Új Szó, 1971. december (24. évfolyam, 384-309. szám)

1971-12-26 / 51. szám, Vasárnapi Új Szó

Gordian Tröller és Claude Defarge arábiai riportja EMIRÁTUSOK Emirek és üzletemberek • Magánhadsereg -a fejedelemségekben # Unalmas romantika és modern civilizáció ® Anglia megy, az angolok maradnak? tz első, ami a Perzsa-öböl vidékén az idegennek szemébe ötlik — a páratlan tájkép. Egyenesen a pusztából emelkednek ki a városok. Ott. ahcű még néhány évvel ezelőtt rossz vizű kutak mellett csak ősi erőd állott, most szuperszonikus gépeket befogadó ultramodern repülőterek, felhő-tarcolók, nagyszerű éjjeli világítású műutak születtek. Még íenyűgözőbb a tenger képe. Az olajipar gyors fellendülése folytán emelődaruk, fúrótornyok, úszó üzemek sokasága lepte el a Perzsa-öböi sekély partmenti vizeit. E táj valaha unalmas, sivatagi vidék hírében állott, parti öbleiben örök otthonra talált a malária, s a korallszirtek miatt komoly veszéllyel járt a hajózás. Ma azonban a Perzsa-öböl „úszó Ruhr-vidék"

t Egy francia mérnök, aki éppen befejezte egy olajfinomító szerelését a nyílt tengeren, így panaszkodott nekünk: „Ha tudnák, mi van ott lenn, a víz fenekén! Anríyi ott az olaf- és gázvezeték, szilárd és elasztikus csővezeték, hogy olyan a tenger feneke, mint egy óriási makarónis tányér. Kétszer is jól körül kell nézni, mielőtt lehorgonyoznak". Föderációs tervek A keskeny Hormuzi-szoros vidéke — emirátusok földje. Valaha Kalózpart volt a neve. Anglia 1853-ban számára előnyös szerződést kötött az Itteni emirát* sokkal, s így a Kalózpart a „Megbékélés Partja" vagy Szer. ződéses Omán lett (nem tévesztendő össze a szomszédos Omán szultanátus-jl). Azótí. Anglia „szavatolta a hajózás biztonságát" a Perzsa-öbölben és az öböl „békéjét, miután támaszpontokat tartott fenn Sharjan emirátusban és Bahreinén. Hat-héteze

r angol katona jelenléte lethetővé tette Londonnak, hogy aktívan beleavatkozhassak a helyi ügyekbe. Megismerkedtünk Watson ezredessel, a TOS — „Szerződéses Omán cserkészei" — egyik osztagának parancsnokával. Ez a „régi jó idők britindiai hadseregének képmása". A tisztek britek, a tiszthelyettesek indiaiak, pakisztániak. A TOS-nak jelenleg 1700 katonája van. „Ha az emirátusok törzsei között kisebb összecsapásokra kerül sor, embereim nyomban beavatkoznak, s tgyekeznek megakadályozni a tüzelést — magyarázza az ezredes. — Ha a helyzet komolyabbá válik, tüstént jelentem a bahreini brit politikai rezidensnek. (A rezidens valójában az összes védnökségi emirátusok brit kományzőja. j A TOS valójában a politikai rezidens magánhadserege." Az emirátusok- szövetségének szüksége lesz véderőre. A TOS a szövetségi hadsereg magvát alkothatja. Van azonban ecy veszély: ha létrejön a szövetség, arab lesz a szövetségi hadügyminiszter, bennszülött, talán valamelyik emirátus bizonyos törzsének a fia, A TQS-nak az az előnyé, hogy nem híve a törzsi rokonszenvezésneic." A szövetség létrehozásáról 1968 óta tárgyaltak. Kezdetben kilenc állam alkotta volna az államszövetséget, s másfél milliós lakosságú lett volna az új államalakulat. Ám egyetlen emir sem egyezett bele, hogy az államszövetség fővárosa máshol legyen, mint az ő országában. Végül elhatározták, hogy új fővárost építenek a „senki földjén". Dubai és Abu Dhabi határán, de Bahrein 1970 októberében tiltakozást nyújtott be és követelte, hogy minden emirátus népességének arányában küldjön képviselőket az államszövetség konzultatív tanácsába. Erre Qatar nyomban kijelentette, hogy Bahren nyilván hegemóniára törekszik. Ajman és Bahrein E két emirátus semmiben sem hasonlít egymásra. Ajman egyszerű halásztelep. Az emír egyetlen jövedelemforrása — postabélyegek kibocsátása. A part mentén több méteres sávon gyermekek hada osztrigákra halászik. Smaragdöböl partján elterülő településen pálmafák alatt két csendőr terpeszkedik — az emirátus jelképes rendőrsége. Idillikus sarok, s magától értetődik, hogy semmi