Új Szó, 1971. december (24. évfolyam, 384-309. szám)

1971-12-29 / 307. szám, szerda

A BARÁTSÁG JEGYÉBEN A podbrezovai Šverma Vasművek betonacélt gyártó részlegének dolgozói már december 16-án teljesítették évi feladataikat. Képünkön betonacélt készítenek elő szállításra. (Felvétel: Petráš. — CSTK) Húszezer vágósertés évente Beszélgetés egy szövetkezeti társulás vezetőjével A CSKP XIV. kongresszusának a mezőgazdasági termelést érintő határozatai kimondják: az elkövetkező években egyik legfontosabb feladat elsősorban saját termelésből biztosítani a lakosság élelmiszerellátásának bővítését. Ennek érdekében közel egyötödével kell növelni a mezőgazdasági termékek állami felvásárlását. Az ötéves terv időszakában a trebišovi járás területén a programterv szerint az állami gazdaságoknál 52,5, az efsz-eknél 75,2 százalékkal fokozódik a mezőgazdasági bruttó termelés. Például húsból 35,1 százalékkal növekszik a piaci termelés. A feladat megvalósítása érdekében közel hatszáz millió koronát fordítanak nagykapacitású Berta János, a Malý Horeš-i Efsz és a „Mäsospol" szövetkezeti társulás elnöke. hizlaldák és hasonló épületek felépítésére. Egy ilyen hatalmas hizlalda Pribeník (Perbenyik) község határában épül 31 efsz kezdeményezése és társulása alapján. A „Mäsospol" szövetkezeti vállalat címen létrejött társulás élére Berta János elvtársat, a Malý Horeš-i (Kisgéres) Efsz elnökét választották. Vele beszélgettünk a társulás céljairól. — Hol és milyen körülmények között született meg a felépítendő nagyhizlalda létesítésének gondolata? — Ez a harmincegy bodrogközi és nagykapos-vidéki efsz már korébban — más célokkal — társult és megalapította a Vei. Kapušanyban székelő Meliorációs Szövetkezetet. Egyik találkozásunk alkalmával, közvetlenül a CSKP XIV. kongreszszusa gazdaságfejlesztési irányelveinek megjelenése után, felvetődött a sertéshús-termelésre irányuló társulás gon'dolata s egyre inkább reálissá vált ennek megvalósítása. Nem hallgathatom el, hogy kezdetben nem találtunk mindenütt megértésre s a tagszövetkezetek vezetői között is akadtak „tamáskodók" — ha szabad ezt a megjegyzést használnom. Ezen nem is csodálkozhatunk, sőt részemről helyesnek tartom, hogy az egyes szövetkezetek vezetősége előbb papírt, ceruzát vett elő, számadást végzett és csak azután döntött a társulás mellett, miután teljesen meggyőződtek ennek népgazdasági és saját szövetkezeten belüli előnyeiről. Végül is a társulásos vállalatot alapító 31 efsz képviselői a járási szervek jelenlétében megkötötték a szerződést, megválasztották a vezetőséget. Így jött létre ez a vállakózás. Még talán annyi kívánkozik ide, hogy jelenleg már minden illetékes szerv jóváhagyta és támogatja ezt .a kezdeményezést. — A gyakorlatban mit jelent ez a társulás és eddig mi történt a közös szövetkezeti vállalat nagyhizlaldájának és egyéb épületeinek építése körül? — Talán azzal kezdeném, hogy a közel negyven épületből álló objektum tervezetét a bratislavai Polnohospodársky projekt nv. v. košicei fiókintézete készítette. Ennek alapján az építkezés — amely 1972 első felében veszi kezdetét és 1975. október végén fejeződik be — közel 72 millió korona ráfordítást igényel. Ebből a gépi berendezések értéke 22,5 millió korona. A beruházási költségek felét szubvencióként kapja a vállalat, 16 millió koronát tagrészesedés fejében a 31 társszövetkezet biztosít, a többi pénzt pedig az Állami Banktól vesszük kölcsön. Az egyes tagszövetkezetek az általuk használt szántőföldterület nagyságának arányában fizetik a tagdíjat, mégpedig hektáronként kilencszáz koronát. Ezenkívül ugyancsak minden