Új Szó, 1971. december (24. évfolyam, 384-309. szám)

1971-12-07 / 289. szám, kedd

Mindé ns nemzet, az egész nép érdekében A szövetségi köztársaságok termelőerőinek gyorsított fejlesztése A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa által jóváhagyott 9. szovjet ötéves népgazdaságfejlesztési terv jellegzetes vonása a szövetségi köztársaságok termelőerőinek gyorsított fejlesztése. A szovjetköztársaságok a kölcsönös segítség és együttműködés alapjára építik gazdasági és kulturális kapcsolataikat. A lenini nemzetiségi politika tette lehetővé nekik, hogy történelmileg rövid idő alatt óriási lépést tegyenek a kilátástalan nyomorból a gazdasági felvirágzás felé. A szovjetköztársaságok gazdasági fejlődésének jelenlegi magas színvonala sok tekintetben gazdasági kapcsolatainknak a jellegét is megváltoztatta. Már rég elmúlt az az idő, amikor a nemzeti körzetek gazdaságát és annak fejlődését döntő mértékben a szocialista föderáció fejlettebb tagjainak segítsége határozta meg. Ma valamennyi köztársaság többágazatú népgazdasággal rendelkezik, amelyben elsődlegesen fejlesztik a nehézipart, a gépipart, a villany- és hőenergia-fejlesztést, a fűtőanyagipart. Minden egyes köztársaság megkapja hiányzó termelőeszközeit és közszükségleti cikkeit a közös alapból, a maga részéről pedig szintén hozzájárul az egész szövetség gazdaságának fejlesztéséhez. A kommunista párt szükségesnek tartja, hogy a jövőben is sokoldalúan fejlesszék a szovjetköztársaságok népgazdaságát. E célból a 9. ötéves terv előirányozza gazdasági kapcsolataik szilárdítását és tökéletesítését. Meghatározták a szövetségi köztársaságok további gazdasági fellendülésének fő irányait. Ez pedig a vezető iparágak elsődleges fejlesztése, szakosításuk és növekedésük gyors üteme, a népgazdaság területi arányainak megjavítása, az OSZSZSZK keleti vidékei, a közép-ázsiai köztársaságok, Kazahsztán és mások természeti erőforrásainak gyors kiaknázása és gazdasági erejének növelése. Valamennyi köztársaságban általános, szövetségi jelentőségű hatalmas ipari komplexumok fognak épülni. Ebben a vonatkozásban jellemző az ötven évvel ezelőtt még Oroszország egyik legelmaradottabb peremvidéke hírében álló Kazah Köztársaság gazdasági fejlődése. Öriási eszközöket és anyagi erőforrásokat ruháztak be gazdaságába. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára egyik beszédében képletesen úgy fejezte ki magát, hogy a siocializmus égboltján valamennyi nemzet — nagy és kis nemzet egyaránt — első nagyságrendű csillagként ragyog. A 9. ötéves tervben területi és népességi szempontból oly kis köztársaság, mint az örmény SZSZK termelőerőinek gyors fejlesztése is visszatükröződik. Ipari termelése öt év alatt 64 százalékkal nő. Különösen, gyorsan fog fejlődni az ország villamossági ipara. Sok nagy hő- és vízerőmű épül, továbbá egy 800 ezer kilowatt kapacitású atomerőmű is létesül. A szocialista munkamegosztás, a kooperáció a korlátozott természeti erőforrásokkal rendelkező köztársaságok gazdaságának eredményes fejlesztését is lehetővé teszi. Igy például az elegendő nyersanyaggal nem rendelkező Litván és Lett SZSZK-ban, ahol szakmunkáskáderekben is hiány van, tovább fejlődnek a nem-fémigényes gépipari ágak, az elektrotechnikai, rádiótechnikai és elektróntechnikai ipar. Más köztársaságok látják el őket hiányzó nyersanyaggal és félkészgyártmányokkal. