Új Szó, 1971. december (24. évfolyam, 384-309. szám)

1971-12-12 / 49. szám, Vasárnapi Új Szó

EGYÜTTMŰKÖDÉSÜNK A SZOVJETUNIÓVAL A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalomról, e nagy Jelentőségű törté­nelmi eseményről minden évben meg­emlékezünk, ezáltal is kifejezésre Juttatva megbonthatatlan barátságun­kat a Szovjetunió népeivel. A barát­sági hónap keretében — rendszerint értékeljük együttműködésünk ered­ményeit, megvizsgáljuk, mit tettünk és mit akarunk tenni az együttmű­ködés további elmélyítése és szilár­dítása érdekében. Bátran állíthatjuk, hogy kapcsolatunk minden téren olyan méreteket öltött, amely népeink javát szolgálja, és amelyre büszkék lehetünk. Különösen a gazdasági együttmű­ködés terén értünk el óriási eredmé­nyeket. A példák szinte végtelen so­réval bizonyíthatnánk, mennyire se­gítette országaink gazdasági, tudo­mányos és műszaki haladását az ön­zetlen, baráti együttműködés. Nehe­zen képzelhető el a szocialista ipa­rosítás megkezdése a második világ­háború után a szovjet gépeK, szak­emberek segítsége, támogatása nél­kül. Népgazdaságunk struktúrája alapjában megváltozott: olyan ága­zatok kiépítése kezdődött meg, külö­nösen Szlovákiában, amelyeknek nem voltak hagyományai, s nem voltak szakembereink, technikusaink sem. Emlékezhetünk még arra, hogy a két­éves terv, később pedig az első öt­éves terv időszakában fiataljaink ez­rei tanultak a szovjet közép- és fő­iskolákon és különféle szaktaninté­zetekben, hogy gazdag kohászati, gé­pészeti vagy vegyészeti Bsakismere­tekkel térjenek vissza. Gépesítőink, zootechnikusaink és agronómusaink százai tanulták a nagyüzemi mező­gazdasági termelés művészetét a szovjet mezőgazdasági iskolákban, kolhozokban és szovhozokban. Ugyan­akkor nemcsak szakképzettséget és tapasztalatokat szereztek, hanem egy­ben politikai látókörük is bővült, s tudatosították, milyen jelentősége van a szocialista társadalom számára a munkának. Felismerték a szocialista hazafiság, a hősies munka, a szocia­lista munkaverseny tulajdonképpeni lényegét és jelentőségét. Itthon az­tán ők voltak a szocialista munka­módszerek úttörői, s magas fokú szak­képzettségük mellett aktívan bekap­csolódtak a politikai életbe ls. ök képezték a szocialista munkakollek­tívák első sejtjeit. Amellett, hogy a Szovjetunió — a kölcsönös gazdasági szerződések ér­telmében — gépeket és egyéb be­rendezéseket szállított számunkra, egyik legfontosabb tényező a káder­nevelés és a szakképzés terén nyúj­tott segítség. Az emberek közti kap­csolatok mély gyökeret eresztettek, s ez ma is szilárd összekötő kapocs népeink között. Bebizonyosodott ez az utóbbi években is, amikor a belső és külső ellenség veszélyeztette ha­zánkban a szocializmust: a Szovjet­unió internacionalista segítséget nyújtott. Csehszlovákia az iparilag fejlett or­szágok közé tartozik; fejlett termelő ágazatokkal rendelkezünk, s ezáltal kiterjedt gazdasági kapcsolataink vannak szinte a világ minden orszá­gával. Ismeretes azonban, hogy fejlett iparunk nem rendelkezik megfelelő mennyiségű saját nyersanyaggal. így például a legerőteljesebb Iparágaink — kohóiparunk és vegyiparunk — túlnyomórészt a Szovjetunióból be­hozott nyersanyagból dolgoznak. A Kelet-szlovákiai Vasmű, mely Szlová­kia legnagyobb Iparvállalata — a Szovjetunióból kapja a nyersanya­got. Természetesen a tŕineci, a vít­kovicei, a kunčicei és a többi kohó is szovjet vasércet dolgoz fel. Tíz éve fejeződött be a Barátság Kőolajvezeték építése, s Jelenleg épül a nemzetközi gázvezeték, amelyen keresztül vegyi üzemeink óriási mennyiségű nyersanyagot kapnak. Hat milliárd koronát ruházunk be a petrokémia fejlesztésébe — amiről a szovjet földgáz nélkül sző sem lehet­ne. Vagyis, a döntő fontosságú nyers­anyagot a Szovjetuniótői kapjuk. F.z teszi lehetővé a fő iparágak fejlesz­tését, amelyekre láncolatszerfien kap­csolódnak a többi ágazatok — mint például a gépipar, az építőipar, a közszükségleti cikkeket gyártó