társszövetkezet szántóföldterületének arányában, az előre meghatározott fajta és mennyiség szerint járul hozzá — természetben — a szükséges takarmányalap biztosításához. A takarmány értékét a vállalat kifizeti. Most válaszolnék a kérdés első részére. Ennek a társulásnak a célja az, hogy jelentősen növeljük a sertéshústermelést. A felépítendő nagyhizlaldában — zárt állatforgalommal, tehát saját nevelésből nyert alapállományból — évente 20 ezer sertést hizlalunk fel átlagosan egymázsás súlyra, ami azt jelenti, hogy évente kétszáz vagon sertéshúst adunk piacra. A társszövetkezetek emellett továbbra is foglalkoznak telepeiken saját sertéstenyészetükkel. Az „induláshoz" már 1052 anyakocát rendeltünk az illetékes járási szerveken keresztül, egyúttal azt kértük, hogy lehetőség szerint egy helyről s jó minőségű állatokat kapjunk. — Hol és milyen vállalat építi fel az épületeket? — Tízhektáros területen, Pribeník határában, aránylag közel a vasúthoz, a pribeníki és kisgéresi gazdasági telep között, saját építkezési vállalatunk, a Veiké Kapušany-i Agrostav szövetkezeti vállalata építi fel a nagyhizlaldát és a többi épületet, a terv szerint negyven hónap alatt. Jelenleg a terület kisajátítási eljárása folyik, ami közel kétszáz embert érint. Reméljük, nem kellszámolnunk különösebb akadályokkal, minden a jóváhagyott tervek szerint megy majd s az ötéves terv utolsó évében már a mi szövetkezeti nagyhizlaldánkból is útjára indulnak a vágósertések a piac felé. (kulik) EGY KLUB MUNKÄJÄRÔL Horváth József elvtárs a Komárnói (Komárom) Magyar Gimnázium igazgatója, joggal büszke az iskola egyik klubjának tevékenységébe. Jancsó Sándor tanár vezetésével három évvel ezelőtt alakult meg a V. I. Lenin nevét viselő orosz nyelvklub. A klubtagok röviden, tömören így határozták meg tevékenységük célját három esztendővel ezelőtt: — elősegíteni a csehszlovák és a szovjet fiatalok barátságának elmélyülését; — bővíteni a tagok ismereteit a Szovjetunióról, népeiről, kultúrájáról;. — megismerni és tökéletesen elsajátítani az orosz nyelvet. Három év telt el azóta. Kezdetben sokat segítettek a klubtagoknak Bicskovszkíj őrnagy vezetésével a komszomolisták. De öntevékenyek voltak a klub tagjai is. Levelezés útján kapcsolat&t teremtettek Ogyessza és Marx város iskoláinak tanulóival. Személyes barátságot kötöttek a magyarországi Komáromban működő 86. számú orosz tannyelvű középiskola diákjaival, akikkel minden második szombaton találkoznak s velük közös tanításon vesznek részt. Történt pedig, hogy hazánk felszabadulása 25. évfordulójának ünnepségei alkalmával Andranyik Vahtangovlcs Éváján, volt szovjet—örmény katona visszaemlékezett arra, hogy Komárom környékén halt meg a felszabadító harcok során kedves barátja és harcostársa, Ruben Sztyepanovics Daftyan s levelet írt a klub tagjainak: segítsenek megkeresni barátja sírját. A klub tagjai eleget tettek kérésének. Megállapították, hogy Daftyan annak idején Ľuba (Libád) község mellett halt hősi halált és a štúrovói (Párkány) szovjet katonai temetőben helyezték örök nyugalomra. Levélben értesítették erről Evojant és Daftyan életbén A fiatalok megismerkedtek a 2750 éves Jereván város műemlékeivel is. maradt családtagjait s meghívták őket Kománióba. 