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának képviselői legutóbbi ülésükön megvitatták és lényeges észrevételekkel, kiegészítésekkel, kiigazításokkal egyhangúlag jóváhagyták a Szovjetunió Minisztertanácsa által előterjesztett 9. ötéves népgazdaságfejlesztési tervet. Különösen érdekes beszédek hangzottak el a Nemzetiségi Tanács ülésén. Ez a kamara a szövetségi és autonóm köztársaságok megfelelő számú képviselőiből áll, és az ország nemzeti—állami alakulatainak sajátos érdekeit fejezi ki. Ali Ibragimov képviselő, az Azerbajdzsáni SZSZK Minisztertanácsának elnöke megjegyezte, hogy a mostani ötéves tervben a köztársaság ipari fejlődésének lényegesen nagyobb ütemét irányozták elő, mint az előző ötéves tervben; két és félszer annyi iparvállalat épül. Ez azonban korántsem meríti ki a köztársaság erőtartalékait. A képviselő felhívta a Nemzetiségi Tanács figyelmét annak szükségére, hogy intenzívebben fejlesszék Azerbajdzsán olajiparát. „Geológusok becslése szerint a köztársaság nagy kiaknázható olajkészletekkel rendelkezik, s lehetősége van arra, hogy a közeljövőben lényeqesen hozzájáruljon a Szovjetunió olajforrásainak növeléséhez", — mondotta. A Káspi-tenger mélyén rejlő olajkincseket mégsem aknázzák ki eléggé. Ali Ibragimov javasolta a Szovjetunió Állami Tervbizottságának és az érdekelt szövetségi minisztériumoknak, hogy utólag vizsgálják felül és alapjában oldják meg a Káspitenqer olajgazdaságának feltárásával kapcsolatos kérdéskomplexumot. Alekszandr Akszjonov képviselő, a belorussziai vityebszki területi pártbizottság titkára számos szövetségi minisztériumot bírált azért, mert lassan és nem komplex módon foglalkoznak a lakás- és kulturális építési problémák megoldásával. Az ötéves terv Belorusszia ipari fejlesztésének nagy ütemét irányozza elő. Ez viszont a városok és munkástelepülések lakosságának gyors gyarapodásával jár. Egyes szövetségi minisztériumok azonban ezt nem veszik figyelembe. A képviselő javasolta, hogy az évi tervek megvizsgálásánál mutassanak rá a pótlólagos lehetőségekre és jobban oldják meg az épülő vállalatok dolgozói számára létesülő lakások és kulturális létesítmények építésére szánt beruházások előirányzásának kérdéseit. A Legfelsőbb Tanács figyelmébe ajánlotta az illetékes tervező és állami szerveknek, hogy figyelmesen vizsgálják meq és és vegyék tekintetbe a képviselők javaslatait és észrevételeit. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának az ötéves terv megvitatásában részt vett képviselői hangoztatták, hogy a szövetségi köztársaságok termelőerőinek meggyorsított fejlesztése, a természeti és munkaerőforrások tervszerű, ésszerű felhasználása megfelel minden nemzet és az egész szovjet nép érdekeinek. GLEB SZPIRIDONOV, a Novosztyi sajtóiroda politikai megfigyelője Hivatásszeretette! A mezőgazdasági szakma iránt érdeklődő fiatalok körében ismert a Šafárikovói (Tornaija) Mezőgazdasági Műszaki Középiskola neve. A hírnév egyik oka, hogy hazánk majdnem mindegyik magyarlakta járásából tanulnak itt diákok. A „mezősök" érettségi előtt álló diákjai közül a IV. A. osztály 27 tanulója, és a IV. B. osztály 33 tanulója emlékezett meg a múltkoriban az idei tanév félidejének közeledtéről. Közülük néhánnyal elbeszélgettem. Az iskoláról, pályaválasztásukról, terveikről szóltak. Dudás Gabriella DUDÄS GABRIELLA, a IV. A. osztály tanulója, akí Želiezovce (Zselíz) városából került az iskolába, így vélekedett: — Szüleim a mezőgazdaságban dolgoznak, így már gyermekkoromban megismerkedtem a mezőgazdasági munkával. Az alapiskolában pedig évről-évre jobban megértettem a növénytermesztés és az állattenyésztés fontosságát. Andruska Tiborné tanítónő úgy tanította a természetrajzot, hogy az megszilárdította elhatározásomat: csak a mezőgazdaságot választAntal Emma hatom. Nem véletlenül, hanem hivatásszeretetből kerültem ide, ebbe az isiokába. Itt sokat tanultam. A múlt tanévben 