Új Szó, 1971. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1971-11-10 / 266. szám, szerda

VeTké Kapušany-nak (Nagykapos), az ország legkeletebbre fekvő városának 5200 lakosa a választások intenzív előkészületeinek jegyében él. A komplex lakásépítkezés keretében 537 új lakást és 172 családi házat építettek fel. A város új. korszerű bölcsődével, óvodával, stranddal és kilencéves iskolával gazdagodott. A választási előkészületekfői bíi képet nyújtanak a város utcái is. Felvétel: A. HašCák — CSTK A lengyel néphatalmi szervek tevékenysége NÖVEKSZIK A SZEJM SZEREPE SZEMTŐL SZEMBEN Královský Chlmec (Királyhelmec városában is megrendezték a városi nemzeti bizottság képviselőjelöltjeinek találkozóját a választó polgárokkal. Szalay László tanító, az agitációs' központ vezetője ismertette a szép számban megjelentekkel a választási program nagyobb befektetéssel járó célkitűzéseit. Nem korteskedő szóla. mok hangzottak el, hanem olyan feladatokat ismertetett, melyek megvalósíthatók és az ötéves terv szerves részét képezik. Ilyen például a 22 millió korona befektetéssel épülő présüzem, a 10 és fél millió korona értékű javítóműhely és autógarázs, a sokat emlegetett bútorüzem és a 2 és fél millió korona értékű autószerviz. Beszélt a soron levő választás politikai és társadalmi jelentőségéről. A vnb dolgozója, Pahdi Péter a jövő kisebb összegeket igénvlő építkezéseiből sorolt fel néhányat. Ilyen a szabadtéri színpad bővítése, hogy alkalmas legyen szélesvásznú filmek vetítésére is, a járdák tovább építése a lakosság segítségével, vá. rosi erdőpark létesítése a Kishegyen. aszfaltos járdák, a közvilágítás és a városi fürdő bővítése. Megemlítette, hogy rövidesen bevezetik a város főútVÁLASZTASI s z é ľ j e g y z e t bemutatkozása Említettük már, hogy a választási programokkal elsősorban a választási kampány folyamán több formában is megrendezett választói gyűléseken ismerkedhetünk meg. A legcélravezetőbb természetesen az, ha a Nemzeti Front adott területi egységének programját az NF képviselőjelöltje ismerteti. Így ugyanis az emberek egy csapásra megismerhetik a jelölt személyét is. A személyes bemutatkozás alkalom egyben arra, hogy a választók hozzávetőleges képet nyerjenek a képviselőjelölt képességeiről, tulajdonságairól, politikai érettségéről. Az ilyen gyűléseken lehetővé válik azután, hogy résztvevői ilyen ismeretekkel felvértezve véleményt mondjanak, kifejezésre juttassák a Nemzeti Front programjának és képviselőjelöltjeinek támogatását. A választási törvények kifejezetten szavatolják ezt a jogot. Ennek megfelelően nemcsak a Nemzeti Frontban tömörült pártoknak és szervezeteknek, hanem hazánk minden polgárának is jogában áll az említett gyűléseken éppúgy, mint a sajtóban és más tömeges hírközlő eszközökben stb. agitálni a Nemzeti Front jelöltjei mellett. Miért fontos a törvénynek ez a kitétele? Elsősorban azért, mivel beleszólást enged meg és azt törvénnyel garantálja abba a rendkívül fontos kérdésbe, hogy ki legyen a következő öt esztendős megbízatási időszakban az adott területi, közigazgatási és államhatalmi egység, képviseleti szerv képviselője. Nyilvánvaló, hogy a választónak jogában ál] felhozni olyan addig ismeretten nyomós körülményeket is, amelyek ellene mondanak az ilyen megbízatásnak. A gondos előkészületek után azonban alapvető érdekünk inkább támogatni az NF körültekintően kiválasztott jelöltjeit. (g) cáján az egyirányú forgalmat, hogy csökkentsék a balesetveszélyt. Előadásában hangsúlyozta, hogy a lakosság minden létesítményt tekintsen a magáénak s védelmezze a közvagyont a brutális kezektől. Csak vandalizmusnak nevezhető, ha egyik nap kiültetik a facsemetéket a járdák szélére, s másnap már azok fele derékban letörve található. A választók elsősorban is a körzetüiket érintő problémák fe- lől érdeklődtek: a kanalizáció, a városi hangszóróhálózat bővítése, a közvilágítás megjavítása érdekében tettek fel kérdéseket. Ezekre a vnb elnökétől meggyőző, konkrét választ kap_ tak. A képviselőjelöltekhez psdig úgy szóltak, hogy a választások után az elhangzott közérdekű