Új Szó, 1971. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1971-11-09 / 265. szám, kedd

-J, ? -í "' v ' .i " í ^ ^ Ä^S' ' v 4

z Eg •7sült Államok, a világ közvéleménye erőtelles tiltakozása ellenére végrehajtotta amcsitkai atomrobbantását. Végeredményben egy olyan robbantásról volt szó, amely veszélyezteti a térség légkörét és messzemenően súlyos károsodásokat okoztak a világnak ebben a részében. A fenti felvételen láthatók „e repedések" is bizonyít fák, hogy nem kis robbantás esete állt fenn. (ČSTK — TASZSZJ Párizsban a kínai küldöttség Párizs — Az ENSZ székhelyére utazóban vasárnap Párizsba érkezett annak a küldöttségnek hat tagja, amely a Kínai Népköztársaságot fogja képviselni a világszervezetben. A Kínai Népköztársaság küldötteinek első csoportja még hétfőn továbbutazott New Yorkba, hogy „megtegye a szükséges előkészületeket a delegáció többi tagjának fogadására és a képviseleti munka megindítására". A Kínai Népköztársaság ENSZ-küldöttségének vezetője — mint már jelentettük — Csiao Kuan-hua külügyminiszter-helyettes lesz, míg helyettese Huang Hua, aki jQlius óta nagykövetként képviselte országát Ottawában. Csiao Kuan-hua november 9-én repül New Yorkba. Választások Manilában Manila — A Fülöp-szigeteken közép-európai idő szerint vasárnap éjfélkor — választások kezdődtek. Ez a 14. választás, amióta a Fülöp-szigetek 1940ban kivívta függetlenségét. Várhatólag a 11 millió szavazójogosult mintegy 80 százaléka járul majd az urnák "elé, a mintegy 7000 sziget 60 670 vátasztöhelyiségében. Ezúttal 24 szenátort, 66 tartományi kormányzót, 1500 polgármestert és 11 ezer 132 városi, — illetve községi tanácstagot választanak meg. A választásokat megelőző liáromhónapos kampány során több rendkívül véres összecsapásban 160 személy vesztette életét, 200 pedig megsebesült. Az ellenzéki Liberális Párt már a szavazóhelyiségek megnyitásakor tiltakozott a választási csalások ellen. Szombaton a Fülöp-szigeteken lezuhant egy katonai repülőgép, amelynek roncsai közöt szavazólapokkal megtöltött urnákat találtak. Lemondott a belga kormány Brüsszel — Gaston Eyskens miniszterelnök koalíciós kormánya benyújtotta lemondását. Belgiumban 1946-tól már szokássá vált, hogy a kormány az általános választások után akkor is lemond, ha a választásokon nem szenved vereséget. Kommentárunk A belga parlamenti választásokat eredetileg jövő tavasszal kellett volna megtartani, de a koalíciós pártok ellentétei válsággá fajultak, amelyet Eyskens miniszterelnök a parlament feloszlatásával és az új választások korábbi megtartásával kívánt megoldani. A választások első menetét most vasárnap tartották meg, a főváros lakossága pedig november 21-én járul az urnák elé. A kormány a parlament feloszlatásakor nem mondott le — Eyskens nyilván arra ézámított, hogy a választások után is megmarad miniszterelnöki tisztségében. Az eddigi eredmények szerint a kormánykoalíciót alkotó keresztényszocialisták és szocialisták megőrizték abszolút többségüket a 212 tagú alsóházban, s valószínűnek látszik, hogy ugyanannyi mandátumuk lesz, mint a három éve megválasztott parlamentben. A keresztényszocialista és a szocialista párt együttműködését már hosszabb ideje veszélyeztették a nemzetiségi kérdés megoldása során felmerült nehézségek és az alkotmánymódosítási terv. A kormány megígérte, hogy még az idén számos törvényjavaslatot terjeszt a parlament elé, hogy végleg rendezze az évek óta húzódó nyelvviszályt. A kormány ígéretének megfelelően „kulturális parlamenteket" hoznának létre a flamand és a vallon terület számára, kidolgoznák és elfoBár a belga kormányt az eddigi koalíciós kormány