1,7-es tanulmányi átlagot értem el. Tagja vagyok a SZISZ-szervezet vezetőségének is. Ogy tervezem, hogy tanulmányaim befejezése után a szülői házhoz közeli falvak valamelyik szövetkezetében, mint kônývelônô helyezkedem majd el.. ANTAL EMMA, a IV. B. osztály tanulója, bodzái (Bogya). Ű a következőket mondotta: — Kellemes érzésekkel gondolok vissza arra a napra, amikor elhatároztam, hogy a mezőgazdaságot választom ... Szeretem a természetet, a növényeket. Valami ilyesmi késztetett választásra, amikor döntenem kellett, hogy milyen pályát válasszak hivatásul. Egyéb, ként a tanulásban elért átlagos eredményem 1,5. Ogy érzem, hogy még arra ls van erőm, hogy javítsak ezen az eredményen, hisz a tanulást még nem akarom befejezni, mezőgazdasági főiskolára fogok jelentkezni. AMBRÖZY VERA a IV. B. osztály tanulója. Selice (Sókszelőce) községből jött ide tanulni. Véleményét így mondta el: — Én is gyermekkorom óta ismerem a mezőgazdasági munkát. Szüleim szövetkezeti tagok. Már otthon megszerettem a zöldségtermesztést, az állattenyésztést. Az iskolában a kerti munka óráin közelebbről is megismerkedtem a szőlészettel, a rózsafák ápolásával. Amikor elkövetkezett a pályaválasztás ideje, a tudat érzelemmel párosulva a mezőgazdaság felé irányított. Sokat tanultam négy év alatt itt is, ebben az iskolában. Számomra ez az iskola nemcsak szaktudást adott, hanem segített világnézetem kialakulásában is. Ehhez hozzájárult az is, hogy mint a SZISZ iskolai szervezetének titkárnője több iskolázáson is részt vettem. Érettségi után otthon, a szövetkezetben szeretnék dolgozni, könyvelői Jjeosztásban. De a továbbtanulás gondolatát sem vetettem el, távúton szeretném elvégezni a mezőgazdasági főiskolai tanulmányokat. PIERZCHALA JÖZSEF Lengyel építőipari dolgozók megkezdték a Tusimics 11. hőerőmű termelőblokkjának építését. (Felvétel: C. Holan — CSTK/ Intenzívebb gazdálkodás, jobb eredmények Kelet-Szlovákia egyik mezőgazdasági jellegű járása a Košice-vidéki járás. A járási mezőgazdasági termelési igazgatóságon megtudtam, hogy a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak értelmében a mezőgazdaság vezetői komoly feladatok megvalósítását tűzték ki célul az elkövetkező öt évre. Rátérnek a nagy területű intenzív gazdálkodásra, ami azért előnyös, mert figyelembe veszik a helyi viszonyokat és ezeknek megfelelően építik ki az egyes nezőgazdasági szakágazatokat. Az ilyen gazdálkodási módszernek a magas fokú gépesítés szempontjából is nagy jelentősége van. A járás mezőgazdaságának dolgozói tudják, hogy nemcsak a Košice vidéki lakosok, hanem az egyre gyarapodó Košice lakosai számára is biztosítaniuk kell a mindennapi élelmet. Ezen kívül a járásban levő élelmiszeripari üzemeket is el kell látniuk elegendő nyersanyaggal. A növénytermesztésben 1975ig a lehető legmagasabb szintre akarják emelni az átlagos hektárhozamokat. Búzából 35 mázsás átlagos hektárhozamot terveznek, ami azt jelenti, hogy 12,9 mázsával kell emelni az 1970-es szintet. A hektárhozamok növelését a búza tápanyagszükségletének biztosításával, a legújabb búzafajták, így a Jubllejnaja, a Kaukaz, az Aurora búzafajták termesztésével próbálják elérni. Cukorrépából 420 mázsás, burgonyából pedig 160 mázsás átlagos hektárhozamot terveznek. Az évelő takarmányokból 60 mázsás hektárhozamra számítanak, ami az 1970-es év eredményéhez viszonyítva 15,3 mázsás növekedést jelent. A hústermelésben a jövőben jelentős szerepet vállal a Košická Polianka-i sertéshizlalda, amely évente 33 800 mázsa húst fog biztosítani. A tervezett hústermelésnek a járásban el kell érnie az évi 17 094 tonnát, ami az 1970-es évhez viszonyítva 2715 tonnával lesz több. A tejtermelésben is nagy fejlődésre számítanak. 