kívánságokat tartsák szívügyüknek, s azok teljesítését tekintsék kötelességüknek megbízóikkal, választóikkal szemben. A jelöltek bemutatkozását kedves műsor előzte meg, melyet a helyi magyar kilencéves alapiskola tanulói mutattak be Laczo Zoltánná tanítónő vezetésével. Jól sikerült a képviselőjelöltek bemutatkozása. CSONTOS DÉNES A munka zöme hátra van Néhány hét még és itt a választás. Az utcákon egyre több a díszítés, hatalmas grafikonokon olvashatók le az utóbbi évek eredményei, a számadatok. Nincs olyan község, város vagy intézmény, amely ne készülne az országos eseményre. A košicei magyar tannyelvű gé. pészeti és elektrotechnikai szakközépiskolában is a választások jegyében zajlanak az őszi napok. Schulz György mérnököt, az iskola igazgatóját kértük meg, tájékoztassa olvasóinkat az előkészületekről. A választásokra mi is becsületesen készülünk. Különböző jelszavak és faliújságok segítségével kívánjuk elérni a külső hatást, megteremteni az ünnepi hangulatot. „Belül" viszont egyre gyakrabban rendezünk a választással összefüggő megmozdulásokat. Legutóbb például Putankó Emil tanár tartott színvonalas előadást erről a témáról a diákoknak. Én magam rádióbeszédben szóltam iskolánk tagjaihoz. A történelem és filozófia óráin, valamint az osztályfőnöki órákon is gyakran foglalkozunk a közelgő választásokkal. Népes tantestületünkben számos olyan tanár van, aki az egyes körzetekben az irányító szerepét tölti be, sőt, azt mondhatom, hogy szinte mindegyik pedagógusunk bekapcsolódott a munkába. Elég talán Boda, Gömöri, Vaskónó nevét említenem, vagy Palencsár Terézről, az új titkárnőnkről szólnom. Nógell Tibor és Panykó Mária a SZISZ-szervezet keretén belül foglalkozik azokkal a diákokkal, akik életük első szavazására készülnek. Én a város északi körzetének egyik agitációs központjában dolgozom és magam is jelöltként szerepelek: a városi plénum tagságára kandidálok. A tantestület többi tagja között is akadnak képviselőjelöltek. Boda és Dráb tanár elvtársak pedig az ifjúsági szervezet tagjait világosítják fel a tennivalókról. A munka zöme még hátra van. Terveink között ismét szerepelnek olyan sikeres beszélgetések. mint amilyeneket a múltban az idős kommunistákkal, Fábry Istvánnal, Kótay Ferenccel és Koleszár elvtárssal rendeztünk. Fejlesztik, korszerűsítik a šuranyi cukorgyárat Negyed százada még gőz szolgált hajtóerőként a šuranyi (Surány) cukorgyárban. Csupán a felszabadulás után tértek át a gőzről a villanyárammal való üzemeltetésre. Az üzemet korszerű gépekkel szerelték fel, s ma a nehéz fizikai munkát már teljes egészében gépekkel végzik. Régebben kézi erővel rakták a répát a vagonokba és a lerakást is így végezték. Most a felrakást autóbaggerokkal, a lerakást pedig víznyomás segítségével oldják meg. A szállítást szalagrendszer végzi. Az új gépi berendezés nemcsak a nehéz fizikai munkát szüntette meg, hanem egyúttal javult a cukor minősége is. Ma két és félszer több cukrot készítenek, mint az államosítás előtt. Pedig az idény csak 100 napig tart. A fejlődésről és az üzem távlatairól Vincent Majerčík elvtárssal, a gyár nyilvántartási osztályának vezetőjével beszélgettem. — Naponta 2310 tonna cukorrépát dolgozunk fel és 1380 tonna répaszeletet szállítunk a szövetkezeteknek és az állami gazdaságoknak. Termelési teljesítményünk naponta 271 tonna cukor. A folyamatos teljesítményt jó szervezéssel biztosítjuk. Szezonban 900, utána 300 munkás dolgozik a gyárban. Az idényben nyugdíjasokat is foglalkoztatunk. A dolgozók elégedettek a keresettel. Egy munkás átlagkeresete 1800 korona. A múlt társadalmi rendszerben csak hat heti munkát fizettek, utána elbocsátották a munkásokat. A tulajdonost nem érdekelte, hogy hol helyezkednek el a munkások a téli időszakban, s miként biztosítják családjuk számára a mindennapi kenyeret. Ľudovít Čady osztályvezető elmondta, hogy teljesen gépesíteni akarják a cukorrépa termesztését: — Gazdaságunkban 1054 hektáron termesztünk cukorrépát. E terület mintegy 18 százalékán a jövő évben már egycsírájú répamagot vetünk. Ezzel egy nehéz fizikai munkát, az egyelést