Új Szó, 1971. december (24. évfolyam, 384-309. szám)

1971-12-21 / 301. szám, kedd

Aszfaltozzák az utcát... (Tóthpál Gyula felvétele) PRÁGÁBÓL BUDAPESTRE VILLAMOSVONATON A Csehszlovák és Magyar Államvasutak együttműködése A csehszlovák és a magyar vasúti személyszállítás igényei egyaránt emelkednek. Érezhető ez az egész Bratislava— Štúrovo —Szob közti déli fővonalon. Hogy a követelményeket telje­síthessék, villamosítják ezt, va­lamint a Nové Zámky—Komár­no közti vasútvonalat. A štúrovói vasúti csomópont égető problémáját magyar szak­emberek segítségével lényegé­ben megoldották. Az itt épített Szlovákia egyik legmodernebb létesítménye „lélegzethez jut­tatja" a csomópontot és bizto­sítja a zavartalan munkát. Déli szomszédainktól kapott segít­séget vasútunk a konszolidáció éveiben is. Magyarországi mun­kások százai segítettek megbir­kózni a Szovjetunióból impor­tált áru- és nyersanyagkészle­tek átrakásánál a Čierna nad Tisou-i (Tiszacsernyő) határál­lomáson. önfeláldozóan és de­rekasan dolgoztak. A vasutak korszerűsítése a Magyar Népköztársaság terüle­tén is gyors ütemben folyik. A korszerűsítés technikai fejlődé­sének egyik fő irányvonala ott is a villamosítás. Az egyik leg­fontosabb feladat ezen a téren, melynek megvalósítása mind a csehszlovák, mind a magyar fél részére hasznos lesz, a Štúro­vo—Szob közti vasútvonal vil­lamosítása a gyakorlatban any­nyit jelent, hogy Budapest és Prága között villamosított sze­relvények közlekedhetnek. És erre a jelentős eseményre nern kell sokáig várnunk. Ez év de­cember 22-én megnyitják a vil­lamosított pályát. A feladat megoldásánál nagy segítséget nyújtottak a magyar vasutasok­nak csehszlovák kollégáik is — munkások, technikusok. Minden lehetőt megtettek, hogy a pá­lyaszakaszt határidőben adják át a forgalomnak. A csehszlo­vák és a magyar vasutak együttműködése a következő években tovább fejlődik. Közö­sen vesznek részt a Komárno— Komárom határmenti pályasza­kasz villamosításán, melyet jö­vőre helyeznek forgalomba. Kö­zös megállapodást írtak alá egy új vasútállomás építésére Ru­sovcén, amely a határátkelő­hely forgalmának jobb lebonyo­lítását fogja biztosítani. Vasuta­saink és magyar kollégáik sze­rint a kölcsönös bizalom és se­gítőkészség az alapja a Cseh­szlovák és Magyar Államvas­utak további sikeres nemzetkö­zi együttműködésének, a két szocialista gazdaság fejlesztésé­nek érdekében. ANDREJ TUSER Eredményes évet zárunk Egyre jobban közeleg az ötö­dik ötéves tervidőszak első esz­tendejének utolsó napja. A téli időszak már régebben is sok munkát adott a földművesszö­vetkezetek, állami gazdaságok vezetőinek. Az idén még több az elkönyvelni, számolni való mindenfelé az országban. Az eddig kiértékelt eredmények imár sejteni engedik, hogy me­zőgazdasági termelésünknek kedvezett az 1971-es esztendő. Erről a Hubicei (gombai) Álla­mi Gazdaságban is meggyőződ­tünk. Előre megfontolt szán­dékkal választottuk ki ezt az 5000 hektáron gazdálkodó nagyüzemet, mert az elmúlt évek zárszámadási eredményei azt mutatták, hogy sok minden nem volt ott egészen rendben. Emil Sípos igazgató tájékozta­tása szerint azóta nagyot vál­tozott a helyzet. — Még ugyan nem készült el egészen a termelési mérleg, de már most nyilvánvaló, hogy a (kitűzött feladatokat valamennyi szakaszon sikerült