Új Szó, 1971. december (24. évfolyam, 384-309. szám)

1971-12-19 / 50. szám, Vasárnapi Új Szó

Kőbe vesett erzelmek Kazahsztánban, a Balhas­tő közelében húzódó sziklá­kon igen magas fokú művé­szi megoldással megalkotott kompozíciót találtak a tudó­sok. A kompozíció elemeit és figuráit még az időszámí­tásunk előtti korban vésték sziklába. A lelet azt bizo­nyítja, hogy a női alakok már a zord történelem előt­ti időkben is jelentős helyet foglaltak el a művészek al­kotásaiban. Az ismeretlen szerző az egyik rajzon rituális pózban, kétszarvú fejdísszel ábrázol egy nőt. Tőle balra egy szí­vet vésett a sziklába, kissé távolabb pedig leányfigurát mintázott meg, kifeszített íj­jal a kezében. Ugyanitt lát­ható a nőért vívott párharc egyik legrégibb ábrázolása. A művész keresztezett kop­jával, derekán karddal mu­tat be két harcost. A tudósok több, mint öt­száz emberi figurát, vadász­és harci jelenetet számoltak össze ezen az ősi sziklán. (SZPUTNYIK) Annál több az unalom... Aki napjaink Svédországát vizsgálja, érdekes parado­xonnal találja szemben ma­gát. Az egyik: az általános jólétből fakadó, új emberi, társadalmi nehézségek meg­oldása; másodszor pedig en­nek a már-már világszerte örökérvényűnek tartott jó­létnek a fenntartása. Senki sem éhezik, senki sem fázik. Viszont annál jobban unatkozik, annál in­kább érzi magát egyedül, él emberi kapcsolatok nélkül. A stockholmi háziasszonyok délutánonként egy „bingo" nevű, leginkább a lottóra emlékeztető játékkal szóra­koztatják magukat. Minden vasárnap hosszú sor áll az alkoholt árusító üzletek előtt, s bár igen drágák a szeszes italok, az alkoholizmus az ország egyik legsúlyosabb problémája. Változó, de ál­talában jelentős, a hippik száma, akik csak egymás között érzik jól magukat. Kitörésük, ha nincs is pers­pektívája, mégis kifejezi elé­gedetlenségüket a felnőttek életmódjával szemben. Emellett megingott a své­dek hite saját kivételesnek tártott helyzetükben is. Ami­kor Tage Erlander 23 évig tartó kormányzása után 1969-ben visszavonult, egy mítoszt hagyott örökségül utódainak és az egész or­szágnak, egy olyan ország mítoszát, mely minden pol­gárának jólétet és szociális biztonságot garantál. Svédország büszke volt magára. Még ugyanabban az évben, 1969-ben azonban a szociáldemokrata párt „Egyenlőségi Bizottsága" közzétette jelentését. Meg­állapították, hogy egyre töb­ben válnak függővé mind kevesebbek gazdasági hatal­mától, növekedik a különb­ség vezetők és vezetettek kö­zött, rámutattak ezenkívül az infláció bizonyos jeleire, a lakbérek emelkedésére stb. Mindez felhívta a fi­gyelmet arra, hogy annak az országnak, amelyik bizo­nyos fokig „modell" szere­pet kíván játszani Nyugat­Európa fejlődésében, éppen olyan problémái vannak, mint a többi, nagyjából azo­nos szinten álló országnak. (STERNJ Elégették lányaik születési bizonyítványát Egyiptom falvaiban még ma is gyakran adnak férjhez tíz­áves kislányt kat, a 16 évese­ket pedig vénlányoknak neve­zik, ha addig nem kötötték be a fejüket. Az egyiptomi szociológusok egyáltalán nem értenek egyet ezzel a hagyománnyal. Ezek a gyermeklányok — hangsúlyoz­zák — túlságosan éretlenek ahhoz, hogy megbirkózzanak a házasságban felmerülő