Új Szó, 1971. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1971-11-29 / 282. szám, hétfő

NEMZETI ERDEK ÉS INTERNACIONALIZMUS Ä KGST orszógck és a gazdasági integráció 1971 XI. 29. A KGST 25. ülésszakán komplex programot fogadtak el a gazdasági közösség országai együttműködésének további bővítéséről és tökéletesítéséről, valamint a szocialista gazdasági integráció fejlesztéséről, A program jelentőségéről az APN tudósítója interjút készített két szovjet közgazdásszal: Grigorij Harahasjannal és Borisz Gyakinnal, a közgazdasági tudományok doktoraival. — A társadalmi fejlődés mai modern stádiumában, melyek a termelés és a tudomány internacionalizálódásának sajátosságai? — tette fel a kérdést az újságíró. A lenini tétel — A tudomány és a termelés, valamint a kettő kölcsönhatása további internacionalizálásában az egyik fő és minőségileg új tényező, hogy létrejött a nemzetközi gazdasági kapcsolatok új szocialista típusa — válaszolta Borisz Gyakin. — Az újtipusú nemzetközi gazdasági kapcsolatok meg tudják teremteni a szükséges társadalmi feltételeket a modern tudományos és műszaki forradalom kibontakozásához és ahhoz, hogy ezt a dolgozók érdekeinek vessék alá. Ma nagyszerűen láthatjuk annak a lenini tételnek a mély tudományosságát és időszerűségét, hogy meg kell teremteni a nemzetek oly szilárd gazdasági szövetségét, amely a teljes bizalomra, a testvéri egység tudatosítására, a teljes önkéntes egyetértésre épül. Ez a lenini tétel öltött testet a KGST 25. ülésszakán elfogadott komplex programban. — Melyek a jellemző sajátosságai a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének? — Először az — mondotta Grigorij Harahasjan —, hogy a szocialista államközösségben a gazdasági integráció arra épül, hogy minden országban azonos az alap; — a termelőeszközök társadalmi tulajdonban vannak, azonos típusú az államrend, a hatalmat a nép gyakorolja a munkásosztály vezetésével, egységes az ideológia, a marxizmus —leninizmus ideológiája. Ez kedvező lehetőségeket teremt a KGST keretein belüli közös együttműködéshez. — Másodszor a KGST-országok gazdasági integrációja minden szocialista ország állami szuverenitásának megtartása alapján valósul meg. Vagyis az illetékes országok önállóan döntik el, hogy részt vesznek-e az együttműködés adott variációjában, önállóan választják meg a partnert, az integrációt összhangba hozzák a belső gazdasági problémák eldöntésével, és végül azt is megtehetik, hogy kétoldalúan együttműködnek egy harmadik országgal. Hathatós eszköz — A KGST tehát, miután a teljes bizalmon, a testvéri egység tudatosításán és a vállalkozás teljes önkéntességén alapszik, hathatós eszköz a tudomány és a fejlődés szocialista internacionalizálására. — Harmadszor, a szocialista államok rendszerének keletkezése, a szocialista világgazdasági rendszer kialakulása meghatározza az irányzatot a termelés további összehangolására, a nemzeti gazdaságok internacionalista egységére. Az irányzat, vagyis a tendencia érvényességét az alábbi mutatók bizonyítják: az egyes termékfajták gyártásának olyan magas fokú koncentrációja, amely ugyan nemzeti keretek között valósul meg, de mindinkább figyelembe veszi a nemzetközi szükségleteket és igényeket a szocialista világrendszer valamennyi országában vagy ezeknek az országoknak a túlnyomó többségében. A termelőerők gyors fejlődése meghatározza a nemzeti keretek túllépését és előmozdítja a nemzetközi munkamegosztás kimélyülését és bővítését. Végezetül szüntelenül bővül a