Új Szó, 1971. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1971-11-30 / 283. szám, kedd

Kölcsönösen hasznos együttműködés Ez év novemberében Csehszlovákia és a Szovjetunió külkereskedelmi miniszterei aláírták az 1972-es évre vonatkozó kölcsönös kereskedelmi szerződések jegyzőkönyvét. Az árucsere-forgalomról kötött szerződés mezőgazdasági termékekre és mezőgazdasági termelőeszközökre is vonatkozik. A Szovjetunió a jövő évben 20 millió rubel értékű mezőgazdasági gépet szállít hazánkba, mégpedig 300 traktort, köztük 250 darab DT—75-ös lánctalpasés 50 darab Kirovee kerekes traktort. Az említett gépeken kívül még mintegy 635 ekét, 500 tárcás boronát, 300 SK—4-es kombájnt, ugyanennyi silókombájnt, 160 gabonaszárító berendezést hozunk be a Szovjetunióból. A szerződés értelmében a szovjet partnerek az átvett gépekhez és berendezésekhez pótalkatrészeket is szállítanak, mintegy 10 millió rubel értékben. Azt is megemelítjük, hogy nálunk valamennyi gép, traktor, kombájn kőolajból nyert üzemanyagot fogyaszt. Üzemanyagból pedig elegendő mennyiség áll rendelkezésre, hiszen évente sok millió tonna kőolaj érkezik hazánkba a Szovjetunióból. Az 1972-es évben — hasonlóan az előző évekhez — sok műtrágyát is importálunk a Szovjetunióból; annyit, hogy a hazánkban művelhető földterület egy ötödét szovjet műtrágyával trágyázzuk, azonkívül ipari trágyák előállításához szükséges nyersanyagot is hozunk be, mintegy 165 ezer tonnát. A mezőgazdasági termékek közül főleg gabonaféléket és gyapotot vásárolunk a Szovjetunióból. Tavaly vetőmagbúzából 2000 tonna érkezett hazánkba és a behozott búzafajták, mint az „Aurora", „Jubilejná", ' „Mironovszka" jó termést adtak, átlagban 35 métermázsát hektáronként. Nemcsak vetőmagból, de kenyérgabonából sem vagyunk önellátók. Előnyös számunkra, hogy ebből a termékből 1300—1400 ezer tonna leszállítására kötelezték magukat a szovjet elvtársak. A jegyzőkönyvből kitudódik, hogy gyapotból 60 000 tonnát rendeltünk. Előzetes számítások szerint ebből a menyiségből 300 millió méter ruhaanyagot állíthatnak elő textilgyáraink. A számunkra nélkülözhetetlen gépek, berendezések, gabona, gyapot stb, helyett mi 500 öntözőberendezéshez szükséges felszerelést, másfél millió rubel értékben silótornyokat, 300 kisebb teljesítményű traktort stb. és a fent említett gyártmányokhoz pótalkatrészeket szállítunk. A Szovjetunióban közismertek a nálunk gy,ártott gyomirtószerek. Ezekből a készítményekből 4—4,5 millió rubelért vásárolnak tőlünk. A két ország miniszterei által aláírt kereskedelmi szerződés hozzájárul az integrációs kapcsolatok elmélyítéséhez, amelynek szükségességéről a KGST országok Bukarestben megtartott 25. ülésszakán sok szó esett olyan értelemben, hogy az az illető országok életszínvonalának emelkedését szolgálja. fÁN DUSÍK KÉSZÜLNEK AZ AJÁNDÉKOK A játékvásárlási idény küszöbén a játékgyárbon A Felső-Garam mentén, az egykori Coburg-művek helyén áll a Tatrasmalt vállalat játékgyára. Ide látogattunk el a játékvásárlási idény küszöbén, hogy bepillantsunk a gyárba, ahol „Télapó az ajándékokat veszi" ... A gyár jellege az utóbbi hónapokban jelentősen megváltozott. Erősen érezteti hatását az a népgazdasági követelmény, hogy az ipar hatékonyan és a piac minél tökéletesebb kielégítése érdekében termeljen. Az üzemszervezők az utóbbi időszakban minden erejükkel új gyártmányfajták meghonosításán fáradoztak. Mindenekelőtt olyan gyártmányokat akarnak készíteni, amelyeket a közszükségleti ipartól a korszerű igények megkövetelnek. Ezért megkezdték a vízmelegítő berendezések, háromfajta hőszabályozó gyártását is, ami a családi házépítők egyre gyarapodó táborának Igényeit elégíti majd ki. Gondoltak a háziasszonyok karácsonyi ajándékára is és megkezdték a legkorszerűbb mosógépek automata