Új Szó, 1971. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1971-11-29 / 282. szám, hétfő

„A NÉP SZÜLÖTTJE VAGYOK" BESZÉLGETÉS ALEXANDER MOYZES ÉRDEMES MŰVÉSSZEL Neve a szlovák zenei életben fogalommá, egy eszme hordozójává nemesült, melyben a művészet és a humanitás magas fokon egyesült. Szenvedélyes művész és pedagógus. De nemcsak növendékeinek a pedagógusa, hanem önmagáé is, mert senkihez sem olyan kérlelhetetlenül szigorú és tárgyilagos, mint önmagához. így fonódik össze benne az emberi kvalitás a művészi nagysággal... Csupa természetesség és egyszerűség, nincs benne semmi „rendkívüli". Frissen, fiatalos lelkesedéssel fejti ki gondolatait zenei életünk időszerű kérdéseiről. Modern lakásegységek a Brno téri lakótelepen Tóthpál felvétele A FEJLŐDÉS ÚTJÁN Kolárovo (Gúta) hazánk fiatal városai közé tartozik: 1967. november 1-én emelték városi rangra. Az elmúlt hét év alatt sokat fejlődött. Ez részben számadatokkal fejezhető kl, de leginkább az tudja felmérni a fejlődést, aki látta a nagy községet néhány évvel ezelőtt. Most nehezen ismer rá, annyira megváltozott. Mindamellett azt mondhatjuk, hogy ez csak a kezdet, a városnak tovább kell fejlődnie a távlati tervekkel összhangban, melyek 50 évre megszabják a fejlődés irányát. A tervek megvalósulását elősegíti az eddigi mezőgazdasági jellegű város iparosodása. Az épülő gyárban, melyet 1973 tavaszán helyeznek üzembe motorkerékpár alkatrészeket fognak gyártani. A gyár ezer alkalmazottal kezdi a termelést, de ez a létszám fokozatosan 3000-re bővül. Ez a munkalehetőség hozzájárul ahhoz, hogy a városból a dolgozóknak nem kell elvándorolni munka után. A gyár felépítése 96 millió koronás beruházást igényel. A gyár mellett 20 millió koronás beruházással fa- és vasüzéinet építenek. A város ugrásszerűen fejlődött a közelmúltban a lakásépítés terén is. 96 lakásegység épült fel a város központjában 5 emeletes épületek formájában. Ezeken a lakásokon kívül több mint 1250 családi lakóház épült önsegélyül. Oj kétpavilonos iskola épült 9 millió koronás költséggel és két óvoda, egy bölcsőde, egy gyermekotthon, összesen 10 milliós költséggel. A város üzlethálózata teljesen újjáépült. Egy modern egészségügyi központot is átadtak rendeltetésének. A felsorolást folytathatnánk tovább, de átfogóbb képet nyújt, ha megjegyezzük, hogy a közszolgáltatások területén több mint 37 millió koronát tesz ki az összberuházás. Mindezeket áttekintve: az elmúlt évek igyekezete nem volt hiábavaló. A feltételek megvannak ahhoz, hogy Gúta jól megalapozott tervek alapján szép, modern várossá fejlődjön. Ez a gútal lakosságon és a közülük megválasztott képviselők munkáján múlik majd. BlRŰ ZOLTÁN Teljesítették... A Kelet-szlovákiai Téglagyárak Košice II. üzemének dolgozói a CSKP megalapítása 50. évfordulójának és a CSKP XIV. kong resszusának tiszteletére vállalást tettek, hogy az 1971. év végéig terven felül 800 000 téglát gyártanak. Vállalásukat eddig 108,3 százalékra teljesítették, és az év végéig még terven felül nagy mennyiségű építőanyagot szállítanak. —mt — • On, kedves mester, a szlovák szimfonikus zene meg, alapítójaként és a Zeneművészeti Főiskola tanáraként áldozatkész munkát végzett a szlovák zenei élet kibontakozásánál. Azóta a szlovák zeneművészet — az Ön érdeméből is — nemzetközi sikereket és elismerést vívott ki. Ezért szeretnénk megkérni, tájékoztasson bennünket a szlovák zene jelenlegi helyzetéről, eredményeiről és gondjairól. — A kérdésre végleges válasz nem adható, a szlovák zene ugyanis rohamos fejlődésen megy keresztül. Szlovákia a Csehszlovák Köztársaság keretében mindössze fél évszázada létezik, s a szlovák zeneművészetnek ilyen rövid idő alatt meg kellett tennie azt az utat, amit más nemzetek — pl. a csehek vagy a magyarok, az