1971. január 19-én megérkezett Daftyan 84 éves édesanyja, két testvére, de eljött leányával Evojan is. A hős szovjet katona halálának 26. évfodulóján, január 22-én a klub tagjai és a vendégek megkoszorúzták Daftyan sírját. Megrendítő látvány volt: a testben és lélekben összetört' édesanya rátámaszkodott fia sírjának emlékművére, keservesen sírt. Majd felsóhajtott: „Huszonöt évig a levegőbe sírtam a fájdalmamat... Most végre a sírod fölött is kisírom magam — édes fiam!" összehajtott zsebkendőjéből egy marék hazai földet vett elő, s a fejfa közelébe szórta. Lehajolt és a sírról felemelt néhány göröngyöt. hogy magával vigye. Leányát kérte meg, hogy koporsójába tegyék majd bele azt a néhány göröngyöt. Erről a találkozásról tudósítás jelent meg több szovjet folyóiratban, Daftyan szülővárosának egyik középiskolája pedig levélben vette fel a kapcsolatot a klub tagjaival. Említést lettek egy személyes látogatás eshetőségeiről. 1971 augusztusában a tanulók lelkes kis csoportja indult el Horváth József igazgató és Jancsó Sándor tanár vezetésével Szovjet—örményország-ba. A jóformán teljesen „maszek" alapon szervezett kirándulás résztvevőit Szovjet—Örvényország legfelsőbb párt- és állami vezetői is fogadták és ünnepségsorozatot rendeztek tiszteletükre. Ä jereváni rádió és televízió riporterei minden iskolalátogatásra, üzemilátogatásra elkísérték őket. Ellátogattak Daftyan édesanyjához, aki kenyérrel és sóval fogadta a fiatalokat. Az odzumi középiskolában részt vettek a pionírok csapatgyűlésén, ahol . tiszteletbeli szovjet pionírokká fogadták őket. Majd a Komszomol jereváni járási bizottságának elnöke, az iskolaigazgató elkísérték a fiatalokat felső-örményországi kirándulásukra. Tumani, Alaverdi, a főváros, Jereván több üzemét, műemlékét megtekintették. Majd a kirándulást befejezve újra meglátogatták Daftyan édesanyját. A töpörödött anyóka virágmagvakat adott a fiataloknak, hogy ültessék el fia sírján. A tumani körzet párttitkár* üdvözletét küldte a komárnói (Komárom J járás vezetőinek. Az üdvözletben hangsúlyozta, hogy büszkék lehetnek neveltjeikre, s ők bármikor szívesen felveszik a kapcsolatot a járással. Evoján elvtárs elismerően ezt mondotta a klub tagjainak: „Megteremtettétek a szikrából az örökké égő fáklyát, mely népeink, nemzeteink és nemzetiségeink barátságának örök. ké példamutató jelképe lesz." MOROVICS LAJOS Válasz olvasóinknak Gyermekgondozási segély ügyében B. L.-né Safarikovo (Tornaílja): A gyermekgondozási segélyről szóló 1971/107. sz. törvény a segély feltételeként megkívánja, hogy az anya a két évnél fiatalabb gyermekéről egésznapos gondoskodással saját maga gondoskodjék ésígy gondoskodjék második, 111. többi gyermekéről is, akik még iskolakötelesek (rokkant és állandó ápolásra szoruló gyermek esetében legfeljebb annak 26 éves koráig). A törvényszövege és a törvényhez kiadott miniszteri végrehajtási utasítások értelmében a két évnél idősebb gyermek esetében rendes gondoskodásnak számít az is, ha a gyermek naponta iskolán kívüli nevelőintézményt látogat. Ilyennek számít *a napos bölcsőde és óvoda fs, de a hetes vagy hónapos bölcsőde vagy óvoda már nem. Rendes gondoskodásnak számít a szüíő részéről az az eset is, amikor két évnél idősebb gyermekét ideiglenes gyógykezelés vagy üdülés céljából másutt vagy intézetben helyezte el, valamint az az eset is, ha gyermeke testi vagy szellemi fogyatékossága miatt állandó intézeti kezelésben részesül, de csak abban az esetben, ha a szülő rendszeres látogatásával és egyéb kapcsolat fenntartásával továbbra is törődik gyermekével. Ilyen körülmények között kedvezményezett az internátusi elhelyezés is a tanulmányok ideje alatt. Ezzel szemben nem lehet rendes gondoskodásnak elismerni az olyan esetet, amikör elhanyagolt nevelés miatt kerül az ilyen gyermek nevelőotthonba. A fentiek értelmében helytelen lenne az az eljárás, ha a két évnél idősebb gyermekét a napos óvodából kizárnák, vagy pedig megvonnák Öntől a gyermekgondozási segélyt (lásd a Národné poistenie c. folyóirat 1971. október—novemberi számának 7. oldalát). Az esetleges ilyen tévedés és helytelen intézkedés ellen fellebbezhet a járási nemzeti bizottság iskolaügyi osztályához, illetve az Okresná správa nemocenského poistenia, Rimavská Sobota hivatalához. Cz. J

