Új Szó, 1971. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1971-11-28 / 47. szám, Vasárnapi Új Szó

A HAGYOMÁNYOK KÖTELEZNEK MOTTÖ: A régi görögök analfabétának tekintették azt, aki nem tudott úszni A

XIV. pártkongresszuson több határozat látott napvilágot, melyek a tömegsport és az élsport tneszszemenö támogatását szorgalmazzák. A szocialista testnevelésben e kettő ugyanis szorosan összetartozik, illetve megfelelően kiegészíti egymást. Sokszor hangoztatott aranyigazság, hogy tömeges testnevelési mozgalom nélkül élsportolókat nevelni csak nagyon nehezen lehet. Viszont az is tény, hogy ott, ahol nincsenek megfelelő teljesítőképességű élversenyzők, nem könnyű a nagy tömegeket egy-egy sportág számára megnyerni. Mindez még a laikus előtt is érthető, mert nem kell szakembernek lenni ahhoz, hogy felmérjük, mennyire könnyebb a nagy tömegekből kiválasztani a tehetségeket, a szorgalmasakat, s belőlük azután olyan versenyzőket nevelni, akik eredményesen képviselik hazájukat. Minden fiatal, aktív versenyző álma országos bajnokságot nyerni, bekerülni a váípgatottba, s később eljutva egy-egy Európa- vagy világbajnokságra, olimpiára, ott rendkívüli eredménnyel képviselni hazája színeit. Mindez természetesen nem megy könnyen, nem sikerülhet máról-holnapra. Hosszú évek önfeláldozó munkájára van szükség ahhoz, hogy a kezdőből, fiatal sportolóból élversenyző legyen. Csehszlovákiában a párt és a kormány sokoldalúan, hathatóan támogatja a testnevelési mozgalmat. Azok a versenyzők pedig, akik kivételes teljesítményükkel hívták fel magukra a szakemberek figyelmét, számtalan kedvezményben részesülnek és zökkenőmentesen készülhetnek fel versenyeikre. Csehszlovákia szocialista testnevelési mozgalmában a soron következő választások határkövet jelentenek. A Nemzeti Front jelöltjei között számtalan aktív sportolót, funkcionáriust találunk, akik a választási kampány keretében ismételten hangsúlyozták, hogy minden tekintetben pártfogolni fogják a testnevelést, a sportot. Érre nagy szükség lesz, hiszen nem titok, hogy az elmúlt években Csehszlovákia testnevelési mozgalma nem volt zökkenőmentes. A hagyományok pedig köteleznek, mert a csehszlovák sportolók évtizedek óta több sportágban a világ legjobbjai közé tartoznak. Általános szokás, hogy egy-egy ország sportmozgalmának színvonalát az olimpiákon elért eredmények alapján ítélik meg, s csak azután veszik figyelembe a versenyzők világ- és Európa-bajnoki szereplését. Kissé körülményes lenne egyes sportágakban a sok-sok év óta megrendezésre kerülő világ- és és Európa-bajnokságok eredményeit csehszlovák szemszögből értékelni, hiszen — a legnépszerűbb sportoktól kezdve — a labdarúgók, röplabdázók, kézilabdázók, atléták stb. — több nagy világversenyen voltak a legjobbak méltó ellenfelei és számtalan figyelemre méltó eredményt, győzelmet, értékes helyezést értek el. Mindazok nevét felsorolni, akik a világ legjobb sportolóinak seregszemléjén méltóképpen képviselték hazánk színeit, megoldhatatlan feladat lenne. Maradjunk tehát az olimpiáknál. Az eddig megrendezett olimpiai játékokon a csehszlovák versenyzők 18 sportágban összesen 110 érmet nyertek — az értékes helyezésekről nem is beszélve —, ebb5l 37 aranyat, 41 ezüstöt és 35 bronzot. Még pozitívabb a mérleg, ha az 1948—1968 között megrendezett hat olimpia erdményeit vesszük figyelembe: hiszen a húsz év alatt 72 érmet (30 arany, 23 ezüst, 19 bronz) nyertek a csehszlovák versenyzők. Az egyes sportágakban az érem elosztása a következő volt: a legeredményesebben a tornászok — elsősorban a női versenyzők — szerepeltek, 34 éremmel [12 arany, 13 ezüst, 9 bronz). Utánuk következnek az atléták 16 (7, 6, 3), majd őket a kajakozók követik 10 éremmel (6, 3, 1). A további sorrend: birkózás 10 (0, 6, 4), súlyemelés 6 (2, 2, 2), ökölvívás 5 (3, 1, 1,), evezés 5 (2, 0, 3), kerékpár 3 (1, 2, 0), sportlövők 3 (1, 1, 1), síugrók: 3 (1, 1, 1), jégkorong 3 (0, 