prob­lémákkal. „Ez az egyik leg­nagyobb problémánk, amelyre megoldást kell találnunk, ha sikeresen akarjuk végigvinni harcunkat a vidéki területek elmaradottsága ellen" — je­gyezte meg Ahmed Haszem, a kairói minisztérium szociális ügyekkel foglalkozó munka­társa. Gamal Abdel Nasszer elnök már 1962 ben azzal akar­ta megakadályozni a gyermek­házasságok kötését, hogy a lá­nyoknál a házasodási alsó kor­határt 16 évre emelte. A fal­vak lakói közül azonban so­kan megkerülték az új rendel­kezést: egyszerűen elégették lányaik születési bizonyítvá­nyát, vagy pedig találtak egy orvost, aki igazolta, hogy lá­nyuk már 16 éves. Mint Földünk egyes terüle­tein, Egyiptomban is a jólét je­lének tekintik, ha egy férfi­nak nagy családja van. Ez ugyanis biztosítja, hogy mindig elegendő munkaerő álljon ren­delkezésére, és hogy a szülők öreg korukban ne nyomorog­janak. A hívő muzulmánok — s ezekből sokkal több van vi­déken, mint a városokban — meggyőződése, hogy sorsuk ala­kulása kizárólag Allahtól, és nem tőlük függ. S ntalnak arra, hogy a Korán a gyerme­keket áldásnak nevezi. Ugyanakkor viszont az orvo­sok és a szociológusok nem győzik hangoztatni, hogy egy 11 vagy 12 éves leánygyermek sokkal kevésbé képes gyer­meket szülni, mint egy vala­mivel idősebb nő. (BASLER NACHRICHTEN) Laoszi asszonyok útépítésnél A gyermek és a sport Abban a társadalomban, amely kiküszöbölte a fizikai megerőltetést és ahol a mű­szaki komfort kényelmet, el­tunyulást hozott, fennáll az a veszély, hogy felbomlanak az egyéniség harmonikus fej­lődésének alapelvei. A javu­lás egyik legfőbb eszköze a spc.t, amely az ifjúságot ed­zeni, acélozni hivatott. Ám, hogy is találjuk meg azt a bi­zonyos „aranyközéputat", ha nem éppen a rekorderek és versenyzők sportolásáról van sző, hanem „csupán" a testi és szellemi erő egészséges fejlesztéséről a gyermekkor­tól kezdve. Fennáll a kérdés, hogy a jövő társadalma számára mi­ként kell előkészíteni a har­monikusan fejlett fiatalokat, miként oltsuk beléjük azt a tudatot, hogy az életben csak igyekezettel érhetők el a sikerek. A szociológusok szerint a testnevelés és a sport ápolja a fiatalokban az érvényesü­léshez fontos, tettre kész akaraterőt. Az ilyen nevelés nem csupán o fizikai erőt mozgósítja, hanem az emberi lény egyéb összetevőit, mint pl. a kialakult tulajdonságp kat - a szívósságot, a ha tórozottsógot, a kezdeménye zőkészséget, az önmaga felet ti uralkodást; azután az ész beli tulajdonságokat - a megítélőkészséget, az ember ismeretet, a stratégiai meg fontoltsógot s ugyanakkor a szépérzéket. A harmonikusan értelmezett nevelés tehát hozzájárul a fizikai és szelle mi tulajdonságok összhang jónak kialakításához. A testnevelést és a sportot lielőbb, még a gyermekkor jan meg kell kezdeni. A kis gyermek értelmének fejlődé se ugyanis elválaszthatatlan a gyermek mozgásától és ér zelmi életétől. Az a gyermek, akinek mozgási, fizikai, szó­beli képességét senki sem tá­mogatja, lemarad a nyelv­készség elsajátításában, a harmonikus fejlődésben, ne­hézkessé, darabossá válik. A modern pszichológia ezért nagy jelentőséget tulaj­donít a kisgyermekek lelki tulajdonságai fejlesztésének. A gyermek az e célból külön összeállított gyakorlatok