szüntetjük meg. Jelenleg még kevés speciális vetőgéppel és vetőmaggal rendelkezünk, de a közeljövőben beszerezzük az említett gépeket és az egycsírájú vetőmagot is. Ha tervünk sikerül, akkor néhány év múlva nem kell répát egyelniük a mezőgazdaságban dolgozóknak. Terveik az üzem további korszerűsítéséhez: új fűtőberendezést akarnak építeni 70 millió korona ráfordítással, s olajjal fűtenének. Eddig a fűtéshez 24 vagon szenet használtak fel. Azon kívül a fűtés fárasztó fizikai munkát jelentett. Gondolnak az üzletekben dolgozó elárusítók munkájának megkönynyítésére is. A cukrot már nem 100, hanem 25—50 kg-os csomagolásban továbbítják az üzletekbe. A gyár vezetősége az elmúlt 26 év alatt sokat tett annak érdekében, hogy jó munka- és életkörülményeket biztosítson a dolgozóknak. Ezért fejlesztették, illetve korszerűsítették a gyárat. S ezt a folyamatot tovább szorgalmazzák. KOVÁCS JÚZSEF Napjaink lengyel politikai és társadalmi életében kiemelkedő helyet foglalnak el a szociális ta demokrácia bővítésének, erősítésének, s a közélet irányítási formái és módszerei tökéletesítésének kérdései. Fokozott figyelem kíséri a parlament — a szejm — működését. A LEMP új vezetősége kezdeményezésére konkrét lépések történtek a szejm szerepének — elsősorban állami ellenőrző tevékenységének — fokozására. A parlament kommunista képviselőcsoportja e tárgyban nemrég javaslatot terjesztett az illetékes párt- és állami fórumok elé. Ez év eleje óta jelentősen megélénkült a szejm és állandó bizottságainak munkája. A parlament tavaszi ülésszaka idején 4 plenáris ülést tartott, 19 állandó bizottsága pedig több mint 200 tanácskozást szentelt az ország legfontosabb bel- és külpolitikai problémái elemzésének. Jaroszewicz miniszterelnök fél esztendő alatt 4 expozét tartott a szejmben a kormány tevékenységéről. Az ülésszakokat termékeny vita jellemezte, ami jórészt a képviselők interpellációs kérdései nyomán bontakozott ki. A lengyel szejm október 25én 7 új törvényjavaslat elfogadásával kezdte meg őszi ülésszakát. •it A Lengyel Népköztársaság államszervezeti jogi kereteit az 1952. július 22-én elfogadott alkotmány határozza meg. Az Alkotmányt azóta ötször módosították. A leglényegesebb módosítás 1957-ben történt: az Alkotmány szövegét kiegészítették a Legfelső Ellenőrző Kamaráról szóló fejezettel. A Lengyel Népköztársaság politikai rendszerének első alapelve a képviseleti demokrácia. A népképviseleti szervek a Szejm és a népi tanácsok, amelyeknek tagjait választják. A képviselők felelősséggel tartoznak választóiknak, akik a megbízatási időszak letelte előtt is visszahívhatják őket. A szocialista Lengyelország politikai rendszerének sajátossága a többpártrendszer. Az országnak 3 politikai pártja van: a Lengyel Egyesült Munkáspárt, az Egyesült Parasztpárt és a Demokrata Párt. Ezek az Egyesült Munkáspárt vezetésével közösen vesznek részt az ország kormányzásában. Mindhárom párt alapvető célja a szocialista társadalom felépítése, de az össznépi érdekekkel egybevágó közös, alapvető cél nem zárja ki, hogy másodrendű kérdésekben esetleg más-más nézetet képviseljenek. A szejmben, az államtanácsban, kormányban és a helyi tanácsokban mindhárom párt képviselőit megtaláljuk. A LEMP új vezetősége nagy súlyt helyez arra, hogy az ország életének összes fontos kérdéseiben tanácskozzon a szövetséges , pártok képviselőivel. A LEMP Politikai Bizottsága például az idén 3 olyan ülést tartott, amelyen a parasztpárt elnökségi tagjai részvételével elemezték a mezőgazdaság-politika egy-egy fontos területét. A politikai pártok, társadalmi és szakmai szervezetek a Népi Egységfrontba tömörülnek. A Népfront Elnöksége dolgozza ki a közös választási programot, a szejm és a népi tanácsok tevékenységének fő irányelveit. Választások előtt a Front helyi bizottságai állítják össze a képviselő- és tanácstagjelöltek közös listáját, amelyen mindhárom párt jelöltjei és a pártonkívüliek is szerepelnek. A helyi népfrontbizottságok ügyelnek arra, hogy a megválasztott képviselők és tanácstagok ellássák tisztségüket, rendszeres kapcsolatot tartsanak