2, 1), tenisz 3 (0, 0, 3), műkorcsolya 2 (0, 1, 1,) röplabda 2 (0, 1, 1) lovaglás 1 (1, 0, 0), vívás 2 (0, 0, 2), műugrás 1 (1, 0, 0), labdarúgás 1 (0, 1, 0). Amint látjuk, a felszabadulás utáni években, azaz 1948 után, miután egyesítették a csehszlovák szocialista testnevelést, a csehszlovák sportolók sokkal eredményesebbek voltak, mint elődeik 40 év alatt, hiszen 110 éremből 82-t ők szereztek. Az 1948-ban megkezdett út tehát helyes volt. Nem vitás, ezen kell tovább haladni, bár az sem kétséges, hogy az illetékesek eszközölnek majd néhány módosítást a testnevelési mozgalomban, ami szükséges is, mert — amint a Csehszlovák Olimpiai Bizottság legutóbbi ülésén elhangzott beszámolóból is kitűnik — az utóbbi időben egy helyben topog a testne' velési mozgalom. A hibákat, az időnkénti eredménytelenség okait nem szabad a fiatalokban keresnünk, mert ők valóban mindig képesek áldozatokat hozni. Számukra csupán a megfelelő sportolási, felkészülési lehetőségeket kell biztosítani. A legégetőbb probléma a korszerű sportlétesítmények építése, bár sok esetben a meglévők sincsenek teljesen kihasználva. A Csehszlovák Testnevelési Szövetség az elmúlt időszakban pontos felméréseket végzett s megállapította, miért csökkent egyes sportágakban a versenyzők létszáma. Egyúttal határozatokat hozott, hogyan lehet ezen segíteni. A legfontosabb most az utánpótlás kérdésének megoldása, melyen úgy lehet segíteni, hogy a fiatalság széles tömegeit bevonják a testnevelési mozgalomba. Belőlük azután a szakképzett edzők élversenyzőket nevelhetnek, akik elődeik nyomdokain haladva világraszóló eredményekkel öregbíthetik a csehszlovák szocialista testnevelés és sport jő hírnevét. (kollár) H

a egy mai átlagos termetű ember magára kívánná ölteni a régmúlt lovagi páncélját, nem valószínű, hogy sikerülne neki. Délceg őseink termete ugyanis merőben eltér a mai emberétől. Kiderítették, hogy ezek a régi rettenthetetlen hősök lényegesen satnyább alkatúak voltak a mai fiataloknál. Ma már tudjuk, hogy az emberiség az elmút századokban nemcsak szellemileg, hanem testileg is sokat fejlődött. A fejlődés okát több tényezőben kereshetjük. így mindenekelőtt a táplálkozás javulásában, a társadalmi szemlélet nagy változásaiban, a testnevelés és a sport általános térhódításában. Hiszen a felszabadulás után a tömegek számára olyan mértékben vált hozzáférhetővé a testnevelés és a sportolás, amilyenre korábban gondolni sem lehetett. megközelíti a tömegsport a célját. így van-e ez nálunk jelenleg? Nem teljesen, örvendetes tény azonban, hogy az új lakónegyedek nemcsak lakásokat jelentenek, hanem ennél sokkal többet, az emberek életének teljességét kívánják szolgálni. Mert az ember például nemcsak lakni akar, hanem mozogni, sportolni is. Igen, az emberek nagy része akár és szeret sportolni, csak a feltételeket kell számukra megteremteni és meggyőzni őket az igazságról, hogy a rendszeres testmozgás jobb közérzetet, hosszabb és tevékenyebb életet biztosít. Akkor talán a felnőttek sem szégyelnének „kocogni". Mert elsősorban róluk van szó, hiszen a gyerekek szakítanak maguknak mindig időt a mozgásra, a sportolásra. A falusi emberek egy része még mindig bizonyos előíté leszükség a sport minél nagyobb térhódítására. Természetesen az egészségügyi szempontok ls legalább ilyen fontosak. A technika rohamos fejlődése következtében mindjobban közeledik az az idő, amikor azember egyedül a sportban talál majd mozgási lehetőséget. A sport az, melynek segítségével megőrizheti egészségét, munkaképességét. Sokan azonban könnyen lemondanak róla, hogy a sporthoz valami hasonlót műveljenek. Röviden: nem sportolnak, nem mozognak. Néha esetleg hajlandók gyalogolni, ha nincs kedvük tolakodni és nem férnek fel a villamosra, vagy elromlott a lift... A tömegsportnak van jövője, pontosabban mondva: kell, hogy legyen jövőjel Ezt kívánja szocialista társadalmunk, ezt kívánja a dolgozók érdeke, egészsége. Az