Új Szó, 1971. december (24. évfolyam, 384-309. szám)

1971-12-05 / 48. szám, Vasárnapi Új Szó

ES lehetőség EGY ELLENŐRZÉSI NAP TANULSÁGA # LEGYEN KEVESEBB A BEFEJEZETLEN ÉPÍTKEZÉS O A SZOCIALISTA MUNKAVERSENY KIEGYENLÍTHETI AZ EGYENETLENSÉGEKET Felette érdekes helyzetet tárt fel a legutóbbi ellenőrzési nap a Banská Bystrica-i Tesla üzem építkezésén. A nagy, 4000 embert foglalkoztatotó rádiótechnikai gyár építkezésén az építőmunkások, mesterek, kőművesek, ácsok kiválóan teljesítik feladataikat, túlszárnyalják a normákat. Ugyanakkor viszont a beruházó kimutatta, hogy az eredeti megállapodással szemben 7 millió koronás elmaradás mutatkozik. Hogyan lehet jó az építőmunkások tervteljesítése, ha 7 milliós az elmaradás? Érdemes közelebbről- megvizsgálni ezt az ellentmondást, mert a befejezetlen építkezések szaporodása okainak egyik mozzanatára derít fényt. Az építővállalat tervét reális alapokon, tehát a meglevő és tervezett kapacitás alapján szabták meg. Ez a terv az építővállalat reális lehetőségeit tükrözi. A beruházó — a Tesla üzem — viszont saját szükségletei szerint, tehát a rádiótechnikai berendezések gyártása szemszögéből szabta meg követelményeit. Nyilvánvaló, hogy az építővállalat terve távolabbi, a beruházó követelménye közelebbi határidőt szab meg. A követelmények és a lehetőségek közti különbséget a beruházó és a kivitelező kölcsönös megállapodással igyekezett egyeztetni. Az ilyen egyeztetések rendszerint kompromisszummal végződnek, és a két véglet közti félúton megszabott határidő megállapításában öltenek alakot. És ezen a ponton keletkezik a befejezetlen építkezések gyarapodásának problémája. A kivitelező, tehát az építővállalat ígérete a határidő lerövidítésére rendszerint nem alapul olyan pontosan kiszámított adatokon, mint az eredeti kapacitás-terv, hanem inkább az építő jóakaratát, illetve reményét tükrözi. Bár az ilyen ígéret természetesen csak hozzávetőleges lehet, a határidő, ha egyszer megállapodtak benne — végérvényes lesz. A remény, amelyre az építővállalat ígéretét alapozta, rendszerint a következő: „Hátha sikerül a tervezettnél több embert szerezni az építkezésre..." A jelenlegi általános munkaerőhiány mellett ez hiú remény. Az eredményt ismerjük a gyakorlatból: ismét eltolódott egy-egy építkezés befejezésének határideje, bár az emberek az építkezésen teljesítették, sőt, túlteljesítették normáikat. A határidő-eltolódás a gyakorlatban leginkább a beruházót sújtja. Hiszen a gyár, felépítésének határidejére, már árutermelési tervet irányoz elő, s a befejezés utáni határidőre más üzemek ís várnak és számítanak az itt készített árukra. Láncreakció módjára terjed azután a határidőre be nem fejezett építkezés következménye. Ezen mitsem segít a késedelemért kifizetett kötbér. A probléma gyökere, mint az összefüggésekből nyilvánvaló, az építővállalat felelőtlen ígéretében, Illetve a felelőtlenül megkötött szerződésben rejlik. Viszont nehezen beszélhetünk felelőtlenségről, amikor az is nyilvánvaló, hogy itt jóakaratról, a beruházó követelményének kielégítésére Irányuló törekvésről van szó. A furcsa, de következményeiben igen komoly helyzet megelőzésének van módja: a beruházó követelményeit nem hiú remények, hanem pontos számítások alapján kell kielégíteni. A munkaerők beszerzésének lehetőségében bízni — ez nyilvánvalóan hiú remény csupán. Számítani kizárólag csak a munkatermelékenység terén levő tartalékok alapján, a munkatermelékenységet fokozó berendezések, munkaszervezési módosítások, újítások stb. alapján lehet és szabad. Ha ilyen kiszámítható és kimutatható adatok alapján rövidíti le az építővállalat az építkezés határidejét, s ezt vállalja a szerződésben, akkor az esetleges nem teljesítésnek pontosan kimutatható az oka is, felelőse is. A lényeg az, hogy ilyen esetben késésre nem is kerül sor, hiszen a munkatermelékenység olyan tényező, amelyet pontosan tervezni, befolyásolni, növelni lehet. A munkaerőtoborzást ilyen pontossággal sosem lehet előre tervezni A munkatermelékenység fokozásának jelentős tényezője a szocialista