Új Szó, 1971. december (24. évfolyam, 384-309. szám)

1971-12-19 / 50. szám, Vasárnapi Új Szó

Használaton kívül Komárno [Komárom) város érdekessége a felvételen látható, úgynevezett „Pozsonyi kapu", melyet 1844-ben építettek. Még nem is olyan régen erre vezetett az út Bratislava felé. Kár, hogy jelenleg az előtte levő térséget széntelepnek használják, mert a kapu alatti hajógyárhoz vezető út megnyitása nagyban tehermentesítené a délutánonkénti csúcsforgalmat. Boncsek László Árpád-kori rézpénzek A komárnói (Komárom) Duna menti Múzeum történelmi osztálya gazdag éremgyűjteménnyel rendelkezik. Az idén meghatározott érmék legérdekesebbjei az Árpád-házi királyok korából való bizánci stílű, nagyobb méretű rézpénzek. A XII. században volt egy rövidebb időszak, amikor a magyar pénzverés az addig érvényesülő nyugati hatások helyett a bizánci stílusnak hódolt. IV. István király görög mintára olyan rézpénzt veretett, amelyen atyja, Vak Béla és saját képe gyanánt két, trónon ülő király s a bizánci Madonna látható. A baloldali képen mindez szemügyre vehető. A másik, jobboldali képen a pénz hátlapja látható. Liliomos kormánypálcát tartó, fénykörös fejű Mária keblére hajtott kezével a kis Jézust öleli, akinek alakját karikákkal jelezte a pénzverő. XII. századi pénzverésünket befolyásoló bizánci stílust kétféle módon magyarázhatjuk: a magyar pénzverő mesterek azokat a keleti érméket utánozták, amelyeket Emanuel császár katonái hoztak magukkal Magyarországra. Vagy a IV. István által behívott görög pénzverők honosították meg a magyar pénzverésben az általuk jól Ismert bizánci érmék utánzatát. Egyébként a képeken látható rézpénzek hosszú ideig, mint „tatárpénzek" voltak ismeretesek. Réthy László azonban bebizonyította, hogy száz évvel a tatárjárás előtt készültek abban a korban, amikor a magyar trónt a görög császár pártfogoltja bitorolta. Tok Béla (A felvételt Bíró Béla készítette) Ma sem pihen Tóth András bácsi mintaképe a munkaszerető embernek. Elmúlt hatvanhat éves, megérdemelt nyugdíját élvezhetné, de nem tud munka nélkül élni. Korán kel és egész nap megállás nélkül dolgozik. Vagy a cellulóz üzemben, vagy a szövetkezetben, vagy a lakásépítkezéseknél. — Pihenj márl — mondják neki a rokonok, de ő nem hajt a szóra, továb tesz vesz. Tizenkét éves kora óta egyfolytában dolgozik. Amellett, hogy mindig helyt állt a munka frontján, értékes közéleti tevékenységet is folytatott. Hosszú éveken át ő volt a Gem. Horka-i [Gömörhorka] tűzoltó testület parancsnoka. Az ő vezetése alatt sokat fejlődött a szervezet, amiért kitüntetésben is részesült. A parancsnoki tisztségről már lemondott, de a fizikai munkát nem tudja abbahagyni. Kívánunk neki erőt, egészséget további munkájához! Prihradszky Lajos Angyalkertek Senki se gondoljon a híres filmszínész, Angyal kertjére. Még kevésbé valamiféle misztikus dologra. A napközi otthonokat, ismertebb nevükön: az óvodákat hívták így százötven évvel ezelőtt. A feljegyzések szerint ugyanis Szlovákia területén az első óvoda 1829. november 4-én Banská Bystricán alakult. Brunswick Teréz grófnő, egy pozsonyi származású, felvilágosult gondolkodású asszony kezdeményezésére. Az angyalkertnek nevezett óvodát azután hamarosan követte a többi. Losoncon 1844-ben alapították meg. A város akkori, játszótérrel is ellátott, 160 gyermeket befogadó angyalkertje 12 000 tallérba került. Az épület egyébként a Fučík utcában ma is megtalálható. Jelenleg az I. számú napközi otthon kapott benne helyet. Érdekessége az is, hogy az egykori óvodában csak férfinevelőket alkalmaztak. Többek között itt tanított Karády Ignác is, aki később az 1848— 49-es években Kossuth Lajos gyermekeit nevelte. Egy pedagógusra akkoriban 47 gyermek jutott, és mivel a férőhelyhiány már a múlt században ls ismert jelenség volt, 1879-ben, a mai Vajanský utcában megnyitották a város második napközi otthonát 75 gyermek számára. Az angyalkertben a gyermekek gondozásáért 