Új Szó, 1971. december (24. évfolyam, 384-309. szám)

1971-12-02 / 285. szám, csütörtök

Ülést tartott az SZLKP Központi Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) zolják, hogy népünk, amely az elmúlt években nehéz próbákat állt ki, ma szilárdan áll a szo­cializmus bázisán. A vitában elsőként Ľudovít Pezlár elvtárs szólalt fel, és foglalkozott az ideológiai téren kialakult jelenlegi helyzettel. Hangsúlyozta a kommunisták felelősségtudatának nagy jelentő­ségét a tömegtájékoztatási eszközökben, a ki­adóhivatalokban, a tudományos intézményekben és az államapparátusban is, és rámutatott, hogy az elkövetkező időszak nagy igényeket támaszt politikai érettségük iránt, és megköveteli an­nak bizonyítékát, hogy képesek elkötelezetten válialni a párt Központi Bizottságának politiká­ját és intézkedéseit. Karol Š a v e 1 elvtárs hangsúlyozta a párt egységének jelentőségét. Ez az egység a képvi­selőválasztásokban egyértelműen megmutatko­zott. Rámutatott, hogy még fokozottabb mérték­ben kell hangsúlyozni a Szovjetunió hatalmas békeoffenzíváját, és ennek elemzésébe teljes mértékben kellene bekapcsolni a tömegtájékoz­tatási eszközöket, valamint a pártszervek lek­tori testületeit is. Rámutatott a szovjet tudo­mány és technika napjainak jelentőségére és arra a pozitív hatásra, amit ez a rendezvény a fiatalokra gyakorolt. A Nové Zámky-i járási pártbizottságnak a választási kampányban végzett munkájáról és a választás sikeres eredményeiről Gejza Fehér­v á r y elvtárs számolt be. Értékelte az SZLKP alapszervezeti politikai tömegmunkájának fej­lődését, különösen a lakosság körében kifejtett személyes agitációt. Hangsúlyozta, hogy a ká­dermunkában tökéletesebben kell érvényesíteni a párt alapelveit. Ján M r č i č i a k elvtárs rámutatott a népgaz­daságirányítási munka fogyatékosságaira. Hang­súlyozta, hogy a döntés nem eléggé rugalmas és az egész döntési folyamat túlságosan bonyo­lult. Meg kell találnunk a racionális és haté­kony utat, amely megfelel a jelenlegi követel­ményeknek és szigorúan érvényesíteni kell a személyi felelősséget. Hangsúlyozta, hogy ezen a téren is a káderek a döntő tényezők, ezért az nzekke] végzett munka igen fontos az egész párt számára. Miloš M a r k o elvtárs beszélt azokról a ha­talmas eredményekről, amelyeket a választáso­kon a kommunisták és a pártonkívüliek áldozat­kész tevékenysége révén elértünk. Ezzel kap­csolatban hanesúlvozta a Nemzeti Front szer­vezeteinek célszerű specifikus, és differenciált hatását, valamint azt, hogy törvényszerűen kö­vetkezetes harcot kell vívni az ellenséges ideo­lógiák ellen. Foglalkozott a tömegtájékoztató esiközök tevékenységével is a választásokkal kapcsolatban, és a politikai tömegmunkával va­ló szerves egységükkel. Jozef L e n á r t elvtárs zárszavában ismét rá­mutatott: állandó követelmény a politikai tö­megmunka továbbfejlesztése. Ennek a válasz­tási kampány jó iskolája volt. Zárszava további részében foglalkozott társadalmunk néhány ne­gatív jelenségével. Hangsúlyozta, hogy határo­zottan fel kell lépni a törvénysértője ellen. A választásokkai példázta a párt egységének nagy jelentőségét. Kiemelte, hogy a képviselőválasz­tások eredményei a párt minden tagját arra kö­telezik, hogy továbbra is egységesen lépjen fel, és saját munkahelyén sokoldalúan aktív tevé­kenységet fejtsen ki. J. Lenárt elvtárs zárszavával befejeződött az SZLKP