Új Szó, 1971. december (24. évfolyam, 384-309. szám)

1971-12-11 / 293. szám, szombat

fi TÜZ FESTŐIÉNEK EMLÉKKIÁLLÍTÁSA Egy félszázad távlatából nézünk vissza s idézzük Do­minik Skutezky emberi és művészi arcélét s a XIX. századi realista festészetünk egyik első képviselőjének klasszikus rangra emelke­dett életművét. Banská By­strica után a Nemzeti Galé­ria és a Városi Képtár ren­dezésében most a bratisla­vai Prímás-palota távlati ter­mében vonul fel az orszá­gunk képtáraiban s magán­tulajdonban levő festményei­nek egy része, melyek egyes alkotókorszakaira, technikai fejlődésére és szemlélete kikristályosodá­sára utalnák. Gajaryban 1849-ben, szegény szappanfőző család hetedik gyermekeként született. Korán megnyilvánult a vonal s a szín iránti érzéke. A szabadságharc leverése után áldatlan politi­kai és kulturális viszonyok miatt költözött 59-ben özvegy édesanyja gyermekeivel Bécs­be. Már a középiskolás diák többet lát a főváros nyomorá­ból, mint fényéből. 16 évesen veszik föl a Képzőművészeti Akadémia előkészítő tanfolya­mára, innen az Akadémiára, ahol a történeti és vallásos tárgyú festészet három jeles tanáránál nyer alapos szakmai kiképzést. Ekkorra a Bach­korszak szellemet, lelket foj­togató önkénye végre meg­szűnt, de az ellentmondásokkal terhes korban még mindig a Habsburgokat és főuraikat töm­jénező hisztorikus festészet dí­vik. Azonban az egyre inkább érvényesülő új társadalmi osz­tályt, a polgárságot nem a múlt, hanem a jelen valósága érdek­li. — Skutezky bécsi korsza­kából egyetlen kép, az a tör­ténelmi kompozíció maradt meg, mellyel ösztöndíjat nyert, így jut el 1867-ben a régi kul­túrájú Velencébe. A szegény negyed lakója, napi 6 krajcár­ból él, s a reneszánsz nagy koloristái: Tizian, Giorgione és Veronese műveit tanulmányoz­za, de a tarka népi környezet is megragadja. Az Akadémián tanára Molmenti, a vallási és hisztorikus festő, kinek arc­másai már a realizmus korai jegyeit viselik. A lagúnák vá­rosában az akadémiai szellem is szabadabb mint Bécsben. A fiatalságot nem a poros törté­nelem, hanem az élő, lüktető A Munkaérdemrenddel kitün­tetett Nemesítő és Magtermesztő Vállalat egyike volt azoknak a mezőgazdasági vállalatoknak, amelyek elsőként jelentkeztek a „Mindenki szocialista mó­don" mozgalomba. A vállalat feltételeinek megfelelően kidol­gozott kötelezettségvállaláso­kat a nemesítő és megtisztító állomások vqzető dolgozóinak, a párt- és a szakszervezeti funkcionáriusoknak 1971. már­cius 11-én megtartott vállalati aktíváján hagyták jóvá. A Ne­mesítő és Magtermesztő Válla­lat mint sajátosan szakosított mezőgazdasági vállalat a CSKP megalapítása 50. évfordulójá­nak, valamint a XIV. kongresz­szus tiszteletére értékes köte­lezettségvállásokat fogadott el, melyek a vállalat sokoldalú te­vékenységének valamennyi részlegét érintik, s együttes értékük tekintélyes összeget, 2182 615 koronát jelent. A „Mindenki szocialista mó­don" mozgalom keretében elfo­gadott kötelezettségvállalások első értékelésére mintegy 140 résztvevő jelenlétében 1971. november 8-án Bratislavában, az FSZM összüzemi konferen­ciáján került sor. A munkakez­deményezés fejlesztése során az eltelt 9 hónap alatt valóban kiváló eredmények születtek, hiszen a kötelezettségvállalá­sok egész évre vonatkozó ér­tékét a vállalat dolgozói jóval túlteljesítették, a konferencia napjára elérték a 3 804 497 ko­ronát. A vállalások teljesítés­ben a növénytermesztők nyúj­tották a legtöbbet. A vállalat rendkívül jó hozamokat ért el a gabonafélékből, s a szocia­lista munkaversenyben 1 