Új Szó, 1972. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-15 / 12. szám, szombat

Minräa. ínniRK

iiaaiMü wok

1972.

I. 15.

Igényesség, fegyelem

A „Národní výbory“ című cseh kormányhetilap 2. számában részleteket közöl Josef Kor- öaknak, a CSKP KB elnöksége tagjának, a cseh kormány elnökének az ügyészek december végi értekezletén elmondott beszédéből. A cseh kormány elnöke a múlt év eredményeinek jellemzése után kitért a XIV. pártkongresi zus határozatainak és az ötéves terv feladatainak teljesítésére is. — „Nem titok — mondta —, hogy eltökélt szándékunk magasabb mércét állítani mindenki elé: a munkások elé, hogy a munkaidőt gazdaságosabban használják ki, hogy az eddiginél jobban dolgozzanak és jobb minőségű termékeket állítsanak elő. Különösképpen igényesek leszünk az Irányításban dolgozókkal, azaz mindazokkal szemben, akik a termelést irányítják, szervezik. Tervezett intézkedéseink közül egy sem irányul azok ellen, akik teljesítik feladataikat és becsületesen dolgoznak — mondotta. Majd a gazdasági kérdésekről szólva kijelentette:

—- Ügyünkre csak hasznos lehet, ha a hatékonyabb ösztönzés, érdekeltség (Újára lépünk, ha világos különbséget teszünk a becsületesen, jól végzett munka és a hanyag, ‘Ossz munka között.

Az ügyészségek munkájával

foglalkozva többek közt kijelentette: az ügyesektől elvárjuk, hogy feladatuk magaslatán állva, eszmeileg szi úrd és politikailag elkötelezet emberek legyenek. Meg kell védenünk társadalmunkat a rendbontókkal, betörőkkel, gonosztevőkkel, élősködőkkel, tolvajokkal,

csalókkal és a hozzájuk hasonló elemekkel szemben.

Tovább folytatjuk a meggyőzést, a nevelőmunkát. De ha egyeseknél ez a módszer nem válik be, akkor úgy hiszem, a munkakerülőket kényszeríteni fogjuk a munkára. Ami azt a maroknyi embert illeti, ' akik

nem nyugodtak bele a hazánkban történt fejlődésbe, s nem értenek egyet jelenlegi irányzatunkkal, akiknek a szíve a barikád másik oldalára húz, s akik abban reménykednek, hogy nálunk nemsokára úgyis minden megváltozik, akik várakozó álláspontra helyezkedve lesik az ő idejük elérkeztét, azok címére megismételhetjük Husák elvtársnak a választási gyűlésen mondott szavait: „Csak várjanak, de ne álljanak az utunkban!“

Az igazság és a szülőföld hangja

A Kvety képes hetilap 2. száma a prágai rádió külföldi adásairól közöl riportot. A cikkből megtudjuk, hogy a prágai rádió különböző hullámhosszon spanyol, angol, német, portugál, francia, arab és olasz nyelvű műsort sugároz. A hallgatóktól a világ minden tájáról naponta több száz levél érkezik. Tavaly november közepéig a külföldi adás szerkesztősége közel 82 ezer levelet kapott hallgatóitól.

Dr. Vladimír Vipler kandidátus, a külföldi adás igazgatója így összegezte az adás küldetését: célunk a szocialista eszmék aktív fejlesztése és a propagandahatás elérése. Igyekszünk mindenki számára érthetően megmagyarázni belpolitikai helyzetünket... Azt akarjuk elérni, hogy a nyugati és a fejlődő országokban élő hallgatóink tudomást szerezzenek hazánk és a többi szocialista ország állásfoglalásáról a fontos nemzetközi kérdésekben. Azt akarjuk, hogy hallgatóink összehasonlíthassák a mi igazságunkat a torzított hamis információkkal.

A prágai rádió a külföldön élő csehek és szlovákok számára és a külföldön szolgálati úton levő állampolgáraink részére is sugároz. Ezenkívül szól azokhoz is, akik az ellenséges propaganda hatására hagyták el hazájukat. Az emigránsokhoz szóló adásokban tájékoztatja hallgatóit arról, mi is történik szülővárosukban, szülőföldjükön. A műsorban megszólalnak azok is, akik megtalálták a haza vezető utat. Az adások megcáfolják a nyugati propaganda és az emigráns zúgla- pok fantasztikus állításait arról, milyen szörnyű bánásmód- ben részesülnek azok, akik hazatértek.