KB plenáris ülése. BRATISLAVÁBAN MEGNYITOTTÁK „Az atom az ember szolgálatában" kiállítást (CSTK) — A szovjet tudo­mány és technika napjai alkal­mából tegnap a bratislavai Kul­túra és Pihenés Parkjában meg­nyitották „Az atom az ember szolgálatában" kiállítást. A megnyitási ünnepségen — ame­lyen beszédet mondott Jura j Bu­ša, az SZSZK fejlesztésügyi és műszaki minisztere, és Valen­tyin Alekszejevics Levsa, az atomenergia kihasználásával foglalkozó szovjet állami bizott­ság alelnöke — részt vett Jozef Lenárt, a CSKP KB elnökségé­nek tagja, az SZLKP KB első titkára, Peter Colotka, a CSKP KB elnökségének tagja, az SZSZK miniszterelnöke, Ján Ja­nik, Ondrej Klokoč, Elena Lit­vajová és Gejza Slapka, az SZLKP KB elnökségének tagjai. Július Pavlis, az SZSZK fejlesz­tésügyi és műszaki miniszteré­nek helyettese üdvözölte az SZLKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának tagjait, az SZSZK kormányának tag­jait, továbbá politikai, tudomá­nyos és gazdasági életünk to­vábbi képviselőit is. A kiállítás megnyitásán részt vett Mihail Mihajlovics Gyejev, a Szovjetunió bratislavai főkon­zulja, és további szovjet képvi­selők. J. Buša, az SZSZK fejlesztés­ügyi és műszaki minisztere megnyitó beszédében többek kö­zött ezt mondotta: — A Szovjetunió a magreak­ció felfedezése és birtokbavevé­se óta nagy összegeket szentel e felfedezés békés célokra való felhasználása kutatásának. A Szovjetunió volt az, ahol 1954­ben üzembe helyezték a világ első atomerőművét és felépítet­ték a Leninről elnevezett első atomjégtörőt. A Csehszlovákia és a Szov­jetunió együttműködésének az atomenergia terén sokéves ha­gyományai-vannak. Az atomerő­művek építésére vonatkozó első csehszlovák—szovjet államközi együttműködési egyezményt 1956 márciusában írták alá. 1980-ig — együtműködve a Szovjetunióval — két, 1700 megawattos összteljesítményű atomerőművet építünk. Az atomenergetika, kutatási problematikája olyan széles kö­rű — folytatta a miniszter —, hogy államunk nem érhet el Az NDK kormány­küldöttsége Prágában (CSTK) — A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársa­ság gazdasági és tudományos­műszaki együttműködése közös bizottságának 13. ülésszakára tegnap Prágába érkezett az NDK kormányküldöttsége. A küldöttséget Günther Kleiber, az NSZEP KB Politikai Bizott­ságának póttagja, a kormány alelnöke vezeti. A vendégeket a repülőtéren František Hamouz, a szövetségi kormány alelnöke, a csehszlo­vák küldöttség vezetője, és ha­zánk más képviselői fogadták, jelen volt dr. Herbert Kroli­kowski, az NDK csehszlová­kiai nagykövete a nagykövetség többi dolgozójával. A bizottság 13. ülésszaka ma közös jegyzőkönyv aláísárával ér véget. A tüzelőanyag- és energiaellátás helyzete — A szénbányászatban és az energetikában elért eredmé­nyek alapján megállapíthatom, hogy az idén nálunk maximá­lis a tüzelőanyag- és energia­tartalék. Bányászaink 1971 első három negyedében 106,6 száza­lékra teljesítették a szénfejtési tervet, ami a tavalyi évhez vi­szonyítva 2 millió 662 ezer ton­nával több szenet jelent — kö­zölte tegnap Prágában a sajtó képviselőivel Jaromír Matušek professzor, szövetségi tüzelő­anyag- és energetikaügyl mi­niszter. Hangoztatta, hogy bá­nyászaink az idei évi szénfej­tési tervet közel hatmillió ton­nával teljesítik túl. Ezt az ered­mények Is bizonyítják. Előzetes számítások szerint az év végén 3 millió 540 000 tonna