ipar — egyszóval egész gazdaságunk fej­lesztése. Mindebből következik, hogy a leg­nagyobb behozatali tétel — a Szov­jetunióból — a nyersanyag. Ezt kö­vetik a különféle gépek és berende­zések. Nem Jelentéktelen azonban a gyapot-, gyapjú és élelmfezerbehoza­LÉTÜNK® JÖVŐNK tálunk sem. Ismretes például, hogy évente több mint egymillió tonna ga­bonát vásárolunk a Szovjetuniótól. Talán nincs egy nagyobb üzemünk, ahol ne dolgoznának szovjet szer­számgépek, présgépek, szövőgépek stb. Tudatosítjuk azt ls, milyen se­gítséget jelentettek a szövetkezetesí­tés kezdetén — és ma ls — a szov­jet traktorok, kombájnok és egyéb mezőgazdasági gépek. Hasonlóképpen rendkívül nagy segítséget jelentettek a szovjet baggerek, földgyaluk, döm­perek és rakodók az építőiparban — legnagyobb építkezéseinken. Szénfej­tésünk korszerűsítése is elképzelhe­tetlen a szovjet szénkombájnok és egyéb bányaipari gépek, berendezé­sek nélkül. Bányászaink legutóbbi re­kordjai sem voltak a véletlen művei; ezekhez, többek között, nagyban 'hoz­zájárulnak a magas műszaki színvo­nalú szovjet mechanizmusok. A vas­úti közlekedés terén kiváló szolgála­tokat tesznek a szovjet diesel-mozdo­nyok. De beszélhetnének a szovjet technika segítségéről az erdőmunká­sok, s nem kevesebb jót mondanak dolgozóink az élelmiszeripar termelő­berendezéseiről és az egyéb ágaza­tokban üzemeltetett műszerekről. Együttműködésünk biztonságos, nem kell félni a kockázattól. Egyrészt a Szovjetunió betartja szerződéses kötelezettségeit, másrészt legnagyobb vásárlónk is. A sok példa közül ki­emeljük: a komárnói (Komárom) ha­jógyár már több mint húsz éve szinte kizárólag a Szovjetuniónak szállítja gyártmányait. Ugyanakkor tapasztalt szovjet szakemberek segítségével elé­gítik ki a megrendelő egyre fokozódó igényeit. Dubnicéről évente néhány százmillió korona értékű hengermű­berendezést szállítunk, s a rádió-, te­levíziókészülék, mosógép, textiláru, lábbeli és sok más termék is állan­" dóan szerepel a kereskedelmi egyez­mények tételei között. Bátran állíthatjuk, hogy a Szovjet­unió megbízható szállítónk és vásár­lónk! S ez nem csak ma van így. A Szovjetunióra — mint már ez a múltban számtalanszor bebizonyoso­dott — a jövőben is számíthatunk. Soha sem hagy cserben bennünket! Nincs még egy olyan ország a vilá­gon, amellyel Ilyen nagyvonalú ós nagyarányú kereskedelmet folytat­hatnánk! Ez viszont azt is jelenti, hogy szilárd alapokra építünk, s azért tűzhetünk ki az ötéves tervben olyan merész — de reális — felada­tokat, mert van kire támaszkodnunk terveink megvalósítása során. Energetikai mérlegünk átmeneti gondjait is a Szovjetunió segítségé­vel tudjuk megoldani. Már a vojanyi villanyerőmű — Szlovákiában a leg­nagyobb — építéséwék első szakaszá­nál nagy segítséget kaptunk, s a má­sodik szakasz energiaforrását is a Szovjetunió biztosítja, legújabban pe­dig kőt voronyezs-típusú atomerőmű építésére készülünk. Nincs tehát olyan terület, ahol ne mutatkozna meg a kölcsönös együttműködés elő­nyössége. A szocialista integráció célja, hogy a KG'ST-országok még Jobban kihasz­nálják anyagi, műszaki és egyéb for­rásaikat. E tekintetben számunkra is további lehetőségek nyílnak. A Szov­jetunióval már szerződést kötöttünk több tudományos feladat közös meg­oldására, további szocialista" orszá­gokkal közös beruházásokat valósí­tunk meg, s hozzájárulunk a szocia­lista országok közös termelési prog­ramjainak egységesítéséhez. Fokoza­tosan sor kerül tehát a korábban szorgalmazott nemzetközi specializá­ció valóra váltására. Természetesen, azok a szempontok -érvényesülnek, amelyek kölcsönös előnyt és haté­konyságot biztosítanak az egyes szo­cialista országok gazdasági fejlődé­séhez. A barátsági hónap kapcsán tehát örömmel állapíthatjuk meg, hogy a Szovjetunió olyan partnerünk, amely minden tekintetben biztosíték szá­munkra — vagyis kezesség arra, hogy a fejlődés útján ne torpanjunk meg. GARANCSEK IAJOS m mmm

Next

/
Thumbnails
Contents