berendezésének a gyártását. Ez okozta a legtöbb gondot, hiszen bonyolult, műszakilag nagyon igényes berendezésről van szó. Az automatikus Tatramat mosógépek műveletszabályoző programvezérlését készítik itt, hogy a mosógép önállóan adagolja a vizet, hőt s végül, amikor a ruha tiszta, száraz és vasalásra kész, megállítsa a gépet, s jelezze a háziasszonynak: a gép megspórolta a facsarást, a teregetést. A Tatrasmalt dolgozói tudják, hogy minél több és minél hatékonyabban gyártott ilyen berendezést készítenek, annál több háziasszonynak teszik lehetővé, hogy ilyen IBOSÓautomatához jusson. Természetesen, a játékgyár azért játékgyár maradt, ha a gyermekek örömén kívül most az anyukák örömén is fáradozik. Megszüntették ugyan a Tapo-autócskák gyártását, mert á kisautó bonyolult szerkezete gyorsan elromlott. Viszont nagy sorozatokban gyártják tovább a lánctalpas elemes traktorokat, baba-ventillátort, hajszárítót és játékporszívót. Négy változatban készítik a lendkerekes kisautókat, mint rendőrautót, tűzoltókocsit, mentőautót és teherautót. Az egyik részlegen úgyszólván fegyvertárban érezzük magunkat: egymás mellett sorakoznak a kétcsövű vadászpuskák és Old Shatterhand híres Henry-fegyverei. Van itt dobtáras géppisztoly is, és egyéb játék fiúknak, leányoknak egyaránt — garmadával. A gyár kereskedelmi igazgatója elmondja, hogy a negyedik negyedévben, tehát a játékvásárlási főidényben, nem kevesebb, mint 7 millió korona értékben adnak játéko.t a piacra. A karácsonyi vásárra természetesen már korábban is gyártottak és szállítottak, úgyhogy több millió korona értékű játék már az üzletek raktáraiban van. A játékgyárban látottak meggyőztek arról, hogy ez az üzem mindent megtett a piac ellátásáért. A sok, gyermekszemet gyönyörködtető játék megvásárlására most már nekünk, apukáknak kell a hozzávalót előteremtenünk ... (vilcsek] A vojanyi uillanyerőműben e napokban rendezték meg a Trebišovi (Tőketerebes] járás forradalmi hagyományainak dokumentumait bemutató kiállítást, amely szemlélteti a kommunistáknak a burzsoá köztársaságban és a felszabadítás utáni választásokban a munkások jogaiért vívott küzdelmét. (Felvétel: Haščák — CSTK) A burzsoá társadalom áldozata A dél-szlovákiai proletariátusnak az első köztársaság idejében folytatott küzdelme a CSKP történelmének jelentős fejezete. A párt számos eredményes akciót, tüntetést, sztrájkot, mozgalmat szervezett DélSzlovákia területén. A magyar és szlovák proletárok élén Steiner Gábor, Major István, Kosik István és mások álltak, akik teljes mértékben egyesültek a dolgozókkal és életüket sorsuk megjavításáért áldozták. Abban az időszakban, amikor világszerte gazdasági válság tombolt, és a dolgozók milliói voltak munka nélkül, Párkányban (Štúrovo) 1932. február 26án tragikus esemény játszódott le. Február 28-ra általános választásokat írtak ki. A pártok a győzelemért küzdöttek, agitáltak. Természetesen csak a burzsoá pártoknak biztosítottak szabad teret. Párkányban a házfalakra és kerítésekre plakátokat, választási felhívásokat ragasztottak. A kommunista párt is mindent megtett, hogy megnyerje a választók támogatását. Már február elején röpiratokat terjesztettek elsősorban a városnak abban a részében, ahol a szegények éltek. Két nappal a választások előtt a kommunisták megállapították, hogy a rendőrök leszedték a falakról plakátjaikat és a jelöltjeik számát ismertető falragaszokat. Ügy döntöttek, hogy a letépettek helyére újakat ragasztanak. Február 26 fagyos éjszakáján egy csoport kommunista választási plakátokat ragasztott ki a falakra, a kerítésekre és a kapukra nagy vörös ötösöket mázoltak. Párkány szegény negyedében három fiatal munkanélküli, juhász, Rebka és Kovács végezte ezt a munkát. Gyorsan haladtak előre. A kapukon, a kerítéseken ott virítottak