barnaszén- és 2 050 000 tonna kőszén tartalékunk lesz, ami kedvező feltételeket teremt nemcsak az ipar, a nőépgazda­ság, de a lakosság szénellátá­sánál 1972-ben. Az állami szén­lerakatok tartalékai — normá­lis Időjárási viszonyok között — garantálják a lakosság za­vartalan szénellátását. A világítőgáz ellátását is biz­tosították. Abban az esetben, ha a fagyos időszakban a meg­szokottnál nagyobb lenne a fo­gyasztás, mint a termelés, a különbséget nem a kisfogyasz­tók, hanem az üzemek rovására egyenlítik ki. Hasonló a hely­zet a földgáz-ellátásnál is. A földgáz-ellátás zavartalan bizto­sítása az idei télen a lučenecl (losonci) földgáz-kompresszo­rok kifogástalan üzemelteté:*. tői is függ. Az 1971/72-es téli időszakra a villanyenergia ellátás ls biz­tosított. Ezen a téren, a tavalyi helyzethez viszonyítva, ugyan­csak lényeges a javulás. Bebi­zonyosodott, hogy az energia­szállítás irányítása nagyon ha­tékony eszköz a villanyáram­fogyasztás ésszerűsítése terén. A lakosság villanyfogyasztását az idén már nem kellett korlá­tozni.. (sm) sikereket a következetes külföl­di kooperáció nélkül. Ezért örömmel kell fogadnunk az 1970 júliusában aláírt, az atomener­gia terén való együttműködés csehszlovák — szovjet egyez­ményt, amely tudományos kuta­tási alapunk kapacitásának to­vábbi bekapcsolását jelenti a Szovjetunió törekvéseihez, ahol ebben az ágazatban a kutatás vitathatatlanul világszínvonalon van. Szovjet tudósok Alois Indra elvtársnál (ČSTK) — Alois Indra, a CSKP KB elnökségének tagja, a KB titkára, tegnap Jan Havel­kának, a CSKP KB mezőgazda­sági osztálya vezetőjének és a szovjet nagykövetség képviselői­nek jelenlétében fogadta A. /. Ovszjannyikov akadémikust, N. V. Turbin akadémikust, M. M. Makjejenko professzort és V. A. Grajot, a Szovjetunió Hús- és Tejipari Minisztériuma főigaz­gatóságának vezetőjét, akik a szovjet mezőgazdasági tudósok csoportjának tagjaiként részt vettek a szovjet tudomány és technika napjain. A beszélgetésen hangsúlyoz­ták a csehszlovák és a szovjet tudomány szoros együttműkö­désének jelentőségét mezőgaz­dasági termelésünk további fej­lődése számára. A. Indra elvtárs a beszélgetés befejeztével a szovjet mezőgaz­dasági tudomány részéről, a csehszlovákiai mezőgazdaság­nak nyújtott segítsége és együttműködése elismeréséül a szovjet vendégeknek átadta a Klement Gottwald emlékplaket­tet. Beiktatták tisztségébe a Szlovák Televízió új igazgatóhelyettesét (ČSTK) — Dr. Pavol Kováč, az SZLKP KB osztályvezetője tegnap iktatta be funkciójába Pavel lacko elvtársat, a Szlovák Televízió új igazgatóhelyettesét, a Csehszlovák Rádió bratislavai politikai műsorszerkesztőségé­nek eddigi vezetőjét. Dr. Pavol Kováč és Michal Pecho, a Szlovák Televízió igaz­gatója köszönetet mondott dr. Ondrej Grieš eddigi igazgatóhe­lyettesnek a Szlovák Televízió fejlesztéséért végzett munká­jáért, és sok sikert kívánt új munkahelyén. Az elvtársi beszélgetés kere­tében aas^yes szerkesztőségek vezetői összüzemi bi­zottságának ésBSi többi társa­dalmi szervezetnek a képviselői ígéretet tettek: mindent elkö­vetnek, hogy a televízió prog­ramja következetesen teljesítse a CSKP XIV. kongresszusának döntéseiből eredő feladatokat. Irán megszállta a Perzsa-öböl három szigetét Kedd- hajnalban iráni csapa­tok szállták meg a Perzsa­(Arab-)öböl három kis szigetét, Abu Muszát, a Tomb I-et és a Tomb 11-t. Az előbbire