olaszokról, és a németekről nem is szólva — évszázadokig jártak. Ránk az a feladat hárult, hogy megalapozzuk ezt a rohamos fejlődést. S hogy az alap jó volt, azt a zenei alkotások színes és gazdag palettája is tanúsítja, — A jelenlegi helyzetet Ty. Ny. Hrennyikovnak, a Szovjet Zeneszerzők Szövetsége főtitkárának szavaival jellemezhetném á legtalálóbban, aki a minap itt-tartózkodása alatt az alábbiakat mondotta: A csehszlovák zenei élet szíve Bratislavában lüktet. Ez a néhány elismerő szó önmagáért beszél! — A legnagyobb nehézséget abban látom, hogy ezzel a gyors ütemű fejlődéssel az építkezés nem bírt lépést tartani. A zenei élet fellendült, ám megfelelő hajlék nélkül maNINCS MÁR „SÁRVÉG" A gazdag munkásmozgalmi hagyományokkal rendelkező, Latorca menti Leles (Lelesz

j községbe régen beköszöntött a szocializmus gondolata. A munkásosztály legjobb fiai, a falu kommunistái már évtizedekkel ezelőtt, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására, hirdették a szocialista társadalom megvalósításának szükségességét. Ádáz, egyben sikeres harcot folytattak a népelnyomók ellen, a munkásember jogainak kivívásáért. A felszabadulást követően itt alakult meg az ország egyik első közös gazdasága, a „Május 1" Efsz. Most nem a szövetkezetről, hanem az arculatát a szocialista építés eredményeként megváltoztató nagyközségről, a helyi nemzeti bizottság irányítása alatt fejlődő, szépülő Lelesről akarunk megemlékezni. A múlt, a keserves kizsákmányolás egyik „jelképe", a hajdani papi nagybirtok istállói közelében meghúzódó, zsellérlakások nyomai már eltűntek. Elég sokáig ott „ékeskedtek" a faluba vezető út szélén. Nyomasztó volt a látvány, amikor az ember, még jó néhány évvel ezelőtt is, ide látogatott, s szembe találta magát az említett lakások roskadozó falaival, az embertelenség „hagyatékával". Ezeknek a közös konyhás, lakásoknak nem igen nevezhető tömegszállásoknak a helyén modern lakóházak épülnek. Tulajdonosaik azok, vagy gyermekeik, akik valamikor a lebontott, egészségtelen „majorlakásokban" éltek. A Lelesi Hnb elnöke, 11 k o István elvtárs segítségével, a faluban az elmúlt évek folyamán végbemenő változásokat elevenítjük fel, s a választási programban meghatározott távlatokról beszélgetünk. A községből eltűntek a szalmafedeles házak, s sáros utak. A „Sárvég" — a mindig sáros negyed — ls új utat kapott. Az elmúlt választási időszakban egyébként összesen 1,5 millió koronát fordítottak a portalan utak építésére. Az új lakónegyedekben kétszázezer koronát költöttek az utak létesítésére. Járdát 1100 méteren építettek. A hnb nyilvántartása szerint közel kilencven új családi házat építettek az utóbbi évek alatt. Méghozzá nem is akármilyeneket. Többnyire tetszetős, modernül berendezett, néhol talán egy kicsit —a helyi viszonyok szempontjából — „túlméretezett", emeletes, vagy többemeletes lakóházakat is. Maga ez a tény minden bizonyítéknál jobban a község lakosságának emelkedő életszínvonala mellett tanúskodik^ Az elnök tájékoztatása szerint aránylag sokat emelkedett a szolgáltatások színvonala ls. A községben működő kisüzem az elmúlt évben 50 000 koronás tiszta jövedelemmel zárta az évet. Az elmúlt esztendőkben sikerült a falut rákapcsolni a „Bodrogközi" vízvezeték-hálózatra, s a falu lakosságát kifogástalan ivóvízhez juttatni. Aki Leles községet régebbről ismeri, jól tudja, a falu közelében hosszú-hosszú éveken át cigánytelep létezett. A hnb jóvoltából 1970-ben ezt a telepet felszámolták, s a cigányszármazású polgároknak a faluban házhelyeket adtak. Közülük sokan takaros családi házat építettek, s igyekeznek életformájukat is a többi lakoshoz megfelelően kialakítani. A falu vezetői és lakosai nem tudnak megbékélni azzal, hogy még ma is három műszakban folyik az oktatás és