alap­ján - a zene ritmusára vég­zett menetelés, futás stb. ­megismeri saját testét. A sz'ülőknek határozottan ügyelniök kell a gyermek iz­mainak fejlesztésére, még ak­kor is, ha nem sportolót akar­nak belőle nevelni. Ha a gyermek már 8 éves, akkor a különböző sportokba is bevezethető. A két leg­fontosabb sport a futás és az úszás, ahol szemmel látható eredmények érhetők el. Ezt ma elismeri minden testne­velési szakember. Az angol halászok a Közös Piae ellen Ovorta a barlangban Óvoda a barlangban Laosz szabadságharcában óriási szerep jut a nőknek. A harcoló alakulatoknak több mint negyven százalé­kát ők alkotják. Döntő részt vállalnak a front mögötti munkában, a felszabadított területeken folyó építésben, a termelésben, a nevelés­ben. A bombázásod elleni védekezésképpen a legfon­tosabb üzemeket a hegyek barlangjaiba költöztették, itt folyik sok helyen a ta­nítás és a gyógyítás ls. A futás és az úszás ugyanis elősegítik a légzést. Tüdőnknek kapacitását rend­szerint csak kétharmad rész­ben használjuk ki. A két sport arra készteti az em­bert, hogy tüdejét teljes mér­tékben foglalkoztassa. Az úszást a gyermek 5. és 7. életéve között ajánlatos megkezdeni. Legalsó határ azonban itt nincs: ugyanis már a héthónapos gyermek is megtanulhat úszni. A futás az úszáshoz ha­sonlóan fejleszti a légzést, a fáradtság, a fájdalogi és a betegségek nagyszerű ellen­szere. A futást a gyermek 6 éves korában megtanulja. Eb­ben a korban természetesen még nem a teljesítmény a fontos. Több szülő nem tö­rődik gyermekének testneve­lésével, mivel azt gondolja, hogy ez az iskola feladata. Ennek ellenére mégis jő len­ne, ha foglalkoznának gyer­mekeik sportolásával. itt ahhoz az alapelvhez kell alkalmazkodni, hogy a gyermek maga válassza meg a saját sportját. A sportolás­ra nem lehet a gyermeket kényszeríteni. Előbb több sport megismerésére kell o gyermeket vezetni, mert csak 10 - 12 éves korában dönt­het arról, vajon melyiket vá­lasztja. Minden esetre a testneve­léshez szakember szükséges. A szülők eléggé türelmetle­nek ahhoz, hogy a gyermeke­ket fokozatosan tornásztas­sák, mielőbb gyors eredmé­nyeket szeretnének elérni. A gyermekek természete­sen orvosi felügyelet alá tar­toznak. Ha a gyermek le­fogy, vagy túlságosan fáradé­kony, rossz alvó, akkor ez már okot ad az orvos felke­resésére. A rendszeresen sportoló gyermek jól alszik, jó étvággyal eszik, és szinte örül az életnek. (RÉALITÉS) A part menti halászat védelme százötvenezer brit dolgozó létérdeke A közelmúltban halászcsó nakflotta vonult fel a Them­zén a tengertől a Parlament épülete elé. Mintegy húszezer brit halász nevében tiltakoztak Anglia közös piaci csatlako­zása ellen. Jelenleg ugyanis, egy 1964-ben hozott törvény értelmében, Nagy-Britannia partjai körül, tizenkét mérföl­des határon belül, csak honi halászok űzhetik mesterségü­ket. A part menti halászat éven­te több mint harmincmillió font jövedelmet hoz. A közös piaci belépés után megszűnnék a brit halászoknak ez az elő­nye, ami a szigetországnak kö­zel százötvenezer dolgozóját érinti. Évi harmincmillió font jö­vedelmet jelent a part menti halászat A hegyek mélyén redezték be azt a gyógyszertárat is

Next

/
Thumbnails
Contents