Új Szó, 1971. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1971-11-07 / 44. szám, Vasárnapi Új Szó

látott, óriási méreteket öltő építkezések tanúi lehetünk. Az elmúlt 10 évben fele - költözött új lakásba. Az 1971 - 75 között felépítendő lakóházak lakóKépünkön Kijev egyik negyedét láthatjuk. ÄCIÔ ÚTJÁN -esére emelkedett. A KGST-államok nyomó részét — a legfontosabb anyag-, gép-, közszükségleti cikk-, réb szükségletek — saját termelés3s csere útján elégítik ki. Iményekhez viszonyítva 1970-ben a összesített nemzeti jövedelme 42 ;edett, ami meghaladja az 1961—1965 ázalékot, s úgyszintén 'a tervezett növekedést. Az európai szocialista jövedelmük 30—40 százalékát az ott kölcsönös kereskedelmi kapcsoilítják le. : ereje nemcsak gazdasági téren szirn a tudomány, a műszaki haladás, - és hitelügyek terén is. Ezekben olgozik a világ tudományos dolgola; számuk kb. egymillió . yüttmüködés hatékonyságának emeyi és hitelrendszer egyre aktívabb Második éve működik a KGST Nem;i Együttműködési Bankja. Alaplyan tervek finanszírozása, amelyek tagországokat kölcsönösen érintő lergiaforrások fejlesztésével, gyárak nyék építésével. unió szerepe a gazdasági integrációban nok gazdasági fejlődése szempontágú a Szovjetunióval való kölcsönös s mindenekelőtt a Szovjetunió hataltudomán'yos potenciáljából adódik, iaság sajátosságai között a legfonaság mérete. A Szovjetunió ma egy i kétmilliárd rubel értékű terméket innyit mint a harmincas évek véítén belül a Szovjetuniót illeti meg háromnegyed része, a mezőgazdaszázaléka, a nemzeti jövedelem 70 lázások 80 százaléka. A Szovjetunió finanszírozza a tudományos célokra fordított kiadások kétharmadát. Tekintettel az óriási nyersanyagforrásokra, az ipari és mezőgazdasági termelés terjedelmére és a terjedelmes belső piacra a Szovjetunió rendkívül jelentős partnere a KGST többi államának. A Szovjetunió főként Diesel-mozdonyokat, teher- és személyautókat, energetikai és hengermű berendezéseket, fűtőanyagot és különféle nyersanyagot szállít a testvérországokba. A szocialista országok a vásárolt gépek egyharmadát a Szovjetunióból kapják. Ugyancsak onnan importálják csaknem teljes egészében a kőolajat, vasércet, a gyapot 3/5 részét, a szén és mangán kétharmadát, stb. A Szovjetunió a KGSTországoktól vegyipari, élelmiszeripari és könnyűipari berendezéseket, hajókat és szerszámgépekel vásárol. Az 1971—1975 közötti időszakban a Szovjetunió és a KGST-országok közötti árucsere-forgalom 50 százalékkal emelkedik, mintegy 76 milliárd rubel értékre. Az árucsere-forgalom növekedésének üteme sokkal nagyobb lesz, mint az előző ötéves tervidőszak folyamán. Az elkövetkező ötéves tervben az előző ötéves tervhez viszonyítva a kőolajszállítás 138 millió tonnáról 243-ra, a földgáz 8-ról 33 milliárd m

3-re, a villanyenergia 14-ről 42 milliárd kilowattra és a vasérc 72-ről 94 millió tonnára (tiszta vasra átszámítva] emelkedik. Hazánk 1975-ben kb. 17 millió tonna kőolajat fog importálni a Szovjetunióból; ez a mennyiség 7 millió tonnával haladja meg az 1970. évi kőolajbehozatalt. A szocialista országok közül a Szovjetunió legjelentősebb kereskedelmi partnere továbbra is az NDK lesz 22 millió rubellal, ezt követi Lengyelország és Csehszlovákia 14 millió rubellal. A szocialista gazdasági Integráció, a Szovjetunió és a KGST többi országa közötti nemzetközi munkamegosztás, a kölcsönös és tervszerű együttműködés objektív folyamatának elmélyítése minden ország számára előnyös és hasznos. Lehetővé teszi a tagországok népgazdasága hatékonyságának és a dolgozók életszínvonalának emelését. MIHÁLY GÉZA, mérnök A társadalmi fogyasztási