millió 488 407 korona értéket állítot­tak elő. De jelentős mértékben hozzájárult a vállalások telje­ma izgatja. Molmenti megértő pedagógus, aki nem gátolja az ifjúságot törekvéseiben. Kár, hogy ebből az időből Skutez­ky egyetlen képét sem ismer­jük, csak technikája lendületes továbbfejlődése állapítható meg későbbi művein. Szeretne Fi­renze örökbecsű művészetével megismerkedni. Kérdéses, hogy teljesül-e vágya? Í870-ben meg­festi ugyan Savonarola elfo­gatását, melynek felfogása me­rőben eltér a bécsi történel­mi kompozícióktól. A termé­szetes megvilágítású fényben nem császárt, sem hadvezére­ket, hanem az uralkodó rend­szer ellen lázadó hőst festi, s a néptömeg már nem csupán térkitöltő elem, hanem élő, in­dulatait kifejezésre juttató emberek együttese. Még ez év­ben Münchent a közép-európai művészet fellegvárát keresi fel. A 67-es párizsi világkiállítás hatása Európa-szerte, s itt is érezteti, hogy „minden válto­zik, csak a változás örök". A művészet csak akkor életképes, ha a valóságban gyökerezik, ha lemond a szépítésről, az esz­ményítésről. Természetesen nem a világ gépies másolását várják el a festőktől, hanem a kor élő valóságának megisme­rését, problémáival való azo­nosulását. — Öt hónapot tölt Skutezky a bajor fővárosban, ahol valóságlátó életképfesté 1 szettel ismerkedik meg. De le­mond arról, hogy a megrögzött akadémikus szellemű Pilotynál folytassa tanulmányait. Három év múlva a bécsi világkiállítá­son találkozik a kritikai realiz­mussal Courbet, Munkácsy, Leibl és Rjepin sugalmazó ha­tású képein. Ekkor festi jöven­dőbeli felesége, a Banská By­strica-i vándortanító gyerme­ke, a kis bécsi varróleány, Lő­wy Cecília elbűvölő arcmását, mely művészi érettségéről, me­leg érzelmi beállítottságáról szól. Közben Zohorba látogat. A szülőföld ihletésére alkotja legelső tájképét, mely egyike első realista tájfestményeink: nek. Majd másfél évtizedre visz­szatér Velencébe, ahol most majdnem egyeduralkodó a pol­gári ízlésnek megfelelő élet­kép, aminek persze nincs élet­szaga. Inkább szép és boldog embereket ábrázoló, érzelmes festői idill. Az igényes Skutez­kyre is hat ez az irányzat, mert a legjövedelmezőbb. S most sítéséhez és túlteljesítéséhez az állattenyésztés is, mégpedig 309 408 korona összeggel, va­lamint a technikai fejlesztés és a növénynemesítés részle­ge is — 667 057 korona összeg­gel. A három vetőmagtisztító állomás együttesen 1 309 360 koronával járult hozzá a vál­lalt feladatok teljesítéséhez és túlteljesítéséhez. Az a körül­mény is figyelemreméltó, hogy a vállalat számos dolgozója ön­kéntes munkabrigádokban vett részt főleg a gazdasági udva­rok, az épületek takarításában, s a munkakörnyezet szépítésé­ben, amiben 50 263 korona ér­tékű teljesítmqpyt értek el. Az elmúlt 9 hónap azt igazol­ja, hogy a „Mindenki szocialis­ta módon" mozgalomban csak a munkakezdeményezés fejlesz­tésével, és a szocialista ver­seny különböző formáival le­het szép eredményeket elérni. A konferencián a magas hek­tárhozamokért a nemesítő ál­lomások 22 technikusát tüntet­ték ki elismerő oklevéllel és 19 500 korona pénzjutalommal. A legjobb fejő cím elnyerésé­ért indított szocialista mun­kaversenybe benevezett a vál­lalat 70 fejőgulyása. Ez a ver­.seny már csak azért sem lehet formális, mert a fejők ered­ményeit a vállalat keretén be­lül havonta értékelik. Minden fejő tudja, hogy hányadik hely­re került, mennyi tejet fejt ki. Az eltelt 9 hónap alatt a vál­lalat legjobh. fejőjének a Slád­kovičovói Nemesítő Állomás fe­jője, Nagy Gyula bizonyult, aki a rábízott tehenektől 