Új Szó, 1971. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1971-11-29 / 282. szám, hétfő

„A NÉP SZÜLÖTTJE VAGYOK" BESZÉLGETÉS ALEXANDER MOYZES ÉRDEMES MŰVÉSSZEL Neve a szlovák zenei életben fogalommá, egy eszme hordo­zójává nemesült, melyben a művészet és a humanitás magas fokon egyesült. Szenvedélyes művész és pedagógus. De nemcsak növendé­keinek a pedagógusa, hanem önmagáé is, mert senkihez sem olyan kérlelhetetlenül szigorú és tárgyilagos, mint önmagá­hoz. így fonódik össze benne az emberi kvalitás a művészi nagysággal... Csupa természetesség és egyszerűség, nincs benne semmi „rendkívüli". Frissen, fiatalos lelkesedéssel fejti ki gondolatait zenei életünk időszerű kérdéseiről. Modern lakásegységek a Brno téri lakótelepen Tóthpál felvétele A FEJLŐDÉS ÚTJÁN Kolárovo (Gúta) hazánk fia­tal városai közé tartozik: 1967. november 1-én emelték városi rangra. Az elmúlt hét év alatt sokat fejlődött. Ez részben számadatokkal fejezhető kl, de leginkább az tudja felmérni a fejlődést, aki látta a nagy köz­séget néhány évvel ezelőtt. Most nehezen ismer rá, annyira megváltozott. Mindamellett azt mondhatjuk, hogy ez csak a kezdet, a városnak tovább kell fejlődnie a távlati tervekkel összhangban, melyek 50 évre megszabják a fejlődés irányát. A tervek megvalósulását előse­gíti az eddigi mezőgazdasági jellegű város iparosodása. Az épülő gyárban, melyet 1973 tavaszán helyeznek üzem­be motorkerékpár alkatrészeket fognak gyártani. A gyár ezer alkalmazottal kezdi a termelést, de ez a létszám fokozatosan 3000-re bővül. Ez a munkalehe­tőség hozzájárul ahhoz, hogy a városból a dolgozóknak nem kell elvándorolni munka után. A gyár felépítése 96 millió ko­ronás beruházást igényel. A gyár mellett 20 millió ko­ronás beruházással fa- és vas­üzéinet építenek. A város ug­rásszerűen fejlődött a közel­múltban a lakásépítés terén is. 96 lakásegység épült fel a vá­ros központjában 5 emeletes épületek formájában. Ezeken a lakásokon kívül több mint 1250 családi lakóház épült önsegély­ül. Oj kétpavilonos iskola épült 9 millió koronás költséggel és két óvoda, egy bölcsőde, egy gyermekotthon, összesen 10 milliós költséggel. A város üzlethálózata telje­sen újjáépült. Egy modern egészségügyi központot is át­adtak rendeltetésének. A fel­sorolást folytathatnánk tovább, de átfogóbb képet nyújt, ha megjegyezzük, hogy a közszol­gáltatások területén több mint 37 millió koronát tesz ki az összberuházás. Mindezeket áttekintve: az el­múlt évek igyekezete nem volt hiábavaló. A feltételek megvan­nak ahhoz, hogy Gúta jól meg­alapozott tervek alapján szép, modern várossá fejlődjön. Ez a gútal lakosságon és a közülük megválasztott képviselők mun­káján múlik majd. BlRŰ ZOLTÁN Teljesítették... A Kelet-szlovákiai Téglagyárak Košice II. üzemének dolgozói a CSKP megalapítása 50. évfordu­lójának és a CSKP XIV. kong resszusának tiszteletére vállalást tettek, hogy az 1971. év végéig terven felül 800 000 téglát gyár­tanak. Vállalásukat eddig 108,3 százalékra teljesítették, és az év végéig még terven felül nagy mennyiségű építőanyagot szállí­tanak. —mt — • On, kedves mester, a szlo­vák szimfonikus zene meg, alapítójaként és a Zenemű­vészeti Főiskola tanáraként áldozatkész munkát végzett a szlovák zenei élet kibon­takozásánál. Azóta a szlo­vák zeneművészet — az Ön érdeméből is — nemzetközi sikereket és elismerést ví­vott ki. Ezért szeretnénk megkérni, tájékoztasson bennünket a szlovák zene jelenlegi helyzetéről, ered­ményeiről és gondjairól. — A kérdésre végleges vá­lasz nem adható, a szlovák zene ugyanis rohamos fejlődé­sen megy keresztül. Szlovákia a Csehszlovák Köztársaság ke­retében mindössze fél évszáza­da létezik, s a szlovák zene­művészetnek ilyen rövid idő alatt meg kellett tennie azt az utat, amit más nemzetek — pl. a csehek vagy a magyarok, az olaszokról, és a németekről nem