a nagy ötösök és a plakátok. Az egyik sarkon Jozef Greguš rendőr felfigyelt a csoportra. A sarok mögül leselkedett, megvárta, amíg Kovács az utolsó ötöst is felmázolja. Kovács gyors lépéssel figyelmen kívül hagyva a rendőrt, sietett a következő utcába. Néhány lépés után Greguš rákiáltott: állj! Kovács nem értette, miért kell megállnia egy ismeretlen polgári személy felhívására. Ügy döntött, hogy társai után fut, nem jutott azonban messzire. Az út sikos volt, és leesett. A rendőr utolérte és azután játszódott le az a tragédia, melyről a Rudé právo és a Pravda chudoby akkoriban így számolt be: „Greguš rendőr hátulról tompa tárggyal tarkón ütötte Kovácsot. (Juhász elvtárs és a kommunista képviselők interpellációja szerint a kabátja alól kihúzott vastag bottal háromszor sújtott le rá.] Kovács a földre esett és a gyilkos ekkor hasba lőtte. Kovácsnak még volt annyi ereje, hogy felálljon, s kezét hasára szorítva a legközelebbi ház, Csencsik munkás otthona felé tartott. Többször leesett, de nagy nehezen a házig kúszott. Csencsik azonnal segítségére sietett. Megmosta és bekötözte sebét majd hátán orvoshoz vitte, aki az elsősegély-nyújtás után mentőkocsival az esztergomi kórházba küldte. A műtétet még túlélte, de rövidesen utána meghalt". És mi történt a gyilkossal? A Vörös Segély feljelentését elvetették. Greguš minden bántalom nélkül továbbra ls betöltötte hivatalát. A tömegek követelésére és a képviselők interpellációjának hatására később Bratislavába helyezték. Kovács Józsefet harmadnap temették el Esztergomban. A párkányi csehszlovák rendőrhivatal nem adott engedélyt Kovács hozzátartozóinak és barátainak, hogy magyar területre utazzanak. Csak Kovács fú' lia, az elhunyt felesége és Juhász Júlia, Juhász József felesége vehetett részt a temetésen. A 28 éves Kovács József a masaryki burzsoá társadalom áldozata. Annak a rendszernek, amely humánusnak, szabadnak és igazságosnak nevezte magát. EMIL KARABA Új járás — új feladatok Veľký Krtíš (Nagykürtös) hazánk legfiatalabb járása. Hét évvel ezelőtt a jelenlegi járás lakosainak egy része Luíenechez (Losonc), a járás peremén levő községek lakosai pedig más járási székhelyhez tartoztak. Nagy távolságokat kellett bejárniuk, ha intéznivalójuk akadt a jnb-n. Az új területi átrendezés ezt mérsékelte, bár a közlekedés még ma sem egyszerű, mert a járás területén álig néhány kilométeres vasútvonal van. Hazánknak ezen a pontján meg kellett oldani a foglalkozRÉGI TÖR T É N E T Egy vasárnap reggel apám azzal uqrasztott ki az ágybői, hogy kocsikázni megyünk. Nagy szó volt nálunk a kocsikázás, mert nekünk se kocsink, se lovunk nem volt soha, pedig apám mindig nagyon szeretett volna egy lovat, vagy legalább egy tehenet, hogy a a kutyánál nagyobb állat is legyen az udvaron. Fel is épített egy istállót, jászol is volt benne, de bizony apróbaromfin kívül abba más sohase került. Ezért volt hát nagy szó a kocsikázás. Hogy mégis alkalom nyílt rá, az úgy történt, hogy szomszédunknak egyszer a két fiatal lova megbokrosodott, árkonbokron keresztül rohantak a kocsival, s a szegény szomszédot kórházba kellett szállítani. A felesége megetette, megtisztította a lovakat, de befogni nem merte. Megkérte hát az apámat, hogy a napok óta álldogáló lovakat járassa meg. Öt sem kellett ilyesmire kétszer kérni, s így azon a bizonyos vasárnap reggel a család naqy lelkesedéssel készült a kirándulásra. A lelkesedést csak anyám egy-egy aggódó szava törte meg, hogy hátha velünk is elszaladnak a lovak, mert most még pihentek*. Is, meg attól ls félt, hogy az árokban kötünk ki. De azért ő is készülődött. A család úgy határozott, hogy elmegyünk meglátogatni a nagyapát. A nagyapa apámnak volt az apja, s így a kocsikázáson kívül még a kíváncsiság is fúrt, hogy milyenek a huszonöt