16,57 lir teres napi fejési átlagot ért el, s az év kezdetétől 56 788 li­ter tejet fejt ki. A vállalat 19 fejőgulyása napi 13 literen fe­lüli átlagot, 27 fejőgulyása pe­kell a pénz, mert nősülni akar. De az édeskés témának lehető­leg tartalmat ad, s kedves hu­morral csipkedi meg az ál­szent polgárt. Nemzetközi sike­re van gondos, ragyogó színek­kel festett képeinek. Egy lon­doni és egy párizsi műkereske­dővel köt megállapodást. A XIX. század hangosan hirde­tett . művészeti szabadságára jellemző, hogy csak a „kelle­mes" képeket veszik át a meg­rendelők. Ám Skutezky ezek mellett meglátja a hajóépítők, a gondolások, a halászok éle­tét is. Ezek a Capo d Istria-i képek értékesebbek az előzők­nél. Dicsősége tetőpontján, 1887-ben elfordul a felszínes iránytói és megválik Velencé­től. Hazatérve számot vet önma­gával és alkotásai zömét most arcmások képezik. Klasszikus fogalmazásúak felesége rajon­gó szerelemtől sugárzó port­réi. A család, a gyermekké­pek a test és lélek gyüugéd megfigyeléséről vallanak. A hivatalos arcmások hűvöseb­bek, de sosem hízelgők. A 40 éves festő végleg megtelepszik Banská Bystricán, ahol a dol­gos hétköznapok egyszerű té­mái vonzzák. A valóság fog­lalkoztatja. A munkás lesz el­képzelése hőse. Nálunk ő a szociális életkép első meste­re. Életműve második felét 50 ilyen leegyszerűsített rajzú, jó­zanabb színű háromábrázolás képezi, melyek az anyaggal, a tűzzel való harcnak, a munká­nak szenvedélyes együttérzés­sel való dicsőítései. A tipikus valóságot, az igazat realista látással hámozza ki. A háború megrendíti az em­berséges érzésű művészt. Most már csak családjáról, barátjai­ról fest, lazultabb kézírású arcmásokat, s néhány plein-air hatású képet. Utolsó, 19-es ön­arcképe őszinte életbilcsességű embert mutat. Az elsi t seh­szlovák Köztársaságban Liptov­ský Mikulášon, a Szlovák Mű­vészek Egyletének kiállításán vesz részt. Két évvel később agyszélhűdés vet véget életé­nek. Skutezky nem volt szlo­vák szülők gyermeke. Külföldi iskolák és hatások bontakoz­tatták ki festői értékeit. De vé­gül is szülőföldjén talált ott-' honra, s ennek a földnek né­pe ililelle maradandó alkotá­sokra. BÄRKÄNY JENÖNÉ dig napi 11 literen felüli át­lagot ér el. Az FSZM összüzemi konfe­renciája pozitívan értékelte a szocialista munkaverseny ered­ményeit. .A vitában felszóla­lók a további szakaszokon is sürgették a javulást az ideoló­giai-nevelő és a kulturális munkában, a munka, és az életkörülmények javításában, a racionalizációs program fela­datainak teljesítésében stb. A Nemesítő és Magtermesztő Vállalatban az utóbbi években számos újító tevékenykedett. Ez a mozgalom is fokozottabb figyelmet kíván, mélilányolni kell a szerényebb jelentőségű technikai újításokat is, hiszen ezek is javítják a gazdasági eredményeket, néha komolyabb megtakarítást is jelentenek. A feladatok teljesítése s az emberek szocialista nevelése során nagy segítséget nyújtot­tak a szocialista munkabrigá­dok. Tevékenységük felújult. Ma 11 szocialista munkabrigád védi kötelezettségvállalásaival és odaadó munkaaktivitásával a megtisztelő címet. A verseny­be további 3 munkakollektíva jelentkezett. Ezen a területen azonban tevábbi tartalékok s lehetőségek vannak. Ezeket az állomások vezetői és szakszer­vezeti funkcionáriusai az év vé­géig igyekeznek jobban kihasz­nálni. A konferencia résztvevői fog­lalkoztak az idei termelési terv méltó teljesítésének kér­déseivel is, hogy az 1972-es gazdasági év jó feltételek kö­zepette indulhasson. A Nemesí­tő és Magtermesztő Vállalat dolgozói jó