Új Szó, 1971. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1971-11-30 / 283. szám, kedd

A KONSZOLIDÁCIÓ MÉRFÖLDKÖVE A külföldi sajtó a csehszlovákiai választások eredményéről Budapest — A magyarorszagl héifői lapok első oldalaikon közlik a csenszlovákiai válasz­tások sikerének hírét. A hétfői Magyar Hírlap hangsú­lyozza, hogy a választások po­zitív végeredménye erkölcsi-po­litikai alap az alkotómunká­hoz. A csehszlovák választást a vi­lág közvéleménye még a jelenle­gi eseménydús hetekben is foko­zott érdeklődéssel kísérte — ír­ja a lap. A kommunista párt XIV. kongresszusa óta, ahol első ízben jelentették be, hogy az országos választást az idén megtartják, nem volt kétséges: ez a nagyszabású politikai akció a konszolidáció mérjöldköve lesz. Jóllenfct a cseh és a szlovák társadalmi-politikai helyzet is­merői előtt nem volt kétséges, hogy a nép többsége egyetért a béke, a nyugalom, az építés szocialista programjával, bizo­nyos nyugati körök a válasz­tást rosszindulatú kombinációk­kal próbálták megzavarni. E bal­jóslatoknak most végét vetette a választók határozott „igen"-je. A zavaró momentumok nélküli Szavazás új erkölcsi-politikai alapot teremtett az alkotómun­kához. Berlin — Az NDK sajtója is részletesen beszámolt a cseh­szlovák Nemzeti Front közpon­ti választási bizottságának jelen­téséről. A lapok tudósításaikat a következő címekkel közölték: Csúcs-diplomácia, válság-ügyben Mit szolgálnak „a Peking és Moszkva előtti" megbeszélések Washington — A Fehér Ház szóvivője, Ronald Ziegler vasár­nap bejelentette, hogy Nixon el­nök december 28—29-én flori­dai üdülőjében találkozik Willy Brandt nyugatnémet kancellár­ral. Azt is közölte, hogy Nixon pekingi útja előtt Pierre Tru­deau kanadai miniszterelnök­kel is találkozik. Az USA leg­fontosabb pénzügyi-kereskedel­mi partnereivel tervezett csúcs­találkozók sorozata tehát így alakul: Pompidou francia állam­fővel december 13—14-én az Azori-szigeteken, Heath brit mi­niszterelnökkel december 20— 21-én a Bermudákon, Willy Brandt nyugatnémet kancellár­ral december 28—29-én Nixon floridai üdülőjében, Szató ja­pán kormányfővel január 6—7­én San Clementeben, az elnök kaliforniai üdülőjében. A Fehér Ház változatlanul azzal indokolja a sebtében meg­szervezett legmagasabb színtű konzultációk szükségességét, hogy Nixon elnöknek módja le­gyen tanácskozni legfontosabb szövetségeseivel pekingi, illetve moszkvai látogatása előtt. LEONYID BREZSNYEV FOGADTA WALTER SCHEELT „A választók több mint 99 %-a szavazott a Nemzeti Front je­löltjeire", „Egyhangú egyetér­tés a CSKP politikájával", „Meg­győző választást eredmény", „Választások a CSKP XIV. kong­resszusának szellemében." A la­pok hangsúlyozták, hogy a vá­lasztási kampányt, éppúgy, mint a választások eredményét a dolgozók magas fokú elkötele­zettsége és aktivitása jellemez­te, és megmutatta azt, hogy a lakosság túlnyomó többsége egyetért a CSKP politikájával és bizalmat szavazott a Nemzeti Front jelöltjeinek. Varsó — A lengyel hétfői la­pok ugyancsak első oldalaikon közölték a Nemzeti Front köz­ponti választási bizottságának jelentését a csehszlovák orszá­gos választások eredményeiről. A Trybuna Ludu hangsúlyozza a választók magas fokú részvéte­lét, és a Nemzeti Front jelöltjei­nek határozott támogatását. Rá­mutat, hogy a Nemzeti Front, amelynek vezető ereje a CSKP, teljes győzelmet aratott. Szófia — A Rabotnyicseszko Delo „Nagyszerű választási győ­zelem" címmel számolt be a vá­lasztások eredményéről. „A vá­lasztások végeredménye — írja a lap — megerősíti a cseh­szlovák választók politikai fej­lettségét és azt, hogy meggyő­ződtek a CSKP jelenlegi politi­kájának helyességében, és fel­tétel nélkül támogatják a Nem­zeti Front jelöltjeit. Moszkva — Leonyid Brezs­nyev, az SZKP KB főtitkára teg­nap fogadta a szovjet kormány meghívására Moszkvában tar­tózkodó Walter Scheel alkan­cellárt, a bonni kormány kül­ügyminiszterét. A találkozó so­rán kicserélték