munkaverseny — mint az az utóbbi időben számos munkahelyen — építkezésen is — bebizonyosodott. A CSKP 50. évfordulójának tiszteletére tett felajánlások ezreit már teljesítették az üzemekben és az építkezéseken, s a terven felül megteremtett értékek a munkatermelékenység növeléséről tanúskodnak. A szocialista munkaverseny tapasztalatai azt a következtetést sugallták, hogy a dolgozók kezdeményezése az előbb említett beruházó-kivitelező viszonyban is fontos szerepet tölthet be. A kötelezettséget vállaló dolgozó nagyon jól és pontosan tudja mire képes, mit kell a felajánlás teljesítése érdekében tennie. A felajánlást elfogadó munkacsoport nem számít arra, hogy „majd jönnek brigádosok, akik segítenek". A felajánlás a dolgozó saját nevében megfontoltan tett és aláírt kötelezettsége. Erre lehet építeni. Erre lehet alapozni ígéretet, nem pedig hiú reményekre. Cikkünk elején a Tesla üzem építésén lezajlott ellenőrzési nap tapasztalatából indultunk ki. Nos, ez az ellenőrzési nap sugallta a kiutat is a probléma megoldására. Bár az építővállalatnak, mint mondottuk, eredeti, feltételezésen alapuló ígéretét nem sikerül teljesítenie, s 7 milliós lemaradást mutat ki a megállapodással szemben, a dolgozók kezdeményezése viszont jelentősen korrigálja a kialakult helyzetet. A dolgozók — pontos és megfontolt — ígérete szerint az üzem első objektumát, a tanoncközpontot ez év végéig felépítik és összeszerelik, úgyhogy négyhónapos befejező munkálatok után 1972. május 9-én, felszabadulásunk ünnepén a tanonciskolát átadhassák rendeltetésének. Az ellenőrzési napon azt is ellenőrizték, hogy a dolgozóknak ez az ígérete hogyan válik valóra. Nos, kitűnt, a kötelezettségvállalás teljesítésére minden feltételt megteremtettek, a munkák itt jól haladnak, s az így vállalt határidő teljesen reális. Az ellenőrzési napon, természetesen, a munkálatok sok más vonatkozását is megvitatták, intézkedéseket dolgoztak ki a helyzet megjavítására stb. Ogy véljük azonban, hogy a felmérés legjelentősebb tapasztalata mégis a felismerés: a dolgozók kezdeményezése jelentős tényező lehet a beruházó követelményeinek kielégítésében és a reális határidők megszabásában. A reális alapokon megszabott határidők pedig a befejezetlen építkezések számát csökkenthetik. VILCSEK GÉZA A Nitrai Magasépítő Vállalat a napokban ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját." Az elmúlt két évtized folyamán lényegesen megnövekedett a kapacitása, és az üzem dolgozói jő eredményeket értek el a lakás- és ipari létesítmények építésében. Több városban egész lakótelepeket építettek. Óránként egy lakás Az általuk eddig elvégzett munka értéke több mint 6 milliárd korona. Csaknem 29 000 lakásegységet építettek. Ebben az évben 2676 lakást adtak át. Ez havonként átlagban 200, munkanaponként megközelítőleg 10 lakás építését és óránként egy család boldoggá tételét Jelenti. Napi munkájuk értéke 3 millió korona. Az ötödik ötéves terv utolsó évében 3850 lakásegységet adnak át. Az ipari létesítmények közül ők építették a Zlaté Moravce-i Calex hűtőgépgyártó üzemet, a (komárnói kikötőt, a nitrai Bioveta gyógyszerüzemet és Mezőgazdasági Főiskolát, valamint az ENSZ bratislavai számítástechnikai központját. Most a bratislavai Komenský Egyetem Természettudományi Karának épületén dolgoznak, amely 18 internátusával együtt 500 millió korona ráfordítást igényel. Az építkezések rohamos fejlődését az tette lehetővé, hogy a tégla helyett előregyártott elemeket alkalmaznak. Korszerűsítették a gépparkot, és fokozták a dolgozók szakmai felkészültségét. Előtérben a politikai és szakmai nevelés A vállalat szaktanintézeteiben főleg a fiatalok sajátítják el a szükséges szakmai ismereteket. 