.-né: A munkatörvénykönyv 157. §-a 2. bek. értelmében kisgyermeke gondozására két év fizetés nélküli szülési szabadságot igényelhet. Ezt a munkaadó vállalat köteles engedélyezni. Ha megszületik második gyermeke is — a két évi szülési szabadság ideje alatt —, igénye lesz gyermekgondozási segélyre újszülött gyermekére annak kétéves koráig és a második gyermek megszületése napjától kezdve első gyermekére is annak kétéves koráig. Ezek értelmében igénye lesz második gyermeke megszületése napjától egészen 1972. november 19-ig, amiker első kisgyermeke kétéves lesz, kettőjükre együtt 800 korona és ezen időpont után csupán másődk gyermekére annak kétéves koráig havi 500 korona gyermekgondozási segélyre, feltéve, hogy a segély folyósításának feltételeit állandóan teljesíti. Mivel Ön továbiira is munkaviszonyban van, a gyermekgondozási segélyt a munkaadó vállalat üzemi bizottsága mellett működő nemzeti biztosítási bizottságnál (KNP) érvényesítheti az erre kiadott nyomtatványon. Kérés nélkül a segélyt nem folyósíthatják. Munkajogi ügyekben Pekarik László, Zelený Háj (Zöldállás): Feleségének akkor lenne igénye szülési pénzsegélyre, ha szülési szabadságának kezdete a munkaviszony megszűnése utáni 6 híinap „védelmi időbe" esnék. Természetesen feleségének teljesíteni kellene az 1968/88. sz. törvény azon feltételét is, hogy a szülés előtti két év alatt legalább 270 napon át volt biztosítva. Felesége munkaviszonya megszüntetésének érvénytelenségét a komáromi járásbíróságon legkésőbb 1971. deceipber 31-ig perelhette volna. Borsodi Ilona Plešany (Szentes): A munka- és az életévfordulókat szabályozó rendelkezés tényleg csak a munkaviszonyban dolgozókra vonatkozik. Önöknél is csak önkéntes, nem perelhető juttatásról van szó. Az efsz megfelelő alapjából azonban tervezhet hasonló juttatást. B. T. Tomašikovo (Fél): A gyermeket váró női dolgozónak a munkaadó vállalat csak egészen kivételes esetben adhat felmondást (fegyelemsértés ese. tén), de maga a női dolgozó érvényesen felmondhat. Ön kölcsönös megegyezéssel bontotta fel munkaviszonyát, mivel az éjjeli munka nehéz volt Ön számára. A munkaadó vállalat az ön állapotát nem ismerte és így tévedés alapján érvénytelenségről nem lehet szó. Szülési pénzsegélyre csak abban az esetben lenne igénye, ha szülési szabadságát a munkaviszony megszűnése utáni 6 hónap alatt kezdené meg. Belík József, Hodejov (Várgede): Az efsz-ben a szabadság, igényt az efsz saját alapszabálya és munkarendje szabályozza. Ugyanez vonatkozik a prémiumigényre is. Az állandóandolgozó nyugdíjasnak lényegében azonos igényei vannak, mint a többi efsz-dolgozónak. Máté András Pásková (Páskaháza): Mivel több mint 3 hónapja dolgozott, igénye van az efsz-szel szemben legfeljebb évi 60 munkanapon át táppénzre. Tóth Gyula Želiezovce (Zselíz): Az Ipari tanulóknak — tekintet nélkül életkorukra — évente 4 heti szabadságra van igényük, mégpedig akkor, amikor azt a vállalat vagy intézet kiírja. Ha ipari tanulói viszonyukat az év közben fejezték be, a négyhetes szabadságuk aránylagos részére, egyébként életkoruknak megfelelő szabadságra van igényük. Ha az év végéig nem töltik be 18. évüket három heti szabadságra, ha betöltenék, akkor csak két heti szabadságra, illetve annak aránylagos részére lenne igényük. Dr. F. J. 1971