Új Szó, 1971. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1971-11-09 / 265. szám, kedd

• •^••••••••••••SD ~0J filmek•••••••••••••••so APUKA EGY VASÁRNAPRA (cseh) Látszólag vidám, gondtalan hétvégi víkend játszódik le a szemünk előtt: nap, víz, hűs liget, a természet csodás szépségei — tökéletes nyugalom és boldogság. Ez azonban csak látszat, mert a „vidám" történet mögött súlyos társadalmi problémák húzódnak meg, a vidám társaság pedig csakhamar ráébred arra, hogy az élet nem is olyan egyszerű, mint amilyennek képzelték. Jaroslav Mach rendező időszerű problémákat vet fel filmjében a házasságról, a szülők és a gyermekek viszonyáról, a házassági kötelékek lazulásáról és széthullásáról. Az alkotás cselekménye szinte banális: a film fiatal hősnője szüleivel szeretné tudatni, hogy házasságot köt egy elvált férfival. Csakhogy jövendőbelijének van egy kislánya, aki mit sem sejt a szülők válásáról. S a helyzet ekkor válik problematikussá: hogyan tudassák a kislánnyal ezt az elhatározásukat Mach filmje a rendkívül időszerű kérdést őszintén közelíti meg, elgondolkozván a felnőttek egoizmusán és tekintetnélküliségén, akik a gyermek sorsával mit sem törődve csak a saját boldogságukat tartják szem előtt, s közben megfeledIDÖZÍTETT ROBBANÁS keznek arról, hogy a felborult házasság leginkább éppen a gyermeket sújtja. Kétségtelen, hogy ez az őszinte mondanivaló minden erőltetettségtől mentesen, erkölcsi szólamok és szövegelés nélkül van jelen a filmben. Az alkotás ennek ellenére mégsem elég meggyőző. Ennek oka talán az, hogy a „könnyedén" induló és komorrá váló történetben a rendező nem tudta az átmenetet zökkenőmentesen áthidalni, s emiatt a film utolsó kétharmada egyenetlen, illusztratív és kevésbé erőteljes. Vitathatatlan, hogy Ilyen bonyolult probléma filmre vitele számos buktatót rejt magában, ezért Mach munkáját, szinte úttörő vállalkozását pozitívumként kell elkönyvelni még akkor is, ha a film a várakozásoknak nem tett eleget. Ám ettől eltekintve a rendező érdeme, hogy nem húzódozott a kényes kérdés felvételétől, s bár nem ad receptet — nem is ez volt a cél —, de a nézőt gondolkozásra ösztönzi. A forgatókönyv és a rendezés fogyatékosságait néhány színész: Regina Rázlová, Milena Dvorská, Radovan Lukavský, Svätopluk Matiáš kiváló alakításával próbálja feledtetni. (szovjet) Kisinyevben, a Moldovai SZSZK fővárosában még ma is áll az az épület, melyben a század elején V. 1. Lenin közvetlen utasítására egy illegális nyomda működött. Ebben a nyomdában készült az Iszkra Illegális sajtótermék is, amely eljutott Oroszország valamenynyi városába. A moldovai filmstúdióban érdekes ötlet realizálódott, amikor Valériu Gazsiu rendező filmre vitte az első illegális nyomda létrejöttének és működésének körülményeit. Az alkotócsoport jóvoltából megismerhetjük az Iszkra fiatal ala pítóinak drámai sorsát, veszélyekkel és kockázattal teli életüket, bátorságukat, azt az „erőbedobást", mellyel Lenin utasításait hajtották végre. A nyomdai környezetben lejátszódó drámai történet izgalmas, társadalmilag mélyen elkötelezett. A főszereplők: Anatolij Azo, Vaszilij Breszkanu és Larina Malevanna játéka figyelmet érdemlő. —ym— üü A METEOROLÓGIA ÚJ IRÁNYZATAI A meteorológia az alkalmazott természettudományok ama ágai közé tartozik, amelyek már fejlődésük korábbi időszakában is nagy szolgálatokat tettejj a gazdasági és a műszaki élet különféle területein. Ilyen felszámolások elsősorban a közlekedésben, a vízgazdálkodásban, a városi közművek létesítése és üzemeltetése körül felmerülő problémákban, valamint az építőiparban és a villamos energiaátviteli vezetékeknél váltak nélkülözhetetlenekké, és. napról napra általánosabbak. Elöljáróban tudni kell, hogy a meteorológia a Föld gázállapotban levő részét, a légkört tanulmányozza. A légkör ugyanis bonyolult lefolyású termodinamikai, áramlástani, halmazállapot-fizikai és sugárzási jelenségeknek a színhelye, amelyeket a mindennapi beszédben az egyszerűen