Új Szó, 1971. december (24. évfolyam, 384-309. szám)

1971-12-28 / 306. szám, kedd

imÜL ínnuflK B A kommunista - elvszerűségről A Tribúna december 21-i számában interjút közöl dr. Ján Fojtikkal, a CSKP KB titkárával, aki ideolqgiai, kulturális és oktatásügyi kérdésekről nyilatkozik. Az alábbiakban ismertetjük Fojtik elvtárs több megállapítását. Az elvszerűség a politikában és az ideológiai munkában elsősorban a teljes azonosulást jelenti a munkásosztály alapvető érdekeivel a tőke ellen vívott harcban, a szocialista és kommunista viszonyokért folytatott küzdelemben. Aki azonosul a munkásosztály alapvető érdekeivel, annak kérlelhetetlen álláspontot kell tanúsítani mindazzal szemben, ami azokkal ellentétben áll. Aktívan fel kell lépnünk és támadnunk kell az individualizmus, a nacionalizmus ős az emberek tudatában levő áldemokratikus elképzelések ellen. Osztályhű forradalmi álláspontot elfoglalni és ugyanakkor türelmes magatartást tanúsítani a polgári ideológia és a revizionizmus iránt — lehetetlen. Az elvszerűség feltételezi, hogy képesek vagyunk előre tekinteni: a közvetlen nyomósok és követelések fölé tudunk emelkedni, azaz követni tudjuk a forradalmi harc fő irányát, az új tásadalom felépítésének programját. Elsősorban a lényeges kérdéseket oldjuk meg, azokat, amelyek harcunk, és a szocialista társadalom megszilárdítása szempontjából alapvetően fontosak. A CSKP KB titkára-, a többi között megállapítja, hogy az ideológiai jellegű intézmények ma már nem rejtekhelyei a jobboldali elemeknek, s nem jelenthetnek bázist egy újabb pártellenes támadás stratégiai előkészítéséhez. A felsőoktatási intézményekben megalakultak a marxizmus—leninizmus tanszékei, teljes mértékben megindulhatott a marxista—leninista oktatás. A művészi alkotó szövetségek küldetéséről szólva elmondja, hogy azoktól a párt megköveteli: soraikban elsősorban azokat tömörítsék, akik műveiket egybekötik szocialista társadalmunk kulturális forradalmának követelményeivel. Az alkotó szövetségek fő feladata most az, hogy a kommunista párt politikájával összhangban tevékenykedjen. Taktikát változtatott a jobboldal Ugyancsak a Tribúna idézett számában jelent meg Jaroslav Kučera cikke a jobboldal elleni harc eredményeiről és feladatairól. — Elmondhatjuk, hogy figyelemreméltó eredmények születtek az emberek gondolkodásáért vívott harcban. Dolgozóink túlnyomó többsége támogatja a párt politikáját^ s ez a tudati előrehaladás politikai aktivitásban és a munkakezdeményezésben nyilvánul meg — írja. A jobboldal megváltoztatta taktikáját, de alapvető célkitű. zése továbbra is változatlan. Továbbra is magához szeretné ragadni a hatalmat a pártban és az államban egyaránt, s mint a jobboldal programját, uralomra szeretné juttatni a kispolgári revizionista szocialista modellt. A nyugati sajtónak adott különféle interjúk, s az a körülmény, hogy a jobboldali opportunista szárny levitézlett exponensei közül senki sem gyakorol elvszerű marxista" önkritikát, továbbá a szórványos röpcédulaakciók és nem utolsósorban az augusztus utáni emigráció tevékenysége is ezt bizonyítják. A választási győzelemben ugyan kikövetkeztethető, hogy társadalmunk túlnyomó többsége támogatja pártunk politikáját, s azt is, hogy az emberek hisznek a szocializmusban és óhajtják társadalmunk sikeres