Új Szó, 1971. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1971-11-07 / 44. szám, Vasárnapi Új Szó

A SZOCIALIZMUS EREJE... A „szabad és szabadító Oroszország" forradalmi napjairól kevesen nyilatkoztak annakidején olyan elismeréssel, mint Romáin Rolland. A nagy humanista oz oroszországi változások első napjaitól tudta, több történt itt csupán „belső" változásnál", s a tizenhetes tavaszi polgári forradalom csupán előhírnöke volt annak a világrengető tíz napnak, mely az igazi világforradalom kezdetét is jelenti. „Ti nemcsak a magatok érdekében harcoltok, de mindnyájunkért. Előre! Követni fogunk benneteket! Emeljétek fel a fejszét, mely a mi kezünkből kihullott, hogy az igaztalanságok és szociális hazugságok őserdejében most már ti vágjatok tisztásokro és napos utakra nyíló csapásokat" Később naplójegyzeteiben arról ír - és ez már a Nagy Októbernek szól - , hogy „a forradalom óta a legmelegebb barátságot ébreszti" az új Oroszország, s úgy látja, hogy „az élet új lehetőségei, a jövő új, szociális életformái csak ott valósulhatnak meg". ÉS Romáin Rolland nem tévedett. Neki volt igaza azokkal szemben, akik azt jósolták, „lehetetlen, hogy a szovjet kormány hosszú ideig fennmaradjon". „Hiábavaló minden intézkedés - írta 1919. március 23-án a párizsi Figaro - , amit Lenin az ország megmentésére tett. Általános a benyomás, hogy a bolsevizmus halódik". Winston Churchill pedig így nyilatkozott: „A bolsevikoknak le kell mondaniuk a kommunizmusról. Le kell mondaniuk arról a természetellenes rendszerről, amely megbénítja az emberi érőfeszítést, kiapasztja az emberi gazdagság és vállalkozó szellem forrásait". Mondani sem kell, hogy elszámították magukat ezek az urak... A forradalmat követő első években a Szovjetunió mellé állt Mongólia, a második világháború utón pedig a szocialista közösség nem csak több európai és ázsiai országgal bővült, hanem a nyugati féltekén is létrejött az első szocialista állam. S ez egyben azt is jelentette, hogy a szocializmus eszméi a világ fejlődésének meghatározó tényezőivé váltak, s a szocialista világrendszer nélkül ma már egyetlen nemzetközi kérdést sem lehet megoldani. E közösség országai ugyanakkor példaként állnak a világ előtt abból a szempontból is, hogy a nemzetközi kapcsolatokban mit jelent az egyenjogúságon, a kölcsönös megbecsülésen és segítségnyújtáson alapuló együttműködés. Erejük és egységük, melyet két és fél évtizeden öt nagy türelemmel és körültekintéssel építettek, növelték, ma már lehetővé teszi nemcsak politikai, hanem gazdasági vonatkozásban is a szoros együttműködést. Az olyan szocialista nemzetközi egyesülések, mint a KGST, vagy a Varsói Szerződés ugyanis a teljes egyenjogúságon alapulnak, a tagországok szuverenitása tiszteletben tartásából indulnak ki, s a legmesszebbmenően figyelembe veszik azok érdekeit. Ennék eredményeként juthattak el ezek oz országok a gazdasági együttműködés elmélyítéséig, a szocialista integráció megvalósításáig. Jellemző egyébként, hogy a KGST. országok csupán 18 százalékát jelentik - területileg - a földkerekségnek, ma mégis mintegy egyharmadát adják a világ ipari termelésének. „A negyedszázad alatt felhalmozódott tapasztalatok alapján még mélyrehatóbban és a realitásoknak még megfelelőbben értékelhetjük és határozhatjuk meg azokat a módozatokat - állapította meg az SZKP XXIV. kongresszusának beszámolója - , amelynek segítségével leküzdhetjük az új társadalom és az új, szocialista típusú államközi kapcsolatok megszilárdítása során felmerülő objektív és szubjektív nehézségeket". A szovjet kommunisták nagy tanácskozása a maga nemében páratlan programot hirdetett meg. A békés építőmunka olyan céljait tűzte ki, melyek nemcsak a Szovjetunió, hanem a szocialista közösség országai számára is rendkívül nagy jelentőségűek. A kommunista építés lenini elveit alkalmazva az együttműködés olyan új lehetőségei is napirendre kerültek, melyeknek megvalósítása tovább erősiti a szocializmus pozícióit, s feltétele annak, hogy a nehézségeket leküzdve egyre nagyobb léptekkel vigyék előre a szocialista világrendszer fejlődésének és erősödésének az ügyét. Mindezek az eredmények, a szovjet nép és a szocialista országok páratlan sikerei azt bizonyítják. Október él, s Lenin igaza itt munkái o világban... Mint a fa évgyűrűi, évről évre növekszik azok száma, - milliókban számolva - akik felismerik ezt az igazságot, s a kommunisták mutatta úton indulnak harcba az ember emberségéért, felemelkedéséért, s a társadalmi és szociális hazugságok őserdejében vágják a „napos utakra nyíló csapásokat". ... Békét, szabadságot, jólétet hirdetnek, s a Nagy Október, Lenin eszméi világítják előttük az utat. FONOD ZOLTÁN LENIN: Csupán a szocializmus ad lehetőséget arra, hogy széles alapon kiterjesszük és kellőképpen alárendeljük magunknak a társadalmi termelést és a termékelosztást