KGST-országok kölcsönös áruforgalma és tökéletesedik a szocialista világpiac. — E folyamatok kétségkívül befolyásolják a szocialista közösség országainak egész gazdaságát. Mi ennek a mechanizmusa? — A folyamatok együttvéve és külön-külön tervszerűen szabályozhatók. Közelebb hozzák egymáshoz a nemzeti gazdaságokat, jobban összehangolják azokat, a távolabbi perspektívában egy egységes nemzetközi tervgazdálkodás kialakulásához vezetnek. Minél szorosabb az együttműködés a szocialista országok nemzeti gazdasági komplexumai között, annál gyorsabb az egységes kommunista gazdasági komplexum fokozatos kialakulása. Ez a folyamat természetesen hosszú és bonyolult, bizonyos mértékben a szocialista termelési viszonyok érettségétől függ. Ennek a folyamatnak a meggyorsítását szolgálja a komplex program. Megoldható ellentmondások — A gazdasági együttműködés konkrét kérdései vonatkozásában azonban az egyes szocialista államok gazdasági érdekei nem mindig és nem mindenben azonosak az össz- vagy csoportérdekekkel. Megoldható-e ez az ellentmondás? — A szocialista világközösség országaira belsőleg jellemző a közös érdek az autarktizmus idegen gazdasági kapcsolatok szilárdulásában — válaszolta Borisz Gyakin. — A termelőeszközök társadalmi tulajdona alapján megoldhatók a dialektikus ellentmondások a nemzeti és a nemzetközi utak és módok között, lehetséges ezek harmonikus összehangolása. — A régi és az új ellentmondások megoldása, az egyes államok eltérő álláspontjainak összeegyeztetése feltételezi, hogy figyelmesen tanulmányozzuk az egyes országok érdekeit, számoljunk ezekkel az érdekekkel, mind a kétoldalú, mind pedig a többoldalú kapcsolatokban. Mindenekelőtt itt kell megemlíteni a népgazdasági tervek jobb és alaposabb öszszehangolását annak minden vetületével és részleteivel együtt. — A KGST-országok összehangolt gazdaságfejlesztése hatással van a termelőerők internacionalizálódásának menetére és ütemére. Befolyásolja-e az ipari termelés és a nemzeti jövedelem gyarapodásának ütemét is? — tette fel az újabb kérdést a tudósító. — A válságoktól és hanyatlásoktól mentes szocialista tervgazdálkodásban a társadalmi és gazdasági fejlődés magasabb mutatószámokat tud produkálni, mint a tőkés rendszer — 1951 és 1970. között a KGST országok átlag évi gyarapodásának üteme 10 százalékot ért el a kapitalista országok 5,2 százalékával szemben. 1961 és 1965 között például a KGST országok nemzeti jövedelme 33,5 százalékkal, 1966 és 70 között pedig 42,5 százalékkal növekedett. Ugyanez a növekedés a tőkés országokban 29,3, illetve 24,8 százalékot tett ki. A hatékonyság szerepe — Milyen szerepet tölt be a tudomány a KGST-országok szocialista gazdaságának további fellendítésében? — Mindenekelőtt a hatékonyságot fokozza a társadalmi termelés tudományos és műszaki bázisának tökéletesítése alapján, optimálisan javítja a fontosabb népgazdasági arányokat az egész szocialista közösségen belül — mondotta Borisz Gyakin. — Ez viszont feltételeket teremt a kölcsönös kapcsolatok további szilárdításához, a bővített újratermelés nemzeti folyamatai összehangolásához és egymáshoz való közelítéséhez. — Megjegyezendő, hogy a modern tudomány, amely mindinkább internacionalista termelőerővé válik, egyik követelménye a központi törekvésű fejlesztés, amely a szocialista közösségen belül a termelés nemzetközisítéséhez vezet. — A kölcsönös együttműködés fejlődését minden szakaszon azoknak a feladatoknak a bonyolultsága kíséri, amelyeket a gazdasági tevékenység