— Nem mondjuk, hogy a hazatérőket nemzeti hősként fogadjuk. Nem érdekelnek azok sem, akik a múltban és most is mocskolják hazánkat és a szocialista rendszert, sem pedig az emigránsok közt levő sok bűnöző elem. Őket a Nyugat befogadta, tartsa is meg. De hirdetjük, hogy köztársaságunk nagyvonalú lesz mindazokkal, akik belátják hibájukat. Csehszlovákiába és a rádió külföldi adásának szerkesztőségébe is sok levél érkezik, amelyekben az emigránsok megírják gondjaikat, bajaikat. Sokszor kérnek tanácsot, miképpen tehetnének pontot életük ama szakaszára, amelyben a megtűrt és lebecsült emigráns szerepét kell betölteniük. Már sok ezer ilyen levél érkezett, és mi minden becsületes ember visszatérésének örülünk — olvastuk a nyilatkozatban.

Az ipari kémkedés és a különleges osztályok szerepe

A Hospodárske noviny idei

1. számában dr. Miroslav Gec, a Szövetségi Belügyminisztérium munkatársa írt cikket arról, mi a helyzet nálunk az ipari kémkedés elleni védelem terén. Cikke elején rámutat: ha ogy vezető beosztású dolgozó nem hisz az ipari kémkedés veszélyében, akkor komoly károkot okozhat — és már okozott is — a népgazdaságnak.

Manapság az egész, világun nagy figyelmet szentelnek az ipari kémkedés elleni védekezésnek. De mi a helyzet nálunk? Dr. Gec véleménye szerint egyes nagyvállalataink, de még központi hivatalaink sincsenek kellőképpen felkészülve a titoktartásra. Üzemeinkben és hivatalainkban specializált részlegek, úgynevezett különleges osztályok vannak, amelyek lényegében ugyanazt a munkát végzik, mint a más szó cialista, vagy akár a kapitalis ta országban a különféle elnevezésű részlegek: gondoskodnak a titkot képező tények, információk védelméről. Azonban sehol a világon nem becsülik le ezeknek a dolgozóknak a fontosságát úgy, mint nálunk — írja a szerző. A vállalatok és hivatalok vezetői a különleges osztályokat megalapításuk után sorsukra hagyják, nem tájékoztatják őket az üzem, a gyártás távlati fejlesztéséről, a kutatási tervekről, a gyártási vagy szolgálati titok tárgyát képező tényekről — tehát legelemibb kötelességüket, a titokvédelmet sem teljesíthetik. Sok esetben úgy tekintenek a különleges osztályok munkatársaira, mint olyan emberekre, akik a kákán is csomót keresnek. Természetes, hogy azoknak, akiknek feladatuk az ipa ri és más titkok védelme, tudniuk kell a titok tárgyát képező tényekről, mert csak így előzhetik meg azok kiszivárgását.

A különleges osztályok vezetői nem tekinthetők fő ellenőröknek, sem pedig az okmányok legfelsőbb őreinek. Feladataik megfelelő teljesítéséhez alapos politikai, kulturális és gazdasági áttekintéssel kell rendelkezniük.

Külföldön ebbe az állásba kétféleképpen szerzik a szakembert. A vállalat vagy a saját szakembereiből képeztet ki biztonsági szakembert, akinek lehetővé teszi, hogy kellő ismereteket szerezzen a kémelhárítási gyakorlatból, vagy pedig a kémelhárítás tagját nyeri meg e funkcióba, akit alaposan beavat a szervezet tevékenységébe. Ügy látszik, a mi viszo-^ nyaink között ez a második módszer az előnyösebb — állapítja meg dr. Gec. -smA nemzetiségi-kulturális szervezetek időszerű feladatai

ÍRTA: DR. V. CHOMA, AZ SZSZK MÜVELÖDÉSÜGYI MINISZTER-HELYETTESE

A CSKP megalakulása 50. évfordulójának év« rendkívül fontos időszak volt hazánkban, hiszen pártunk a társadalmi fejlődés ugyik legfontosabb szakaszát zárta le, és a XIV. kongresszuson jóváhagyta a fejlett szocialista társadalom sokoldalú fejlődésének program ját. Az általános választások eredményei az egész világ ellőtt bebizonyították, hogy polgáraink gondolatában és érzelmében a szocialista életforma mély és tartós gyökereket eresztett. Ez egyúttal azt is jerfenti, hogy szocialista fejlődésünk során a munkásosztály, valamink annak élgárdája — a CSKP — vezetésével olyan tartós anyagi, kulturális és erkölcsi értékek jöttek létre, melyek további szocialista fejlődésünk szilárd alapját képezik.

