Új Szó, 1971. december (24. évfolyam, 384-309. szám)

1971-12-12 / 49. szám, Vasárnapi Új Szó

ROMÁNIA • MAGYARORSZÁG • ANGLIA • SZOVJETUNIÓ S

zinte közvetlenül az emlékezetes •'mexikói -világbajnokság után raitolt a labdarúgó Európa-bajnokság a nyolc selejtezőcsoport küzdelmeivel. A legelső találkozót Prágában kezdte Csehszlovákia és Finnország válogatottja, — méghozzá 1971. október 10-én, — (aznap, alig valamivel később Magyarország csapata Oslóban lepett pályára, ahol Norvégiával mérkőzött), s az elmúlt évben huszonöt párharc eredményét ismertük meg. A java az 1972-es évre maradt, összesen 71 erőpróba. Amint már megjegyeztük, az EB-selejtezők nyitányát a csehszlovák—finn vetélkedés, záróakkordját pedig a Törökország—Lengyelország visszavágó jelentette. Történetesen úgy adódott, hogy a 'kezdő és a befejező páros egyik tagja sem jutott a legjobb nyolc válogatott mezőnvébe . . Igazságos rendszer Sok bírálat illette a világbajnoki selejtezők lebonyolítási mikéntjét. Ott ugyanis a csoportküzdelmek befejezése nem minden esetben hozta meg a döntést, néha újabb erőpróba kellett ahhoz, hogy megismerhessük a csoportelsőt. Az azonos pontszám az előírás szerint semleges pályán sorra került mérkőzést tett szükségessé, s nem számított a gólarány. Sajnos a VB-selejtezők újabb kiírása sem változtatott ezen a minden logikát nélkülöző szabályon. Az EB-selejtezők során, akárcsak minden országos bajnokságon, vagy más tétre menő tornán, a pontoki mellett a gólarány is döntő szerepeti kapott. Ha egy-egy csoport élén azo-' nos pontszámmal végeztek a csapatok, a sorrendet a gólkülönbség álla-, pította meg, és ha az is azonos lett! volna, a több gólt szerzett csapat

1 lett rangosabb. E sorok írója még a VB-selejtezők sorsolása előtt megkérte Barcs Sándort, az UEFA magyar alelnökét, hogy az EB-selejtező szabályait ajánlja a VB előcsatározásai során. Mint utólag kiderült, ez a javaslat nem került a tárgyaló felek elé. Az ok: minden Európán kívüli földrész sokallja kontinensük csapatai számát a VB 16-os mezőnyébenl Az NSZKban sorra kerülő VB-n is a rendező ország csapata- iáték nélkül lesz e mezőny tagja, ott lesz a hét csoportj győztes ls, s ott lehet a 8. győztese! is, ha csoportbeli ellenfelel legyűrése

1 után sjkeríol viaskodik egy dél-amerikai csoport tangelsőjével is. Kár, hogy a logikus tanács nem ta-i Iáit megértéi", hiszen minden föld-; rész együttese.n egyformán segített volna. Mindenütt időponthiányra pa-' naszkonak, s az EB szerinti lebonyo-' lítás szükségtelenné teszi az úgynevezett semleges pályán sorra kerülő' döntő mérkőzéseket (lásd Csehszlovákia—Magyarország, Marseille-ben!) A csoportok bizonyítványa Az első csoportban Románia csapata véglett az élen. Eredménye