alapok a Szovjetunióban (mií»«rd r^ játszik a kőolaj üldgázvezeték első A népjólét forrása Gyakran részt veszek munkások és alkalmazottak gyűlésein, ahol a jelenlegi ötéves tervvel kapcsolatban a szovjetország gazdasági és szociális fejlődésének problémáit vittatják meg. Valahányszor a nemzeti jövedelemre terelődött a szó, gyakran hallottam így emlegetni: „a mi nemzeti jövedelmünk", „hazánk nemzeti jövedelme", „a mi hozzájárulásunk a nemzeti jövedelem gyára podásához". E fogalmak a szovjetállam egyik alapvető sajátosságát fejezik ki. Uguanis azt, hogy minden egyes szovjet ember — konkrét munkájától függetlenül — a nemzeti jövedele m tulajdonosának érzt magát. Elvégre a Szovjetuntóban nem létezik a nemzeti jövedelem élősdi elsajátítása, mivel itt nincsenek kizsákmányoló osztályok. A nemzeti jövedelem az ország szükségleteit, a nép érdekeit szolgálja. Elosztásában az egyént érdekek objektíven megegyeznek a szocialista társadalom érdekeivel. ••MHnMIMHMnMi „Mindent az ember nevében, az ember jólétéért" — ez a Szovjetunió Kommunista Pártjának alapvető programelve. Megvalósulásának anyagi erőforrása a nemzeti jövedelem, mely minél gyorsabban gyarapszik, annál nagyobb lehetőségei vannak az államnak az összes dolgozók, minden egyes család növekvő anyagi és kulturális szükségletei kielégítésére. A kilencedik ötéves terv vége felé, 1975-ben a szovjetország nemzeti Jövedelme eléri a 365—378 milliárd rubelt. Több mint százmilliárd rubellal lesz nagyobb az 1970. évinél. Mi történik, helyesebben mi megy végbe a nemzeti jövedelem elosztásában az új ötéves terv folyamán? Milyen tendenciákat figyelhetünk meg? Mindenekelőtt nézzük a nemzeti jövedeleftinek azt a részét, amelyet a közgazdászok fogyasztási alapnak ne. veznek. Ha a hetedik ötéves tervben a nemzeti jövedelem gyarapodásának 69,2 százalékát irányozták elő a fogyasztási alap növelésére, a nyolcadikban már 78,6 százalékát, a kilencedik ötéves tervben a nemzeti jövedelem 75,7 százaléka szolgálja ezt a célt, 24,3 százalékkal pedig a felhalmozási alap gyarapszik. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy csökkennek a további termelési felhalmozásnak, azaz a termelés növelésének feltételei. Az a lényeg, hogy a gazdasági fejlesztésben a hangsúly a munkaanyagi és pénzügyi •erőforrások jobb kihasználására, a tudományos és műszaki haladás meggyorsítására, s végeredményben a társadalmi munka termelékenységének fokozására tevődik át. A mostani ötéves tervben e tényező révén kell elérni a nemzeti jövedelem gyarapodásának 80—85 százalékát. A termelés hatékonyságának fokozódása a szovjet ember által felhasznált anyagi javak megsokszorozásának fő forrása. Minden családnak nagyobb reális lehetőségei lesznek A lakosság reáljövedelmében mint valamilyen gyújtópontban tükröződnek vissza a népjólétet jellemző fő szempontok. Ez magában foglalja a munkabért, a társadalmi fogyasztási alapokból való juttatásokat, az áruk árváltozásait. Következésképpen a reáljövedelem dinamikájából következtethetünk a népjólét fokozására. Az új ötéves tervben a lakosság reáljövedelmének általános összege 72 milliárd rubellal nő, míg a múltban csak 54 milliárd rubellal gyarapodott. A jövedelmek általában egyharmaddal emelkednek, ami egy lakosra számítva 3C