nézeteiket a két ország közötti kapcsolatokat, valamint a további teendőket il­letően. A tárgyalások során más, időszerű nemzetközi kér­déseket is érintettek. A megbeszélés baráti légkör­ben zajlott le, s azon részt vett Andrej Gromiko szovjet külügy­miniszter is. A nyugatnémet ál­lamférfit korábban fogadta Aleksze/ Koszigin, szovjet mi­niszterelnök is. Szovjet vezetők üdvözlő táviratai a jugoszláv államünnep alkalmából Moszkva — Jugoszlávia nem­zeti ünnepe alkalmából Brezs­nyev, Podgornij, Koszigin és Gromiko táviratban üdvözölte a jugoszláv vezetőket. Titóhoz intézett táviratában az SZKP KB főtitkára és a Legfelső Tanács Elnökségének elnöke szilárd meggyőződésé­nek adott hangot, hogy „a két ország és a két párt hagyomá­nyos barátsága és gyümölcsöző együttműködése, amelyek fej­lődésének távlatait az 1971. szeptember 25-i szovjet—jugo­szláv nyilatkozat rögzítette, to­vább erősödnek és mélyülnek majd a jövőben." Alekszej Koszigin miniszter­elnök Dzsemal Bijedicshez, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökéhez intézett táviratában nagy sikereket kívánt a jugo­szláv népnek a szocialista tár­sadalom építésében, a gazdasá­gi élet fejlesztésében. „Mélysé­ges meggyőződésem, hogy a szovjet—jugoszláv baráti kap­csolatok, a két ország sokolda­lú szövetségi kapcsolatai mind jobban kibővülnek". Testvérpártok életéből Véget ért az IMKP kongresszusa Düsseldorf — Vasárnap dél­ben véget ért a Német Kommu­nista Párt kongresszusa. A kongresszus negyedik napján el­hangzottak az utolsó felszóla­lások és ismertették az NKP szombaton este megválasztott vezetőségének összetételét. A küldöttek a párt elnökévé ismét Kurt Bachmannt válasz­tották meg, helyettese Herbert Mies lett. Megválasztotta a kongresszus a 91-tagú pártveze­tőséget és más vezető szerve­ket. A kongresszus eredményeit záróbeszédében Kurt Bachmann, az NKP elnöke összegezte. Meg­állapította, hogy a négynapos tanácskozás méltóan tükrözte az NKP szervezeti és ideológiai egységét és erősödését. Bizakodóan szólott az NDK és az NSZK államközi tárgya­lásainak várhatóan eredményes befejeződéséről, méltatta ezen felül az NDK következetes bé­kepolitikájának szerepét és a nyugatnémet haladó közvéle­mény erőfeszítéseit. A szocializmushoz vezető út Kanadában Torontó — A Kanadai Kom­munista Párt XXI. kongresszu­sán a küldöttek Kashtan főtit­kár beszámolója után megkezd­ték a párt programtervezetének vitáját. A több hónap óta tartó, széles körű vita eredményeként kidolgozott programtervezet meghatározza a párt stratégiá­ját, elemzi az erőviszonyokat abban a harcban, amely a szo­cializmus felépítéséért folyik Kanadában. A programtervezet megjelöli a harc különböző sza­kaszait. A monopóliumellenes koalíció létrehozása az ország­ban önálló szakaszként szere­pel. (Megvizsgálják annak a harcnak különböző formáit is, amely a munkásosztály és szö­vetségesei által a politikai ha­talom megragadását tűzi ki cé­lul.) A vita befejezése után a kana­dai kommunisták kongresszusa elfogadta a „Szocializmushoz vezető út Kanadában" című programot. Kommentárunk A múlt héten ülésezett az SZKP Központi Bizottsá­gának plénuma. Az ülé­sen — Leonyid Brezsnyev, a párt főtitkárának előadásában — meghallgatták és megvitat­ták azt a beszámolót, mely a központi bizottságnak a nemzet­közi politikában kifejtett tevé­kenységét értékeli a XXIV. kongresszus óta. A plénum egyetértett az elmúlt hónapok­ban végzett tevékenységgel és támogatja azt a munkát, melyet a központi bizottság kifejtett a kongresszuson meghatározott külpolitikai program teljesítése érdekében. A szovjet diplomácia — mint ismeretes — rendkívül aktív volt az elmúlt hónapokban. Számtalan gyakorlati lépést tett a feszültség enyhítése és a válsághelyzetek megoldása érdekében. Ezek a törekvések azt a célt szolgálták, hogy elő­segítsék az imperialista agresz­szió veszélyes tűzfészkeinek felszámolását Indokínában és a Közel-Keleten, valamint a hin­dusztáni