munkával és konk­rét tettekkel járulnak tehát hozzá társadalmunk politikai és gazdasági konszolidációjá­hoz. D. V. Az újságírás fontos politikai munka Jövő év tavaszán tartja kong­resszusát a cseh és szlovák, valamint a országos újságíró­szövetség. Arról, milyen jelen­tősége lesz ezeknek a kong­resszusoknak újságíró szövet­ségeink életében, a „Novinár" című havilapban dr. Josef Va­lenta, a Cseh Újságírószövetség elnöke írt cikket. Megállapítja, hogy a szövetség már felkészült a kongresszusra. Ezen a kong­resszuson egyértelműen ki kell mondani, milyen helyet foglal el az újságírószövetség társa­dalmunk szerkezetében. A szö­vetség a Nemzeti Front tagja, önk'éntes alkotó érdekvédelmi szervezet, amely a kommunista párt vezetésével végzi munká­ját. Az újságírószövetség törek­vése arra irányul, hogy az új­ságírók céltudatosan és elkö­telezetten magyarázzák és jut­tassák érvényre a párt politiká­ját, hogy a sajtó, a rádió és a, televízió hasznos támasza le-' gyen a szocialista államnak, s az újságírószövetség tagjai szi­gorúan be tartsák a szocialis­ta újságírói etika szabályait. Az újságírószövetség nem tartja helyesnek azt a nemrég még alkalmazott jogbitorlást, hogy káderintézkedésekkel be­avatkozzon a szerkesztőség9k irányításába. Szövetségünk ezt nem teszi sem most, sem a jö­vőben. Teljes mértékben tiszte­letben tartja a párt vezető sze­repét. A szövetségi munka ér­telmét abban látja, hogy kife­jezésre juttatja tagságának szocialista nézetét a tömegtá­jékoztatás terén végzett mun­kára. A kongresszus előkészítését már szervezetileg és eszmeileg szilárd szövetség végzi, mely­ből kizárták az agresszív jobb­oldali elemeket és az ellenfor­radalmárokat. Az újságíró iga­zolvány-cserével megtisztultak a szövetség sorai azoktól, akik­nek durva politikai hibák miatt távozniuk kellett a szerkesztő­ségekből. A Cseh Újságírószövetség el­nöke megemlíti cikkében, hogy vannak még politikai problé­mák is, amelyeket maguknak az újságíróknak kell megoldaniuk. Például, sok még a várakozó álláspontra helyezkedő és po­litikailag meg nem nyilvánuló újságíró. Az ilyen álláspontnak nincs távlata, hiszen napjaink és feladataink elkötelezett ma­gatartást követelnek. Örökké. várakozni nem lehet. Teljes mértékben alkalmazni fogjuk a párt XIV. kongresszusának ál­lásfoglalását, amely szerint a csehszlovák tömegtájékoztatá­si eszközökben kizárólag er­kölcsileg szilárd, becsületes emberek dolgozhatnak, akik meggyőződéses hívei a szocia­lizmusnak, s akik elkötelezet­ten tevékenykednek a pártpoli­tika megvalósítása érdekében. Harcolni fogunk a politika­mentesség ellen, mert ez még a jobboldali opportunizmus csö­kevénye s újabb hibák lehető­ségeit rejti magában. A jövőben az eddiginél na­gyobb gondot kell fordítani a szerkesztőségek és az olvasók — munkások, mezőgazdasági dolgozók és valamennyi dolgo­zó réteg — közti szorosabb kap­csolatok ápolására. A hírközlé­si eszközökben elsősorban az ő véleményüknek kell helyet adni. Ezért szükséges előtérbe helyezni a levelezők hálózatá­nak kiépítését. A szerző kitér az újságírók szakmai színvonala émelésé­nek kérdésére is, hangoztatja, hogy ez a követelmény nagyon is időszerű. Azonban a szak­mai színvonal emelése nem le­het idénykérdés. Nem enged­hető meg, hogy egyes szakma­beli kérdéseket a politikai és eszmei kérdések fölé vagy azokkal szembe állítsanak. Az újságírószövetség további fő feladata tagjainak erkölcsi­politikai nevelése. „Tagságunk­ban állandóan olyan tulajdon­ságokat kell fejlesztenünk, mint a néppel való szoros kapcsolat, az