jelentősége sincs a most megalakult államszövetségben. Ehhez az unalmas romantikához képest Bahrein egészen más világ. A főváros, Manama piacán és keskeny utcáin nagy a sürgés-forgás. Az autók teknősbéke gyorsaságával közlekednek, állandó forgalmi dugóba ütköznek. A város építészete a perzsa városokéra emlékeztet, a közigazgatási épületek angol gyarmati stílusban épültek. Az emirátusok történetében éppen itt került sor először 1955—1956-ban' és 1965-ben munkásmegmozdulásra. Tavaly júniusban sikertelen államcsínykísérlet történt. Katonák szervezték s a puccs Bahren első nyilvános politikai perével végződött. A nyilvánosság ellenére az ítélet és- a lokzatát is. A kuwaiti után ez a legnagyobb tv-központ a Perzsa-öbölben. Qatar, amelynek olajjövedelme tavaly 110 millió dollárt tett ki, 100 000 lakosú, s mindenki qatarinak számít, aki az emirátusban született vagy 1930 óta itt él. Minden "emirátusban a trón támasza a helyi fő törzs, amelynek feje maga az emir. Báp a „gazdasági csoda" áldásaiban a nomád beduinok csak „hűségpénz" formájában részesülnek, habozás nélkül fegyvert ragadnak és az emir segítségére sietnek, ha valaki hatalmára tör. A beduin „rokonok" (a törzset óriási- családnak tekintik) normális időben a sivatagban vándorolnak és városok peremén ütik fel sátraikat. A tevetenyésztés és nomád életmód Arábiában ma is a szabad katonák tisztes foglalkozása. Az emirek szorgalmazzák, hogy az olajtársaságok elsősorban helyi bennszülötteket alkalmazzanak. Ám mint a családi klánok fejel, a harcias nomádok osztagainak megőrzése mellett vannak, hogy „minden eshetőségre számítva" kéznél legyenek. Ugyanis az a helyzet, hogy akit magával ragad a modern élet — lehet teherautó- vagy taxisofőr —, nem veszít nomádi méltóságából. Sokkal nehezebb az olajtársaságok szolgálatába szeAbu Dhabi legnagyobb olajtelepe: UmmSeif vádlottak további sorsa ismeretlen. Bahrein mint a brit adminisztárió központja más emirátusokat megelőzve jóval előbb vezetett be modernebb kormányzási és művelődési rendszert. A Perzsa-öböl egyetlen emirátusa, ahol sikerült leküzdeni a törzsi viszálykodást. Ez a körülmény aggodalmat keltett más emirátusokban, ugyanakkor ezzel magyarázható Bahrein önálló útkeresése. Az idén augusztus 14-én független állammá vált és úgy döntött, hogy nem lép be az államszövetségbe. A független Qatar Batireln-sziget szomszédja, Qatar egy kiugró félszigeten fekszik. Amikor Dohába érkeztünk, éppen akkor járt ott egy kuwaiti—szaúd-arábiai „jószolgálati küldöttség", amely sorra látogatta az emirátusokat, hogy rábeszélje az emireket. lépjenek be az államszövetségbe. Qatar és Dubai éppen ekkor mentek külföldre vadászni — az egyik Iránba, a másik Pakisztánba. Csak a jószolgálati küldöttség távozása után tértek haza. Az államfő távollétében Khalifa Ben Ahmed el-fani sejk, trónörökös fogadott minket. Dicsérően nyilatkozott az államszövetségről, de arckifejezése éppen ellentétes érzelmekről tanúskodott. Qatar szeptember elsején nyerte el függetlenségét. A dohai főmecset előtt van egy pompás kékesrózsaszínű tprony, órával. A mecset kupolája nemzeti jelkép lett. Ez a jelkép díszíti a qatari televíziós adóközpont épületének homgődnie. Itt alá kell rendelniük magukat a „hitetlenek" utasításainak is. Abu Dhabi, a mikroóriás Ha egy pillantást vetünk a térképre, látjuk, hogy a Perssa-öböl elmaradott emirátusai között Abu Dhabi „mikroóriás". Hozzá képest a többiek mind törpék. A kőolaj feltárása és feldolgozása valóságos aranyeső vqlt Abu Dhabi számára. Olajjövedelme az idén elérte a 220 millió dollárt. Abu Dhabi külsőleg a haladás jeleit "viseli magán. Alumíniumoszlopokon nyugvó világítótestekkel megvilágított modern műutak, az olajtársaságok és a külföldi cégek tiszteletet parancsoló épületei, több kilométeren húzódó villák, amelyekben a külföldi műszaki személyzet lakik. Az igazságügyminiszter fogadásán ismerkedtünk meg egy belga