Új Szó, 1971. december (24. évfolyam, 384-309. szám)

1971-12-26 / 51. szám, Vasárnapi Új Szó

-a N C/J »-9 a Milyen volt az év? Most sokcm felteszik ezt a kérdést, amely milliókat foglalkoztat. Talán banális, elcsépelt, kérdés, de már csak azért is izgató, mert nehéz rá gyorsan és találóan válaszolni. Jó is volt, rossz is, de főként feledhetetlen. Észak-Írországtól Párizson, Berlinen, Bonnon, Varsón, Moszkván, Indián, Pakisztánon, Kínán, a chilei Santiago utcáin keresztül Washingtonig és New Yorkig olyan eseményeket, politikai és diplomáciai tetteket, gazdasági és társadaiuv „megmozdulásokat jegyeztünk fel, ame:vek, éveken át értek és az általuk elvetett vetésből most új termés sarjad Nehéz megmondani, jobb lesz-e ez a ter més mert sok konkoly került a földbe s az emberektől függ, vajon a követke ző években a konkoly nem nyomja-e el a szükséges, hasznos magot. Ne vesztegessük a szavakat, sorokat, amelyek arra hivatottak, hogy összefoglaljuk mindazt, amit a világ és mi benne a végéhez közeledő 1971-ben a nemzet közi kapcsolatok terén átéltünk, s ho mégis vesztegettük a szavakat, szolgáljon mentségünkre, hogy reménytelennek éreztük a világ beszorltását ennyi helyre. így legalább fussuk át az eseményeket.. . Moszkva közel van Sajnos, a világ már nagyon hozzászokott o különféle hadvezérek stratégiai és taktikai terveinek katonai kifejezés1971 A NAGYVILÁGBAN Az SZKP XXIV. kongresszusa hirdette meg azt a nagyszabású békeprugramot, mely szerte a világon mély rokonszenvet és elismerést váltott ki. Képünk: a szovjet kommunisták nagy tanácskozásán készült. FELEDHETETLEN EV módjához. Egyik kifejezésük, az offenzíva azonban az idén sokkal tetszetősebb kapcsolatban fordul elő - az év második felében a szovjet államférfiak és diplomaták külföldi partnereikkel folytatott rendkívül gyakori tárgyalásai folytán a szovjet békepolitika offenzíváját kezdték emlegetni. Nem volna helyénvaló, ha ezt a békeoffenzívát csak a politikusok és diplomaták találkozóira, tárgyalásaira és beszélgetéseire szűkítenénk, mert arról van szó, hogy előretör a reális és konkrét platformban kifejezett szovjet külpolitikai koncepció, amely ezért is hatásos és sokkolja az ellenfelet, ellenséget. Arculatát és célját a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIV. kongreszszusa adta meg hatpontos külpolitikai programjóval, amellyel Moszkva oly közel került a békeszerető emberekhez. Összegezve a hat pontot: I

Fel kell számolni a délkelet-ázsiai • és közel-keleti háború gócait: azonnal és határozotton vissza kell verni az összes agresszív cselekedeteket, el kell érni, hogy a nemzetközi életből eltűnjék az erőszakkal mint a viszályok megoldásának eszközével való fenyegetés vagy az erőszak alkalmazása. Európában alapvető fordulatot kell elérni a feszültség enyhülése és e földrész tartós békéjének és együttműködésének megteremtése irányában. A nukleáris, vegyi és baktériumfegyvereket betiltó szerződéseket kell kötni. Aktivizálni kell a lázas fegyverkezés minden válfajának beszüntetéséért folytatott küzdelmet - szorgalmazni kell a leszerelési világértekezlet összehívását, támogatni kell oz idegen katonai támaszpontok felszámolására irányuló erőfeszítést, el kell érni a fegyveres erők, a katonai fegyverzet, valamint a katonai kiadások korlátozását. C Támogatni kell a még meglevő gyarmati rendszerek felszámolására vonatkozó ENSZ-határozat következetes végrehajtását, el kell ítélni és bojkottálni kell a fajgyűlölet és a faji elkülönülés megnyilvánulásait (például az apartheidet), A Szovjetunió el akarja mélyíteni "" a kölcsönösen előnyös együttműködést valamennyi állammal, amely ez iránt érdeklődést tanúsít, és az együttműködést olyan problémák megoldásában, mint amilyen a természet és az életkörnyezet védelme, a legveszélyesebb és legelterjedtebb betegségek megelőzése és felszámolása stb. Ez a szovjet külpolitika idei törekvése és kezdeményezése kiindulópontjainak igen tömör és jelszavas felsorolása. Am mutassunk rá néhány konkrét eredményre: a Szovjetunió és az Egyesült Államok kidolgozta a vegyi és