osztályigazsághoz való hű­séq és magas fokú társadalmi felelősségérzés. Az újságírók­nak saját soraikban is harcol-. ni kell a szerénytelenség és fölérendeltség megnyilvánulá­saival szemben". Amint ismeretes, mind a szer­kesztőségekben, mind az újság­írószövetség soraiban lényeges személyi változásokra került sor. A megüresedett helyekre új emberek kerültek, akiknek túlnyomó többsége tudatában van, milyen céllal végzi újság­írói munkáját. Közöttük szép számban vannak sajátos prol> léniákkal birkózó fiatalok is. A szövetség munkájában ezeket a sajátosságokat is figyelembe Itell venni, meg kell teremteni a feltételeket e problémák megoldásához. Az újságírószövetség munká­jának kétségtelen pozitívuma, hogy felújította és teljes mér­tékben kibontakoztatta a test­véri együttműködést a szociális, ta országok újságírószövetsé­geivel, és ismét elfoglalta mél­tó helyét a Nemzetközi Újság­írószervezetben. A szövetség szervei több ja­vaslatot terjesztenek a kong­resszus elé. Egységes országos szervezet, a Csehszlovák Újsága írószövetség megalakításáról van szó, melynek tagjai lenné­nek mind a cseh, mind a szlo­vákiai újságírók. így létre jön. ne egy országos szervezet, da mellette fennállnának a cseh és szlovák nemzeti újságíró­szövetségek is. A szövetség ilyen felépítése, — írja J. Va­lenta — megfelelne mind a csehszlovák föderáció alapel­veinek, mind pedig az újságíró társadalom egysége erősítésé­nek. A Tvorba Aczél György könyvéről A Tvorba politikai tudomá­nyos és kulturális hetilap 49. száma recenziót közöl Aczél Györgynek, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Politikai Bi­zottsága tagjának „Eszménk erejével" című cikk- és tanul­mány gyűjteményéről. A recen­Zió szerzője bevezetőjében meg­állapítja, hogy Aczél György beszédeiben és cikkeiben szá­mos olyan kérdésről mondja el véleményét, amely nemcsak magyarországi vonatkozások­ban tanulságosak. A Tvorba recenzense ismer­teti Aczél György álláspont­ját a különböző társadalmi rendszerek közti békés egymás mellett élés és az ideológiai harc viszonyával kapcsolatban, valamint nézetét a kontinuitás és diszkontiunitás kérdéseiről a szocialista társadalom felté­telei között. Kitér az imperia­lista ideológiai fellázításnak az egyes szocialista országok sajá. tosságait nagy hangon kiemelő taktikájára, amellyel éket akarnak verni a szocialista or­szágok közé. Aláhúzza Aczélnak azt a megállapítását, hogy mennyire értelmetlen a szocia­lista építés magyar útját va­lamiféle „modellként" emleget­ni. Magyarország már azért sem modell, mert a marxizmus—le­ninizmus általános érvényű tör­vényszerűségeit alkalmazza a saját feltételeire, tehát már e feltételekre való tekintettel sem tekinthető ez az út „mo­dellnek". A hazafiság és internaciona­lizmus elválaszthatatlan egysé­gével. kapcsolatban a Tvorba hangsúlyozza Aczélnak azt a meggyőződését, hogy nemzete­ink, pártjaink és kormányaink a jövőben közös erűfeszítéssel més erőteljesebben juttatják ér­vényre az internacionalista alapelveket. A recenzió ismer­teti még Aczél bírálatát a kü­lönböző antimarxista elméletek, ről, valamint a kultúra pártirá. nyitásának kérdéséről és a kri­tikáról vallott véleményét. A cikk végén a szerző így össze­gez: Az „Eszménk erejével" cí­mű beszéd- és tanulmánygyűj­temény értékes segítség azok­nak a nézeteknek a felismeré­séhez és áthidálásához, ame­lyek az elmúlt években szocia­lista társadalmunkban annyi súlyos gondot okoztak a szocia­lista kultúra területén. Jsm I Kezdeményezés és munkasikerek

Next

/
Thumbnails
Contents