tagjaiból állítják össze, Lucien Harmegnies belügyminiszter kijelentése szerint a kormányátalakítás így is több hétig elhúzódhat. néhány sorban TITO jugoszláv államelnök washingtoni és ottawai tárgyalásainak befejeztével 24 órás látogatásra Londonba érkezett, hogy Heath brit miniszterelnökkel tanácskozzék. INDIRA GANDHI indiai miniszterelnök-asszony — ki rövid látogatáson Párizsban tartózkodik — találkozott ChabanDelmas-szal, a francia kormány elnökével. BUKARESTBEN közös közleményt adtak ki abból az alkalomból, hogy Dom Mintoff máltai miniszterelnök november 2—6-ig hivatalos tárgyalásokat folytatott Ion Gheorge Maurerrel, a román minisztertanács elnökével és a kormány más tagjaival. A KANADAI KÉPVISELŐHÁZ az amerikai—kanadai kapcsolatokról folytatott kétnapos vita után elutasította a Trudeau kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt. A HIROSIMAI atombomba áldozatainak szervezete tüntetést szervezett a városi Mártír-síremlék előtt az amerikai föld alatti atomkísérlet elleni tiltakozásul. ST. JOHNBAN az amerikai konzulátus épülete előtt több száz tüntető összecsapott a rendőrséggel. A többségében fiatalokból álló tömeg az amcsitkai atomkísérlet elleni tiltakozásul betörte a konzulátus ablakait. WILLIAM MCMAHON ausztráliai államfő hatnapos hivatalos látogatásra Londonba érkezett, hogy tanácskozzon Heath brit miniszterelnökkel és a kormány más vezető személyiségeivel. _ PEKINGBEN befejezte látogatását a Zulfikar Ali és Bhutto a pakisztáni Néppárt elnöke vezette pakisztáni küldöttség. A kínai vezetők határozott támogatásukról biztosították Pakisztánt. SZÓFIÁBAN aláírták Bulgária és Spanyolország légiforgalmi megállapodását, amelynek értelmében a két ország légi közlekedési vállalata rendszeres repülőjáratot létesít a két ország fővárosa között. IZRAELBEN, a második világháború náci koncentrációs táborainak volt lakói nyilatkozatukban a leghatározottabban tiltakoztak a Tel Avivban megrendezett nyugatnémet kulturális hét ellen. gadnák Lüttlch tartomány hat községének státusát, s végül' megállapodást kötnének a kulturális tevékenységre előirányzott pénzeszközök elosztásáról az egyes nemzetiségi területek között. Eddig ml sem valósult meg ebből, s félő, hogy az Idén sok minden nem valósul meg VÁLASZTÁSOK BELGIUMBAN az ígéretekből. Ezenkívül a jövő évi állami költségvetés öszszeállítása körül is komoly problémák merültek fel. Eyskens miniszterelnök szeptember 24-ére „csúcsértekezletet" hívott össze a kormány és a két koalíciós párt elnökségei képviselőinek részvételével. Az értekezleten az előbb vázolt kérdésekben kellett volna megállapodásra jutniuk. Mieiőtt azonban a meghívott politikusok összejöttek volna, a „Pourquoi pas?" című liberális hetilap beszélgetést közölt Ednond Leburtonnal, a szocialista párt elnökével. Leburton nagyon élesen támadta a keresztényszocialista párt flamand szárnyát. Azzal vádolta, hogy kétlaki politikát folytat, gátolja a nyelvi és nemzetiségi problémák észszerű, mielőbbi megoldását. A keresztényszocialista párt vezetősége még kísérletet tett a veszély elhárítására — visszautasította Leburton vádjait és feltételezte, hogy a lap rosszul Idézte az elnök szavalt. Leburton azonban nem fogadta el a felkínált segítő kezet. Kijelentette, hogy az idézet pontosan megfelel annak, amit mondott. „Elegem van abból, hogy olyan koalíciós partnerrel éljünk együtt, aki örökké csak fenyegetőzik". Leburton magatartása lehetetlenné tette a koalíciós pár tok további együttműködését és meghiúsította a viszály rendezéséhez fűzött reményeket. A „csúcsértekezletet" lefújták. Eyskens felkérte Baudouin királyt, hogy oszlassa