olyan tudományos megfontolások alapján, amelyek arra vonatkoznak, hogy miképpen tegyük valamennyi dolgozó életét a legkönnyebbé, olyanná, amely megteremti számunkra a jóiét lehetőségeit. Csak a szocializmus tudja ezt megvalósítani. Ukrajnától a Távol-Keletig a Szovjetunió egész területén s mintegy száztízmillió ember - a Szovjetunió lakosságának területe pedig 565 - 575 millió négyzetméter lesz. A SZOCIALISTA INTE "szocialista gazdasági integráció feladata, hogy a gazdasági összefogás és a nemzetközi munkamegosztás útján elősegítse a KGST-tagállamok leghatékonyabb fejlődését és termelőerőik színvonalának gyors emelését. Célja, hogy növelje a résztvevő országok gazdasági erejét. A tudományos-műszaki forradalom korában egyetlen ország sem fejlődhet egymagában. Minden állam igyekszik azokat a gazdasági ágakat fejleszteni, s a temérdek árufajta közül azokat termelni, amelyekhez a legjobb adottságokkal rendelkezik. Ezeket a termékeket más országokba exportálja, viszont azokból ellenértékként beszerzi a szükséges gépeket, a nyersanyagot, a közszükségleti cikkeket, stb. A szocialista nemzetközi munkamegosztás lehetővé teszi a termelés szakosítását, kooperálását, a népgazdasági tervek összehangolását, a sokoldalú együttműködést, éspedig úgy, hogy külön-külön minden egyes ország és az egész KGST számára is előnyös legyen. A szocialista munkamegosztás ezért a KGST-tagállamok népgazdasága hatékonysága emelésének fontos tényezőjévé vált. A szocialista országok gazdasági együttműködésének további elmélyítése, a szocialista integráció bővítése a KGST-ben tömörült államok gazdasági fejlődésének egyik legjelentősebb tartaléka. A gazdasági integráció célja és jelentősége A szocialista országok gazdasági és tudományosműszaki együttműködése a fejlődés mostani fokán egyre inkább a szocialista gazdasági integráció jellegét ölti. Az integráció fejlesztésének előtérbe helyezése az elért gazdasági fejlődésnek köszönhető. Folytatása a szocialista országok gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésének, s ugyanakkor a testvérországok egymáshoz való közeledésének új korszakát jelenti. Az együttműködés új feltételei a KGST-országainak közös erővel elért jelentékeny gazdasági és tudományos potenciáljából, a tudományosműszaki forradalom lehetőségeiből, követelményeiből és a gazdasági élet internacionalizálásához vezető igyekezetek megerősödéséből adódnak. A szocialista gazdasági integráció tárgyalásánál fontos leszögezni, hogy a kölcsönös együttműködés azonos típusú gazdasági alapra, a termelőeszközök a társadalmi tulajdonára épül, és a tagállamok egységes marxista—leninista ideológiájára támaszkodik. A szocialista integráció fejlesztése a jövőben is a szocialista nemzetköziség elveinek megfelelően a teljes egyenjogúság és a kölcsönös elvtársi segítség alapján fog megvalósulni. Az integráció fejlesztése fontos előfeltétele a tudományos-műszaki forradalom eredményei alkalmazásának, a műszaki haladás meggyorsításának, a társadalmi termelés hatékonysága növelésének és az életszínvonal emelésének. Az együttműködés elmélyítése és tökéletesítése elősegíti a szocialista világrendszer erejének növelését és minden egyes ország gazdaságának megerősödését. A gazdasági Integráció elmélyítésével párhuzamosan a szocialista országok számos gazdasági, kereskedelmi és tudományos-technikai egyezményeket kötnek más társadalmi rendszerű államokkal is. Az együttműködés eredményei A szocialista országok gazdasági együttműködése lényegesen meggyorsította a tagállamok népgazdaságának fejlődési ütemét. 1970-ben az Ipari termelés ezekben az országokban az 1950. évihez viszonyítva csaknem 6,8-szorosára emelkedett, míg a fejlett kapitalista országokban csak 2,8-szorosára. A'KGST-tagállamok ipara gyakorlatilag lehetővé teszi a modern gépipar teljes áruszortimentjének termelését. A tagállamok a korszerű iparon kívül fejlett és gépesített mezőgazdasággal rendelkeznek. Jelentős sikereket értek el a közlekedés és más népgazdasági ágak fejlesztésében is. Az ipari termelés gyors fejlődését mély változások követték a termelés strukturális összetételében. Lényegesen .lelkedett a legkorszerűbb termelési ágak részaránya mint például az energetika, gépipar és vegyipar. Nagy előrehaladás történt a tagállamok gazdasági színvonalának kiegyenlítésében. A kölcsönös áruforgalom a tagállamok között 20 év ale szüksi nyerse élelmi bői ví Az KGSTszázal között 37—3Í orszáf egymá latok A K lárdul valam az or: zóinal A g lésébe szerei zetkö; felade össze! nyers, és mi A K jából együt mas í A szo tosabl nap a állít i gén. , az ip, sági i száža A szovjet lakosság reáljövedelmének növekedése (százalékban, az 1965-ös évhez 133 1965 m 1975 A nemzetközi együttműködésben rendkívül jele mellett • szovjet földgáz. Képünkön • közép ázs, számú földgázgyfijtője a Karakum sivatagban. 1