E sikeres fejlődésben nagy érdemeket szereztek a magyar és az ukrán nemzetiségű dolgozóink is, akik a kulturális élet területén szintén figyelemre méltó eredményeket értek el. A siker részese számos kulturális intézmény, továbbá a nemzeti bizottság illetékes kulturális szerve és természetesen a CSEMADOK és az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége is.

E kulturális szervezetek egyike — az Ukrán Dolgozók Szövetsége — most ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. Ennek az eseménynek nagy fontosságot kell tulajdonítanunk, hiszen ez a jubileum történelmi fejlődésünk fő irányzatának mutatója. Más szóval: a nemzetiségi intézmény léte, a kommunista eszmék életképességének és hatékonyságának bizonyítéka, mert ezeknek az eszméknek a megvalósítása teret biztosít a

hazánkban élő nemzetek és nemzetiségek számára, hogy

tényleges egyenjogúságban éljenek nemcsak papíron, hanem

valóságban is.

RÖVID VISSZAPILLANTÁS

Az említett jubileum kapcsán rö viden pillantsunk vissza a múltba. Az ukránok életében, akik ősidőktől fogva a Kárpátok déli és kde ti vonulatait telepítették be,

1945 íg nem volt olyan időszak, amikor szabadon élhettek volna. Csak ebben az esztendőben nyílott meg előttük a nemzetiségi élet szabad kibontakoztatásának lehetősége. Csak a munkásosztály által vezetett szocialista társadalmunk körülményei közepette kapcsolódhattak be ténylegesen a tevékeny munkába és építhették a számukra is boldogabb, tartalmasabb jövőt. A kommunisták kezdeményezésének eredményeképpen 1951 ben megalakították az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetségének előkészítő bizottságát. A megalakult nemzetiségi intézmény legfontosabb küldetése az voll, hogy párt és állami szerveinknek segítséget nyújtson az ukrán nemzetiségű dolgozók közölt végzendő kulturális népművelő tevékenység fejlesztésében és kiszélesítésében. Fontos faladat volt az is, hogy az ukrán nemzetiségű polgárainkat elkötelezze a szocialista társadalmunk fejlesztésének ügye érdeké ben és így hozzájáruljon hazánk keleti részének szociális és kul turális felemelekedéséhez.

EREDMÉNYEK ÉS HIBÁK

Az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége munkájában különösen nagyra értékeljük annak népművelő és művészeti tevékenységét. Túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy szinte nem volt olyan ukrán falu, ahol nem működött volna valamilyen művészeti sza,kkör. E tevékenység és az ilyen irányú munka kicsú- csosodása az évente Svidníkben megrendezésre kerülő Dal- és Táncünnepély.

Az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége sikeres népművelő tevékenységet lejt ki. Ezenkívül számos jelentős kultúrpolitikai rendezvényt szervezett.

Meg kell mondanunk, hogy a sikeres munka és a számottevő eredmények ellenére az

1968—69-es időszakban e szervezetben is felbukkantak olyan irányzatok, amelyek árnyékot vetettek az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége jó hírnevére. A revizionista erők hatására itt is néhányan azt szorgalmazták, hogy e szervezet vegye át hazánkban az ukrán nemzetiségű dolgozók politikai képviseletét, s akadtak olyanok, akik elítélték pártunk vezető szerepét társadalmunkban. Az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége tevékenységét is (a CSEMADOK és más szervezetek munkájához hasonlóan) befolyásolta a jobboldali opportunista és szovjetellenes erők által teremtett zűrzavaros helyzet, melyet az említett elemek arra akartak kihasználni, hogy megkaparintsák a politikai hatalmat. Az

Ukrán Dolgozok Kulturális Szövetségében azonban jelentős számú internacionalista szellemű, egészséges gondol kozású ember is dolgozott. Az ő áldozatos munkájuk révén a szövetség központi bizottságának

1969-es és 197ü-es összejövetelén, valamint a VII. kongresszuson leleplezték és felszámolták a revizionista erőket, új vezetőséget választottak, amely a CSKP politikájának szellemében tevékenykedik és annak célkitűzéseit valósítja meg. Társadalmunkhoz és más szervezetekhez hasonlóan az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége is konszolidálódott és sikeresen teljesíti pártunk kultúrpolitikai célkitűzéseit az ukrán nemzetiségű dolgozók körében.