továbbfejlesztését. A választási győzelemből azonban nem következtethető az, hogy a szocializmusban hívő minden ember marxista, hogy a szocializmushoz, s a társadalomhoz fűződő viszonyukat marxista szempontok határoznák meg, s ez a mindennap! konkrét munkában meg is nyilvánul. A vá-< lasztási győzelem még nem jelenti a jobboldal vereségét az ideológiában. A Nemzeti Front jelöltjére tüntetően szavazott pl. a párt jobboldali szárnyának több volt vezetője és ideológusa is. Bizonyos feltételek mellett ezt a tényt pozitívan értékelhetnénk, azonban a hivatalos politikai fordulat még nem jelent alapvető ideológiai változást — de jelentheti ez a minden hájjal megkent, hátsó szándékokat követő politizálgató taktikázgatását. Az igazsághoz talán az áll a legközelebb, hogy taktikai húzásról volt szó, azzal a céllal, hogy meggátolják a jobboldal volt exponenseinek elszigetelését és egyben bagatellizálják a választások eredményét és a párt politikáját. Tény, hogy a párt túlságosan nehéz megpróbáltatásokon ment keresztül ahhoz, hogy a világot rózsaszínű szemüvegen át szemlélje és a politika támogatását magával a politikával azonosítsa — olvassuk a Tribunában. Ellenben az is tény, hogy a szocializmus hazánkban mély gyökereket eresztett, és népünk túlnyomó többsége a múltban és ma is a szocializmus híve —, és ezt a választások során kifejezésre juttatta. A kritika elnyomásáról ír a Tribúna idézett számában M. Šolc. Megállapítja, hogy a pártszervezetek munkájában veszélyes következményekkel járhat a kritika bármilyen elnyomása. A bírálat elnyomása a leggyakrabban abban nyilvá

7 nul meg, hogy az emberek észrevételeit, javaslatait semmibe veszik, nem intézik el. Ez nemcsak gazdasági, de erkölcsi károkat is okoz, mert a jogos észrevételek semmibevétele,, a hiányosságok iránti közömbösséghez, a munkakedv csökkenéséhez vezet. Néha találkozunk a kritika elnyomásának azzal a formájával is, amikor a gyűlés elnöke minden bíráló megjegyzést azonnal meg akar magyarázni és egyben vissza akar utasítani, mint nem helyénvaló kritikát, anélkül, hogy meggyőződne a bírálat helyességéről. Tudni kell, hogy nem mindenki született szónok. Az egyszerű emberek a bírálatot egyszerűen, tömören fejezik ki. Az egyes hibákra úgy reagálnak, ahogy azokat" saját tapasztalataik alapján látják. Ha bírálatukban akárcsak részben van igazság — már akkor is foglalkozni kell vele. Előforduéhat, hogy egyea párttagok bizonyos kérdéseket nem értelmeznek helyesen s a gyűléseken egyoldalúan, helytelenül szólalnak fel. A pártszervezet számára kétségkívül hasznosabb, ha a kommunista (részben téves, hibás) nézetét a pártszervezeten belül nyilvánítja Jel, mint hogy hibás meggyőződését magában hordja vagy esetleg a pártszervezeten kívül mondja el. A pártszervezetben a téves nézeteket meg lehet vitatni, kellő érvekkel segíteni lehet azon, hogy a szóbanforgó elvtárs megértse, miben tévedett. Helytelen, ha a téves nézetet valló elvtársakat nevetségessé teszik. A bírálat elnyomásának legveszélyesebb formája st emberek üldözése, háttérbe szorításuk a kritika miatt. Gyakran előfordul, hogy az az elvtárs, aki a pártgyűlésen bírálta vezetőjét, egy idő múlva tapasztalja, hogy más, alacsonyabb bérrel járó munkabeosztást kapott. De olyan eset is előfordult, hogy a bíráló magasabb