Új Szó, 1971. december (24. évfolyam, 384-309. szám)

1971-12-19 / 50. szám, Vasárnapi Új Szó

1862-ben, húszéves korában szerzi meg a doktori diplomát. Végiglátogatja az európai csillagvizsgálókat és sok tapasztalatot szerezve tér vissza szülővárosába. Egyre jobban szivéhez nő a csillagászat, s 1870-ben ismét külföldi tanulmányútra indul. Visszatérve hozzálátott egy magáncsillagvizsgáló felépítéséhez. Első műszerei egy 10 és 7 cm-es lencsés távcső s néhány kronométer. Eleinte csak kedvtelésből figyelte az égboltot, később azonban tudományos munkába kezdett. Megfigyelései nem voltak eredménytelenek. Tovább bővíti a csillagvizsgáló műszerkészletét. 1879-ben egy 27 cm átmérőjű tükrös távcsövet vett. Eleinte nagyobb cégeknél szerezte be, majd később saját műhelyében készítette a megfigyeléseihez szükséges műszereket. Még a készen vásárolt műszereken is talált javítani valót. 1881-ben eladja reflektorát és mivel nem talál kedvére való lencsés távcsövet, saját maga kezd hozzá egy 25,4 cm-es távcső elkészítéséhez. Ez leti az obszervatórium fő műszere, mely még ma is használatban van. A századforduló idején már jelentős mennyiségű műszer ált a megfigyelők rendelkezésére, körülbelül tíz távcsövet helyeztek el a kupolákban. Ezen kívül több fényképészeti kamra állt rendelkezésükre. A legnagyobb figyelmet a szpektroszkópiára fordították, ezért ne csodálkozzunk, ha a színképelemzők száma több mint húsz volt. Ilyen felszerelése abban az időben csak a potsdami és pulkovói csillagvizsgálónak volt. Az obszervatórium nemcsak a műszertechnika terén végzett kitűnő munkát, hanem a tudományos munkatársak sok megfigyelést végeztek, ami hozzájárult a hírnév öregbítéséhez. Bolygómegfigyeléseket végeztek, rajzokat készítettek a Napról, bolygókról (ebben Konkolynak van nagy része, mert kitűnően tudott rajzolni és festeni). Meghatározták sok kisbolygó és üstökös pozícióját. 1874ben észlelték a Vénusz átvonulását a Nap előtt. Évek hosszú során át Ögyalla adta a pontos időt a vasút és a posta részére. A megfigyelésekről hazai és külföldi szaklapokban számoltak be. A legtöbb adatról azonban az ógyallai csillagvizsgáló „Beobachtung angestellt am Astropsihikalischen Observatórium in Ögyalla" c. kiadványában számolt be. Ezekből 18 kötet jelent meg. Az 1890-es év nagy fordulatot hozott Konkoly életében és tevékenységében. Ekkor nevezik ki az Országos Meteorológiai és Földmágnesességi Intézet igazgatójává. Ettől az időszaktól kezdve kevesebbet fordított az aktív megfigyelésre. Arra törekedett, hogy a csillagvizsgálót államosítsa. Ez a terve csak később, 1899-ben sikerült, amiA csillagvizsgálóban távcsöveket is készítenek. A műszer átmérője 12, gyújtópontja 110 cm. Középiskoláit magánúton végezte. Jó felfogása lehetővé tette, hogy az 1857—58-as tanévben már a pesti egyetemre járjon, mint rendkívüli hallgató. Különösen Jedlik Ányos fizikaóráit és Than Károly kémiai előadásait hallgatta szívesen. Kitűnő tanuló volt. A következő évben azonban szülei kívánságára a jogi karra iratkozott be. Nem nagy lelkesedéssel tanulhatta a jogot, mert 1860-ban már a berlini egyetemre került, ahol a legkiválóbb szakemberek előadásait hallgatta. Dove, a meteorológia egyik megalapítója, Kircchoff és Magnus, a két híres fizikus és Encke, a csillagászat egyik kiemelkedő egyénisége voltak az oktatói. Hurbanovo (Ögyalla), ez a kis délszlovákiai városka szerényen húzódik meg az éjben, mintha el akarná rejteni szemünk elől évszázados emiékelt. Utcái már rég kihaltak, csak a villanylámpák állnak görbült háttal, mintha már ők is pihenőre tértek volna. A sárga fényben egy épület árnyait sejtjük az ősi fák alatt. Közelebb érve halk beszédre leszünk figyelmesek — a csillagvizsgálóban megfigyelést végeznek. Éberen kémlelik az égbolt titkait. A hurbanovói csillagvizsgáló megalapítója, Konkoly Thege Miklós 1842. január 20-án született. Szülei jogásznak szánták. A fiatal Konkolyt azonban nem vonzották kora nemesi társadalmának divatos foglalkozásai. Hazánk felszabadulása után a 60 cm-es távcső a Skalnaté Pleson felépült új obszervatóriumba került, ahol még ma is kitűnően működik. A megrongált hurbanovói csillagvizsgálóban változást csak az 1962-es Konkoly-Thege Miklós év hoz, amikor a kerületi tanfelügyelő indítványára használható állapotba hozzák az épületet. Üj műszereket vásárolnak. Ezek között legjelentősebb a 40 cm-es Cassegrain távcső, amelyet csehszlovák