újonnan megválasztott Az emberek életét átalakító és formáló új társadalmi viszonyok közepette egyre több a dolgozók szabad ideje, mert a gyorsütemű gépesítés „megkíméli" az embereket. Az iparosodás, a városiasodás, a technikai fejlődés azonban veszélyt is rejt magában: az emberek kevesebbet mozognak, ami az izomzat és a testalkat gyengülését vonja maga után, de káros az emberi szervezetre más szempontból is. Ezzel általában tisztában vagyunk, és valahogy még sincs" minden rendben a tömegsport körül. Mintha egy kicsit a háttérbe szorulna ez a probléma. Emlékezzünk csak, hogy a felszabadulás után milyen nagy lendülettel indult meg a dolgozók testedzése. Falusi és városi, üzemi és iskolai sportkörök alakultak, ahol ezrek és ezrek hódoltak a testmozgásnak, élvezték a sport adta örömöket, üzemek. Intézmények versenyeztek nagy lelkesedéssel egymással. Most ls tudja mindenki a tömegsportról, hogy szükség van rá, hogy életünk egyik legfontosabb tartozéka. S ha ez a folyamat mindennapossá, rendszeressé válik, ha a testedzésre állandó lehetőség nyílik, akkor teket táplál a sporttal és a testneveléssel szemben. De napról napra több a lelkes sportvezetők száma falvainkon is, akik újabb „híveket" szereznek a tömegsportnak. Nagy szerep vár itt az új képviselőkre; karolják föl és támogassák erkölcsileg a falusi tömegsportot, a csekély anyagiak egy kis jóakarattal ugyanis előkerülnek. Nagy általánosságban fogalmazva a tömegekből kerülnek ki a kiválók, az élsportolók. A tömegsportnak elsősorban nem is az a hivatása, hogy olimpiai bajnokot neveljen. Ne higgyük például, hogy ha az egész falu sportol, akkor már csak idő kérdése a két méteren felüli magasugró. Újra ismételjük: az a fontos, hogy a falvak, a városok népe egészséges, életerős legyen. Pártunk XIV. kongresszusa is megkülönböztetett fontosságot tulajdonít a tömegsportnak. Közéleti személyiségeink lépten-nyomon hangsúlyozzák a testnevelés jelentőségét. Gyakran hallja az ember Lenin elvtárs mondását, miszerint az új társadalmat csak erős fizikumú és akaratú emberek, energikus és kitartó milliók képesek építeni. És elsősorban ezért van képviselők emeljék fel szavukat az illetékes helyeken a tömegsport érdekében. Segítsenek eloszlatni az itt-ott még felbukkanó előítéleteket, segítsenek megértetni az emberekkel, hogy az ő érdekükről és a társadalmunkról van szó. Szorgalmazzák, hogy az új lakónegyedek körül épüljenek sportpályák, ahol nemcsak a gyerekek, hanem az idősebbek is mozoghatnak. Szemléletet kell változtatni a tömegsportról és feltételeket biztosítani a testedzésekhez. A jelenlegi helyzet nem kielégítő; még mindig kevés azoknak a száma, akik rendszeresen foglalkoznak testedzéssel. Pedig a sport helye, a tömegsport helye társadalmunkban fontosabb mint valaha. És a jövőben, a további gépesítés, a mozgó járdák korában még fontosabb lesz. Mert csak a sport révén tudja az ember megőrizni fizikai és lelki egyensúlyát. A görögök analfabétának tekintették azt, aki nem tudott úszni. Mi nem tekinthetjük annak azt, aki nem sportol rendszeresen. De higgyék el: „kocogni" jó, „kocogni" szép és főleg egészséges! (ie) ÚJ SZÓ ti ad ja Szlovákia Kommunisto Hort I c Központi Bizottsága Szerkeszti o szerkesztő bizottság, főszerkesztő; lőrincz Gyula. Szerkesztőség: Bratislava, Gorkij utca 10. Telelőn: 537-14, 512-23, 335-66 Főszerkesztő: 532-20. titkársági 350-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39, távírói 0930*. Journal Kiodáivotal, Brotislovo, Volgogradská S. Nyom|o a Pravde Nyomdavállolal bratislavai üzeme, Bratislava, Štúrove 4. Hiidetőlrodo: Bratislava. Jesenskéhc 12. telelőn: 551-83. Előlizet&sl dij hovonto 14.70 fcotana, o Vasárnapi 0| Sl« negyedévre 13 korona. Terjeszti a Potia Hirlapsiolgálat. Előfizetéseket elfogad ninden postahivatal él postai kézbesítő. Külföldi megrendelések! PNS - Ostredná expedícia tlače, Bratislava, Gottwaldovo námestie 48/VII.