koronás hölgy barátságos közvetlenséggel barackot nyom a buksimra. Aztán hirtelen zavarba jön és valamit súg a mellette álldogáló szárnysegédnek. Hallom a szavait: „fézusmária, nincs elég ülőhely! Szaladjon át a szomszédba a Karpfenstein bácsihoz, tudja, ott a földszinten balra, a házmesterlakásba és kérjen tőle kölcsön egy hokkedutr Motor hiba Száguld a gépkocsi Trnava felé. Az országút csendes. Napsütéses őszi reggel van. A kocsi lassít és az egyik kanyarban leáll. A kilométerkő mellett egy kis Fiat búslakodik. Jó oka van rá, mert nekivezették a kilométerkőnek. Egy magas férfi hajol ingadozva a ripityomra zúzódott motorház fölé. Amikor érdeklődünk a történtek felől, felénk imbolyog. Olyan részeg, hogy alig tud lépni, húszméteres körzetben érezhető a szilvapálinka aromája. A férfi kettőt csuklik aztán kinyilatkoztatja: — Hát mit... mit szólnak ehhez a disznó- sághoz? Tegnap vettem ezt az izét... ezt a micsodái... ezt a kocsit és már az első úton elromlott a motor ... > Idill Az áruházban kevés az érdeklődő, csak a fehérnemű osztályon látható némi élénkebb mozgás. Három eladónő rohanva hordja az árut a vevő felé. A vevő: kb. 19 éves ragyogó csinibaba. Életveszélyes szexbomba, a filmcenzúra még felöltözve is betiltaná, mint pornográfiát. Mögötte ott áll egy férfi. Totyakos és kövér. Mindkét keze tele csomagokkal. Kopasz feje izzad. Szuszog á szájával, az orrával, talán még a fülével is. A két lábon járó pornofilm megszólal: — Csomagolják be! Lajos, fizess! Lajos nyöszörög: — Mozdulni sem tudok! — Jaj de ügyefogyott vagy Lajos! Hol a pénztárcád? Es benyúl a férfi kabátjába, kiveszi a Lajos pénztárcáját és a szegény öreg, kopasz Lajos nem ordít, hogy segítség, zsebtolvaj, hanem beleegyezően szuszog. A csinibaba fizet, újabb néhány csomagot helyez el a málhás lovon, illetőleg a málhás Lajoson és elindulnak egy másik osztály felé. A bájtündér Lajos fülébe sziszeg: — Húzd ki magad Lajos, nem a feleségeddel vagy! Szakértő A képkereskedés kirakata előtt egy házaspár nézelődik. Most szálltak ki a kocsiból, cukrász- süteményt táplálkoztak és most képeket néznek. A nő arcán legalább két évtizedet álcázó kence. Kence nélkül legalább 45 tavaszt látott, de 14 évig vak volt. A férfi beszél: — Hát itt kérlek semmit sem veszünk. Tudod, hogy nem vagyok zsugori, aranyat szívesen veszek, de ilyesmit nem. Nem támogatom ezeket a léha festőket. Nézd kérlek, én aztán igazán értek hozzá... ott a sarokban, nézd azt a képet, nézd milyen kicsi... és nézd az árcédulát: 4000 korona! Atyaisten! Négyezer korona! A nyersanyagért legfeljebb 20 koronát adott és négy-öt óra alatt lekente ezt a képet. Ezer koronát akar keresni óránként... de engem nem ver át, én egy fillért sem adok ki festményre, meg szoborra, nekem ne mondják, hogy a művészet így, meg a művészet úgy, mert én igazán értek hozzá ... A nő olyan ájult gyönyörűséggel bámulja a férfit, mint az éhes tehén a nagy kupac cukorrépát. Érthető, valóban imádni kell ezt a pasast, ha így ért a művészethez. A siker Néhány évvel ezelőtt hosszú levelet kaptam egy olvasótól. Leírta panaszait, szomorúságát és dicsérte a cikkeimet. Asszony, több gyermeke és több problémája van. Tanácsot kért, hogyan oldhatná meg problémáit. Ez a levél négy oldal terjedelmű volt. Néhány hónap múlva nyolcoldalas levelet kaptam tőle. Szöveg nagyjából ugyanaz, csak a problémák változtak. Ebben a levélben már egy lepréselt havasi gyopárt is küldött. Persze nekem nagy volt a mellényem, hogy íme olvasóim már nem egyházi személyeknek gyónnak, hanem nekem. A harmadik levél 16 oldalas volt. Ügy megdicsért, hogy szinte már sokállottam, (ámbár jól jön az a kis dicséret, hiszen szidják az embert elegen). Részletesen válaszoltam, megköszöntem az elismerést és igyekeztem megoldani legújabb problémáit. Aztán kaptam egy 24 oldalas levelet, tele bibliai idézetekkel és azzal a felszólítással, hogy csatlakozzam az igazhivők, a jehovisták táborához, mert az ilyen embernek, mint én vagyok — ott a helyem, ugyanis akkor holtbiztos, hogy bejutok a mennyeknek országába. Másfél sorban közöltem, hogy ateista vagyok. Azóta nem dicsér senki. Így múlik el minden földi dicsőség. P. Gy. MAR AKltOR IS...- Gutenberg, éu^ ten berg! Már mégint ,a betűiddel vacakolsz? (Sajdik L. karikatúrája^ — T udod, a papa nagyon félt engem!