Új Szó, 1972. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-16 / 2. szám, Vasárnapi Új Szó
A HET KEPEKBEN VASÁRNAP 1972. január 16.* A NAP kel — Bratislava: 7.44, nyugszik: 16.18 órakor. Košice: 7,28, nyugszik: 16.02 órakor. A HOLD kel: 7.34, nyugszik: 16.21 órakor. NÉVNAPJUKON SZERETETTEL KÖSZONT JÜK GUSZTÁV - KRISZTINA nevű kedves olvasóinkat ■ 1832-ben született MICHEL BRÉAL francia nyelvész, esszéista, az összehasonlító nyelvészet egyik legeredményesebb modern francia mestere (+ 1915). ■ 1847-ben született SVE- TOZÁR HURBAN-VAJANSKÝ szlovák iró, szerkesztő (+ 1916). ■ 1847-ben született MIKSZÁTH KÁLMÁN író, a magyar prózairodalom egyik legkimagaslóbb alakja ( + 1910). ■ 1892 ben született )OSEF SKUPA cseh bábművész, színházigazgató, rendező, képzőművész, pedagógus (+ 1957). ■ 1892-ben született GORT- VAY GYÖRGY higiénikus, orvostörténész, az egészségpolitika, a szociálhigié- nia, a munkásvédelem és az orvostörténet kérdéseinek neves kutatója ( + (+ 1966). ■ 1967 ben halt meg MARIE MAJEROVÁ cseh írónő, nemzeti művész (szül.: 1882). | BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK A következő tartalmából Apárt propagandájának helye és szerepe Dr. Miloslav Chlupáč docens írása (3. oldal) A Szlovák Szocialista Köztársaság 1972. évi népgazdasági terve (6. oldal) A hatékonyabb kommunista nevelésért Lukács Tibor — Szamos László cikke (8. oldal) A költészet — mágia? varázslat? Bábi Tibor tanulmányának második része (9. oldal) A költő Karéi Čapek novellája (10. oldal) Egy nép a maga államát építi Vlagyimir Jordanszkij kongói útijegyzete (14. oldal) A világ haladó közvéleménye tiltakozik az Angela Davies ellen indított eljárás miatt. KAMATOZÓ TÖKE A választások előtti gyűléseken tapasztalhattuk a lakosság aktivitását. Ez nemcsak abban nyilvánult meg, hogy nagy számban vettek részt, hanem sokan fel is szólallak. Ezek között volt dicsérő és bíráló hang is. Ami talán a legfontosabb, a szóban- i'orgú gyűléseken Szlovákiában 20 000 javaslat, illetve kérelem hangzott el, amelyek egy része már a választási programokba is bekerült. Sokat közülük máról holnapra megoldani nem lehet, de nem jelenti azt, hogy ezek a javaslatok feledésbe merülnek. Nap, mint nap foglalkozni kell velük, mérlegelni, hogy mi a fontosabb, melyiket lehet nagyabb beruházási költség nélkül megvalósítani. A KoSice-vidiek járásban például a választás előtti gyűléseken 112 javaslat hangzott el. A jnb ezeket figyelemmel kíséri, teljesítésüket értékeli, s ma már ott tartanak, hogy 79-et elintéztek, kettőt a kerületi nemzeti bizottságra továbbítottak, mivel elintézésük meghaladja a hatáskörüket. Ezek a száraz számok persze nem sokat mondanak. Illusztrációként hadd hozzunk fel néhány példát. Haniska lakosai a vízvezeték megépítését sürgették. A terv, illetve a szükséges dokumentáció már az idén elkészül, az építés pedig jövőre veszi kezdetét, természetesen társadalmi munka keretében. A jnb a költségek felét fedezi, s javaslata szerint a hnb-nek erre a célra évente 250 000 koronát kellene félretenni abból az ösz- szegből, amelyet az üzemek büntetésként fizetnek a levegő szennyezéséért. Vagy nézzük a Krásna nad Hornádom-i lakosok kérelmét. Kifogásolták, hogy községükben a hentesüzlet nem megfelelő, a lakosság nagyobb része más községekben, túlnyomórészt Kassán szerzi be a húst, a hentesárut. A Jednota hentesüzlete azonban hamarosan egy erre a célra átépített helyiségbe költözik s mindenki odahaza vásárolhat majd, kedve szerint. Persze nem minden kérést tudnak ilyen gyorsan orvosolni, mint az említett helyeken. Janik, Péder és más községekben is sürgetik a vízvezetékhálózat kiépítését, ami bizony hatalmas ösz- szeget venne igénybe. Éppen ezért erre csak 1975 iftán kerülhet sor. Több község — más járásokban is — kért új óvodát, jóllehet a meglevőben is van még ki nem használt férőhely. Az ilyen és hasonló kérelmeket természetesen nem lehet figyelembe venni. Az újonnan megválasztott képviseleti testületek megkezdték munkájukat, sok-sok nehéz feladat megvalósítása vár reájuk. A »jó munkájuk egy-egy alappillére az lesz, ha a választás előtti gyűléseken elhangzott bírálatokat megszívlelik, a kérelmeket elintézik. Csakis így teremthetik meg a kölcsönös bizalmat. Ezért szükséges, hogy a jnb-k még januárban megvitassák, illetve értékeljék a választások előtti gyűléseken