üzletemberrel. A Perzsa-öböl legnagyobb alumíniumszállítója volt. „Az emirek jó vásárlók" — mondta. — „Készek minden tíz méteren lámpaoszlopot emelni ..." Nem mertünk érdeklődni a szerencsés üzletember forgalma iránt, közben hirtelen témát változtatott. Most újabb gondjai vannak. „Tudják, ide hívtam Belgiumból unokafivéremet és unokahúgomat, puhatolják ki, lehetséges volna-e itt játékkaszinót nyitni játékautomatákkal. Itt szigorú vallási szabályok uralkodnak. Mit gondolnak, kivitelezhető ez az ötlet?" Megnyugtattuk őt, -hogy Ras al Khaimaban saját szemünkkel láttuk, hogy az emir engedélyével berendezett kaszinóban rulettasztalokat állítottak fel. Szaid sejk, Abu Dhabi emirje „tekintélyes" tervekbe fekteti pénzét. Az emir két Hilton-szállót építtetett — egyet a fővárosban a tengerpart mentén vonuló sétaút végén, a máslkat pedig 150 kilométerre a fővárostól, egyenesen a sivatagban. Buraimt oázis peremén. Lehet;, hogy ez a szálló sohasem lesz jövedelmező, de az igazgatónak ettől nem fáj a feje: a szobák 40 százalékát egész évben a kormány béreli *ki napi 50 dollárért. Érdekes, hogy Abu Dhabi közigázgatási apparátusa, a posta, a bank, a közművelődés és az egészségügy bevándorlók — palesztinok, egyiptomiak, irakiak és libanoniak kezében van, a kereskedelmet irániak, indiaiak, vagy pakisztániak tartják kezükben. Ami politikai meggyőződésüket illeti, régi hazájuk politikájához igazodnak, s az őslakók nem szeretik őket. Csempészek fővárosa Eltekintve a sok közös vonástól, minden emirátusnak megvan a maga sajátos arculata. A legsajátosabb köztük Dubai. Az egyetlen emirátus, amely még olajának felfedezése előtt virágzásnak indult. Ennek magyarázata: az emir leküzdötte a beduinoknak a kereskedelemmel szemben érzett hagyományos megvetését, és Dubai — Kelet Velencéje az öböl kereskedelmi központja lett. Dubai smaragdöböl partján fekszik, élénk kikötőváros. Turisták paradicsoma lehetne, de egyelőre csak a kereskedők édene. Bármilyen árut szabadon behozhatnak és kiszállíthatnak. Dubai ma az Arab Keleten a svájci órák, elektronikus berendezések, a thaiföldi selyem, a holland szövetek legnagyobb Importálója. A világ legnagyobb arany importőre. Hetente háromszor-négyszer különreptilőgép szállítja Londonbői vagy Zürichből az aranyrudakat. A rakomány nem sokáig marad Dubaiban, a kikötőben horgonyzó kis hajókra kerül, amelyek éjjelente észrevétlenül eltűnnek a tenger láthatárán. Irán, Pakisztán vagy India felé tartanak, oda. ahol szigorú rendelkezések korlátozzák az aranybehozatalt és magas a vámilleték. Itt kétszeres, háromszoros ára van a csempészárunak. „Dubaiban törvényesítették a csempészést! — mondogatják a szomszéd államokban. Az emir kormánya azonban nem ért vele egyet, s kitart a szabad behozatal és kivitel elve mellett. A Dubaiból kivitt áru csak más államok határain belül válik csempészáruvá, s ezért nem Dubai felel, hanem akik odaszállítják... — hangzik a hivatalos magyarázat. Törpék közössége Az öt törpe állam — Sharja, Almán, Umm al-Qaiwain, Ras al-Khaima és Fujaira lényegében Anglia és Szaúd-Arátya támogatásából, halászatból, valamint Abu Dhabi és Dubai juttatásaiból él. Valami az olajtársaságoktól is csöppen — szárazföldi vagy tengeri koncessziókért. Olajkutatás folyik Sharja és Ras al-Khaima területén. Mindkét emirátus úgy véli, hogy ha találnak olajat, ők is az itteni „nagyhatalmak" sorába emelkednek. Politikai és gazdasági súlyuk egyelőre vajmi csekély. Az öt törpe állam összlakossága 40 ezer fő. Stratégiai szempontból viszont mind az öt kulcsfontosságú. Őrzik a Perzsa-öböl bejáratát. Dávid Nield, egy angol ezredes mondotta: ,,Az összes magánhadsereget megerősítik a felforgatás elleni harcra. Mihelyt Anglia megkezdi a kivonulást, lényegesen megnő a hivatásos katonák szerepe, mi tanácsadóként itt maradunk". Ez is igazolja az arab országokban Anglia ellen felhozott vádat: Anglia kivonul, de az angolok maradnak?