teljesíteni, esetenként pedig túlteljesíteni. A növénytermesztésben a meg­felelő talajműveléssel, az agro­technikai határidők betartásá­val, a kemizálás bevezetésével, a nagy hozamú szovjet gabona­fajták alkalmazásával, valamint a jó munkaszervezéssel az ara­tás idején rendkívül gazdag termést takarítottunk be. Búzá­ból és árpából hektáronként egyaránt öt mázsával, kukori­cából eggyel, az aprómagvas növények esetében pedig össze­sen száz vagonnal teljesítettük túl az előirányzott tervet. Re­kordidőben, egy hét alatt elvé­geztük az aratást, s ugyancsak idejében betakarítottuk az őszieket. Az állattenyésztést illetően a tejtermelés növelését tekintik fő feladatuknak a gazdaság ve­zetői. Az egy tehénre eső évi fejési átlag most eléri a 3200 litert. Eladási tervüket ezzel mintegy 150 ezer literrel fogiák túlteljesíteni. Körülbelül tíz va­gonnal több húst is adnak év végéig a közellátásnak. Ahhoz, hogy a jövőben ennél még töb­bet termelhessenek, elegendő takarmányt kell biztosítani, ami egyik legfontosabb feltétele az állattenyésztés további fellendí­tésének. — Hamarosan elkészül az új, négyszáz férőhelyes tehénistál­ló első fele. Távlati terveinkben szerepel még egy ötszáz férő­helyes, hasonlóan korszerű lé­tesítmény átadása is. A sertés­hizlalás gazdaságosabbá tétele érdekében mi is társultunk a Bellová Ves-en készülő sertés­hizlalda építéséhez. Ezenkívül az Agrofigor vállalattal, a petr­žalkal szeszfőzdével és a Nyu­gat-szlovákiai Baromfi Felvá­sárló Üzemmel is kooperálunk. Állandó kapcsolatot tartunk a hazai kísérleti állomásokkal és a nitrai Mezőgazdasági Főisko­lával is. Jómagam ez év au­gusztusában a Szovjetunióban jártam tanulmányúton, ahol ér­tékes tapasztalatokat gyűjtöt­tem és ami szintén hazsnos: si­került kapcsolatot létesíteni né­hány ottani kutatóintézettel is. Az utóbbi időben a tervfel­adatok teljesítése, illetve túltel­jesítése érdekében egyre gya­koribbak a mezőgazdasági dol­gozók kötelezettségvállalásai, s a szocialista munkabrigádok szervezése. Örvendetes, hogy nem maradt ki ebből a Hubice-i Állami Gazdaság sem. A CSKP megalakulásának ötvenedik év­fordulója tiszteletére összesen 1,7 millió korona értékű köte­lezettségvállalást tettek. A leg­utóbbi értékelés alkalmával megállapítást nyert, hogy tíz hónap elteltével ezt már 150 ezer koronával túl is teljesítet­ték. A gazdaságban három szo­cialista munkabrigád tevékeny­kedik. Kettő a baromfitenyész­tésben, a harmadik pedig a gépjavító részlegen. A brigádok tagjainak többsége fiatal, SZISZ-tag, akik kezdeményező és jó munkával fejezik ki állás­foglalásukat szocialista társa­da!-n'jnk és a kommunista párt iránt. Ha-narosan búcsúzunk az 1971-es évtől. Sikerült megvaló­sítani a kitűzött célokat, de a jövő feladatainak teljesí'ése úiabb, még nagyobb erőfeszíté seket követel. SINGER ISTVÁN A fifakovái (Fülek) Kovosmalt Dél-Szlovákia egyik legjelentő­sebb üzeme. A gyár 1911-ben, százötven dolgozóval kezdte meg a termelést. Az üzemet az­óta állandóan bővítették, s ma már munkalehetőséget biztosít a környék lakossága nagy ré­szének. A kezdet kezdetén zo­máncedényeket gyártottak, je­lenleg főleg kályhák és tűzhe­lyek készülnek a gyárban. Határidő előtt szeretnék telje­síteni az 1971. évi tervet az üzem dolgozói, de egyidejűleg már a jövőre készülnek. 