is szólva — évszázadokig jártak. Ránk az a feladat há­rult, hogy megalapozzuk ezt a rohamos fejlődést. S hogy az alap jó volt, azt a zenei alko­tások színes és gazdag palet­tája is tanúsítja, — A jelenlegi helyzetet Ty. Ny. Hrennyikovnak, a Szovjet Zeneszerzők Szövetsége főtitká­rának szavaival jellemezhet­ném á legtalálóbban, aki a mi­nap itt-tartózkodása alatt az alábbiakat mondotta: A cseh­szlovák zenei élet szíve Bratis­lavában lüktet. Ez a néhány el­ismerő szó önmagáért beszél! — A legnagyobb nehézséget abban látom, hogy ezzel a gyors ütemű fejlődéssel az épít­kezés nem bírt lépést tartani. A zenei élet fellendült, ám megfelelő hajlék nélkül ma­NINCS MÁR „SÁRVÉG" A gazdag munkásmozgalmi hagyományokkal rendelkező, Latorca menti Leles (Lelesz j községbe régen beköszöntött a szocializmus gondolata. A mun­kásosztály legjobb fiai, a falu kommunistái már évtizedekkel ezelőtt, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom hatására, hirdették a szocialista társada­lom megvalósításának szüksé­gességét. Ádáz, egyben sikeres harcot folytattak a népelnyomók ellen, a munkásember jogainak kivívásáért. A felszabadulást követően itt alakult meg az ország egyik első közös gazdasága, a „Má­jus 1" Efsz. Most nem a szö­vetkezetről, hanem az arculatát a szocialista építés eredménye­ként megváltoztató nagyközség­ről, a helyi nemzeti bizottság irányítása alatt fejlődő, szépü­lő Lelesről akarunk megemlé­kezni. A múlt, a keserves kizsákmá­nyolás egyik „jelképe", a haj­dani papi nagybirtok istállói közelében meghúzódó, zsellér­lakások nyomai már eltűntek. Elég sokáig ott „ékeskedtek" a faluba vezető út szélén. Nyo­masztó volt a látvány, amikor az ember, még jó néhány év­vel ezelőtt is, ide látogatott, s szembe találta magát az emlí­tett lakások roskadozó falaival, az embertelenség „hagyatéká­val". Ezeknek a közös konyhás, lakásoknak nem igen nevezhető tömegszállásoknak a helyén modern lakóházak épülnek. Tu­lajdonosaik azok, vagy gyerme­keik, akik valamikor a lebon­tott, egészségtelen „majorlaká­sokban" éltek. A Lelesi Hnb elnöke, 11 k o István elvtárs segítségével, a faluban az elmúlt évek folya­mán végbemenő változásokat elevenítjük fel, s a választási programban meghatározott táv­latokról beszélgetünk. A községből eltűntek a szal­mafedeles házak, s sáros utak. A „Sárvég" — a mindig sáros negyed — ls új utat kapott. Az elmúlt választási időszakban egyébként összesen 1,5 millió koronát fordítottak a portalan utak építésére. Az új lakóne­gyedekben kétszázezer koronát költöttek az utak létesítésére. Járdát 1100 méteren építet­tek. A hnb nyilvántartása szerint közel kilencven új családi há­zat építettek az utóbbi évek alatt. Méghozzá nem is akármi­lyeneket. Többnyire tetszetős, modernül berendezett, néhol ta­lán egy kicsit —a helyi viszo­nyok szempontjából — „túlmé­retezett", emeletes, vagy több­emeletes lakóházakat is. Maga ez a tény minden bizonyítéknál jobban a község lakosságának emelkedő életszínvonala mellett tanúskodik^ Az elnök tájékoztatása sze­rint aránylag sokat emelkedett a szolgáltatások színvonala ls. A községben működő kisüzem az elmúlt évben 50 000 koronás tiszta jövedelemmel zárta az évet. Az elmúlt esztendőkben sike­rült a falut rákapcsolni a „Bod­rogközi" vízvezeték-hálózatra, s a falu lakosságát kifogástalan ivóvízhez juttatni. Aki Leles községet régebbről ismeri, jól tudja, a falu köze­lében hosszú-hosszú éveken át cigánytelep létezett. A hnb jó­voltából 1970-ben ezt a telepet felszámolták, s a cigányszár­mazású polgároknak a faluban házhelyeket adtak. Közülük so­kan takaros családi házat épí­tettek, s igyekeznek életformá­jukat is a többi lakoshoz meg­felelően kialakítani. A falu vezetői és lakosai nem tudnak megbékélni azzal, hogy még ma is három műszakban folyik az oktatás és abban az iskolában, ahová már a