AZ Űj IRÁNYZAT

ÉS AZ EZZEL KAPCSOLATOS

FELADATOK

Az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetségéhez hasonlóan — habár olykor más körülmények között — a CSEMADOK és más kulturális szervezetek esetében is az 1968 - 69 es években éppenúgy előfordultak helytelen irányzatok. Ez nem csak azt tanúsítja, hogy e szervezetek vezetősége kulturális-szer vező ténykedésében nem igazodott következetesen a komniunis ta párt és a szocialista állam politikájához, hanem arról is tanúskodik, hogy ezeknek a szövetségeknek a felsőbb szervek által való irányítása nem volt kielégi tő. Mivel a nemzetiségi kulturális szövetségek feladata kizárólag a nemzetiségi kultúra fejlesztése és a népművelő tevékenység, a ma gyár, illetve az ukrán dolgozók körében. A legfelsőbb párt- és ál lami szervek döntése alapján ez a ténykedés a népművelési intézmények tevékenységének szerves részévé vált. Ez azt jelenti, hogy a nemzetiségi kulturális szövetségek a SZSZK Művelődésügyi Mi- nisztériumánaK közvetlen irányi tása alá kerültek, mert tevékenységük az SZSZK állami népműve lésének elválaszthatatlan része. Ennek alapján a nemzetiségi kulturális szövetségek kulturális-nevelő tevékenységének fő feladatai a párt és a szocialista állam kulturális politikájából, a CSKP XIV. kongresszusának határozataiból, az SZSZK kormányának határoza iáiból indulnak ki. melyeket az SZSZK Művelődésügyi Minisztériuma és alárendelt szervezetei, illetve intézményei konkrét tarta lommal töltenek meg. E határoza tok szellemében a nemzetiségi kulturális szövetségek az SZSZK Művelődésügyi Minisztériuma és az illetékes állami szervek irányításával a kulturális népművelési tevékenységről szóló törvény el vei értelmében — más társadalmi szervezetekkel (Forradalmi Szak- szervezeti Mozgalom, SZISZ Mati ca slovenská. CSSZB5Z stb.) együttműködve segítenek a párt us állami szerveknek a szocialista népművelés feladatainak megva lósításában.

Ezek elsősorban a magyar és az ukrán dolgozók állampolgári neveléséből adódó feladatok, a magyar és az ukrán dolgozók forradalmi és haladó hagyományai nak fejlesztése, a csehekkel és a szlovákokkal való együttélés, a szlovák és a cseh nép, valamint a többi nemzetiség kulturális értékeinek terjesztése a kultúra kölcsönös gyarapítása érdekében stb. Nein csekélyek a feladatok az iskolán kívüli művelődés terén sein, a világnézeti nevelés tudományos ismereteinek terjesztése, valamint a művészeti érdektevékenység fejlesztése.

Ebből következik, hogy a szocializmusban élő nemzetisegek élete ugyanazon elvek szerint igazodik, mint az egész társadalom élete. Csakis a kommunista párt a biztosítéka annak, hogy a nemzetiségek jogaikat illetően nincsenek hátrányos helyzetben, hanem élhetnek polgári és társadalmi jogaikkal; ez egyenjogúságot, kulturális-társadalmi szerepet biztosít számukra. A hasonló jogok azonban hasonló kötelességeket is jelentenek a társadalommal szemhen. Ezek kölcsönösen feltételezik egymást.

Az SZSZK Művelődésügyi Minisztériuma a nemzetiségi kultúrák fejlesztésének irányításában abból indult ki, hogy a marxista — leninlsta elvek alapján a nemzetiségi kérdésben a nemzetiségi élet

sajátos formái biztosíttásának és fejlesztésének politikáját érvényesíti, a kultúrák kölcsönös megismerésének, egymáshoz közelebb kerülésének szellemében. Elveti a nemzetiségi elszigetelődés irányzatát, nem engedi meg a túlzásokat, de a nemzetiségi sajátosságok mellőzését sem, ugyanakkor hangsúlyozza azokat a pozitívumokat, mellyel nemzetiségeink társadalmunk szocialista kultúrájának közös kincstárit gazdagítják.