beosztást kapott — ahonnan azonban kevesebb lehetősége nyílt a bírálatra. A kritika elnyomásának ilyen megnyilvánulásai ellen a leghatározottabban harcolnunk kell — vonja le a következtetést a Tribúna. (sm) MÉG HÚSZ VAGONNAL A trebišovi cukorgyárban a répakampány 98 nappal ezelőtt kezdődött meg. Ladislav Pislč, a cukorgyár igazgatóhelyettese elmondotta, hogy a tervezett 16 500 vagon cukorrépából az elmúlt hét szerdájáig 14 500 vagon cukorrépa került fedél alá, amiből 1762 vagon cukrot készítettek. A gyár dolgozói szilveszterig még 2000 vagon cukrot gyártanak. —ak Igényes fejSesztési feladatok A SZLOVÁKIAI IPAR 1972. ÉVI CÉLKITŰZÉSEI A CSKP XIV. kongresszusán és az SZLKP kongresszusán kijelölt pártprogram abból indul ki, hogy a szocialista társadalom további fejlődésének egyik döntő fontosságú területe a népgazdaság, alapvető gondolata pedig az, hogy a szocializmus előnyeit egyesítsük a tudományos-műszaki forradalom lehetőségeivel. A párt gazdaságpolitikája és a szlovákiai iparfejlesztés 1971 —1975. évi ötéves terve meghatározza, hogy az 1975-ig terjedő időszakban különösen a fejlődés intenzív tényezőivel kell biztosítani a termelés hatékonyságának fejlődését és növelését. Az SZSZK Iparügyi Minisztériumának legfőbb célja 1972ben csakúgy, mint az ötödik ötéves tervidőszak további éveiben az olyan feltételek kialakítása, amelyek lehetővé teszik az iparágak dinamikus fejlődését, a vegyipar és a közszükségleti ipar szintézisét, a közszükségleti ipar és a népgazdaság többi ágazatainak kemizálásával úgy, hogy kielégíthessük a lakosság és a népgazdaság igényeit, és maradéktalanul teljesíthessük kiviteli kötelezettségeinket is. Mindennek elsőrendű feltétele, hogy a minisztérium és a termelési szféra hatékonyabbán tudja kihasználni a növekedés olyan gazdasági tényezőit, mint pl. az állóeszközök, a munkaidőalap, valamint a nyersanyag. és anyagkészletek. E feladat fontosságát hangsúlyozza az is, hogy a vegyipar és a közszükségleti ipar további fejlődése nem követelheti sem a beruh'ázások, sem a munkaerők, sem a nyersanyag- és anyagszükséglet, valamint a tüzelő. és energiaigény további növelését. Egyidejűleg mielőbb meg kell valósítani a komplex racionalizációs intézkedéseket, a termelésben pedig fokozott mértékben kell hasznosítani az ipari tudományos-kutatóbázis munkájának az eredményeit. Ezért a népgazdaság fejlődésének egyik célja, hogy a nemzeti jövedelem országos viszonylatban évente átlag 5,0 %kai, ennek keretében Szlovákiában 7,0 °/o-kal nőjön, és a növekedésnek legalább 95 %át a munkatermelékenység növekedése fedezze. 1972-ben a nemzeti jövedelem ötvenhat százaléka az iparban — ennek 35 százaléka a vegyiparban és a közszükségleti iparban — realizálódik. Az ipar munkaeredményeitől függ, a bármilyen tényezők által igényelt, szerkezeti váltoeások megvalósítása. Az iparban eredményes a párt gazdaságpolitikai programjának megvalósítása. Ez olyan tényezőknek köszönhető, mint a minisztérium, a termelési és gazdasági dolgozók helyes politikai szervező munkája, valamint a dolgozók kezdeményezésének kibontakozása a CSKP megalakulása 50. évfordulójának, a pártkongresszusok és a választások tiszteletére. A Szlovák Iparügyi Minisztérium Irányítása alá ^prtozó válMotorosok figyelmébe (ČSTK) — Áz automatikus fényjelző