nagy­apák, vagy a dédapák is jár­radt. Nézzünk csak körül a vá­rosban, milyen elképesztő kö­rülmények közt működik a fil­harmónia, az OPUS vagy a Ze­neművészeti Főiskola. Hiába, vajmi keveset örököltünk a múltból, a késedelmet viszont nehéz pótolni. — A szlovák zenei életről szólva említést kell tennem a zeneművészetünket érő áram­latokról is. A zenei életben az én nemzedékem alapozta meg a népi hagyományt. Fiatal al­kotótársaim ezt a népi tradí­ciót az ország határain túl vég­bemenő változások alapján sze­retnék befolyásolni, tehát elve­tik a hagyományt s mindazt, ami ezzel összefügg. „Korsze­rű" alkotásokért szállnak síkra, „emberi" eszméket hirdetnek, tak. Ezen a téren a felsőbb szervek illetékesek pótolni ezt a hiányt. Szocialista államunk igen je­lentős mértékben járul hozzá a falu nyugdíjasai életkörülmé­nyeinek javításához, életszín­vonalának emeléséhez. Leles község nyugdíjasai évente mint­egy 3 millió koronát kapnak az államtól. Az utóbbi három esztendő alatt, az eddiginél rohamosabb, szervezettebb fejlődés korsza­kát élte ez a község. A válasz­tási programjában meghatáro­zott távlati feladatai is örven­detesek. A község belterületén, a „Virágoskertben", egy nyilvá­nos fürdőmedencét építenek. A választópolgárok kérésének ele­get téve a község valamennyi utcájában befejezik a járdák építését. Egyik fontos felada­tuknak tartják, közös vállalko­zással felépíteni a helyi nem­zeti bizottság és a postahivatal közös épületét. 1972-ben meg^­valósítják a helyi sportpálya körülkerítését. Tervükben sze­repel a vízvezetékhálózat kiszé­lesítése az új településen és a „Sárvégen". Régi terv és óhaj a község­ben, aminek valóra váltására a közeljövőben sor kerül — egy park, liget építése a Mogyoró­szög utca végén elterülő kiser­dőben, ahol a lakosság szabad idejét egészséges környezetben töltheti majd el. A választási program kitér a lakosságnak nyújtandó szolgál* tatások, az üzlethálózat továb­bi kibővítésére, a lakásépítke­zés folytatására stb. Végezetül, de nem utolsósorban igényt tá­maszt egy új, 18-tantermes is­kola felépítésére. Az elnök bízik abban, hogy a lakosság aktívan részt vesz az ő érdekükben elkészített jfrog­ram megvalósításában. —K— az új bécsi iskola stílusirány­zatát követik — ám jómagam erősen kételkedem ezen áram­lat helyességében. • A utóbbi években ország­szerte sokat foglalkoztak az iskolákban folyó zenei ne­veléssel. Véleményünk sze­rint a kérdésről sokat be­szélünk, valóraváltásáért azonban keveset teszünk. On, mint a Zeneművészeti Főiskola tanára, hogyan lát­ja ezt a problémát? — Egyetértek ezzel a meg­állapítással, hiszen teljes mér­tékben kifejezi a tényleges helyzetet. Véleményem szerint a zenei nevelés az indulásnál jó úton haladt, de később az iskolai reformok során elru­gaszkodtak a helyes elképze­lésektől. Ennek következtében az alapiskolák alsó tagozatán a zenei nevelés csorbát szenve­dett, a középiskolák tantervé­ből viszont teljesen kimaradt. — Nagyon helyeslem, hogy Kodály ösztönzésére a magya­rok úgy felkarolták a zenei ne­velést, aminek eredményeként egész rövid idő alatt világra­szóló sikereket értek el, s iri­gyelve szemléljük a magyaror­szági fiatalok zenetörténeti is­mereteit és felkészültségét. Ná­lunk a tudományos-műszaki forradalom előretörésével in­kább a testnevelésre fordítot­tak nagyobb gondot, s emiatt a zenei nevelés háttérbe szo­rult. — Nem vagyok borúlátó, de nem tudom, hogy amit az el­múlt húsz év alatt elhanyagol­tunk, egyelőre helyrehozhat­juk-e. Kiváló alkotó- és előadó­művészeink vannak, színvona­las munka folyik a zeneisko­lákban is. Ám egyetlen olyan iskolánk sincs, amely zeneked­velő és műértő közönséget ne­velne! • Idestova 45 éves, tapasztala­tokban gazdag pedagógiai munka van On mögött. Az évek során számos fiatalt avatott be a zeneszerzés rejtelmeibe. Ezért érdekelne bennünket