amatőr csillagászok készítettek és szereltek fel. Ma széles körű munka folyik a különböző szakcsoportokban. Napinegfigyelést végeznek szpektroheiioszkóppal, s több száz rajzot készítenek a napfoltokról. Nem feledkeznek meg a meteorok és üstökösök megfigyeléséről sem. Fényképezik a bolidokat (tűzgömböket), a Napot, a Holdat és a távoli csillagvárosokat (gallaxiákat) is. A változócsillagok érdekes világát kutatják és ellenőrzik a Hold pályamozgását is. A műhelyben a hagyományokhoz híven új műszereket készítenek. Kidolgozták egy jő minőségű távcső terveit, s a múlt évben már meg is indult a gyártás. Egyelőre csak az iskolák részére készítenek távcsöveket, de a közeljövőben a csillagász-amatőrök is hozzájárulhatnak e hazánkban egyedülálló gyártmányhoz. Hurbanovón a csillagászat régi, jól megalapozott hagyományokra támaszkodva fejlődik tovább, s büszkén ünnepelhetik az obszervatórium fennállásának századik évfordulóját. Ifj. MOI.NÁR IVÁN kor az obszervatóriumot és a hozzá tartozó épületeket, műszereket az államnak adományozta. Itt kezdte működését Kövesligethy Radó, a világhírű geofizikus. Harkányi Béla, Tass Antal, Terkán Lajos és még sokan mások. 1902-ben Ábrányi Emil egy verset ír Konkoly tiszteletére, amelyben kiemeli emberiességét és erényeit. Nem sokkal halála előtt Terkán Lajossal érdekes vizsgálatba kezdett. Színkép felvételeket készített a Hold egyes részeiről, és összehasonlította azokat a földi kőzetek szpektrogrammjával. így akart ismereteket szerezni a Hold felszínének összetételéről. 27 holdrészletet és 30 kőzetet vizsgáltak meg e célból. A munka sajnos félbeszakadt, mert Terkán bevonult katonának, Konkoly pedig hosszú, tevékenv munka után 1916. március 17-én hirtelen meghalt. Halálával megbénult a munka a csillagvizsgálóban, s csak a háború után indult meg újra. Fel kellett szerelni a csillagvizsgálót műszerekkel, távcsövekkel. Az obszervatórium vezetője dr. Jifí Káván lett. 1927-ben a Zeiss üzem munkásai felszerelték a legnagyobb kupolába a 60 cm-es távcsövet. Az átadásnál részt vett a Zeiss üzem igazgatója is, dr. Mayer professzor. A csillagvizsgálóban nagy szaktekintélyek dolgoztak. Ezek között találjuk dr. Sternberket, prof. Dittrichet. Lassan megindult a munka és a csillagvizsgáló újra hírnévre tett szert. 1938 után a 60 cm-es távcső Prešovba került. Itt vészelte át a második világháború pusztító viharát. KORSZERŰ A Brnótól nem messzire levő Komofanyba érkezve, egy gyártelep kelti fel figyelmünket. A gyár udvarán a kevésbé jártas szemlélő is megállapíthatja, hogy a bútorüzem épülőfélben van. A gyár dolgozói elmondották, hogy itt a bútorgyártás több mint százéves múltra tekint vissza. Egykor az itteni és a környékbeli falvakban több asztalos tevékenykedett. A bútorgyártás hagyománynyá vált. A falut az asztalosok falujának is nevezték. Később az asztalosok egybetömörültek. Rájöttek, hogy közös erővel nagyobb eredményeket érhetnek el. Az új üzem építéséhez 1966-ban kezdtek hozzá, mely rövid időn belül — nagyobb részben — el is készült. Kezdetben 250 asztalos dolgozott itt. A faluban és a környéken levő műhelyeket megszüntették, és az új üzemben összpontosították. Majd ezt továbbfejlesztették és fejlesztik ma is. A tervek szerint a jövő év közepe táján befejezik az építését. Az üj bútorüzemben a világ legkorszerűbb berendezéseit gyártják. Ez év januárjától a termelékenyA kom oranyi bútorgyár egyik ízléses gyártmánya, a négy fiúkkal ellátott polcos szekrény. ség 12 százalékkal emelkedett. Mintegy 107-féle bútort gyártanak, melyek hazánkban és a határainkon túl is ismertek. A legtöbb gyártmányt Lengyelország, Magyarország, az NDK, Bulgária, az NSZK, Dánia, Franciaország és Nagy-Britannia rendeli, és elismeréssel nyilatkoznak gyártmányaikról. Jelenleg több mint ezer alkalmazottja van a gyárnak. A dolgozók elégedettek a munka- és életkörnyezetükkel. Egy dolgozó átlagos havi keresete 1800 —2000 korona. A munkatervet — az eddigi eredmények alapján — előreláthatólag túlteljesítik. Az Idei termelés, az elmúlt évihez viszonyítva 50 százalékkal emelkedik. Az 1972-es évre további 20 százalékos emelkedést terveznek, természetesen a gyártmányok minőségének állandó javítása mellett. A gyár dolgozói a jövőben is szeretnék a bútorgyárat növelni és egyben biztosítani a bő választékot, ezért új technológiai eljárást vezettek be és megszigorították a munkafegyelmet. KOVÁCS JÓZSEF BOTORGYAR