választóikkal. A Népfront Országos Elnökségét ez év nyarán újjáválasztották, jelentősen kibővítették. Az új, 40-tagú reprezentatív elnökségben helyet kaptak minden társadalmi réteg képviselői. A Népfront elnöke a pártonkívüli Janusz Groszkowski professzor, a Tudományos Akadémia elnöke lett. A szejm képviselőit és a népi tanácsok tagjait általános, egyenlő és közvetlen választásokon, titkos szavazással, négy évre választják meg. Nemre, fajra, nemzeti hovatartozásra, vagyonra és műveltségre való tekintet nélkül minden 18. életévét betöltött állampolgárnak van választójoga. A jelölteket a politikai pártok, szakszervezetek és egyéb társadalmi-pofi t i kai szarvezetek javasolják. Az 1969-es választásokon a szejm képviselők és a tanácstagok közel fele először került tisztségébe. Az utóbbi másfél évtized gyakorlata alapján elmondhatjuk, hogy a lengyel államhatalmi szarvekben ez a „rotáció" íratlan törvénynyé vált. Az 1969. júniuíában 4 évre mégválasztott 4G0-tagú szejmben a LEMP-nek 255, az Egyesült Parasztpártnak 117, a Demokrata Pártnak 39, a katolikus szervezeteknek (PAX és ZNAK) 14 képviselője van. A pártonkívüli képviselők száma 35. A szejm az államhatalom legfelsőbb szerve. Törvényeket alkot, elfogadja a népgazdasági terveket és költségvetést, ellenőrzi a tervteljesítést és az államigazgatási szervek tevékenységét. Megválasztja az Államtanácsot, a kormányt és a Legfelső Ellenőrző Kamara elnökét. (E tisztséget jelenleg Mieczysiaw Moczar tölti be.) A Legfelsőbb Ellenőrző Kamara az államigazgatástól teljesen független, kizárólag a szejmnek alárendelt szerv. Feladata a központi és helyi államhatalmi szervek, valamint az alájuk rendelt vállalatok és intézmények gazdasági, pénzügyi és adminisztratív munkájának ellenőrzése. Az államtanács kollektív testület, amely az államfő feladatkörét látja el, s bizonyos kivételes esetekben helyettesítheti a nemzetgyűlést. Az államtanács tagjai: az elnök (jelenleg Józef Cyrankiewicz), 4 elnökhelyettes, titkár és 11 tag, akiket a szejm saját képviselői közül választ meg. Az államtanács írja ki egyebek között a nemzetgyűlési és a tanácsválasztásokat, összehívja a parlamenti ülésszakokat, a miniszterelnök javaslatára személyi változásokat eszközölhet a kormányban. Kegyelmi jogot gyakorol, érdemrendeket és kitüntetéseket oszt, betöltet egyes polgári (pl. egyetemi tanári) és katonai (pl. tábornoki) tisztségeket, megválasztja a legfelsőbbb bíróságot, kinevezi és visszahívja a legfelsőbb ügyészt. Nemzetközi szerződéseket ratifikál és mond le. Kinevezi az ország diplomáciai képviselőit és fogadja a Varsóba akkreditált külföldi diplomatákat. A népi tanácsok az államhatalom helyi szervei. Hatáskörüket az utóbbi hónapokban lényegesen megnövelték, a központi szervektől számos ügy intézését tanácsi jogkörbe utalták. A lengyelországi tanácsrendszer fő láncszeme a járási tanácsok (317 járási tanács működik kb. 18 ezer tanácstaggal). Az államigazgatás legfelsőbb központi szerve a minisztertanács, amelynek tagjait a szejm nevezi ki. A minisztertanács tagjai: a miniszterelnök (jelenleg Piotr Jaroszewicz), 5 miniszterelnök-helyettes és 24 reszortminiszter, valamint az állami tervbizottság, a munka és bérbizottság, a kisipari bizottság és a tudományos-műszaki bizottság elnökei. MÁRKUS GYULA /Varsó) A hangok birodalma A budapesti Magyar Rádió hangarchívumában mintegy 300 ezer percnyi adás-anyag tartalmazza az elmúlt évtizedek hangos krónikáját. A legkorábbi felvételek a század elejéről valók, megörökítik a parlament 1913-as ülésszakát, Ferencz József hangját is, Különös értéke van a második világháború valamennyi eseményét őrző szalagnak. Értékes az Irodalomtörténeti gyűjtemény is. „Eredetiben" szólal meg Babits, Nagy Lajos, Móricz Zsigmond, Füst Milán. Veres Péter, Karinthy Frigves, Thomas Mann, G. B. Shaw. Majakovszkij, James Joyce, Gorkij és Romáin Rolland. A régi színészek tárában Blaha Lujza magyar nótákat énekel, Údry Arpád verseket szaval, Szacsvay Imre Lear monológját adja elő Beregi Oszkár pedig Az ember tragédiájából mond részleteket. 1971. XI. 10.