abban az iskolában, ahová már a nagyapák, vagy a dédapák is járradt. Nézzünk csak körül a városban, milyen elképesztő körülmények közt működik a filharmónia, az OPUS vagy a Zeneművészeti Főiskola. Hiába, vajmi keveset örököltünk a múltból, a késedelmet viszont nehéz pótolni. — A szlovák zenei életről szólva említést kell tennem a zeneművészetünket érő áramlatokról is. A zenei életben az én nemzedékem alapozta meg a népi hagyományt. Fiatal alkotótársaim ezt a népi tradíciót az ország határain túl végbemenő változások alapján szeretnék befolyásolni, tehát elvetik a hagyományt s mindazt, ami ezzel összefügg. „Korszerű" alkotásokért szállnak síkra, „emberi" eszméket hirdetnek, tak. Ezen a téren a felsőbb szervek illetékesek pótolni ezt a hiányt. Szocialista államunk igen jelentős mértékben járul hozzá a falu nyugdíjasai életkörülményeinek javításához, életszínvonalának emeléséhez. Leles község nyugdíjasai évente mintegy 3 millió koronát kapnak az államtól. Az utóbbi három esztendő alatt, az eddiginél rohamosabb, szervezettebb fejlődés korszakát élte ez a község. A választási programjában meghatározott távlati feladatai is örvendetesek. A község belterületén, a „Virágoskertben", egy nyilvános fürdőmedencét építenek. A választópolgárok kérésének eleget téve a község valamennyi utcájában befejezik a járdák építését. Egyik fontos feladatuknak tartják, közös vállalkozással felépíteni a helyi nemzeti bizottság és a postahivatal közös épületét. 1972-ben meg^valósítják a helyi sportpálya körülkerítését. Tervükben szerepel a vízvezetékhálózat kiszélesítése az új településen és a „Sárvégen". Régi terv és óhaj a községben, aminek valóra váltására a közeljövőben sor kerül — egy park, liget építése a Mogyorószög utca végén elterülő kiserdőben, ahol a lakosság szabad idejét egészséges környezetben töltheti majd el. A választási program kitér a lakosságnak nyújtandó szolgál* tatások, az üzlethálózat további kibővítésére, a lakásépítkezés folytatására stb. Végezetül, de nem utolsósorban igényt támaszt egy új, 18-tantermes iskola felépítésére. Az elnök bízik abban, hogy a lakosság aktívan részt vesz az ő érdekükben elkészített jfrogram megvalósításában. —K— az új bécsi iskola stílusirányzatát követik — ám jómagam erősen kételkedem ezen áramlat helyességében. • A utóbbi években országszerte sokat foglalkoztak az iskolákban folyó zenei neveléssel. Véleményünk szerint a kérdésről sokat beszélünk, valóraváltásáért azonban keveset teszünk. On, mint a Zeneművészeti Főiskola tanára, hogyan látja ezt a problémát? — Egyetértek ezzel a megállapítással, hiszen teljes mértékben kifejezi a tényleges helyzetet. Véleményem szerint a zenei nevelés az indulásnál jó úton haladt, de később az iskolai reformok során elrugaszkodtak a helyes elképzelésektől. Ennek következtében az alapiskolák alsó tagozatán a zenei nevelés csorbát szenvedett, a középiskolák tantervéből viszont teljesen kimaradt. — Nagyon helyeslem, hogy Kodály ösztönzésére a magyarok úgy felkarolták a zenei nevelést, aminek eredményeként egész rövid idő alatt világraszóló sikereket értek el, s irigyelve szemléljük a magyarországi fiatalok zenetörténeti ismereteit és felkészültségét. Nálunk a tudományos-műszaki forradalom előretörésével inkább a testnevelésre fordítottak nagyobb gondot, s emiatt a zenei nevelés háttérbe szorult. — Nem vagyok borúlátó, de nem tudom, hogy amit az elmúlt húsz év alatt elhanyagoltunk, egyelőre helyrehozhatjuk-e. Kiváló alkotó- és előadóművészeink vannak, színvonalas munka folyik a zeneiskolákban is. Ám egyetlen olyan iskolánk sincs, amely zenekedvelő és műértő közönséget nevelne! • Idestova 45 éves, tapasztalatokban gazdag pedagógiai munka van On mögött. Az évek során számos fiatalt avatott be a zeneszerzés