Új Szó, 1971. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1971-11-30 / 283. szám, kedd

KÖZÖS ESZMEI FRONT A szocialista országok társadalomtudományi intézeteinek együttműködése A mai időszakot a két ideológia — a mai imperializmus ideológiájának és a marxizmusleninizmusnak kemény harca jellemzi. A szüntelen ideológiai háborúk viszonyai között élünk. Az imperialista propaganda és az egész világrevizionizmus szünet nélkül harcol a szocialismus ellen. A burzsoá ideológia, az antikommunizmus és a revizionizmus egyik célja az egységes marxista—leninista tanítás legyőzése, a marxista—leninista elméleti szakemberek egységének megbontása, az ideológiai integrációra kifejtett törekvés megzavarása. Azok a kísérletek, hogy bebizonyítsák a marxizmus—leninizmus nem létezését, kudarcot vallottak. A marxizmus—leninizmust természetesen gyakran különbözőféleképpen jellemzik. A marxizmus lényege azonban, amint Lenin meghatározta, változtathatatlan. A marxizmus—leninizmus a természet és a társadalomfejlődés törvényeinek, az elnyomottak és kizsákmányoltak forradalmának és a szocializmus győzelmének, a kommunista társadalom építésének tudománya. Mások a marxizmus három alkotó részének — a filozófia, a közgazdaságtan és a tudományos kommunizmus — egységét hangsúlyozzák. A belső harmónia és a logika a marxizmus—leninizmus valamennyi része egységének eredménye. A marxizmus-leninizmust a filozófiai, gazdasági és szociálpolitikai nézetek egységes rendszereinek mondhatjuk. Amennyiben a marxizmus—leninizmust mint a munkásosztály forradalmi tanítását, mint tudományos forradalmi ideológiát jellemezzük, elsősorban arra akarunk rámutatni, milyen jellege van ennek a tanításnak, kik a képviselői, hogy az első pillanatban meg tudjuk különböztetni a tudományos ideológiát a tudománytalantól. Bárhogyan határozzuk is meg a marxizmus—leninizmus tartalmát, minden megfogalmazás kifejezi, hogy alkotó elméletről és az alkotó, gyakorlati forradalmi eljárásra vonatkozó utasításokról van szó. Az ilyen megfogalmazásoknak nincs semmi közük a revizionisták nézeteihez, akik az állítólagos szovjet, jugoszláv, lengyel, csehszlovák, magyar stb. marxizmust helyezik egymással szembe. Marxizmus—leninizmus csak egy van, ugyanúgy ahogyan csak egy igazság létezik. Az SZKP a többi uralkodó kommunista párttal együtt rendszeresen kidolgozza a szocialista világrendszer fejlődésének elvi kérdéseit. Az SZKP XXIV. kongresszusán rámutattak arra, a kölcsönös tapasztalatok tanulmányozása és alkalmazása lehetővé tette, hogy pontosabban jellemezzük a szocialista építés általános törvényszerűségeit és jobban fogalmazzuk meg a már felépített szocializmus jellemvonásait. Rendkívül nagy figyelmet szenteltek a gazdasági integráció elveinek és más olyan kérdéseknek, melyek a testvérpártok és országok együttműködésében merülnek fel. A szocialista országoknak a gazdasági és műszaki fejlődés keretében folyó sokoldalú együttműködésének elmélyítésével összhangban hasonló integrációs folyamat megy végbe a társadalomtudományok területén. A szocialista országok tudományos akadémiái képviselőinek bukaresti tanácskozásán megállapították, hogy elsősorban a társadalomtudományok terén több olyan kulcsfontosságú kérdés van, amelyeket csakis az összes szocialista ország társadalomtudományi intézményeinek rendszeres és konkrét együttműködése alapján oldhatunk meg. Ezzel kapcsolatban az utóbbi években nemzetközi kétoldalú és többoldalú megállapodások alapján jelentősen elmélyült a szocialista országok társadalomtudományi intézményeinek együttműködése. A társadalomtudományok szakaszán az együttműködést elsősorban a tudományos akadémiák sokoldalú együttműködése jelenti. Az Ideológiai harc kérdéseivel, a mai imperializmus tanulmányozásával, végül pedig a munkásosztálynak a mai forradalmi folyamatban betöltött szerepével foglalkoznak. 