( százalékos gyarapodást jelent. A kilencedik ötéves tervben a munkások és alkalmazottak minimális munkabérét havi 70 rubelra emelik. A kíjzepes fizetésű dolgozók illetményeit és fizetését, valamint a zord éghajlatú vidékeken dolgozók fizetés-kiegészítéseit és pótlékait ls emelni fogiák. Ezek az intézkedések mintegy 00 millió munkás és alkalmazott érdekeit érintik, s ennek eredményeként a munlfások és alkalmazottak havi átlagfizetése elérj a 146—149 rubelt. Minden embernek 350 rubel, fizetésen felül « A népjólét fokozásában óriási szerepet játszanak a társadalmi fogyasztási alapok. Az állam díjtalanul elégíti ki az emberek számos szükségletét. Ide tartozik az orvosi segítség, a művelődés, a testnevelés és a sport. A szovjet áilam magára vállalja a lakásépítést, a gyermekintézmények fenntartására, a lakóházak karbantartására, a lakosság kulturális szükségleteinek kielégítésére fordított kiadások nagy részét. Állandóan fejlődik a világ leghaladóbb társadalombiztosítási rendszere. A társadalmi alapokból származó juttatások Jelenleg a munkások és alkalmazottak jövedelmének egyharmadát teszik ki. A jelenlegi ötéves tervben a társadalmi fogyasztási alapok 40 százalékkal gyarapodnak, 1975-ben pedig elérik a 90 milliárd rubelt, vagyis minden emberre 350 rubel fog jutni. Lényegesen megnő a gyermekes családoknak nyú]tott~anyagi segítség, bővülnek a dolgozó anyáknak juttatott kedvezmények, felemelik a beteg gyermek ápolásáért fizetett napok számát. Nagy összegeket ruháznak be a gyermekgondozó intézmények hálózatának bővítésébe. Az állam 1971 és 1975 között több mint kétmillió férőhelyes óvodákat épít. Nagy eszközöket fordítanak a szociális biztosítás megjavítására. Ez év július elsejétől 45 rubelra emelték a munkások és alkalmazottak minimális nyugdíjait, s a kolhozparasztokét is növelik. A rokkantak, valamint a családfenntartót elvesztett családok is az előbbihez képest nagyobb nyugdíjat fognak kapni. Az állam nagy eszközöket fordít a népművelés, a kultúra, az egészségvédelem fejlesztésére. Öt év alatt több mint hatmillió férőhelyes általános iskolákat adnak át rendeltetésüknek, kilencmillió fő- és középiskolai végzettségű szakembert . képeznek. 1972-ben a negyedével emelik a főiskolások és felével a technikumi növendékek ösztöndíját. A kilencedik ötéves tervben a társadalmi fogyasztási alapokból sok eszközt irányoznak elő a kis fizetésű munkások Jólétének növelésére. Az alacsony összjövedelmű családok esetében gyermeksegélyeket vezetnek be, emelik a minimális nyugdíjakat, az ösztöndíjakat, bővítik az ösztöndíjasok körét, valamint az óvodák és iskolai intézmények hálózatát Nagyobb szaktudás, nagyobb munkabér A városi és falusi dolgozók anyagi és kulturális életszínvonala emelésének van még egy rendkívül hatékony és igen nagy jelentőségű módja. Ez a szaktudás állandó növelése, aminek eredményeként a munkadíjazás is nő. A szocialista termelés tervszerű fejlesztése lehetővé teszi a nem szakmunka kiszorítását, a technológiai folyamatok gépesítését és automatizálását. Ez a szocializmusban egyáltalán nem veszélyezteti a munkás meg. élhetési lehetőségét (a Szovjetunióban kizárt dolog a munkanélküliség), hanem ellenkezőleg, munkafeltételeinek megkönnyítésére Irányul. A vállalatok műszaki fejlesztésének tervezése feltétlenül magába foglalja a munkások és alkalmazottak szakképzettségének fokozását. A szovjetországban csak a mostani ötéves tervben 9 millió nagytudású szakembert képeznek ki, természetesen államköltségen. A szocializmusban a tuaományosműszaki haladás eredményeit fr.ntos társadalmi problémák megoldására használják fel, mint amilyen a szellemi és a fizikai munka, a város és a falu közötti különbség megszüntetése, a személyiség sokoldalú feilődöse fel lételeinek megteremtése. így ölt reális formát a Szovjetunióban a nemzeti jövedelem elosztásának szocialista rendszere és a nemzeti jövedelem legfontosabb részének, a fogyasztási alapnak a felhasználása. LEONYID PEKARSZKlf (APN)