Ezek azok az eiveK, melyek alapján az SZSZK Művelődésügyi Minisztériuma az itt élő nemzetiségek kultúrájának problémáját oldja meg; viszonylagosan önálló kultúrákként tartja számon ezeket, melyek a CSSZSZK nemzeteinek kultúrájával kölcsönösen kiegészítik és gyarapítják egymást. A pártszervek határozatai alapján a CSSZSZK Nemzetgyűlése a 143/ 1968 számú, a csehszlovák föderációról szóló alkotmánytörvény mellett elfogadta a 144/1968. sz. alkotmánytörvényt is a CSSZSZK- han élő nemzetiségek helyzetéről, hogy a nemzetiségi csoportok esetében is valóra válthassa a föderáció elveit. A törvény többek között biztosítja számukra a kultúra sokoldalú fejlesztését, lehetővé teszi számukra nemzetiségi kulturális szervezetekbe való tömörülést, és a saját nyelvű irodalom, valamint a sajtó kla'läsftt ** ‘erjesztését.

A nemzetiségek helyzetéről szóló alkotmánytörvény realizálását az SZNT és szervei biztosítják, amelyek valóra váltják a nemzeti ségi politika elveit éspedig az államigazgatás egyes szakágazatai valamint a nemzeti bizottságok szervei révén.

AZONOS ÉRDEKEK ÉS nÉLOK

Pártunk lenini politikája lehetővé teszi a nemzetiségek kulturális fejlődését, nemzetiségi sajátosságaiknak megfelelően. Kulturális alkotásaik kapcsolatban vannak a nemzetük kultúrájával, bár egyre inkább kapcsolatba kerülnek a csehek és a szlovákok kultúrájával, hiszen velük együtt élnek, közös célok kapcsolják őket össze, közös államban — a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. Nemzetiségeink a környező nemzeteknek nem képezik csak puszta részét, hiszen eltérő etnikai egészet alkotnak. Ebből természetszerűleg következik, hogy nemzeti kultúrájukban nemcsak az eredeti forradalmi hagyományokból, hanem a szlovák és a cseh nép együttéléséből és forradalmi hagyományaiból, a múlt haladó tradícióiból és szocialista hagyományaikból is merítenek. A nemzetek és a nemzetiségek közti pozitív kapcsolatok elmélyítésének tehát kölcsönösnek kell lennie, nem pedig egyoldalúnak csak a csehek és a szlovákok irányában, hanem a nemzetiségek és a nemzetek kulturális érdekei kölcsönös megközelítésének irányában is. Ilyen értelemben, valamint a CSKP KB és az SZLKP KB nemzetiségi politikájának alapján az SZSZK Művelődésügyi Minisztériuma az állami kulturális politikát a nemzeti bizottságok révén érvényesíti a nemzetiségek kultúrájának fejlesztésében, ugyanis a nenz-’Ml bizottságok a nemzetek íemzetiségek közeledésébe és gyümölcsöző együttélésije 1 központi szerepet töltenek be.

Abból indulnak ki, hogy a nemzetiségek kultúrája az össz- szlovákiai kulturális ténykedés kiegészítő részét képezi. Ebben a tevékenységben a kulturális dolgozók számára állandóan időszerűek Gustáv Husák elvtárs szavai, miszerint a proletár internacionalizmus elvét nem elegendő csak más országokkal és népekkel szemben deklarálni tehát kifelé, hanem az ország határain belül is valóra kell váltani ezeket a nemzetek és a nemzetiségek között. Nem mondhatjuk, hogy e tekintetben mindent megtettünk akár a nemzetiségi kulturális szervezetekben, vagy akár a nemzeti bizottságok hatáskörében. A konkrét munkát illetően még kiaknázatlanok a lehetőségek; Ezek kihasználása — a kommunista párt marxista—leninis- ta politikájának szellemében — az állami szervek, a nemzetiségi kulturális szövetségek és más kulturális szervezetek kezdeményezésén múlik.