1967-ben a Csehszlovák Tudományos Akadémiát bízták meg az első kérdéssel foglalkozó bizottság irányításával. Tudományos akadémiánk teljesíti ezt a felelősségteljes feladatot, a bizottság állandó titkársága, a CSTA prágai filozófiai és szociológiai intézete mellett müKödik. Az együttműködés lényege a nézetek egyeztetése, valamint a nemzetközi munkamegosztásos együttműködés a tudományos kutatómunkában annak érdekében, hogy a marxistaleninista társadalomtudományban az ideológiai integráció egyre magasabb fokát érjük el. Ezen a téren jelentős kezdeményezést jelentett a tavaly Moszkvában, „A leninizmus növekvő szerepe ma és az antikommunizmus elleni harc" címen megrendezett nemzetközi tudományos konferencia, melyet az ideológiai harc kérdéseivel foglalkozó bizottság szovjet része hívott össze. Ezen az értekezleten valamennyi résztvevő ország tudósai felszólaltak és a társadalomtudományok minden ágazatának tudósai bekapcsolódtak az egyes szekciók munkájába. Az értekezlet megerősítette a marxista—leninista társadalomtudományi front egységét, és hozzájárult a revizionizmus és antikommunizmus burzsoá ideológiájának bíráló magyarázásához. A nemzetközi tudományos együttműködés magasabb fokát jelentette az idei nemzetközi nyári egyetem, melyet „Az SZKP XXIV. kongreszszusa és az ideológiai harc kérdései" címmel a Szovjetunió Tudományos Akadémiája rendezett meg október 5 és 18 között Szuhumiban. Ezen a tanácskozáson a Szovjetunió, Csehszlovákia, Lengyelország, a Német Demokratikus Köztársaság, Bulgária és Magyarország neves szakemberei vettek részt. Feladata az volt, hogy előkészítse a mai osztályokra felosztott világ legfontosabb ideológiai kérdéseire vonatkozó közös monográfiái munkákat. Nem volt szó csupán a beszámolók megvitatásáról és tapasztalatcseréről, hanem a nemzetközi szerzőkollektíva egyesítéséről is olyan közös művek kiadása céljából, melyeket a Szovjetunióban, majd fokozatosan a többi szocialista országban is kiadnak. A tervezett monográfiáért a szerkesztő bizottság felelős, amelyben az összes szocialista ország képviselve van. L. Hrzal, F. Filipec, f. Krejöi, f. Dubnička, R. Rohan csehszlovák tudósok az antikommunizmus bírálatával foglalkozó csoportban a marxista—leninista pártoknak a társadalmi folyamatok irányításában, a tudományos-műszaki forradalom magyarázásában, az elmélet és gyakorlat egységének értelmezésében betöltött szerepével foglalkoznak és tudományos munkákat dolgoznak ki a revizionizmusnak és a jobboldali szociáldemokratizmusnak, valamint a mai antikommunizmus eszközeinek ideológiai gyökereiről. A szuhumi nyári egyetem tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a társadalomtudományok egyes alapkérdéseit csakis a szocialista országok tudósainak szoros nemzetközi együttműködésével oldhatjuk meg. Ez elsősorban azokra a kérdésekre vonatkozik, melyek a szocializmus és kapitalizmus mai ideológiai harcának központjában állnak. Továbbá bebizonyosodott, milyen jelentős pártunk hatékonyságának növelésében az egyes tudományos ágazatokban felmerülő eltérő szempontok egyesítése és az ideológiai ellenfelek bírálata. A szuhumi tanácskozás alatt összeült a szocialista országok tudományos akadémiái sokoldalú tudományos együttműködésének és az ideológiai harc kérdéseivel foglalkozó bizottság is. Ez a bizottság megvitatta azokat a feladatokat, melyek az ezen a területen kifejtett tudományos együttműködés színvonalának emelése során merülnek fel. A bizottság legközelebb 1972 márciusában ül össze Prágában. A záróhatározat egyértelműen megállapította, hogy a szuhumi tanácskozás jelentős lépést jelentett a szocialista országok társadalomtudományi intézeteinek ideológiai integrációjában. A szuhumi tanácskozás a gyakorlatban bizonyította, hogy az elméleti tevékenység internacionalista forradalmi kötelességünk jelentős része. A kapitalizmus és a szocializmus erői között folyó harc, valamint a revizionisták kísérletei a forradalmi tanítás megnyirbálására, a szocialista és a kommunista építés gyakorlatának elferdítése megköveteli, hogy továbbra is fokozott figyelmet szenteljünk az elméleti problémáknak. A régi meghatározások ismétlése azokon a területeken, ahol már elévültek, az új problémák újszerű megközelítésének mellőzése árt ügyünknek, és lehetőséget ad arra, hogy ellenségeink továbbterjesszék a marxizmus—leninizmus revizionista elferdítését. tRp.) A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 54. évfordulójának tiszteletére a Kelet-szlovákiai Vasmű meleghengerművének hengercsiszoló kollektívája szocialista kötelezettséget vállalt, amelynek teljesítésével több mint 1200 000 koronát takarítanak meg. Képünkön: A kollektíva egy része Michal Jureöka f balról) vezetésével, amely versenyezik az NOSZF ifjúsági szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. (Š. PetráS felv. — CSTK) A kelet-szlovákiai síkságon az ötödik ötéves terv időszakában