1 számokban: 6 győzelem, 1—1 döntetlen és vereség, ll:2-es gólarány. A • ^ögéje szorult csehszlovák csapat ll:4-es gólaránya miatt, azonos pontszám mellett elsősorban csatársora meg nem felelő ütőképességét okolhatja. A román csapat vezetői még az EB-selejtezők előtt — talán elsősorban a VB-tapasztalatok alapján — nagyon magabiztosan nyilatkoztak, s derűlátásuk mindenképpen beigazolódott. Ez a válogatott óriási fejlődésen ment át az elmúlt néhány év folyamán. Védelmében, középpályáján és csatársorában kirívó hiányosságokat nem fedezhetünk fel, és földrészünk minden együttese számára nagyon kellemetlen ellenfél. Az EB-selejtezők során minden hazai mérkőzését megnyerte, sőt így csupán egyetlen gólt kapott; a másikat is csak legnagyobb vetélytársa pályáján engedte be óriástermetű kapusa, Raducanu... A második csoportban az elsőség, a továbbjutás kérdése egészen december 4-ig nyílt volt. Csupán a Bulgária—Franciaország visszavágó hozta meg a döntést. Amikor a magyar válogatott Budapesten csak l:l-re végzett a franciákkal, majd Szófiában 3:0 arányú vereséget szenvedett a bolgároktól, alig akadt ember, aki még el tudta volna képzelni Benéék csoportelsőségét. A Magyar Labdarúgó Szövetség vezetősége alapos megfontolás után nagyon jól választott, amikor lilovszky Rudolfot jelölte ki a szövetségi kapitányi tisztség betöltésére. Ez a szívós szakember szívvel-lélekkel látott munkához, visszaadta a játékosok hitét, együttessé sikerült kovácsolnia a magyar válogatottat, amely szerinte még nem mérhető a hajdani, nagyon igényes mércével, de küzdeni tud és akar, s az őszi idényben minden mérkőzésen igazolta mesterét. A magyar csapat továbbjutása lilovszky és legénysége bravúrjai legyőzőre nem talált. Legnagyobb ve.télytársa a spanyol együttes volt, amelyet Moszkvában sikerült legyőznie, s a visszavágón, akárcsak északír földön, hihetetlenül fegyelmezett csapatjátékkal a szovjet együttesnek sikerült döntetlent kicsikarnia. Különösen ezeken a találkozókon bizonyosodott be, hogy a szovjet csapatnak az aktív pályafutástól elbúcsúzott, világhírű jasin után milyen kiváló újabb kapusa akadt R u d a k o v személyében, aki posztján már ma legalábbis földrészünk egyik legnagyobb egyénisége. A szovjet csapat teljesítményével kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy vezetői nem voltak elégedettek Ez a felvétel a bratislavai Slovan stadionban májns 16-án sorrakerült Csehszlovákia—Románia labdarúgó Európa-bajnoki selejtező mérkőzésen készült (Viktor vetődve véd). Akkor 1:0 arányú csehszlovák győzelem született, bár Adamec a 11-est nem lőtte be. A bukaresti visszavágón a változatosság kedvéért Lucescu nem tudta Viktor, a csehszlovák kapus hálójába juttatni, ugyancsak büntetőből a labdát, de úgyszintén hazai siker alakult ki. Kíváncsian várjuk a csehszlovák csapat helyett továbbjutott román együttes további Eb-szereplését. NYOLC LEGJOBBJA A harmadik csoport rangelső