konfliktus rendezésé­ben; s növeljék az együttműkö­dés, a béke és biztonság érde­keit szolgáló erőfeszítéseket Ázsiában és Európában egy­aránt. Egyetértéssel fogadta a plé­num azokat a gyakorlati lépé­seket, melyeket az eltérő tár­sadalmi rendszerű országokkal __ való békés együttélés elvei f|l l megvalósítása érdekében tettek, s nagyra értékelte a politikai bizottságnak azt a törekvését, mellyel a kölcsönös és előnyös 1971. együttműködés lehetősége! ki­j szélesítésével az európai fe­szültség enyhítését szorgalmaz­_ za. Ez utóbbiak kapcsán jelen­^M tős eredménynek tekinti azt az előrehaladást, melyet a szov­jet—francia kapcsolatokban ér­tek el. A KB plénuma fontosnak tartja, hogy a szocialista or­szágok javaslata az európai bé­ke és együttműködés kérdései­vel foglalkozó értekezlet ösz­szehívására mind nagyobb tá­mogatásra talál. Az elmúlt hó­nemzetközi kérdések megoldá­sában". A szocialista közösség továb­bi tömörítése, s a testvéri or­szágok közötti sokoldalú és egyenjogú kapcsolatok fejlesz­tése, a szocialista gazdasági in­tegráció elveinek alkalmazása és a nemzetközi akciók össze­hangolása egyaránt hozzájárult A lenini békepolifika útján napok diplomáciai erőfeszítései eredményeként reálisnak tűnik az értekezlet 1972-ben történő megrendezése. Mint ismeretes, az európai értekezlet összehí­vása mellett foglalt állás — az Egyesült Államok és Kanada részvételével — Franciaország, az NSZK, Finnország, Kanada és több más ország is. Ahhoz egyébként, hogy Euró­pában olyan körülmények jöj­jenek létre, amelyek ezen a földrészen kizárnák a háborús konfliktus kirobbantásának le­hetőségeit „nagyban hozzájárul­tak ebben az időszakban azok a lépések — szögezi le a KB határozata —, amelyek a Szov­jetunió és az NSZK, a Lengyel Népköztársaság és az NSZK kö­zötti szerződések lehető leg­gyorsabb ratifikálására, a föld­rész valamennyi állama közöt­ti kapcsolatok normalizálására irányultak — abból az elvből kiindulva, hogy elismerik a má­sodik világháború következté­ben kialakult államhatárokat, köztük az NDK és az NSZK kö­zötti államhatárok sérthetetlen­ségét, az egyenjogúság, függet­lenség, a belügyekbe történő be nem avatkozás elvét, az erő­szakról történő lemondást a a szocialista közösség erejének növekedéséhez. „Az élet ismét bebizonyította — olvassuk a határozatban —, hogy a szo­cialista országok közössége volt és marad a legfőbb erő a világ­kapitalizmussal szemben, ko­runk felszabadító mozgalmának hatalmas pillére". A plénum megerősítette azt az elvet ls, hogy az SZKP internacionalista kötelességének, nemzetközi po­litikája egyik alapvető felada­tának tartja, hogy minden esz­közzel erősítse a világszocia­lizmus állásait, s a szocialista államok további konszolidálásá­ra és a velük való barátság és együttműködés továbbfejleszté­sére törekedjen. A központi bizottság — az SZKP XXIV. kongreszusának irányvonala szellemében — tá­mogatásáról biztosította a poli­tikai bizottságot a Kínai Nép­köztársaság vonatkozásában ki­fejtett tevékenységét illetően, s egyetért a gyakorlati kérdé­sek megoldásával összefüggő álláspontjával. A plénum megelégedéssel ál­lapította meg, hogy a párt és a szovjet kormány által követ­kezetesen megvalósított lenini külpolitika — melyben „az im­perializmusra mért kemény csa­pásokat és a forradalmi, felsza­badító mozgalom támogatását összehangolják a különböző tár­sadalmi rendszerű országok bé­kés egymás mellett élése kö­vetkezetes irányvonalával — hozzájárult a szocializmus erői nemzetközi hleyzetének megszi­lárdulásához. A határozat nyo­matékosan leszögezi azt is: „A nemzetközi politikára ható leg­fontosabb tényező a szocialista világközösség, ennek egysége és következetes békepolitikája". A határozat — a külpolitikai program megvalósításával egy­időben — hangsúlyozza az Ideo­lógiai harc szerepét is. Arra hívja fel a külpolitikai, ideoló­giai és propagandaszervek fi­gyelmét, hogy tevékenységük és munkájuk hatékonyságának