elhangzott javaslatok, kérelmek teljesítését. Szükséges, hogy az orvoslásra váró feladatokat szétosszák az egyes szakbizottságok között. A jelenleg nem teljesíthető kérelmeket sem szabad levenni a napirendről. Nyíltan, őszintén meg kell magyarázni a lakosságnak, miért nem kerülhet megvalósításra ez vagy az. A jó, körültekintő munka, az őszinteség többet segít, mint egy csomó hivatalos intézkedés. Éppen ezért a nemzeti bizottságok kötelessége nap mint nap foglalkozni a dolgozók, a lakosság kérelmeivel, javaslataival. Erre azért is szükség van, hogy a lakosság lássa, a nyilvános gyűléseken nem csépeltek üres szalmát, s hogy máskor is érdemes a közügyekhez hozzászólni. N. J. * KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK A PÁRBESZÉD FOLYTATÓDIK Az elmúlt -i971-es év ismét bizonyságát adta: a legbonyolultabb kérdéseket is rendezni lehet tárgyalások útján, amennyiben az érdekeltekben megvan a készség a párbeszédre, s egymás érdekeinek tiszteletben tartására. A második világháború után Európában kialakult reális helyzet elismerését sokáig gátolták azok a hidegháborús erők, amelyek minden eszközzel késleltették a közeledést a Kelet és a Nyugat között. Alapos változásnak kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság konstruktív javaslatai nyitott fülekre találjanak és megindulhasson a gyümölcsöző párbeszéd. A nemzetközi életben új — a korábbi kereszténydemokrata irányvonaltól merőben eltérő — vonalvezetéssel jelentkezett az SPD—FDP kormány, a Brandt-Scheel-kabinet. Sor került a két német állam közötti kapcsolatfelvételre, amely meghozta a Német Demokratikus Köztársaság de facto elismerését. A Szovjetunióval és a Lengyel Népköztársasággal megkötött szerződések nemcsak a szerződő felek, hanem egész Európa és a világ békéjét és bi- tonságát szolgálják. Hozzájárulásuk, pontosabban pozitív magatartásuk nélkül aligha jöhetett volna létre a Nyugat-Berlin kérdésében aláírt négyhatalmi megállapodás, valamint a Kohl— Bahr tárgyalások eredményeként az NSZK és az NDK közötti tranzitforgalmi egyezmény, a Kohrt—Müller megbeszéléssorozat végeztével pedig az NDK kormánya és a nyugat-berlini szenátus megállapodása. A két német állam között a múlt év utolsó hónapjában született megállapodásokat fontos állomások előzték meg: Erfurt és Kassel, a két német kormányfő csúcstalálkozói. Ezeket követték az államtitkári szintű megbeszélések, a kapcsolatok felvételének felújítása az NDK és Nyugat-Berlin között. Egy olyan politikai és gazdasági fejlődési folyamatnak lehettünk tanúi, amelyben az NDK következetes, kezdeményező, az európai enyhülést célzó politikája meghozza a gyümölcseit. A nyugat-berlini szenátussal kötött megállapodás és az NDK— NSZK államközi szerződés azonban csupán az első lépés a két Németország kapcsolatainak normalizálása útján. Lényegében mindössze részleges, gyakorlati jelentőségű megállapodások ezek, a négyhatalmi megállapodás kiegészítői. A jelek szerint ez a folyamat most felgyorsul. Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt első titkára méltán állapította meg egyik legutóbbi beszédében: A múlt évben létrejött egyezmények és megállapodások révén nyernek mindazok, akik a békét és a feszültség csökkentését kívánják, s növekszik szocialista országunk tekintélye. A „menetrend“ szerint a két német államtitkár néhány nap múlva, január 20-án ismét tárgyalóasztalhoz ül. A párbeszéd tehát folytatódik. Bonnban — Scheel külügyminiszter — derűlátó megnyilatkozások hangzottak el a tárgyalások eredményességét illetően, bár Brandt legutóbbi amerikai látogatása során óvatosan úgy nyilatkozott: „nem látható még, vajon a két német állam közötti szerződés néhány hónap alatt tető alá kerülhet-e.“ Kétségtelen, hogy a bonni kormánynak tovább kell haladnia azon az úton, amely egyaránt szolgálja az NSZK népének s a kontinens valamennyi népének érdekeit. Ebből a szempontból a feladatok egyike a „keleti“ szerződések ratifikálása, valamint a megkezdett párbeszéd sikeres folytatása. P. I. František Hamouzzal az élen csehszlovák küldöttség érkezett a VDK fővárosába. (ČSTK) Ny. K. Bajbakov szovjet miniszterelnök-helyettes, a Goszplán elnöke csehszlovákiai látogatását követően a Magyar Népköz- társaságba utazott. (ČSTK) A szovjet fővárosban aláírták a KGST tagállamainak külkereskedelmi egyezményét. (ČSTK — TASZSZ) E heti karikatúránk ____