kilóméterre lakó rokonok. Ha csak a lovak befogására gondolok, már akkor is elismeréssel kell adóznom apámnak, hogy pék létére be tudott 'fogni két olyan szilaj csikót. Igaz, a szomszédok tartották őket, míg a kocsira felszedelőzködtünk. A gazdasszony kereszteket hányt felénk, mi pedig elindultunk. Bizony a szomszéd faluig nagyon lassan jutottunk el. Á két ló egyszerűen nem bírt magával. Á két hátsó lábán táncolt mind a kettő. Nem tettek meg azok talán tíz métert sem négylábon. Hajtogatta is szegény anyám állandóan, hogy legalább a gyerekek maradtak volna otthon. Nem tagadom, féltem egy kicsit, de amikor anyám elhallgatott, ezt a félelmet elnyomta az a csodás lát-vány, amit a két ló nyújtott. A megfeszült inak, a tajtékzó hát. a zabiától szabadulni akaró két fej előttünk a magasban olyan szép volt, amilyet ma pénzért sem láthat az emberAztán ahogy a szomszédos falut elértük, a lovak egy kicsit megnyugodtak, csak poroszkáltak, mintha nem akarnák a rendet megzavarni, de amikor az utolsó házat is elhagytuk, minden biztatás nélkül olyan vágtatásba kezdtek, hogy csak a kerekeket figyeltük, nem mondja-e fel valamelyik a szolgálatot. Szerencsére semmi sem történt, s mi, gyerekek élveztük a száguldást, a sebességet. Meg se állt a két ló a nagyapa kapujáig. Az egész ott-tartózkodásomból már nem emlékszem egyébre, mint a nagyapa boldog mosolyára, aki egész életében kocsis volt, míq karja bírta tartani a gyeplőt, körülsétálgatta a lovakat, megveregette a nyakukat, és sóvárgó tekintettel, mint egy kisgyerek, apámhoz fordult, s megkérte, hogy hadd forduljon meg velük az udvaron. Apám felsegítette a kocsira, majd maga is mellé ült. Kezébe adta a gyeplőt, s mikor a lovak megindultak, olyan őszinte boldogság, büszkeség sugárzott a nyolcvanegy néhány éves ember arcáról, ami az én gyermeki emlékezetembe úgy belevésődött, hogy sohasem jogom elfelejteni. EBEDI LÁSZLŰ tatottság kérdését, új üzemek, földművesszövetkezetek létesítését követelte meg az életszínvonal további emelése. Nagy autójavítóműhelyt építettek, kibővítették a Tesla és a Novote* üzemet. Ez azonban még mindig nem volt elég, ezért a járás vezetősége a választási programba új üzemek és létesítmények létrehozását foglalta bele. 1971—1975-ig a járás székhelyén több mint 111 millió koronás költséggel felépítik a 930 dolgozót foglalkoztató LIAZ üzemet. Nem feledkeztek meg a nők foglalkoztatottságáról sem. Az elkövetkezendő választási időszak folyamán felépítik a Pleta üzemet, amelyben mintegy 700 nő dolgozik majd. Űij lakóházakat építenek, fejlesztik a mezőgazdaságot. Az 5. ötéves terv folyamán szeretnének felzárkózni a fejlett járások közé. Mint hazánk többi járásában, így Veíký Krtíšben is ünnepélyesen adták le szavazatukat a választók a Nemzeti Front jelöltjeire. A választások első napján már a választók túlnyomó többsége leadta szavazatát. Sokat várnak az új képviselők munkájától. A nagykiirtösi járás választói bíznak abban, hogy az élet minden területét érintő, gazdag és a járás életszínvonalának fellendítését célzó választási programból eredő feladatokat maradéktalanul teljesítik. (k. I.) Ki a tettes? (ČSTK) — November 26-án pénteken, az esti órákban Prága I. kerületében egy kb. 25 éves — az eddigi megállapítások szerint valószínűleg elmebeteg — lérfi az utcán lövöldözni kedett. A golyók három személyt találtak el, akik közUl az egyik a helyszínen meghalt. A közelben tartózkodó rendőrjárat azonnal a helyszínre érkezett, de az ismeretlen (érti ellenük is fegyverét használta, majd a következő pillanatban agyonlőtte magát. A rendőrség kéri a lakosságot, segítsen kideríteni a tettes személyazonosságát. Szeméiyleirása: Kb. 170 cm magas, rövid, fekete haja van, világos szürke viharkabátot és világos barna menchester nadrágot viselt. XI.