az utánpótlás, a fiatal tehetségek és az ifjú zeneszerző nemzedék kérdé­se. —• A jövőt illetően nem kell aggódnunk. Az alkotó- és elő­adóművészeiben az utánpótlást biztosítottuk. S hogy az eltelt évek termékenyek voltak-e vagy se, s milyen tehetségek kerültek ki kezünk alól? Vol­tak évek, amikor gazdag és ki­váló minőségű volt a termés — s akárcsak a természetben, ezen a téren ls — a termékeny esztendőt „langyos" évek kö­vetik ... Fontosnak tartanám a tehetségek messzemenő támo­gatását és felkarolását, megad­nék nekik minden lehetőséget, hogy képességeiket kellőkép­pen kibontakoztathassák. — Az utánpótlás kérdésének felveté­se rendkívül sürgető a zene­kedvelő közönség körében. Az alkotó- és előadóművészetet il­letően ugyanis — mint már említettem — nem kell ag­gódnunk. Am kétségbeejtően csőkken a közönség zeneigé­nye és az értő közönség neve­lése. Az egyelőre helyrehozha­tatlan károkat a zenei nevelés elmulasztása okozza, azért itt az ideje, hogy ezzel a kérdés­sel alaposabban foglalkozzunk! • Rendkívül időszerűnek tart­juk a művészeti szövetségek problémáját. Hogyan értéke­li ezek tevékenységét és mi­ben látja jelentőségüket? — A Szlovák Zeneszerzők Szövetségének aktív tagja va­gyok, s bár nem viselek tiszt­séget, jól ismerem a szövetség munkáját, szerepét és célkitű­zéseit. Nem akarok részletekbe bocsátkozni az itt folyó mun­kával kapcsolatban, csupán né­hány konkrétumot említenék meg. A szövetség ténykedése pozitívan értékelhető s ez nem­csak az én véleményem, hi­szen ilyen kedvezően véleked­nek munkánkról a párt Illeté­kes dolgozói is. A Szlovák Ze­neszerzők Szövetsége tevőlege­sen bekapcsolódott a választá­sok előkészítésébe, méltókép­pen köszöntötte a párt fennál­lásának 50. évfordulóját. Elő­adóművészeink gondoskodnak az agitációs gyűlések színeseb­bé tételéről és számos rendez­vényen kulturális műsorral szó­rakoztatják a jelenlevőket. Az alkotóművészek viszont előadő­és vitaesteken vesznek részt, beszámolnak a kulturális élet eredményeiről és problémáiról. A párt jubileumát valamennyi szlovák zeneszerző új szerze­ménnyel üdvözölte. — A szövetség hasznos mun­kát végzett a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő kapcsolatok elmélyíté­sében is. A szövetségnek az a feladata, hogy megfelelő talajt készítsen elő a cserelátogatá­sokra. • A zenei életről kevésbé tá­jékozott egyének is értesül­hettek arról, hogy a CSKP megalakulásának 50. évfor­dulójára On új szerzeményt — a IX. szimfóniát — kom­ponált. Ennek kapcsán hadd kérdezzUk meg: milyen visszhangot váltott ki a szimfónia a közönség köré­ben? — A IX. szimfónia szeptem­berben a Bratislavai Zenei Ün­nepségek megnyitása során ke­rült először a közönség elé. Többen kifogásolták, hogy a szerzemény „tragikus" kicsen­gésű, s véleményük szerint ilyen jelentős eseményt „derű­sebben, vidámabban" hangolt alkotással kellett volna köszön­teni. Nem értek egyet az aka­dékoskodókkal, akik nem értil^ vagy nem akarják érteni alko­tói szándékomat: a szimfőniá* ban a párt nehéz harcát, a küz­delmes éveket akartam a zené erejével meggyőzően kifejezni hiszen a fél évszázad nemcsak diadalmenet volt, a végső győ­zelem nehéz és gyötrelmes harC eredményeként született meg. • Nem fűződik szorosan e gondolathoz, mégis valami­képpen kapcsolatban van vele, az alkotó elkötelezett­ségének, a művész és a tár­sadalom viszonyának a prob­lémája ... — Sohasem soroltam magam az el nem kötelezett alkotók közé, hiszen amikor komponá­lok, a nép, a mi népünk, te­hát szocialista társadalmunk számára alkotok. E nép szü­löttje vagyok, müveim a szlo­vák nép nyelvében gyökerez­nek, s művészetemben ezt aka- jr rom kifejezni. ® • Őszinte szándék és nemes 197: művészi hitvallás ez, mely­nek további megvalósításé­hoz erőt és újabb alkotó sikereket kívánunk! TÖLGYESSY MÁRIA ^

Next

/
Thumbnails
Contents