internacionalizálása során kell megoldani. Minél jobban tökéletesednek a kölcsönös gazdasági kapcsolatok formái, tartalmuk annál inkább válik internacionalistává. A KGST-országok népgazdasági terveinek összehangolásakor nagy figyelmet szentelnek a tudományos, a műszaki és a termelési kérdésekre. A tudományos és műszaki kooperáció, az államközi szakosítás és a termelés kooperálásának problémái vizsgálata egyre szorosabban kapcsolódik az olyan gazdasági feltételek kidolgozásához, hogy az egyes országok vegyenek részt a közös gazdasági intézkedésekben. Oj jelenség — Jelenleg miben nyilvánul meg a tudomány és a termelés fokozott internacionalizálása a szocialista országokban és az államközi jelentőségű termelőerők kialakulása? — Elsősorban a nemzetközi gazdasági szervezetek megalakulásóban és azok tevékenységében, bővülésben —, válaszolta Grigorij Harahasjan. — Ez új jelenség. A nemzetközi szocialista munkamegosztás eredményeként jöttek létre ezek a szervezetek és előmozdítják a nemzetközi munkamegosztás gazdasági hatásfokának további kibontakozását és növekedését. Ilyenek például a vasúti együttműködési szervezet, az Intermetall, a csapágygyári együttműködési szervezet, a villamosipari és póstaügyi együttműködési szervezet, a villamosipari és póstaügyi együttműködési szervezet, az Interkémia, a nemzetközi gazdasági együttműködési bank, a nemzetközi beruházási bank stb. A KGST-országokban jelenleg több mint négyezer típusú és fajtájú gépgyári termékre vonatkozik az államközi szakosítás. A közös tulajdon — A termelőerők internacionalizálása olyan objektív folyamat, amely egyre inkább történelmi szükségszerűséggé válik, szorosan összefügg számos szocialista ország közös tulajdonának kialakulásával. A közös tulajdon rezsimje kiterjed az állami gazdasági szervezetek és az államok közötti gazdasági viszonyra. A közös tulajdon jelenlegi formáinak sokoldalú fejlesztése és ezen az alapon az új formák keletkezése — és ezek kiterjednek a nemzetközi gazdasági szervezet egész vagyonára — akadálytalan lehetőségeket teremtenek az internacionalista termelőerők fejlesztéséhez. — A nemzetközi tudományos intézmények és termelési vállalatok keletkezése és hatékony működése, funkcionálása minőségileg új fokozatot fog jelenteni a nemzetek közötti gazdasági kapcsolatok fejlődésében. A vállalatok internacionalista egyesülésének gazdasági lényege elfogadható, ha ezeket a vállalatokat úgy tekintjük, mint a nemzetközi szocialista termelési viszonyok anyaghordozóit. Ezek a vállalatok építik majd meg a jövőbeni egységes kommunista gazdasági rendszer számára a gazdasági alapokat. — Ily módon a szocializmus, mint a legmodernebb társadalmi rendszer, új, reális lehetőtőségeket teremt a tudomány, a technika, a termelés internacionalizálása folyamatainak kibontakozásához. (APN) Tél a hegyekben M. Anger felvétele A VEZETŐ ERŐ NÉHÁNY GONDOLAT AZ ISKOLAI PÁRTSZERVEZET FELADATÁRÓL Csehszlovákia válságos éveiben — 1968-ban és 1969 elején — az iskolákon is háttérbe szorult a politikai nevelő munka. A felgyülemlett problémákat csak úgy oldhatjuk meg, ha az iskolai pártszervezetek nem csupán a kommunista tanítók, hanem az egész iskola politikai szervezetévé válnak. Az iskolai pártmunkának ki kell terjednie az egész iskola életére, annak pedagógiai tevékenységére, mert csak így biztosíthatja, hogy az ideológiai-politikai nevelő munkában, az iskola vezetésének munkájában a nevelés lenini elvei érvényesüljenek. A XIV. pártkongresszus határozatainak