1972­ben negyvenmillió koronával emelkedik az üzem gyártási terve, s ez azt jelenti, hogy az elkövetkezendő időszakban még jobban ki kell használni a mun­kaidőt, és a selejt csökkentésé­re kell törekedni. Növekedett a gyár exportterve is, mert kül­földön és belföldön egyre na­gyobb érdeklődést tanúsítanak a zománcedények és a JAS, CARMEN, FIKO, ZORA, ELIT nevű kályhák, tűzhelyek iránt. Ezeket a termékeiket főleg a szocialista országokba exportál­ják. 3 Kiszélesítették az üzemben a versenymozgalmat, s ennek eredményeként több szocialis­ta munkabrigád alakult, ame­lyek egyre kitűnőbb eredménye­ket érnek el. Erről tanúskodik az is, hogy az.év első felében ötvenhét ezer korona jutal­mat fizettek ki a legjobb ered­ményeket elért dolgozók és kollektívák között. 1972-ben a legjobb dolgozók és kollektí­vák megjutalmazására 216 ezer koronát terveztek. A „Forradalom" nevet viselő szocialista munkabrigád haté­EGY 10 hír konyán kiveszi részét a minden­napi feladatok teljesítéséből. A tizenkéttagú munkabrigád a zo­máncozórészlegen dolgtteik, ve. zetője Kovács József elvtárs, él­munkás. Vállalkozásukhoz hí­ven eddig 1408 kg zománchul­ladékot takarítottak meg, amelynek értéke 9189 korona. A munkabrigád ebben az évben elnyerte a „Kommunista mun­ka kollektívája" vándorzász­lót. 5 Aktívan működik a gyár ifjú­sági szervezete is, amely nyolc alapszervezetből tevődik ösz­sze. A fiatalok tevékenységü­ket kulturális és politikai ak­ciók szervezésére összpontosít­ják. Tavaly a szervezet tagjai részt vettek a „Signál 50" cí­mű mozgalomban, melynek fela­datait maradéktalanul teljesít­ve hozzájárultak ahhoz, hogy a lučeneci járás, a tizenhét részt­vevő járás közül a hetedik lett. 6 Sikeres akcióval vívta ki a gaz­dasági osztály vezetőinek elis­merését a lemezosztály ifjúsági szervezete azzal, hogy külföldi kirándulást szervez és a kirán­duláshoz szükséges anyagiakat brigádmunkával teremti elő. Ezért a fiatalok minden hónap­ban egy szabad szombaton „If­júsági műszakot" dolgoznak le. 7 Brigádmunkával épül Látky mellett egy pionírtábor, mely az üzemi dolgozók gyermekei­nek fog nyaralási helyül szol­gálni. A brigádmunkákba a fel­nőttek és az ifjúsági szervezet tagjai egyaránt aktívan bekap­csolódtak 8 A már hagyományos táncdal­fesztivált a Kovosmalt nagydí­jáért 1972-ben is megrendezik. A fesztivál iránt minden évben nagy volt az érdeklődés. Egy­két rendezői fogással szereinek mind a közönség, mind a ver­senyzők számára még vonzób­bá tenni. A verseny elődöntőit vidéken, a döntőt a Kovosmalt üzemi klubjában rendezik meg. A magyar táncdalénekesek győztese részt vesz az országos táncdalfesztiválon, a szlovák táncdalénekesek győztese pe­dik részvételi jogot nyer a „Detvai aranyrózsá"-ra. 9 Nagy érdeklődést váltott ki a Carmen elnevezésű táncverseny, amelyet a közelmúltban ren­deztek meg az üzemi klubban. A táncversenyen részt vettek a filakovói, a prievidzai, a bra­tislavai, illetve a dunaújvárosi, balassagyarmati táncklubok legfiatalabb képviselői. A kitű­nő szervezéssel összeállított gazdag műsort a Wags-együt­tes, valamint a dunaújvárosiak színvonalas táncprogramja tet­te érdekessé. A „Carmen 71" táncverseny nagydíját Jozef 2í­dek és Mária Tuliková prie­vidzai táncosok nyerték el. A második, illetve a harmadik helyen Csete Béla és Józsa Gab­riella, 111. Kozma Lajos és Ke­ményfi Erzsébet dunaújvárosi fiatalok végeztek. 