és színvonalának fokozásával aktí­van védelmezzék az ország, a szocializmus és a kommunista mozgalom érdekeit az imperia­lista propagandával és a mar­xizmus—leninizmus ellenségei­vel vívott harcban. A béke és biztonság, valamint a nemzetek közötti együttműkö­dés politikája, melyet a szovjet párt XXIV. kongresszusa tűzött ki, a mostani tanácskozásokon ismét megerősítést nyert. Ezzel együtt megerősítést nyert az a tény Is, hogy a szovjet nép he­lyesli és támogatja az SZKP külpolitikai erőfeszítéseit. A ta­nácskozás azonban hasznos számadást is jelentett. Egyrészt a végzett munka, másrészt a jövő teendői, távlatai szempont­jából ... Biztató és örvendetes, hogy ezek a távlatok a békés építőmunka érdekeit erősítik, s a béke kilátásait növelik, még­hozzá: világméretben! FÔNOD ZOLTÁN néhány s-rban BOHUSLAV CHNOUPEK, Cseh­szlovákia moszkvai nagykövete átadta a CSKP emlékérmét V. Mzsavanadzenak, a Grúz Kom­munista Párt Központi Bizottsá­ga első titkárának, aki annak idején részt vett a Prága fel­szabadításáért folyó harcokban. ULÁNBÁTORBAN megkezdő­dött a Nagy Népi Hurál ötödik ülésszaka, amelynek napirend­jén elsősorban Mongólia gazda­ságfejlesztési terve, az 5. ötéves terv megvitatása szerepel. ALEKSZEJ KOSZIGIN szovjet miniszterelnök fogadta az ame­rikai nagyvállalatok és társasá­gok igazgatóinak egy csoport­ját, akik különböző szovjet hi­vatalokkal és minisztériumok­kal folytatnak megbeszéléseket a gazdasági kapcsolatok bővíté­séről. HELMUT SCHMIDT nyugatné­met honvédelmi miniszter, aki nem hivatalos látogatáson Ja­pánban tartózkodott, tegnap Ausztráliába utazott. BRÜSSZELBEN megkezdődött a Nyugat-európai Unió négyna­pos plenáris ülése. CARACASBAN befejeződött a Karib-medence országai külügy­minisztereinek értekezlete. A konferencián részt vevő külügy* miniszterek nyilatkozatban ítél­ték el az Egyesült Államok uolitikáját Latin-Amerikával szemben. BENJÁMIN SPOCK, az ismert közéleti tényező a nemrég meg­alakított amerikai „néppárt" jelöltje az 1972-es elnökválasz­tásra . A KUBAI kormányküldöttség, amely Fidel Castro miniszterel­nök vezetésével tartózkodik hi­vatalos látogatáson Chilében, megkoszorúzta che Guevarra santiagói emlékművét. LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke afrikai körútra in­dult, melynek során Algériába, Guineába és a Kongói Népi Köz­társaságba látogat el. NYIKOLAJ PATOLICSEV, a Szovjetunió és Kazimierz 01­szewski Lengyelország külke­reskedelmi minisztere a két or­szág árucsere-forgalmának né­hány kérdéséről folytatott meg­beszéléseket. LONDONBAN véget ért az a háromnapos konferencia, ame­lyet a leszerelésért és a nukle­áris fegyverek betiltásáért küz­dő állandó nemzetközi bizottság hívott össze. AZ OLASZ KOMMUNISTA PÁRT politikai bizottsága nyi­latkozatot tett közzé, amelyben mély aggodalmát fejezi ki az olasz iskolákban uralkodó vál­ságos helyzet miatt. Az iskolák struktúrája — állapítja meg a nyilatkozat — nem felel meg a demokratikus tömegoktatással szemben támasztott követelmé­nyeknek. A PERUI kormány rendeletet adott ki a magánkézen levő bankok 80 százalékának államo­sítására. A KUBAI fővárosba érkezett az a kilenc mexikói politikai fogoly, akiket a hatóságok az elrabolt Jaime Castrejon Diez egyetemi rektor ellenében bo­csátottak szabadlábra. BÁDEN-WÜRTTEMBERG észa­ki területein csaknem teljesen megbénult a kohóipar, miután a vállakozók 540 üzemben állí­tották le a munkát. Az intézke­dés 360 ezer dolgozót érint. EBENTHAL községben (Auszt­ria) eddig ismeretlen tettesek meggyalázták két jugoszláv, il­letve két lengyel partizán sír­ját, akiket annak idején a Gestapo végeztetett kl. KÍNA 42 MILLIÓ DOLLÁR ér­tékű fejlesztési hitelt ad Peru­nak később meghatározandó kooperációs létesítmények cél­jára. A kamatmentes hitelt húsz éves törlesztési határidővel nyújtja. A kulturális forradalom óta először fordult elő, hogy Kína egy latin-amerikai ország­nak hitelt nyújt.

Next

/
Thumbnails
Contents