1955-ben 250 tanonc, 1970-ben már 655 látogatta ezeket az intézményeket. Az egy tanulóra fordított évi költség 6908 korona. Évről-évre javul a dolgozókról való gondoskodás is. A politikai, kulturális és szakmai nevelésen kívül a vállalat lehetővé teszi dolgozóinak a munkásszállásokon lakást, étkezést és orvosi kezelést. Szabadságukat a vállalat nyaralóhelyein tölhetik, de szervezhetnek kirándulásokat is. A munkatermelékenység emelkedésével. növekedtek a keresetek is. Míg 1952-ben 976, 1970-ben már 2121 koronára emelkedett egy dolgozó havi átlagkeresete. A vállalat •••MM ma több mint 6000 munkást alkalmaz. Szocialista munkaverseny Az idei terv maradéktalan teljesítése, illetve túlteljesítése érdekében 183 kollektív és 180 egyéni kötelezettségvállalást fogadtak el a dolgozók. A vállalatnak 56 szocialista munkabrigádja van. Az évi tervet — az eddigi eredmények alapján — valószínűleg túlteljesítik. Áldozatkész munkájukért a két évtizedes jubileumi évforduló alkalmából több kollektívát és egyént tüntettek ki. Mintegy 500 dolgozó kapott elismerő oklevelet, négyen az Építőipari Minisztérium legjobb dolgozója és tizennyolcan a vállalat kiváló dolgozója kitüntetést kapták. Húsz év alatt a dolgozók 1250 újítási javaslatot adtak ki, melyből ^99-et elfogadtak, s ezzel több mint 28 ezer korona évi megtakarítást értek el. A vállalat dolgozói szeretnék az ötödik ötéves tervből eredő feladatokat maradéktalanul teljesíteni, illetve túlteljesíteni, mert tudják, hogy ezzel hozzájárulnak az életszínvonal további emeléséhez. KOVÁCS JÖZSEF -^JLkmmmm •Egy čičmanyí ház jaireszieie Ezeket a szép, emeletes házakat a Nitrai Magasépítő Vállalat dolgozót építették a Nové Zámky-i /Érsekújvár) vasútállomás közelében. ntiZeUm Rajecké Teplice vendégei nem tartanák teliesnek üdülésüket, ha nem látogatnának el a Rajöianka patak vadregényes völgyének csaknem a végén elterülő községbe, a világhírű Čičmanyba. A falu faházai festett, színes mézeskalács házikókra emlékeztetnek, sötét alapon fehér minta díszíti mindeqyiket. A budatíni múzeumi dolgozók falumúzeumot rendeztek be az egyik házban, amelynek földszintién és emeletén bemutatják a lakosság viseletét, szokásait. A község nem is annyira a talajnak, amely egyébként elég terméketlen, mint inkább a Vág és a Nyitra folyók völgyét összekötő közeli útnak köszönheti létét. Az embereknek egykor mostoha sorsuk volt itt, a sivár természeti viszonyok miatt nem sokan találtak megélhetést otthon, s mint üvegesek, házalók és papucsárusok vándoroltak a világban. A faluban több posztópapucskészítő műhely létesült az idők folyamán, a múzeumban láthatók a helybeli lakosság munkaeszközei; később papucsgyártó vállalatot alapítottak, s a gyár még most is termel. Ma már többfajta formájú és színű, takaros, keresett lábbelit készítenek a kereskedelem számára is. Már a múlté, de az idősebbek emlékeznek még rá, az országúton poroszkáló, házakba betérő Olcsó fánosra, akit itt nálunk Lacný Jožko néven ismertek. Nyakáról függő szíjon, hasán hordta a kosarat, amelyben mintegy kirakatban válogathatott mindenki a filléres áruban — volt ott cérna, cipőfűző, szappan, fogkefe, zsilettpenge, kelffeljancsi, stb. Már csak megnagyított fényképét és rekonstruált kosarát látjuk a múzeumban. Hasonlóképpen már szinte elfelejtett vándoralak a Ciőmanyból jött üveges. Čičmany legjellegzetesebb érdekessége a népviselet. A férfiak, nők hímzettmintás inget, kötényt, szoknyát hordanak, az asszonyok pártála érdekes módon, kétoldalason kitömött szarv alakjában áll el és tartja ki a kendőt. Hajdan Čičmany házaiban úgynevezett nagycsaládok éltek, közösen. Kb. 30—40 ember tartózkodott napközben a fekete szobában, amelynek berendezését ugyancsak ott látjuk a falumúzeumban. Öszszegyűjtötték a község és lakossága életével foglalkozó alkotásokat, és kiegészítették vele a múzeum anyagát. A legkifejezőbbek Matilda Cechová olajfestményei és grafikát, amelyek a falu életének különböző mozzanatait ábrázolják. A község élete a múlttal szemben alapvetően megváltozott. Az emberek gyarapítják tudásukat, háztáji gazdaságukat, ruhatárukat, könyveket vásárolnak, üdülni járnak stb. A régi kastélyban attraktív éttermet rendeztek be. Az iskola, a népkönyvtár, az agitációs központ, a tűzoltószervezet, a vendéglő, az élelmiszerüzlet, a szövetkezett bolt, orvosi és más szakelőadások adják meg a falu újszerű életének lellegét. SZÁNTÓ GYÖRGY O N VI >53 tf S