36 krajcárt fizettek a szülők. Ez is természetes volt akkor, mint ahogy ma természetes, hogy az óvodák költségeinek túlnyomó részét, évente több tízezer koronát, szocialista államunk fedezi. Kanizsa István Irodaház és szálló Mindez pedig egyetlen épületben, Ľuba (Libád) községben található. Az Egyetértés Efsz járásunk legjobb szövetkezeteinek egyike. Négy falu szövetkezetesei hozták létre, jó egyetértésben. A szövetkezet tavaly építtette fel központi irodaházát Ľuba (Libád) községben. Ebben az épületben található az irodaház és a szálló. Az épület emeletén a körzeti állatorvos kapott összkomfortos, modern lakást és a szövetkezet brigádosai (pl. kombájnosok) részére 12 ágyas szállót rendeztek be, ugyancsak összkomforttal: fürdőszobával, központi fűtéssel. Kürti Anna Végre beléphetnek Tízéves álom vált valóra, amikor az Okoči (Ekecs) Kilencéves Alapiskola tanulói először léphették át az új tornaterem küszöbét. Az épületet 1 millió 200 ezer korona költséggel építtette a járási iskolaügyi szakosztály. A čalovól [Nagymegyer) építővállalat dolgozói építették. Az iskola 606 tanulójának öröme egyúttal ajándék ls az iskola fennállásának 10. évfordulóján azoknak a pedagógusoknak, akik itt tanítottak Berényi József iskolaigazgató vezetésével. Csepy András Ez is hazai! Felvételünk a FLÖRA OLOMOUC kiállításon készült. Az üvegházban, ahol a délszaki növényeket mutatták be. A kiállítás már bezárta régen kapuit, de még mindig fülünkben cseng az egyik holland szakember véleménye: „Földünk minden rangosabb kiállításán részt veszünk, mint érdekelt felek, tehát jól, világszinten ismerjük, hogy mi az átlag, mi a kiemelkedő, így határozottan kijelenthetem: ez a kiállítás kiérdemelte a ritkaságszámba menő jelzőt — világmárka!" Említésre méltó a kiállítás látogatottságának statisztikai kimutatása ls. Szombatonként, vasárnaponként egy-egy napra átlagosan 350 ezer látogató jutott. A tavasztól őszig tartó idényben csak több milliós számmal lehet megjelölni a látogatók számát. Kalita Gábor A Tátrában jártak A Hurbanovői (Ögyalla) Mezőgazdasági Gépjavító Szakiskola növendékei közül tizenhatan felejthetetlen tíz napos üdülésen vettek részt, melyet a Szövetkezeti Földművesek Szlovákiai Szövetsége szervezett számukra. Tatranská Lomnica legszebb és legfényűzőbben berendezett szállodájában laktak, s az itt összegyűlt mezőgazdasági Iskolák diákjaival együtt járták végig a Tátrát. Megtekintették a kežmaroki várat, Zdiar községbe látogattak. Itt a kirándulás vezetői a népviseletbe öltöztetett fiatalokkal humoros ždiari lakodalmat rendeztek. Jártak a Csorbatónál, megnézték a tátrai sívilágbajnokság környékét. Nagy élményt Jelentett számukra a Lomnici csúcs „megmászása" drőtkötélpályás felvonóval. Az utolsó napon pedig megtekintették a Tátrai Nemzeti Park múzeumát. Felejthetetlen tíz napot töltöttek a Tátrában. Kissé szomorúan búcsúztak egymástól, de bíznak benne, hogy még többször is gyönyörködhetnek majd a Tátra szépségeiben, hisz mindannyian elhatározták: máskor is eljönnek. Munka László Komoly feladatok Ebben a választási időszakban Radzovce (Ragyolcj község vezetőire komoly feladatok teljesítése vár. A tervek szerint korszerűsítik az óvodát, rendbe hozzák annak környékét, postát, uszodát építenek, átépítik a tejcsarnokot, parkosítják az iskola körüli térséget, tornatermet csinálnak az iskolához. E feladatok teljesítése során számíthatnak a nemzeti bizottság most megválasztott képviselőire. Koronczi Katalin Hazánkban Az elmúlt napokban Dunajská Stredán (Dunaszerdahely) is fellépett a hazánkban turnézó Csecsen-Ingus Szovjet Autónom Köztársaság népi együttese. Az együttest elkísérte útjára Tatajev elvtárs a köztársaság kulturális minisztere, aki pár szóval bemutatta a köztársaságot. A Csecsen-Ingusz Autónom Köztársaság Grúzia területén fekszik, lakosainak száma 1 millió 200 ezer, fővárosa Groznyj. Ezután az együttes fellépésére került sor. Horváth Márta