1975-ig 62,8 millió literes évi hozamot akarnak elérni, ami azt jelenti, hogy egy tehéntől évente 3200 liter tejet várnak átlagban. Ogy tervezik, hogy a tejfelvásárlás is 11,3 millió literrel fog növekedni, ami azt jelenti, hogy eléri az évi 45,6 millió litert. Tojásból évente 56,6 milliót akarnak felvásárolni, ami 11,1 millió tojással jelent többet az 1970-es év eredményénél. Megtudtam, hogy nagy gondot fordítanak a mezőgazdasáÚJÍTÁS B ÖTÉVES TERV gi építkezésekre is. 1971 és 1975 között modern istállókat építenek Turnianske Podhradien, Sacán, Cakanovcén, Ruskovon és Kostolanyban. A legkorszerűbb tehénistállók Perínben (500 db), Caňban (100 db) és Budimírben (2000 db) épülnek. Turnianske Podhradien egy nagy sertéshizlalda építését kezdték meg. • • • Az ötéves terv célkitűzései tehát komoly feladatokat jelen, tenek. Az intenzív és szakosított gazdálkodáshoz azonban elegendő szakképzett dolgozó is szükséges. Sajnos, ezzel kapcsolatban nem a legbiztatóbb a helyzet. A termelési igazgatóság vezetőitől ezzel kapcsolatban több dologról is tudomást szereztem. Az 1971/72-es tanévben a tervezett 275 tanuló helyett csak 195 kezdte meg tanulmányait a mezőgazdasági szaktanintézetekben. A rozhanovcei iskolában például a mezőgazdasági gépesítő szakon a tervezett két osztály helyett csak egyet indítottak. Hasonló volt a helyzet a bárcai kertészeti szakiskolában, ahol a tanév elején 11 lány maradt távol. Ezek a lányok bizonyára más szakmát választottak, vagy közvetlenül munkaviszonyba léptek. A mezőgazdasági szakközépiskolát végzett diákoknál inkább a szakosítás körül mutatkoznak problémák. A tervezett 62 végzős diákból csak 27-et tudtak képzettségüknek megfelelően elhelyezni. Viszont agrárgazdaságtani (mezőgazdasá. gi ökonómiai) irányzatú iskolát végzett egyénekből ma is kevés van a járásban. A járáson ezt a szakmát ajánlották az idén pályát választó fiatalok figyelmébe. Egyedül a mezőgazdasági főiskolát végzett ifjú munkaerőkkel nincs gond. A terveknek megfelelően az idén 14 főiskolát végzett egyén kapcsolódott be a termelésbe. A gyakorlati időszakot mind a közép-, mind a főiskolát végzett fiatalok szervezetten és jó színvonalon végzik. A járásban 28 olyan fiatal van, akik az 1969/70-es tanévben fejezték be tanulmányaikat és a gyakorlati idő letelte után az idén állandó munkahelyükre kerültek. A kép, amit a járás kíderneveléséről alkothatunk, nem egészen megnyugtató. Az. hogy a termelésben a járás ma kitűnő eredményeket ér el, még nem minden. A holnaora is gondolni kell, ami azt jelenti, hogy nagyobb gondot kell fordítani a fiatal munkaerők nevelésére. (szaszák) Az újítómozgalom helyes irányítása és szervezése lehetővé teszi e téren is a tervezést. Erről tanúskodik a Túrőci Gépgyárak martini üzemének gyakorlata. Az újítók tervei a vállalat termelési tervén és a jelenlegi műszaki felkészültség pontos ismeretén alapulnak. A helyzetismereten alapuló újítómozgalom a legszükségesebb irányba képes terelni az újítók igyekezetét és valóban égető, konkrét problémák megoldását teszi lehetővé. Az ilyen tervezésnek az eredménye, hogy a gépgyár újítói idén csrpán 10 hónap alatt hat és félmillió korona hozamot jelentő újí'ísokat valósítottak meg. Az ötévci terv során az újítások révén megtakarított összeg 29113 000 koronát tesz ki a tervek szerint. Ilyen terv teljesítéséhez 3102 újítási javaslatot és találmányt kell bevezetni a termelésbe. A gépgyár újító mozgalmára jellemző, hogy már a jövő évi tervet öt és fél millió koronás megtakarításra méretezték és 545 újítás bevezetésével számolnak. (v.)