Sharjah emirátus, az utóbbi kettőre Ras al Khai­mah emirátus is igényt tart. A sharjahi emír bejelentése szerint Abu Musza megszállása a két ország közötti megálla­podás alapján történt. A szigetek sorsáról hosszabb ideje folytak a megegyezés nél­küli tárgyalások a „katonai je­lenlétét" ez év végén felszámol­ni készülő Nagy-Britannia, Ras el Khaimah és Irán között. Az érdekelt államnak tekintett Irak kezdettől fogva ellenezte Irán katonai fennhatóságának mindenfajta kiterjesztését a Perzsa-öbölben. A Reuter legfrissebb jelenté­se szerint: A kuwaiti nemzetgyűlés egy­hangúlag elítélte a három szi­get megszállását. Bár a Tomb-szigetek és Abu Musza, területüket tekintve igen kicsinyek, stratégiai jelentősé­gük nagy. A Perzsa-öböl bejá­ratánál, a közel 100 kilométer széles Hormuzi-szorosban fek­szenek, ott ahol a kapitalista világ olajtermelésének a fele áramlik keresztül. Az Iraki Forradalmi Parancs­nokság Tanácsa kedden úgy döntött, hogy az ország meg­szakítja kapcsolatait Iránnal és Nagy-Britanniával. A lépés indokait Bagdad ter­jedelmes nyilatkozatban taglal­ja. Arra hivatkozott, hogy a Hormuzi-szorosban levő három apró „arab" sziget megszállása sérti az ENSZ alapokmányát és ellene mond azoknak a nemzet­közi kötelezettségeknek, ame­lyeket Nagy-Britannia vállalt. December elsejével megszű­nik London „különleges szerző­déses viszonya" a Perzsa-öböl emirátusaival. Csütörtökön meg­alakult a Perzsa-öböl új, füg­getlen állama, a hat emirátus szövetsége. Sharjan emirátus, amely megállapodott Iránnal Abu Musza sziget átadásáról, tagja az államszövetségnek, Ras el Khaimah, amely továbbra is igényt tart Tom-I-re és Tomb­Il-re, egyelőre távol marad a közösségtől. Irak szerint az iráni megszáll lás „Nagy-Britannia tőrdöfése az arab nemzetek hátába ak? kor, amikor Palesztina ügye vál-r ságos szakaszhoz érkezett". „Az arab szigetek elfoglalása robbanékony helyzetet teremt a térségben s szükségessé teszi az ENSZ azonnali beavatkozás sát" — jelentették ki Bagdad­ban, hozzátéve, hogy az arabok? kai szemben álló „imperiallz? mus és Cionizmus új frontot nyitott". Ezért a Forradalmi Pa? rancsnokság Tanácsa úgy dön? tött, hogy megszakítja a kap? csolatokat Iránnal és Nagy-Bri? tanniával" — olvasható végül a nyitlakozatban. A szerződések és megállapo? dások valóban tartalmaznak né? hány homályos pontot. Nagy-Britannia mindeddig egy szóval sem erősítette meg, hogy megállapodott volna Iránnal a? általa hagyott „űr" betöltésé? rôl. Ras-el-Khaiman emirátus ta? gadta, hogy a Tomb-szigetek ügyében egyezményt írt volna alá Iránnal, noha az iráni kül­ügyminiszter ezt állította. Jóllehet Irán már birtokon beiül van, figyelmet érdemel, hogy Khalatbari teheráni kül­ügyminiszter kedden még azt mondta, a szigetek „békés útori tértek vissza Irán szuverenitása alá". Az iráni akció időzítésével kapcsolatban figyelemreméltó brit véleményt idézett a Reuter­iroda. A „jól értesült forrás'' szerint „aligha lehetett elvárni, hogy néhány órával a különle­ges szerződések lejárta előtt Nagy-Britannia érvényesíti vé­delmi felelősségét Ras-el-Khai­mah-val szemben", azaz fegyve­res erővel támogatja a Tomb­szigetek visszaszerzését. Sôť, mondta az illető forrás, „brit hivatalos személyiségeket nem érte teljes meglepetésként Irán akciója". Nagy-Britannia, amely eddig sem az Iránnal kötött állítóla­gos megállapodásról nem nyi­latkozott, sem