10 Szép eredményekkel dicseked­het az üzemi sportegyesülete. A legnépszerűbb sportág, a lab­darúgás ugyan visszaesett, mert az edzéshez nem áll meg­felelő pálya a csapat rendelke­zésére, de a sakkozók, tékezők, szabadfogású birkózók az or­szágos versenyeken is megáll­ják helvüket. MIKLÖS ELEMÉR PONYI MÁRIA, Válasz olvasóinknak Gyermekgondozási segély ügyében Battyányi Mihályné, Vojka (Véke). 1971. szeptember 22-én született második gyermeke (az első most hároméves). Mi­vel az efsz-ben dolgozott, fel­tételezi, hogy Igénye lesz a 26 heti szülési pénzsegélyre. En­nek feltétele, hogy a törvényes előírások értelmében a szülés előtti két évben legalább 270 napon át volt részese a szövet­kezeti társadalombiztosításnak. (Havi keresetének el kellett ér­nie legalább a 120 koronát és az év túlnyomó részében leg­alább havonta 8 napot kell az igény keletkezéséhez ledolgoz­nia.) Ha az így járó szülési pénzsegély összege alacsonyabb lenne az 500 koronánál, és 3n úgy döntött, hogy saját maga fog egésznapos gondoskodással gondoskodni kisgyermekéről an­nak kétéves koráig, már a szü­letés időpontjától kezdve igé­nye lesz az 1971/107. sz. tör­vény 4. §-ának 1. bekezdése értelmében a szülési pénzse­gély havi 500 koronára való kiegészítésére és a 26 hét el­telte után a havi 500 korona összegű gyermekgondozási se­gélyre. Ha az efsz-ben nem szerzett volna igényt szülési pénzsegélyre, és az említett módon saját maga fogja nevel­ni gyermekeit kisgyermeke két­éves koráig, a jpb szociális osz­tályán az előírt nyomtatványon igényelheti a havi 500 koronás gyermekgondozási segélyt. Mi­nél előbb tisztázza, van-e igé­nye az efsz-szel szemben, el­lenkező esetben a inb szociális osztályához forduljon. Kameniczky Béláné, Nové Zámky (Érsekújvár): Két kis­gyermekéről gondoskodik és továbbra is munkaviszonyban van, így a 26 heti szülési pénz­segély kimerítése után a mun­katörvényk'jnyv 106. § -ának 4. bekezdése értelmében joga van kivenni még maradék szabad­ságát és utána igényelheti ki­sebbik gyermeke kétéves korá­ig a havi 500 koronás gyermek­gondozási segélyt. Ezt a mun­kaadó vállalat üzemi bizottsá­ga mellett működő nemzeti biz­tosítási bizottságnál (KNP) ér­vényesítheti. Egyidejűleg a mun­katörvénykönyv 157. §-ának 2. bekezdése értelmében be kell jelentenie munkaadó vállalatá­nak, hogy igénybe veszi a fize­tés nélküli további szülési sza­badsagot. Ezen szabadság letel­te után a munkatörvénykönyv 147. §-ának 2. bekezdése ér­telmében, ha a munkaadó vál­lalat nem tudná eredeti mun­kahelyére beosztani, az érvény­ben levő munkaszerződésének, de legalábbis minősítésének megfelelő munkabeosztásra lesz majd igénye. B. I. Mivel nem „magányosan élő anya" (özvegy, elvált, hu­zamosabb ideig külön élő), egy gyermek gondozása alapján nincs igénye gyermekgondozási segélyre. Nyugdíjügyekben Berkesi Miklós, Šahy (Ipoly­ság): Ha az övegyi járadékot élvező özvegyasszony újból férj­hez megy, elveszti özvegyi nyugdíját. A korábbi özvegyi járadékra csak akkor nyílik meg újból az igénye, ha ismét megözvegyülne, és második férje után nem lenne igénye özvegyi nyugdíjra. Lucza István, Rožňava (Rozs­nyó): Az egyoldalú árva árva­járadéka az elhunyt szülő rok­kantjáradékának 30 %-a (azon rokkantjáradék, mely