baktériumfegyverek betiltásának közös javaslatát, a stratégiai fegyverkezés korlátozásáról folytatott SALT-tárgyalásokon szovjet - amerikai megállapodás történt az atomháboMBM rú meglepetésszerű, véletlen kitörése valószínűségének csökkentéséről, s az ENSZ Közgyűlése első ízben iktatta szovjet kezdeményezésre - a leszerelési világértekezlet összehívásának javaslatát az általános vita napirendjébe. Európa búcsút mond a hidegháborúnak Aligha vitatható a Szovjetunió és a többi szocialista ország óriási része abban, hogy az idén az európai fejlődésben mondhatnánk az áttörés döntő szakasza kezdetének a tanúi vagyunk - a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia képviselői szeptember első napjaiban négyhatalmi megállapodást írtak alá Nyugat-Berlinről. E megállapodásban a nyugati hatalmak nemzetközi jogilag első ízben ismerték el a Német Demokratikus Köztársaságot. Az NSZK és az NDK, és a nyugat-berlini szenátus közti megállapodások - a Nyugat-Berlinbe irányuló tranzit forgalomról, a város lakossága NDKval való kapcsolatainak lehetőségéről szóló megállapodások - parafálásával siker koronázta azt a törekvést, hogy kitöröljék az európai kapcsolatok egyik neuralgikus pontját. Az a gondolat, hogy már 1972-ben hívják össze az európai biztonsági és együttműködési értekezletet, amelyet a Varsói Szerződésbe tömörült szocialista országok vetettek fel, egyre több hívet szerez a nyugati országok kormányai körében is, noha a NATOban és az Egyeáült Államokban még mindig szembeötlő az értekezlettel szembeni ellenszenv. Európa búcsút mond a hidegháborúnak, az együttműködés és megértés küszöbén áll. Ehhez kétségtelenül hozzájárultak a krími oreandai Brezsnyev Brandt tárgyalások és a párizsi Pompidou - Brezsnyev megbeszélések, amelyeket követően a törtéhelemben első ízben írták alá két különböző társadalmi rendszerű ország képviselői az általános kölcsönös együttműködés, tehát közte a politikai együttműködés közösen elfogadott. alapelveit. Ez az aktív békés egymás mellett élés gyakorlati példája. Ám ne fessük rózsaszínűre a dolgokat, a mi földrészünkön, koránt Sincs minden rendben az államok kapcsolataiban és főként sohasem szabod elfeledni, hogy a békés egymás mellett élés nem jelent ideológiai közeledést. Ha rokonszenvvel is fogadjuk egyes nyugati politikusok külpolitikai realizmusát, ez még nem jelenti azt, hogy elfogadjuk az ő világukat és megbékélünk ozzal a világgal, amelyet például Észak-Írország tragédiája jellemez, ahol a vallási türelmetlenség leple alatt nagy társadami konfliktus és a brit imperializmus terjeszkedése rejlik. A dollár bukása A bevezetőben említett „megérett" jelenségek közé tartozik a dollár helyzete is, amely az idén válságos formában mutatkozott. A dollár fokozatos elértéktelenedése ugyanis válságos helyzetbe sodorta az egész kapitalista valutarendszert. Nixon elnök bejelentette, hogy hatálytalanították a dollár aranyra való beválthatóságát, s az amerikai kormány védelmére sorozatos intézkedéseket foganatosított, köztük új 10 százalékos adót vetett ki a behozott árucikkekre és nyersanyagokra (egyes fejlődő országok termékeinek kivételével), s Nixon elnök további öt százalékkal emelheti ezt az adót. Az ilyen megoldás, természetesen, Amerika szövetségeseinek nemtetszését Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára ez év szeptemberében jugoszláviába látogatott. Képünkön Leonyid Brezsnyev és J. B. Tito látható. váltotta ki és sorozatos csúcstalálkozS. kat indított el a nyugati államférfiak körében. Ez különösen az év utolsó hónapjában volt szembetűnő' (PompidouBrandt, Nixon - Pompidou stb.). A csúcstalálkozóktól várnak segítséget a válságból kivezető út keresésében. Az Egyesült Államok szeretné megosztani a számla kiegyenlítését, az amerikai gazdaság idült betegségeiért (az 19701971. állami költségvetés 23 milliárd dollár hiánnyal zárult, az év első felében a "külkereskedelmi mérleg is veszteséges volt stb.) és az amerikaiak indokínai agressziójáért (eddig csak a katonai kiadások 200 milliárd dollárt tesznek ki). Am a dollár abszolút uralma