hangzó „időjárás" szóval szoktunk összefoglalni. A troposzférától a magnetoszféráig A légkör két legalsó övezete, az úgynevezett troposzféra és sztratoszféra, aránylag könnyen hozzáférhetők a közvetlen vizsgálódás számára. Ezt a két légköri tartományt részben repülőgépekkel, részbeni pedig léggömbökkel meglehetősen rendszeresen lehet átkutatni. A világ államainak meteorológiai szolgálatai szabályos időközökben, naponta legalább két ízben — az élénkebb légiforgalommal rendelkező országok naponta négy ízben J engednek fel a földkerekség több száz obszervatóriumából olyan léggömböket, amelyek rádiószondák segítségével egész vastagságában átkutatják a troposzférát, a sztratoszférának pedig az alsó felét, körülbelül 30—35 kilométer magasságig. A sztratoszféra felső felének 18. < 2 O > Z ui > Z Ul O Ui CĹ < QL C/5 O al < S cn O oí O ^ýui

^óbarátom vo/t, nem hagyhattam az árváját. Évek teltek el, míg a főispán közbenjöttével végre sikerült rávennem a két gyűlölködő testvért, hogy magukhoz vegyék Apolkát — mégpedig egyenlőképpen felváltva, mindenik egyegy félévre. Bezzeg lett. ebből ismét yilágraszóló spektákulum!,.. 0C O co « ič I i< N Cfl * 5 < > 0£ O X v* O (a 35—55 km közé eső rétegeknek} rendszeres és állandó jellegű kutatása már sokkal nehezebb feladat. Ezeket a rétegeket már sem repülőgéppel, sem léggömbökkel nem lehet rendszeresen elérini. Megközelítésük mintegy 25 évvel ezelőtt még lehetelennek számított. Csak a kutatórakéták bevezetése óta vagyunk abban a helyzetben, hogy ilyen magasságú rétegekből is adatokat szerezhetünk. A troposzféra és a sztratoszféra a légkörnek még csak a két legalsó tartományát alkotja. Felettük következnek a mezoszféra (középső légkör), a termoszféra (a régebben használt elnevezés szerint ionoszféra), végül az exoszféra és a magnetoszféra elnevezésű légköri tartományok. A magnetoszféra magában foglalja a légkör jelenleg ismert legkülsőbb részét, az ún. Van Allen-féle sugárzási övezeteket, amelyek az egyenlítő fölött több földsugárral egyenlő magasságig terjednek. A légkörnek ezek a felső részei a meteorológiai mesterséges holdak segítségével vonhatók rsendszeres és állandó megfigyelés alá. Az időjárás modern előrejelzése Az időjárás egyik napról a másikra való előrejelzésében még a legnagyobb és legkorszerűbb apparátussal dolgozó tudományos intézetek is csak 90 százalék körüli beválási biztosságot érnek el. A beválási eredmények kismértékben megjavíthatők költséges eszközökkel, a megfigyelőhálózat sűrítése, újabb és újabb repülő- és léggömbobszervatórlumok létesítése, a híradástechnikai összeköttetések korszerűsítése, matematikai módszerek alkalmazása és nagy teljesítményű számítógépek beállítása révén. Ilyen módon azonban az átlagos beválási eredményeket csak tizedszázalékokkal sikerül megjavítani, ugyanakkor minden ilyen tizedszázalékos javulás nagy összegű anyagi befektetések árán vívható csak kl. Három, tudományos téren vezető szerepet betöltő országban (a Szovjetunióban, az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában) már egy hónapra szóló részletes előrejelzések is nyilvánosságra kerülnek. Több más országban az egyhónapos előrejelzés csak módszerfejlesztési célból készül és nem jut a nyilvánosság elé. Az időjárás befolyásolása A meteorológia második gyakorlati fő feladata — az időjárás mesterséges eszközökkel való befolyásolása — ma még a fejlődés kezdeti fokán áll Biztató eredményeket sikerüli elérni egyes különleges felhőrétegek mesterséges szétoszlatása, a zivatarok villámlási tevékenységének külső beavatko zás útján való csökkentése, a ködök bizonyos fajtáinak szét oszlatása, a jégesőképződés csökkentése, a hegyvidékeken bekövetkező csapadékképződés mesterséges úton való fokozása stb. terén. A felhők mesterséges szétosz latása csak olyan felhőrétegek esetében sikerül, amelyek túlhűlt vízcseppekből állnak vagyis 0 foknál alacsonyabb hőmérsékletű, de mégis folyékony cseppekből tevődnek öszsze. Az égbolton látható