a szülőt a halál napján megillette volna), de legfejlebb 450 korona. Az özvegynek, mivel a gyermekek 2 évnél idősebbek, nincs igé­nye a havi 500 korona összegű gyermekgondozási segélyre. Tóth Erzsébet, Vojnice (Bá­torkeszi): Nyugdíjtörzsszámári való hivatkozással ajánlott le­vélben kérje (Správa dôchod­kov, Bratislava), hogy a férje után folyósított félösszegű öz­vegyi járadékát (a járadékhal­mazat miatt az Ön saját efsz­nyugdíjához az özvegyi jára­dék felét folyósítják) az 1971/106 sz. törvény értelmében 1971. október 1-től 72 koroná­val emeljék. Az emelésre abban az esetben nem lenne igénye, ha férje az egyéni gazdálkodók nyugdíját, vagy szociális se­gélyt kapott volna. A betegál­lományban töltött idő nem rontja a nyugdíj szempontjából számításba jövő havi átlagke­reset összegét. Különböző ügyekben L. F., Želiezovce (Zselíz): A tartós áttelepülést Csehszlová­kia és Magyarország is rendsze­rint csak a szétszakadt család­tagoknak és más nyomós ok alapján (pl. házasság) engedé­lyezi. Az eljárás is eléggé bo­nyolult. A Magyarországra át­települni szándékozónak elő­ször be kell szereznie az ottani tanács előtt kiállított eltartási nyilatkozatot arról, hogy ma­gyarországi rokona lakást és eltartást nyújt neki szükség esetén. Ennek alapján a bratis­lavai Magyar Főkonzulátus út­ján kérelmezhetné az ú.n. elővi­zumot. Ezt mintegy 3—4 hóna­pos kivizsgálás alapján a ma­gyar belügyminisztérium adja ki és az elintézésről a konzulá­tus küld értesítést. Ha ez meg­van, akkor lehet kérni a cseh­szlovák útlevélhatóságnál az ú. n. kivándorlási útlevelet. Ennek kiadása után az engedélyezett elővízum alapján a konzulátus kiadja a beutazási vízumot és Magyarországon ennek alapján megkapná a tartózkodási enge­délyt. Egyébként csehszlovák állampolgár érvényes útiok­mány alapján egy alkalomból legfeljebb csak 30 napon át tartózkodhat külön engedély nélkül Magyarországon. Ezt az időt rendkívüli esetekben a bu­dapesti Csehszlovák Nagykövet­ség konzuli osztálya 1—2 hő­nappal meghosszabbíthatja és ennek alapján a magyar ható­ság is engedélyezné a további ott-tartózkodást. K. Z. Opatovský Sokolec (Ipolyszakállas): A megítélt tartásdíj behajtására a járásbí­róság végrehajtási osztályához, vagy a jnb gyermekvédelmi ha­tóságához fordulhat. A tartás­díj gondatlanságból, főként azonban szándékosságból való nem fizetése bűncselekmény, amelyért 1—3 évig terjedő sza­badságvesztés-büntetést lehet kiszabni. Ajánljuk, hogy for­duljon a jnb gyermekvédelmi osztályához. N. J., Štúrovo (Párkány): A tankötelezettség után a már ki­tanult gyermekére, aki állan­dó munkaviszonyban van nem a nyári brigádviszonyban köz­vetlenül az iskolaév befejezése után (és nem keresi meg a havi 500 koronát, nem igényel­het már családi pótlékot. Rend­kívüli esetben az Okresná sprá­va nemocenského poistenia, No­vé Zámky engedélyezhet kivé­telt. Milen Béla. Šafárikovo (Tornaija): A nyugdíjasnak, aki idény, illetve kampány-munka­viszonyban dolgozik, nincs Igé­nye ezen jogcímen béradóked­vezményre. Csak abban az eset­ben lenne a dolgozónak igénye csupán 10 %-os béradó-kedvez­ményre, ha az egyszeri, vagy alkalmi munkatevékenységből, vagy a két hónapot meg nem haladó munkaviszonyból élért havi keresete nem haladja meg a havi btto 800 koronát Dr. F. 7.

Next

/
Thumbnails
Contents