berendezéssel ellátott vasúti átjáróknál a jövő év január 1-től bevezetik a berendezés üzemelését jelző fehér fényt. A vonat "érkezését úgy, mint eddig két vörös villogó fény, valamint az automatikusan leengedett sorompók jelzik. A vonat áthaladása után a fehér fény ismét kigyullad agy bizonyqs idő (többnyire egy perc) múlva. E fényjelző berendezések bevezetése a gépkocsivezető számára további változásokat jelent a közúti közlekedés szabályaiban: ha kigyullad a fehér villogó fény, az átjárón 50 km-es óránkénti sebességgel haladhatnak át, ha nem világít a fehér fény vagy a vasúti átjárót még nem látták el ilyen berendezéssel, az átjáróknál ugyanazok a szabályok érvényesek, mint eddig. Itt megemlítjük, hogy az automatikus berendezéssel ellátott átjárókon a vörös fény a döntő jelentőségű. Amint kigyullad, az utat keresztező vágányra nem hajthat semmilyen gépkocsi. Még akkor sem, ha «z' automatikusan működő sorompók nincsenek leengedve. lalatok az év 10 hónapjában a • tervfeladatokat az árutermelésben 133,8 millió koronával (0,6 %), a bruttó termelésben 196,8 millió koronóval (0,9%) teljesítették túl. A bruttó termelésben sikerült teljesíteniük az évi terv 82,0 százalékát, jóllehet a termelés, 1970 azonos időszakához viszonyítva, 9,0 %kal nőtt. Az értékesítési terv teljesítésében is kedvező eredményeket értek el. A piaci alapok dotálása 1,8 °/o-kal

f a szocialista országokba irányuló kivitel 3,2 %-kal, ebből a Szov- ' jetunióba irányuló kivitel 4,9 °/b-kal, a tőkésországokba irányuló kivitel pedig 3,9 %-kal nőtt. A munkatermelékenység évi tervét háromnegyed év alatt 74,0 %-ra teljesítették, és 9 hónap alatt a munkatermelékenység 5,4 %-kal nőtt, a bérek pedig 3,1 %-kal' emelkedtek. Az építkezési beruházás évi tervfeladatait 71,6, ennek keretében a kiemelt feladatokat 88,4 %-ra teljesítették. A tiszta nyereség tervét 106,8 %ra teljesítették. Az előzetes számítások szerint valószínű, hogy az évi tervfeladatokat az árutermelésben több mint 200 millió koronával (az 1970. évhez viszonyított növekedés 8,9 %-os), a munkatermelékenység tervmutatóját 0,3 %-kal, a szocialista országokba irányuló kivitelt 2,4 %-kal, ennek keretében a Szovjetunióba irányuló kivitelt 2,5 %-kal, a tőkésországokba irányuló kivitelt 1,3 %-kal, a beruházási szállításokat 5,6 %-kal, a beruházási feladatokat 3,7 %-kal túlteljesítik. A minisztérium az 1972. évi tervirányzatot lebontotta a termelő-gazdasági egységekre, és a vegyiparban, valamint a közszükségleti iparban megkezdte a CSKP XIV. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa határozatainak és irányelveinek a megvalósítását. Ennek biztosítása érdekében adta ki a termelési szféra számára a politikai-gazdasági irányelveket, és a vállalatok tárgyi problémáinak megoldását elősegítendő, 16 komplex munkacsoportot alakított. A vállalatok ez év szeptember 17-én előterjesztették az 1972. évi végrehajtási terv javaslatát. A vezérigazgatóságok igénye az, hogy a minisztérium az 1971. VII. 23-i tervlebontás mutatóihoz viszonyítva csökkentse a termelés terjedelmét 700 millió, a kivitelt 200 millió, az 1 -dolgozóra számított munkatermelékenységet 6200, a nyereséget pedig 1,0 milliárd koronával. Ugyanakkor riöveljék a dolgozók számát 3300 fővel, a béralapot 101 millió, a beruházási eszközöket 400 