Új Szó, 1971. december (24. évfolyam, 384-309. szám)

1971-12-19 / 50. szám, Vasárnapi Új Szó

y miféle hasznos .Felejteni-sohasem késö. A feleségem megtiltotta hogy szép nőkre rvézzek . . . VÄLASZ A? asszonyka megkérdi á férjétől: — Mondd, Károly, miért lépsz mindig az ablakhoz, ha én énekelni kezdek? — Azért, mert különben még azt hinnék a szomszédok, hogy verlek . . . GONDOLATÖK Gondolkozom, tehát nem tudok aludni. udni. Más okos tanul a károdor A nyelv tragádiája az, hogy egy szó sok szót jelent. ^ ; Mi a szórakozás? A z a megnyugtotó tudat, hogy nem fejtünk ki »«m Nincs szabad természet. Szigorú törvényei vani\pk. ÜZLETBEN Az üzletben ácsorgó asz szonyka arra lesz, figyel mes. hogy egy férfi állon dóan őtl'nézi. Egy idö múl va már nem bírja tovább és odaszól: — Mondja, miért bámul maga engem?. A férfi habozás: nélkül válbszöíja; Szöveg nélkül f A. Born karikatúrája) — Te, Jenő, itt azt ir ják, hogy ez a j est ék ha mar szárad! (Pavliha)' Reprezentációs hölgy {Punch — Anglia] EGYSZERŰ — Béla, ha nyerek a Sportkán, akkor veszek magamnak egy gyönyörű bundát. — Es ha nem nyersz? — Akkor megveszed te! — Ogy látom, a feleségem ma megint meleg vacsorával vár ... I

M. Slejška rajza) Kocsmai idill MARKA — Barátom, tudod-e, hogy lesz a Trabantból világmárka? — Nem. — Pedig egyszerű. Megy egy Trabant az országúton, nekihajt a kilométerkőnek és Por-Se lesz belőle ... KRiTIKA KÁRTYA Brahovácz szenvedélyes kártyás. Vasárnap is egész nap a vendéglőben kártyázik. Estére betoppan a felesége és ráförmed: NOI DOLGOK Éva és Vera talál'kozik az utcán. Vera panaszkodik: — Tegnap egész éjjel nem aludtam. — Kivel? AJÁNLAT Egy ifjú férfi tör be egy fiatalnak éppenséggel nem mondható nőhöz. Zsebre dugja a nő pénztárcáját, és kifelé iszkolna, amikor a nő megszólal: — Uram, tudja, hogy a pén«. tárcámban található összeg csupán egy nevetséges része a hozományomnak? DORGÁLÁS — Kázmér, nem szégyelled magad? Egész életedben az alkoholizmus ellen harcolsz, most meg részeg vagy mint a csap! A férfi pislogva feleli— Ne dühöngj, szívem. Ma is harcoltam az alkohol ellen, csakhogy ma ő győzött. .. KÉRÉS A bíróságon jelszólal a vádlott: — Kérem a tárgyalás elnapolását, ugyanis a védőügyvédem nem érkezett meg. Mire a bíró: — Ugyan miért. Önt tetten érték lopás közben, ezért ez az ügy teljesen világos. Nem tudom, mivel védekezhetne az ügyvédje. Erre a vádlott elmosolyodik: — Erre vagyok kíváncsi én is'

1 KÖHÖG — Kérem, én a főúton vezettem az autót. A volánnál a férjem ült... Egy „influenzás" vicc: Sopán'kai mondja barátjának: — Kérlek, ajánlhatnál nekem valamit köhögés ellen. Lázas is vagyok, de a legszörnyűbb ez a köhögés. Barátja ravaszkásan mosolyogva mondja: — Igyál sok káposztalevet. Két nap múlva ismét találkoznak. Az illető megkérdi Sopánkaitól: — Na, még köhögsz? Mire az szomorúan: — Már nem merek ... A szökőkút Nem tudom, hogy a kedves olvasók szeretik-e a szökőkutat, de én nagyon szeretem. Nagyon szép látvány, amikor a forró nyári napfénytől szikrázik a magasba szökő vízsugár, aztán kecses ívben visszahull a medencébe. Ha közelebb megyek a medencéhez, még nekem is jut a szökőkút vizéből, hűvös, finom cseppekkel permetezi be az arcomat és én annak nagyon örülök. Az idei nyári időszakban azonban kénytelen voltam nélkülözni a szökőkutak gyönyörűségét. mert szeretett városomban csak a Hviezdoslav téri kút működött úgy istenigazában, a többi csak hervadton darvadozott, csupán a medencék szolgálták a köz és az esztétika érdekeit — mint szeméttartályok. Nem tudom, hogy kitől függ a szökőkutak üzemeltetése, de feltámadt bennem a gyanú, hogy az illetőt valamikor megbántottam és most bosszút áll, vagy látta, hogy haverkodom a szökőkutakkal és azt mondta: ez a dagadt hedonista közérdekű létesítménnyel mosdatja azt az elfuserált ábrázatát, úgy locsolgatja a közművel a nyakán hordott gumó elülső részét, mintha az a szövetkezet dinnyeföldje volna, tehát ezt meg kell akadályozni. Elmúlt a forró nyár, elmúlt az aránylag napfényes ősz is, de a szökőkutak nem szöktek, porosan-piszkosan álldogáltak a tereken, unatkoztak és sajnálták, hogy ezt a pályát választották és nem mentek szódavizes üvegnek, ami jelentősen szórakoztatóbb foglalkozás. Aztán jött a november, a köd, a pára, a Luna úgy kiszáradt, hogy az állatbarátok kriglivel hordták medrébe a kútvizet, nehogy a halak megfulladjanak és amikor a városatyáknak már komoly gondol okozott a lakosság ivóvízellátása — valaki üzembe helyezte a szökőku takat. Erősen, büszkén törtek a vízsugarak a magasba (a Šafárik téren például három kút ontotta a vizet!), a medencékben tarajos hullámok ringatták a lehullott faleveleket, az emberek pedig a vízesés láttán borzongva feltűrték kabátjuk gallérját, mert hiszen a magasságos mennyországból is hullott az a jó hideg, lucskos őszi eső. Természetesen a közvél^ mény elismeréssel nyugtázta, hogy a szökőkutak mű szaki állapota kifogástalan. Ahhoz pedig, hogy ezt augusztusban, vagy novemberben bizonyítják be — a közvéleménynek semmi köze sincs! P. GY. Az egyik ifjú titán szerelmének olvassa verseit. Egy idő múlva megkérdezi: — Mondd, szívem, idefigyelsz egyáltalán? — Igen. — Ugyan ne beszélj, hiszen te ásítozol! — Éppen ez bizonyítja, hogy figyelek ... NŐI DOLGOK Egy nő vallomása a bíróságon: — Jenő, nem szégyelled magad? Egész nap itt vered a blattot és felém se nézel. Jenő, neked nincs szíved! A férfi egykedvűen kártyázott, felesége szidalmait fel se vette, egészen addig, míg az utolsó mondat el nem hangzott. Ekkor felugrott és így kiáltott az aszszonyra. — Te, nem elég, hogy molesztálsz, még a lapjaimat is elárulod? Mami, bemutatom szerelmemet... (P. Jurena karikatúrája)