felhők igen nagy része tartozik ebbe a csoportba. Az Ilyen felhők úgynevezett felhőnukleálő anyagok (száraz jég, ezüstjodid) széthintése útján szétoszlathatók. " Ugyanezeknek a nukleálő anyagoknak az a hatása is megvan, hogy a zivatarok naggyá fejlődését meggátolják, a zivatar folyamán keletkező villámok számát csökkentik. A ködök szétoszlatása ugyanolyan módszerrel történik, mint a felhőké. Itt is csak a túlhűlt ködökkel szemben sikerült kellő eredményt elérni. A jégeső elleni védekezés azon alapszik, hogy az ezüstjodiddal kezelt zivatarfelhőkből bár hull ugyan jégeső, de nem nagyméretű, kemény jégdarabok zuhannak ki, hanem kis alakú és puha jégszemcsék esnek belőlük sokkal kisebb sebességgel, tehát a növényzetet nem károsítják. Az úgynevezett mesterséges esőkeltés ugyancsak a túlhűlt felhők nukleálásán alapszik. Az ez irányú kutatások kimutatták, hogy a lehulló eső mennyisége lényeges mértékben nem növelhető a Föld akármelyik vidékén, hanem csak a hegyes vidékeken és a hegyekkel közvetlenül szomszédos területeken. Mesterséges holdak A meteorológiai rakéták és a meteorológiai mesterséges holdak nemcsak abban a tekintetben támogatják a tudományos kutatást, nogy méréseket végezhetünk velük a légkörnek azokban a felsőbb rétegeiben, amelyeket a közelmúltban még nem tudtunk megközelíteni. A mesterséges holdak értékes segítséget nyújtanak a légköi legalsó tartományának, a troposzférának a tanulmányozásában is. A több száz kilométer magasságban keringő mesterséges holdak olyan széles látószögben tekinthetik át a Föld felszíne közelében végbemenő folyamatokat, hogy abból kitűnő összefoglaló képet kapunk nagy földterületek időjárási állapotáról. Ezen a téren különösen kétféle vizsgálati módszernek van igen nagy jövője a meteorológiában. Az egyik a földfelszínről kiinduló hosszúhullámú sugárzás (hősugárzás) pontos megmérése és nagy területek felett való állandó nyilvántartása. Ma már nem kétséges, hogy időjárásunk alakulásának egyik fő mozgatóját a légkörben lejátszódó sugárzási jelenségekben (napsugárzás és földi kisugárzás) kell keresnünk. A napsugárzásból származó energiabevétel és a földi kisugárzásból származó energiaveszteség közötti egyensúly kormányozza időjárásunkat. A mesterséges holdon eszményi lehetőség nyílik arra, hogy a földfelszínről kiinduló infravörös sugárzást tanulmányozzuk. Ez a tanulmányozás kiterjed a Földnek azokra a lakatlan részeire, a sivatagokra és a sarkvidékekre is, amelyeknek rendkívül fontos szerep jut a Föld egész időjárási rendszerének kialakításában. A troposzférának a magasból való tanulmányozásában a második fontos vívmány a Föld felhőtakarőjának állandó nyilvántartása. A mesterséges holdakról készült televíziós felvélelek lehetővé teszik, hogy Földünk igen nagy területeinek pillanatnyi felhőzeti állapotáról folyamatosan értesülhessünk. A mesterséges hold közvetlenül nyújt vizuális képet arról, amit az eddigi térképeken csak egyezményes jelekkel lehetett feltüntetni. A mesterséges holdak televízió útján nyert fényKépfelvételeiből ugyanis úgynevezett mozaikképek állíthatók össze, amelyek akár egy egész földrésznek vagy egy egész világtengernek egy hosszú sávján közvetlenül szemléltethetőn mutatják. meg a felhőviszonyokat. A másik előny, amit a felhőzetnek a mesterséges holdakról folyó tanulmányozása szolgáltat az, hogy olyan területek (sivatagok, a sarkvidék, magashegyi területek) felhőviszonyairól is kellő áttekintést adnak, ahol ez ideig a légi forgalom nem tette szükségessé sűrűbb meteorológiai hálózat felállítását. A modern meteorológia vívmányai közé tartozik az elektronikai eszközök alkalmazása, az egységes, a földgömb egész felületére kiterjedő adatgyűjtés, és az összehasonlító módszer alkalmazása is, bár a bolygók meteorológiája előtt még számos megoldásra váró feladat áll. Egy azonban bizonyos: a meteorológia a megújulás Időszakában van, és a jövőben kétségtelenül számos tudományos újdonsággal lepi meg a világot. m 1971. XI. 10.