millió, és az importlimitet 800 millió koronával. A minisztérium a termelési-gazdasági szféra igényeit elutasította, mivel ezek irreálisak és veszélyeztetik az ötödik ötéves terv céljainak elérését. ' A minisztérium kidolgozta az 1972. évi végrehajtási terv javaslatát, ezt megvitatta a vezérigazgatókkal és a vállalatigazgatókkal, és olyan intézkedéseket fogadott el, amelyek biztosítani hivatottak á párt gazdaságpolitikájának eredményes realizálását. A minisztérium javaslata szerint az ipari termelés a jövő évben, 1971hez viszonyítva, 9,7 %-kal (2,7 milliárd korona abszolút értékkel) nő. 1972-ben a vegyipari termelés az előző évhez viszonyítva 10,5 %-kal (1,6 milliárd korona értékkel) nő. A szakágazat feladatai jelentősen emelkednek, mert ezt igényli a népgazdaság legtöbb ágazatának kemizálása,_ a nemzetközi munkamegosztás elmélyülése és a kiviteli feladatok növekedése is. Ezzel egyidejűleg je. lentősen fejlesztik a cellulózés papíripart, továbbá a gumiipart. A szemléltetés kedvéért ismertetem néhány gyártmány tervezett mennyiségi növekedé. sének mutatóját. Motorolaj 71000 tonna, fűtő-" olaj 99 000 tonna, kenőanyagok 3688 tonna, karbamid 26 107 tonna, kombinált műtrágya 12 915 tonna, műanyagfólia 464 tonna, gumiból készült padlóborító 264000 négyzetmé. ter, egészségügyi papiros 4357 tonna, papírabrosz 1915 tonna. A közszükségleti ipar termelési feladatainak növelése megköveteli a meglevő kapacitások átalakítását és korszerűsítését. Fokozottabb mértékben fogják kialégíteni a belföldi piac igényeit a jelenleg hiánycikknek számító gyártmányokból is. A közszükségleti ipari termelés a jövő évben 1971-hez viszonyítva 8,4 százalékkal (1,1 milliárd korona értékkel) nő. A termelés tervezett növekedése: Üvegipar: 19,8, textilipar: 19,7, cipőipar 9,3 százalék. Az egyes gyártmányok termelési növekedésének mennyiségi mutatója: Fűrészelt áru (lombfa): 54 907 tonna köbméter, falemez: 2 200 000 négyzetméter, gyapotszövet: 8 535 000 méter, bőrcipő: 983 000 pár, műanyagcipő 291 000 pár. A minisztérium egyik fő célja, hogy a szlovákiai vegyipart és közszükségleti ipart bekapcsolja egyrészt az országos népgazdasági feladatok megoldásába, másrészt a nemzetközi munkamegosztásba, elsősorban a KGST tagállamainak keretében, a Komplex Program alapján. A szocialista országokba irányuló kivitel 11,0 százalékkal, a tőkésországokba irányuló kivitel 15,6 százalékkal nő. A piaci alapok dotálása 1971. hez viszonyítva a jövő évben 9,1 százalékkal nő. -» A tárca keretében foglalkoztatottak száma 1972-ben több mint 200 000 fő lesz, s az irányelvek számítanak a munkatermelékenység 6,5 és az átlagos bérek 3,0 százalékos növekedésére. Az építkezési beruházások szakaszán az 1972-re tervezett munkák és szállítások értéke 4,6 milliárd korona, s elsősorban a feldolgozó és finalizáló ágazatok fejlesztését célozza. Az SZSZK Iparügyi Minisztériuma következetesen biztosítja a CSKP XIV. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa határozataiból az iparra háruló valamennyi feladat maradéktalan teljesítését. SZABÖ LAJOS mérnök, az SZSZK Iparügyi Minisztériumának osztá1"veze*ője A Piesoki Gépgyár dolgozói a világ hatvan országába exportálják termékeiket. Képünkön? U Anda és M. Maliňák szerelők munka közben. (Petráš felvétele — CSTK) 1971. XII. 28.