Irakhoz fűződő diplomáciai kapcsolatainak meg­szakítását nem vette hivatalo­san tudomásul, annyit tett csak, hogy maga is sajnálkozott a nagyobb Tomb-sziget némiképp véres megszállása miatt. Gerillaharcok Jordánia határán Amman — Kedden délután, az észak-jordániai Ramsza ha­tárállomás közelében 15 perces tűzpárbajt vívtak a királyi had­sereg járőrei egy „beszivárgott" palesztin gerilla-csoporttal. Ammani közlés szerint való­színű, hogy a gerillák aknákat akartak lerakni a kormánycsa­patok által használt közeledési útvonalakon. Négy nap leforgása alatt ez volt a második összetűzés Ram­sza térségében. Szombaton — Amman szerint — egy Jordá­niai járőrkocsit vettek lűz alá palesztin gerillák szíriai terü­letről. A keddi összecsapásban egy kormánykatona és két gerilla vesztette életét. A pillanatnyi palesztin—jor­dániai viszonyt mindenesetre sajátos beállításba helyezi az az ammani közlés, hogy Budeir tábornok, a szíriai területen ál­lomásozó reguláris palesztin felszabadító hadsereg parancs­noka „határtalan bizalmáról" biztosította Husszein királyt. Budeir távirata a Teli minise terelnök elleni halálos merény­letet olyan bűncselekménynek nevezi, amelyet „az arab fel­szabadításért és nemzeti egysé­gért küzdők mindegyike eU ítél". A palesztin felszabadító had­sereg csak formailag tartozik á palesztin felszabadításl szerve­zet fennhatósága alá. Valójában a szíriai fegyveres erők szerves részének tekinthető ez a 8 ezer főnyi csapatkontingens. Asszál szíriai elnök, mint Ismeretes, Teli halála alkalmából, távirat­ban fejezte ki részvétét Husz­szeinnek. Kissinger rejtélyes magyarázatai Washington — Nixon elnök hétnapos látogatásának na­gyobb részét Pekingben, a kí­nai vezetőkkel való megbeszé­lésekkel fogja tölteni. Saját ta­pasztalataim szerint ezek Igen hosszú beszélgetések lesznek, — mondotta Henry Kissinger, Nixon elnök főtanácsadója a Fehér Ház sajtóértekezletén, amelyen bejelentették, hogy 1972. február 21-től 28-ig tart az amerikai elnök kínai láto­gatása. Találkozik-e az elnök Mao Ce-tunggal valamilyen „csendes helyen"? — erre a kérdésre Kissinger csak annyit válaszolt, hogy Pekingben bizonyosan ta­lálkozni fognak. Az amerikai—kínai csúcsta­lálkozó témaköréről Kissinger roppant szűkszavúan nyilatko­zott. Hangoztatta, hogy „főként kétoldalú kapcsolatokról" kí­vánnak tárgyalni és „nem pró­bálnák megállapodni harmadik felet érintő kérdéseken". Kissinger kitérően válaszolt arra a kérdésre, megvitatják-e a vietnami háború kérdését. Je­lezte, hogy Tajvan kérdése bi­zonyára szőnyegre kerül a tár­gyaláson. „Ebben az ügyben, nem volt tökéletes összhang al USA és a KNK álláspontja kö­zött. Nem akarjuk Tajvan jövő­jét Pekingben rendezni. Az ame* rikai kormány véleménye sze­rint a legjobb az lenne, ha ezt Peking és Tajvan egymásközt rendezné. Ez a vélemény azon­ban nem érinti az USA Tajvan iránt vállalt védelmi kötelezett­ségeit". Arra a kérdésre, hogy a pe* kingi belső hatalmi harcok be­folyásolják-e Nixon látogatásé* nak kilátásait, Kissinger kije* lentette: „Az amerikai kormámj nem érzi magát feljogosítva, hogy ilyen látogatás kapcsán spekulációkba bocsátkozzék Kína belső helyzetéről". Han­goztatta: „A pekingi csúcstalál­kozó külön kategória, mivel a két ország kapcsolatainak több mint húsz éve tartó csaknem teljes hiányát „csupán a legma­gasabb szinten lehet áthidalnri

Next

/
Thumbnails
Contents