rejtelmeibe. Ezért érdekelne bennünket az utánpótlás, a fiatal tehetségek és az ifjú zeneszerző nemzedék kérdése. —• A jövőt illetően nem kell aggódnunk. Az alkotó- és előadóművészeiben az utánpótlást biztosítottuk. S hogy az eltelt évek termékenyek voltak-e vagy se, s milyen tehetségek kerültek ki kezünk alól? Voltak évek, amikor gazdag és kiváló minőségű volt a termés — s akárcsak a természetben, ezen a téren ls — a termékeny esztendőt „langyos" évek követik ... Fontosnak tartanám a tehetségek messzemenő támogatását és felkarolását, megadnék nekik minden lehetőséget, hogy képességeiket kellőképpen kibontakoztathassák. — Az utánpótlás kérdésének felvetése rendkívül sürgető a zenekedvelő közönség körében. Az alkotó- és előadóművészetet illetően ugyanis — mint már említettem — nem kell aggódnunk. Am kétségbeejtően csőkken a közönség zeneigénye és az értő közönség nevelése. Az egyelőre helyrehozhatatlan károkat a zenei nevelés elmulasztása okozza, azért itt az ideje, hogy ezzel a kérdéssel alaposabban foglalkozzunk! • Rendkívül időszerűnek tartjuk a művészeti szövetségek problémáját. Hogyan értékeli ezek tevékenységét és miben látja jelentőségüket? — A Szlovák Zeneszerzők Szövetségének aktív tagja vagyok, s bár nem viselek tisztséget, jól ismerem a szövetség munkáját, szerepét és célkitűzéseit. Nem akarok részletekbe bocsátkozni az itt folyó munkával kapcsolatban, csupán néhány konkrétumot említenék meg. A szövetség ténykedése pozitívan értékelhető s ez nemcsak az én véleményem, hiszen ilyen kedvezően vélekednek munkánkról a párt Illetékes dolgozói is. A Szlovák Zeneszerzők Szövetsége tevőlegesen bekapcsolódott a választások előkészítésébe, méltóképpen köszöntötte a párt fennállásának 50. évfordulóját. Előadóművészeink gondoskodnak az agitációs gyűlések színesebbé tételéről és számos rendezvényen kulturális műsorral szórakoztatják a jelenlevőket. Az alkotóművészek viszont előadőés vitaesteken vesznek részt, beszámolnak a kulturális élet eredményeiről és problémáiról. A párt jubileumát valamennyi szlovák zeneszerző új szerzeménnyel üdvözölte. — A szövetség hasznos munkát végzett a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő kapcsolatok elmélyítésében is. A szövetségnek az a feladata, hogy megfelelő talajt készítsen elő a cserelátogatásokra. • A zenei életről kevésbé tájékozott egyének is értesülhettek arról, hogy a CSKP megalakulásának 50. évfordulójára On új szerzeményt — a IX. szimfóniát — komponált. Ennek kapcsán hadd kérdezzUk meg: milyen visszhangot váltott ki a szimfónia a közönség körében? — A IX. szimfónia szeptemberben a Bratislavai Zenei Ünnepségek megnyitása során került először a közönség elé. Többen kifogásolták, hogy a szerzemény „tragikus" kicsengésű, s véleményük szerint ilyen jelentős eseményt „derűsebben, vidámabban" hangolt alkotással kellett volna köszönteni. Nem értek egyet az akadékoskodókkal, akik nem értil^ vagy nem akarják érteni alkotói szándékomat: a szimfőniá* ban a párt nehéz harcát, a küzdelmes éveket akartam a zené erejével meggyőzően kifejezni hiszen a fél évszázad nemcsak diadalmenet volt, a végső győzelem nehéz és gyötrelmes harC eredményeként született meg. • Nem fűződik szorosan e gondolathoz, mégis valamiképpen kapcsolatban van vele, az alkotó elkötelezettségének, a művész és a társadalom viszonyának a problémája ... — Sohasem soroltam magam az el nem kötelezett alkotók közé, hiszen amikor komponálok, a nép, a mi népünk, tehát szocialista társadalmunk számára alkotok. E nép szülöttje vagyok, müveim a szlovák nép nyelvében gyökereznek, s művészetemben ezt aka- jr rom kifejezni. ® • Őszinte szándék és nemes 197: művészi hitvallás ez, melynek további megvalósításéhoz erőt és újabb alkotó sikereket kívánunk! TÖLGYESSY MÁRIA ^