1 je Anglia, az 1966-os világbajnok lett. Mint az előző EB bronzérmesét, mindenki ide is várta Ramsey legénységét. Svájc válogatottja váratlanul komoly ellenfele lett. A két rangadóig teljes sikerrel szerepelt. Svájci földön szerencsés körülmények között született meg az angol győzelem, míg a Wembley stadionban a helvét tizenegy is bebizonyította, hogy az angol oroszlán a saját barlangjában sem olyan fölényes úr, mint valaha. Az angol együttes kapujába mindhárom gólt éppen svájci csatár lőtte ... Az angol együttes hat mérkőzése közül öt alkalommal győztesen hagyta el a pályát,_ s mint már említettük, egyszer játszott döntetlenül, és legyőzőre nem talált. Összesített gólaránya 15:3. Ramsey szerint együttese mindig és mindenhol győzelemre tör. Kérdés, hogy ezt megteheti-e Európa nyolc legjobb csapatának a társaságában. A negyedik csoport élén a Szovjetunió válogatottja végzett. Hat találkozóján négy győzelmet aratott, kétszer játszott döntetlenül, %z előző EB-n elért 4. hellyel. Ezúttal magasabban szeretne végezni ez a nagy becsvágyú együttes ... Az ötödik csoportban belga bravúr tanúi lehettünk. A feladat nem volt egyszerű. Portugália és Skócia válogatottja félelmet keltő ellenfél. Van Himsték a hat találkozó közül négyet megnyertek, csak Lisszabonban játszottak döntetlenül, s egyetlen vereségüket attól a feltámadt skót együttestől szenvedték el Glasgowban, amely ugyanígy bánt el Eusebióékkal is, mintegy bebizonyítva, hogy Skócia tizenegyével, ha teljes vértezetben játszik, mindig és mindenütt komolyan kell számolni. Dánia ezúttal valóban sereghajtónak bizonyult, és az esélyesek életét nem tudta megkeseríteni, mint azt a VB-selejtezők során Magyarország csapatával tette. A hatodik csoportban a várakozásnak megfelelően az Európa-bajnoki cím védője, Olaszország csapata végzett az élen, amely hat mérkőzése közül négyet megnyert, kettőn döntetlenre végzett, s legyőzőre nem talált. Az egyik pontot Stockholmban vesztette el, a másikat nagy meglepetésre otthonában (Rómában), az egyre javuló osztrák válogatottal szemben, amelynek a rangsorban sikerült is megelőznie a VB-t. járt és rettegett svédeket. Ausztria válogatottja fokozatosan javult, ós teljesítményei arra engednek következtetni, hogy kellemetlen VB-selejtezőbeli ellenfél lesz ... A hetedik csoportban Jugoszlávia végzett az első helyen, legyőzőre nem talált, háromszor győzött, s ugyanannyiszor játszott döntetlenül. Nagyon szép a gólaránya is: 7:2. Végeredményben azzal kerekedett nagy vetélytársai fölé, hogy holland földön döntetlent csikart ki, az NDK-ban pedig győzni tudott. Az az érzésünk, hogy csoportelsősége biztosságának tudatában kissé „kiengedett". Ennek tudható be, hogy az NDK csapata ellen házigazdaként csak döntetlent ért el, s ugyancsak „döntetlenre adta" a harmatgyenge Luxemburg elleni visszavágót is. E csoportban a jugoszláv csapat mellett a javuló holland együttes tette ránk a legjobb benyomást, míg az NDK tizenegye sehogysem tud a nemzetközi élvonalba jutni. A jugoszlávok az előző EB-n csak az ismételt mérkőzésen szorultak az aranyérmes olaszok mögé, s ezúttal is ott kívánnak lenni a legjobb négy között. A nyolcadik csoportban az NSZK válogatottja úgy végzett az első helyen, hogy hat mérkőzéséből négyet nyert meg, s azt a fényűzést is megengedhette magának, hogy mindkét pontját otthon vesztette el egy-egy döntetlennel, méghozzá a nyitó mérkőzésen Törökország, majd a befejező találkozón Lengyelország válogatottja ellen. Közben a nyugatnémet válogatott világhírű „pillérei" mellé új tehetségeket épített be az együttesbe, és kétségtelen, hogy mindenki számára nagyon kemény ellenfél lesz a legjobb nyolc között. A lengyelek jól rajtoltak. Drága árat kellett fizetniük azért, mert Tiranában csak döntetlent értek el, Varsóban pedig meg kellett hajolniuk a jobban felkészült és határozottabb nyugatnémet csapat nagyobb tudása előtt... Hogyan lesz tovább? Minden selejtezőcsoportból tehát a' legjobb válogatott csapat jutott az Európa-bajnokság nyolctagú mezőnyébe. Az osztrák fővárosban 1972. január 12-én ejtik meg a következő sorsolást. Egyelőre nem valószínű, hogy bármilyen kiemelésre is sor kerülne, vagyis az eddigi gyakorlat szerint a párosítást az „irányítatlan sorsolásra" bízzák. Ahogy elnézzük a nyolctagú mezőnyt, csupa kiváló együttest találunk benne. A négy pár oda-vissza alapon mérkőzik egymással az elődöntőbe jutásért. Ezek a viaskodások pont- és gólarányra, kiesési rendszerben kerülnek lebonyolításra. Április 29-én vagy 30-án játsszák az első négy találkozót, míg a viszszayágókra május 13-át vagy 14-ét tartották fenn. A továbbjutó négy válogatott azután, később kijelölésre kerülő helyen, egy újabb sorsolás szerint mérkőzik. A győztesek a döntőbe jutnak, a legyőzöttek a 3—4. helyért viaskodhatnak. Egyébként már a végküzdelmek időpontjai is ismeretesek: 1972. Június 15-én játsszák a két elődöntő-mérkőzést, június 17-én pedig előbb a bronzéremért küzdenek, majd a döntőre kerül sor. E találkozók közös színhelyét csak akkor jelölik ki, amikor az elődöntő mezőnyének négy csapata már ismert lesz. Közülük kerül ki a házigazda, amely mindig és minden körülmények között a hazai pálya előnyét élvezi. Az Európa-bajnoki izgalom tehát január 12-én folytatódik, áprilisa-májusban fokozódik, majd júniusban tetőz. Győzzön a legjobb! Lehet, hogy a legközelebbi EB selejtezőinek végeredményét bizonyos mértékben már igénybe veszik a VB részvevőinek megállapításánál. ZALA JÓZSEF BELGIUM • Ol LASZORSZ/ V G • JUGOSZLÁVIA • NSZK Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Lőríncz Gyula. Szerkesztőség: Bratislava, Gorkij utca 10. Telefon: 537-16, 512-23, 335-68. Főszerkesztő: 532-20. Titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39, távíró: 09308. Journal Kiadóhivatal, Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda Nyomdavállalat bratislavai üzeme, Bratislava, Štúrova 4. Htrdetőiroda: Bratislava, Jesenského 12. Telefon: 551-83. Előfizetési díj havonta 14.70 korona, a Vasárnapi Oj Sző negyedévre 13 korona. Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és postai kézbesitő. Külföldi megrendelések: PNS - Ústredná expedícia tlače, Bratislava, Gottwaldovo námestie 48/VII.