megvalósítása lehetőséget nyújt arra, hogy mindenütt, ahol az szükségesnek mutatkozik, pozitív változásokat eszközöljünk az iskolai pártszervezetek tevékenységében. Sehol sem fordulhat elő, hogy a pártszervezet csupán az egyik szervezet szerepét töltse be az iskola életében. A pártszervezetnek vezető szerepet kell betöltenie: a legnagyobb felelősséget hordozó politikai szervezetként kell tevékenykednie. A pártszervezetek közösségi funkcióját nem szabad járulékos és módszertani kérdések előtérbe helyezésével elaprózni. Az iskolai pártszervezetek tevékenysége terjedjen ki az egész iskola életére és pedagógiai tevékenységére. Erősítse az iskolavezetés helyzetét. A tapasztalat azt • mutatja, hogy nagyon sok függ az igazgató személyétől. Rajta is múlik, hogy a pártszervezet időben értesül-e az iskolavezetés elgondolásairól és részt vehet-e azok realizálásában. A felsőbb iskolai szervek sem mindig igénylik a pártszervezet együttműködését. Iskolalátogatásaik alkalmával gyakran „elmennek" a pártszervezet mellett. A tapasztalatok természetesen nem mindig egyértelműen jók vagy rosszak. Az igazgatók pártszerű magatartásukkal hozzásegíthetik a pártszervezeteket kötelességük teljesítéséhez. Az igazgatóknak keresniök kell az iskolai pártszervezetekkel való együttműködés módját. Helytelen, ha az igazgató a pártszervezettől csak azt várja, hogy támogassa tevékenységét, ahelyett, hogy a tantestület kommunista tanítóival közvetlenül és sokrétűen foglalkozna. Tudatosítanunk kell azonban, hogy a párt vezető szerepének érvényesülése nem zárja, nem zárhatja ki az igazgató hatáskörének érvényesülését, vagy fordítva. Az iskolai pártszervezeteknek az a feladata, hogy olyan légkört teremtsenek és olyan munkamódszert alakítsanak ki, hogy mindenütt kedv#> zően érvényesüljön a kommunista szellemű nevelés. °\NDI LAJOS A FIATAL AKTIVISTA A 21 éves Matlaha Katalin a SZISZ Vefké urany-i (Nagyfödémes) helyi szervezetének az elnöke. A szenei középiskolában érettségizett, utána a helyi állami gazdaság igazgatóságán kapott munkát. Aktívan működik még a CSEMADOK-ban és a pionírszervezetben is. Tagja a Nemzeti Front helyi szervezetének, a Szakszervezetek Központi Tanácsa mezőgazdasági részlege mellett működő Ifjúsági bizottságnak, és a SZISZ járási bizottságának. Ebben az évben belépett a kommunista pártba is. Matlaha Katalin idén lépett először az urnák elé. Ezzel kapcsolatban ezt mondta: — Azért adtam szavazatomat a Nemzeti Front jelöltjeire, mert ezeket a legjobbak közül választották. Arra a kérdésre, meddig akar az ifjúsági szervezet élén állni, ezt válaszolta: — Addig, amíg a tagok megbíznak bennem. Most az évzáró taggyűlésen újra megválasztottak. Minden igyekezetemmel azon leszek, hogy még jobb eredményeket érjek el, mint eddig. Az ifjúsági szervezetre nagy feladatok várnak az elkövetkező időszakban. Fontos politikai előadások biztosítása, az ifjúsági sajtó előfizetőinek a toborzása stb. A kulturális munka területén is bátrak célkitűzéseink. Például egy egész estét betöltő kabaréműsort készítünk elő, Ki mit tud? vetélkedőt rendezünk, kapcsolatot kívánunk teremteni más szervezetekkel. A sporttevékenységről sem feledkezünk meg. Tervbe vettük a női és férfi röplabdacsapat felújítását, gimnasztikai kör megalakítását. Céljaink merészek, pedig problémákkal is küzdünk: nincs megfelelő helyiségünk, gondot okoz néhány tagunk passzivitása is. Remélem azonban, hogy szervezetünk tevékenysége egyre eredményesebb lesz. MANCZAL ERZSÉBEI