fel a parlamentet és írasson ki új választásokat. A király eleget tett a kérésnek. Ellenzéki körökben az új választások kiírását a kormánykoalíció kudarcaként értékelték. Ám a vasárnapi belga választások nem borították fel a pártok eddigi egyensúlyát. A választások nagy vesztese a Liberális Párt, míg az ellenzékben váratlanul megkettőzte szavazatainak számát a franciaajkú nacionalistákat tömörítő Vallon Egyesülés és a franciaajkú Demokratikus Front koalíciója. Csekély nyereséget könyvelhet el a Flamand Népi Unió is. A vallonok és a flamandok nacionalista pártjai nyelvi alapon államszövetséggé akarják átalakítani az egységes Belgiumot. A Belga Kommunista Párt — a jelek szerint — megőrizte pozícióját. JAN BLANSK? ESEMÉNYEK MARGÓJÁRA — Konfrontáció a realitásokkal Az „örök város", pontosabban a Vatikán egy hónapon át vendégül látta az összes világrészeket képviselő főpapokat — a vatikáni püspöki szinódus részvevőit. Nem világeseményről van szó — a II. vatikáni egyetemes zsinat rendelkezése értelmében létrehozott kollektív egyházkormányzati szerv tanácskozása az egyház belügye. Äm a világszerte nagy befolyással rendelkező katolikus egyház vezető testületeinek gyűlésein mint valamilyen fényvisszaverő tükörben lemérhetők a világszerte végbemenő társadalmi változások, a tanácskozások visszavetítik, hogyan alkalmazkodik az egyház mint évezredes konzervatív szervezet a mához, a változő világhoz. Két, látszólag vitára megérett kérdés szerepelt a főpapok gyűlésein: az egyház, illetve a papság helyzete és szerepe, valamint az „Igazság a világon" című tézis. Az első kérdéssel kapcsolatban parázs vita volt. Az egyház küldetésével kapcsolatban a papság szerepét boncolgatva előtérbe került a papi nötlenség kérdése. Mint ismeretes, a katolikus egyházban ez most nagyon kényes helyzetet idézett elő: tömegesen hagyják ott hivatásukat fiatal tehetséges papok, csak azért, hogy családot alapítsanak s meneküljenek a lelkiismereti válság elől. A legutóbbi tlz évben mintegy 25 ezren „dezertáltak" az egyházi szolgálatból, s ez komoly gondokat okoz az egyháznak, mert nagyon megcsappant a lelkészek állománya, ugyanakkor kevesebb a hittudományi főiskolák hallgatóinak száma, ennek következtében a klérus természetesen elöregszik. Ez viszont abban is hátrányára van az egyháznak, hogy „elöregedve" képtelen úgy folytatni XXIII. János aggiornamentóját, hogy „lépést tartson a világgal". A papi nötlenség eltörlésének szenvedélyes hívei és ellenzői voltak. Hívei voltak elsősorban a nyugat-európai főpapok, például a hollandok, akiknél fenyegető méreteket ölt a paphiány. Híve volt a cölibátus eltörlésének a latin-amerikai főpapok zöme is — ezekben az országokban ez a kérdés szociális jelleget is ölt. Az alsó papság rokonszenvez a forradalmi erőkkel, sokan fegyvert is fogtak a gerillák oldalán, s általában olyan viszonyok között élnek, hogy törvényszerűleg felvetődött a nősülés kérdése. A szinóduson az ellenpárt győzött, s ez egyebek között annak is a következménye, hogy maga a pápa is a cölibátus megőrzésének hívei közé tartozik. Egyébként is a szinódus a pápának csupán tanácsadó testülete, teljhatalmát egyelőre nem korlátozhatják. Ez viszont előrevetíti az egyház és a társadalmi mozgalmak viszonyulásának alakulását is, ami különösen a második témakör vitájában nyilvánult meg. A Vatikán a kapitalizmus fonákságait bírálva olyan szerepet vett fel, mintha osztályok fölött állna, a társadalmon kívül lenne, s Ilyen pozícióból alkot elmarasztaló ítéleteket a kapitalizmussal és a szocializmussal kapcsolatban is. A hamis megítélés, természetesen, nem befolyásolja a