aligha tér vissza, még akkor sem, ha a tőkés világ meg is állapodott a valutaárfolyam olyan módosításában, amely csillapítja a háborgó kedélyeket. E helyzettel ellentétben kidomborodik a Szovjetunió és a szocialista országok növekvő politikai és gazdasági tekintélye. Gazdasági szilárdságukkal vonzó példát mutatnak a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlesztésében. A KGST- országok szoc'alista gazdasági integrációjának Komplex Programja, amelyet az idén Bukarestben fogadtak el, következetes teljesítésével sokat jelenthet a szocialista világ pozícióinak megszilárdításában. Kína New Yorkban Henry Kissinger, az amerikai elnök tanácsadója idei pakisztáni látogatása idején „hirtelen megbetegedett" és három napra eltűnt az újságírók elől. Csak később derült ki, hogy Pekingben „kezeltette", magát, s ott olyan nagy rokonszenvet keltett, hogy Csou En-laj, az Államtanács elnöke elhatározta, hogy Kissinger főnökét, Richard Nixon amerikai elnököt is meghívja a Kínai Népköztársaságba. Nixon számára a kínai „nyitás" szintén bizonyos „gyógymód" - segít enyhíteni az ázsiai politikáján esett csorba okozta gondokat, melyeket magának szerzett és szerqz Indokínában. Egyszersmind megkönnyítené 22 évi ködösítés után a realitás éles fényébe állását. Masszával elviselhetőbbé tenné azt a tényt, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete október 27-én 76 szavazattal 35 ellenében és 17 tartózkodás mellett úgy döntött, hogy visszaállítják a Kínai Népköztársaság törvényes jogait a New York-i Kast River fölötti üvegpolotóban. Különben ebben a szavazási eredményben is látni kell a szocialista államok és más haladó irányzatú kormányok éveken át annOk érdekében kifejtett törekvését, hogy a világ legnépesebb állama kapja meg azt, ami őt joggal megilleti. Más kérdés, persze, hogy az Egyesült Államok a népi Kínához közel, 've nyilván Kína éles szovjetellenességé.e számít. Számára ez fontos mozzanat az imperialista érdekek szorgalmazásának stratégiájában a vele szemben álló holadó erők frontja gyöngítésének taktikájában. Kína pedig nem átallja vállalni ezt a felforgató szerepet, am§ly egyébként összhangban van nagyhatalmi soviniszta törekvéseivel. Bebizonyosodott ez az indiai - pakisztáni háború esetében is, miután Kína india - ellenes álláspontra helyezkedett. Szeretné Indiát mint ázsiai „vetélytársát" elszigetelni, és egészen az amerikai platformra és oda süllyedt, hogy figyelmen kívül hagyta a Kelet-Pakisztán 75 millió lakosának érdekeit és támogatta a pakisztáni kormány ellenük folytatott megtorlási politikáját. Idő és tér Ügy látszik, a távozó évet általában még egy megemlítendő dolog jellemezte. Nemcsak a laoszi invázió kudarca, az indokínai háború „vietnamizálósának", annak csődje, hogy az amerikaiak szövetségeseik vállára akarták áthelyezni terjeszkedési politikájuk, terhét, hanem a közel-keleti fejlődés is. Az amerikaiak rendszeresen elveszítik az arab világ bizalmát. Itt van még az európai helyzet. Az Egyesült Államok politikai tere Kanadóban és Latin-Amerikában is csökken, s ezzel együtt tekintélye is hanyatlik. Fidel Castro áprilisban a Playa Giron-i, ellenforradalmi partraszállás vereségének 10. évfordulója alkalmával kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem engedhetne meg magának egyszerűen, bonyodalmak nélkül egy újabb Guatemalát, dominikai beavatkozást vagy. kubai partraszállási kísérletet, mint tíz évvel ezelőtt. Igen, az idők változnak - a szocialista, antiimperialista és nemzeti felszabadító erőknek egységfrontba tömörülő nagy koalíciója ma szilárdabb pozíciókkal rendelkezik, erői megsokszorozódnak és befolyásolják a

s világ fejlődését. A harcnak még koránt sincs vége, de ... térjünk csak vissza Fidelhez. A New York Times nemrégen azt irta, hogy Castro chilei látogatása (11 év múltán novemberben első ízben járt Latin-Amerikában) „kétségtelenül azon törekvések végének kezdetét jelképezi, amelyek célja Kuba elszigetelése volt a nyugat féltekén". Ez pedig az iJei feledhetetlen évnek és o következő éveknek csupán egyik jele ... BARNA PÁL