teljesítik a vízgazdálkodási mun kálatokat. A talajjavító munkáié szervezői nagy jelentőséget tulajdonítanak a termőföld lecsapó• lása új technológiájának. Az erre a célra használt gép ásás nélkül csatornát vág, és egyúttal műanyagból készült csövet helyez el az előírt mélységben. Ily módon meggyorsul a munka üteme, és kisebb költséggel oldhatják meg a mezőgazdaság e problémáját. (Felvétel: S. Petrôš — CSTK) Egy község múltja és jövője Koláry (Kóvárj az Ipoly ölelésében megbúvó, 432 lakost számláló kisközség. Nevét az oklevelek már a XIV. század derekán emlegetik; akkor még Koarszeg formában. Az 1800as években 4—5 nemesi család birtoka volt a község. Még áll az a ház, ahová a birtokosok nem egy esetben behívatták a község nyomorgó zselléreit és ott megbotoztatták, ha csak valamit is vétettek érdekeik ellen. Nyomorogtak a falu lakosai még e század első felében is, hisz tény, hogy 1938 előtt a körzeti jegyző a nyomor enyhítése céljából tíz koldulási engedélyt adott ki. A nyomor csak a felszabadulás után tűnt el. Az emberek akkor kezdtek valójában élni. Felismerték az új társadalmi rend adta lehetőségeket és éltek is velük. Mutatja ezt az is, hogy a község, mely ben a felszabadulás előtt egyetlen iskolázott ember sem élt, napjainkig 2 kórházi főorvost, (közülük Petrás Gábor árvagyermek volt!) 5 mérnököt, 14 pedagógust s jónéhány szakembert taníttatott ki. Valójában az efsz megalakulásától lehet a számítani a jelentősebb változást. Igaz, hogy 1964-ig „építkezési tilalom" gátolta a lakásépítést a községben, de azért 5 új családi házat felépítettek, többet átalakítottak. 1964 óta pedig már 23 új családi házat építettek. Jelenleg négy építkezési engedély vár elintézésre s 15 telket már biztosítottak az építkezni szándékozók részére. Az elmúlt választási időszakban portalanították a község útjainak nagy részét, járdát építettek, az egészségügyi követelményeknek megfelelően rendbe hozták a községi kutakat, újjáépítették a helyi hangszórót, s a kultúrházhoz hozzáépítettek két helyiséget. Óvodát nyitottak, melyben 5 óvónő egész napon át foglalkozik a gyermekekkel. Az egy tanerős iskolát két tanerősre bővítették. Bekerítették a temetőt. Neonlámpákkal korszerűsítették a közvilágítást. A község lakosai e munkálatok során 7680 brigádórát dolgoztak le. A következő választási időszakra is szép terveket készítettek. Az utak további portalanítására 300 ezer koronát fordítanak. Oj utat építenek járdával. A hnb épületének és a hnb kezelésében levő középületnek a tatarozására 390 ezer koronát költenek majd. Ha a JEDNOTA lehetőséget ad. új üzletet építenek, vendéglővel. A község központját parkosítják. Bővítik a községi könyvtárat. Sportpályát" létesítenek. Fontos feladat lesz as Ipoly szabályozása következtében holtággá vált, régi meder feltöltése, ahol az összegyűlt víz poshad, bűzlik. Jól gazdálkodik az efsz. 1969ben egyesült Chrastince (Haraszti) község szövetkezetével. Ez Kopcsányi Lajos, az efsz részlegének vezetője szerint hasznos intézkedés volt. A két község dolgozói szorgalmasak. Munkájuk eredménye: 1964 óta a tagság reáljövedelme 65 százalékkal emelkedett. Az idén, márciusban már öt község, Koláry, Velká Calomja. Chrastince, Le. senice, Malá Calomja (Kővár, Nagycsalomja, Haraszti, Leszenye, Kiscsalomja) szövetkezeta egyesült. Ez a lépés bizonyára hasznos lesz. Íme a község múliia és jelene. Még ifjú, még fiatal, 1945 óta él. fiatalok a vezetői is, Balkó László elvtárssal, a helyi pártszervezet elnökével az élen, aki a legfiatalabb köztük. De fiatalos a község lakosainak munkakedve is. Ez hozta létre az elért eredményeket, és ez a bizonvítéka a község további fejlődésének is. BÖJTÖS JÁNOS leijesitik vállalásaikat A košicei Kohászati Építőipari Vállalat két dolgozójának, Poláček és Spindler elvtársnak vezetésével két 8-tagú csoport versenyez a „Csehszlo. vák—Szovjet baráti szövetség szocialista munkabrigádja" cím elnyeréséért. amellyet a távolsági gázvezeték Vefká Ida, Sídliská Jablonica (NagyidaJabloncal szakaszon szereztek meg. Ezenkívül vállalásokat tettek a távolsági gázvezeték építési határidejének rövidítésére és jó minőségű munka végzésére. Ugyancsak versenyez a cím elnyeréséért a Pacek elvtárs vezette 12-tagú, lömestereklnVI és robbantó munkásokból álló kollektíva is. A kollektíva értékes vállalásokat fogad el, amelyeket igyekszik a legjobban teljesíteni. —m«-