forradalmi nemzeti felszabadító harcot vívó országok, elsősorban a latin-amerikai népek vallásos tömegeit és részben papságát, mert az objektív társadalmi törvények hatása, a valóság felismerése és a társadalmi viszonyok megváltoztatására irányuló törekvés erősebb minden szubjektív és tekintélyuralmi megítélésnél. Ez a felismerés pedig később kényszerltőleg hathat vissza a Vatikánra. (L) Az AESZ küldöttsége befejezte kairói tárgyalásait Kairó — Az Afrikai Egység Szervezetének küldöttsége, amely négy afrikai államfőből áll, tegnap elutazott Kairóból. A küldöttség feladata előmozdítani a közel-keleti válság békés megoldását. A négy afrikai államfőt — Senghor szenegáli elnököt, Mobutu zairei elnököt, Ahidjo kameruni elnököt és Gowon nigériai elnököt — Anvar Szádat egyiptomi elnök kísérte ki a kairói repülőtérre. A négy vezető afrikai államférfi három napon át folytatott Kairóban tárgyalásokat Szadattal. A küldöttség előzőleg Izraelben járt, ahol az izraeli vezetőkkel tárgyalt. A négy afrikai elnök Kairóból való távozása előtt sem volt hajlandó nyilatkozatot tenni. Ütjük eredményéről szerdárf számolnak be Dakarban az AESZ közel-keleti bizottságában, amelyben tíz afrikai államfő vesz részt. Kairói jelentések szerint a jelentésben öszszehasonlltják Izrael és Egyiptom álláspontját, és a két fél nézetét mindenekelőtt az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1967. novemberi határozatának szempontjából bírálják el. Kairói jól tájékozott körök szerint lehetséges, hogy a kül. döttség hasonló összetételben november közepén még egyszer ellátogat Izraelbe és Egyiptomba, még mielőtt az AESZ tlz tagú bizottsága zárójelentést terjesztene a küldöttség tárgyalásainak eredményeiről az ENSZ közgyűlés elé. Amman — Az izraeli megszálló hatóságok a jordán-folyó keleti partjára hurcolták Gaza arab lakosságának egy további csoportját — jelentette az ammani rádió. Rámutatott, hogy ebben az évben már 250 arabot hurcoltak a folyó keleti partjára. A kairói Al Ahram tegnapi vezércikkében a Nagy Október 54. évfordulóját méltatva többek között rámutat, hogy az Októberi Forradalom nemzetközi jelentősége többek között abban rejlik, hogy olyan nagyhatalom megszületését jelentette, amely szétzúzta a világ feletti imperialista monopóliumot. Az Al Ahram az egyiptomi—szovjet barátságot a becsületes és eszményi nemzetközi kapcsolatok példaképeként hangsúlyozza. Az Egyesült Államok KAMBODZSAI AGRESSZIÓJÁNAK ELÍTÉLÉSE Hanoi — A dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány külügyminisztériumának szóvivője nyilatkozatban bélyegezte meg az Egyesült Államokat, amiért folytatja és kiszélesíti a Kambodzsa ellen viselt háborúját. A nyilatkozat rámutat, hogy az Egyesült Államok Kambodzsában a saigoni katonák ezreit tartja és újabb saigoni egységeket küld támadó hadműveletekre az országba. Nyilvánvaló, hogy a Nixon-kormány ahelyett, hogy csökkentené katonai akcióit, egyre fokozza agresszív háborújának intenzitását. A DIFK külügyminisztériuma követeli, hogy az amerikai imperialisták azonnal vessenek véget beavatkozásuknak és agressziójuknak Kambodzsában. Saigon — Négy amerikai Phantom típusú bombázógép vasárnap támadást követett el a VDK területe ellen. Ez az amerikai légierő immár 72. támadása volt ebben az évben. Az amerikai — saigoni parancsnokság közlése szerint a repülőgépek Quang-Binh tartományban lévő Dongh Hoi repülőtér környékét bombázták. Ausztrália vasárnap kivonta utolsó egységeit a dél-vietnami harcokból és átadta Nui Dat-i támaszpontját a saigoni csapatoknak. Az 1100 főnyi alakulatot a jövő hónap elején szlllítják tengeri úton vissza hazájába.