Új Szó, 1971. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1971-11-28 / 47. szám, Vasárnapi Új Szó

Szocialista mezőgazdaságunk fejlesztése AZ EXEKÚTOR MA MÄR CSAK ROSSZ EMLÉK A Csehszlovák Köztársaság megalakulásától a dolgozó tömegek számos szociális kérdés megoldását várták. A földművelők is úgy gondolták, hogy a köztársaságban azé lesz majd a föld, aki megműveli. Csakhamar megismerhették azonban a cseh és a szlovák nemzeti polgárság igazi arcát, akik az ígérgetett földreformot saját hatalmi pozícióik megerősítésére használták fel. A falu képe a földreform után sem változott, a földesúr maradt továbbra is az úr, s a mezőkön a mezőgazdasági munkások és az eladósodott kisbirtokosok látástól vakulásig gürcölhettek. Gépi felszereléssel csak a nagybirtokosok rendelkeztek, ezzel is növelve a kisbirtokok gazdasági elmaradottságát, kiszolgáltatottságát és nyomorát. A törpebirtokok alacsony termelékenysége rányomta bélyegét egész Szlovákia mezőgazdasági termelésének színvonalára és fényeges lemaradás volt tapasztalható a cseh területek mezőgazdasági termelésének színvonalától. 1936-ban a termelés intenzitása 1 hektárra számítva a cseh területeken 4983 korona volt, Szlovákiában mindössze 2700 korona. Nagyon lemaradtak a szlovákiai hektárhozamok is a cseh területek hektárhozamai mögött. Az 1936-os év hozamai egyes országrészekben: cseh területek Szlovákia búza rozs zab 18,7 q 15,2 q 18,1 q 12.8 q 10.9 q 10,5 q Az állattenyésztésben még ennél is roszszabb volt a helyzet. A szlovákiai termelőket még az árpolitika is sújtotta. A bratislavai terménybörzén rendszeresen alacsonyabbak voltak az árak, mint a prágain. A mezőgazdasági termékek alacsony árai és a kedvezőtlen termelési feltételek a szlovákiai földművelőket a bankárok és az uzsorások karmaiba hajtották. A földművelők eladósodása egyre nagyobb méreteket öltött. 1931-ben egy hektár földterület átlagosan 1527 korona .adóssággal volt terhelve, mely 1933-ig 1965 koronára növekedett. Az eladósodott földművesek ezrével váltak földnélkülivé és hajléktalanná. Az 1931-es évben például 62 644 végrehajtásra került sor Szlovákia területén. A könyörtelen kizsákmányolás vidéki áldozatait a CSKP vette védelmébe. A párt vezetése mellett a szlovákiai falvak népe is megmozdult, sztrájkokat és tüntetéseket szervezett, több községben a végrehajtókat is távozásra kényszerítették. 1936-ban a kormány kénytelen volt Szlovákia terület-ín 43 991 végrehajtást leállítani. A mezőgazdasági munkások helyzete a válságot követő években volt a legrosszabb. 1932 és 1936 között a mezőgazdasági munkások átlagos napi bére 12,03 koronáról 9,76 koronára csökkent, a nőké 8,33 koronára. Ugyanabban az időben egy kilogramm kenyér ára 2,25 korona, egy kilogramm cukor ára 3,63 korona, 1 kg hús ára 11,15 korona, 1 q barnaszén ára pedig 20,80 korona volt. A CSKP a 30-as évek elejétől egyre többet foglalkozott a mezőgazdasági dolgozók helyzetével. A parasztkérdés főleg a CSKP V. kongresszusán került előtérbe. A párt aktívan támogatta a paraszti tömegek forradalmi tevékenységét, rámutatott a földreformot kijátszó polgári politikusok hazugságaira és az agrárpártia-k hamis jelszavában — egy falu egy család — rejlő veszélyekre. 1931-ben a CSKP VI. kongresszusának téziseiben a párt már átgondolt és viszonylag komplex agrárprogramot hirdetett meg. l£z még konkrétabb megfogalmazást nyert a CSKP 1935-ben kiadott komplex mezőgazdasági programjában. A program megvalósítását azonban a háborús események megakadályozták ós csak a felszabadulás után kerülhetett újra napirendre. A CSKP mindjárt a felszabadulás után megfogalmazta a munkás-paraszt szövetség politikáját, mely az új köztársaság alapeszméjévé vált. E szövetség megerősítése és a földnélküli parasztság érdekében következetes harcot indított az igazságos földreformért, bár a többi párt minden lehetséges módon fékezte annak végrehajtását. A CSKP mezőgazdasági politikáját az 1947-ben kiadott ún. „Hradecký program" tartalmazta. E program alapján a mezőgazdasági dolgozók meggyőződhettek arról, hogy a párt, mint a hatalom részese, az új viszonyok között kész megvalósítani a földművelők minden régi vágyát, óhaját. A parasztság lelkesedéssel fogadta ezt a programot és szilárdan felzárkózott a párt politikája mellé. Legkifejezőbb volt ez a felzárkózás 1948 februárjában, amikor a parasztság egységesen kiállt Klement Gottwald és a munkásosztály mellett. A polgári pártok vezetőinek végleges veresége után valósággá vált a szocialista társadalom építése. A CSKP a falvakon Is kitűzhette a szocialista átalakulás programját a munkások és parasztok szilárd gazdasági, termelési és* politikai szövetsége alapján. Hatalmas és nehéz, de az egész társadalom szocialista fejlődése, az ország iparosítása, a lakosság szociális és kulturális felemelkedése érdekében elkerülhetetlenül szükséges feladat volt ez. Csak így valósulhatott meg Szlovákia iparosításának programja, csak így kerülhetett sor a mezőgazdasági termelés gépesítésére, a termelés szakosítására és ésszerűsítésére, a mezőgazdasági dolgozók társadalmi helyzetének lényeges javulására. Szlovákia szocialista mezőgazdasága a nagyüzemi termelés előnyeit kihasználva főleg az utóbbi 10 év alatt ért el kimagasló termelési és gazdasági eredményeket. 1 ha mezőgazdasági földterület bruttó mezőgazdasági hozama 1960-tól 1969-ig 4450 koronáról 10 740 koronára, az egy dolgozóra számított hozam pedig ugyanebben az időben 28 158 koronáról 46 989 koronára emelkedett. Egy munkaegység átlagos értéke 3 960-ban 15,78 korona volt, 1969-ben pedig 24.68 korona. A legnagyobb változáson a mezőgazdasági termelés anyagi-technikai alapja ment át. Elég annyit megemlíteni, hogy a szocialista építés kezdetén egy traktorra átlagban 1000 hektár szántóterület jutott, ma pedig a szlovákiai mezőgazdaság 60 000 traktorral rendelkezik, és az egy traktorra eső szántóföld csupán 30 hektár. Minden [>ozitív eredmény ellenére azonban azt is megállapíthatjuk, hogy mezőgazdaságunk gépesítése eddig sem volt problémáktól mentes, és jelenleg ls elég sok feladat vár megoldásra. Ez azonban érthető, hiszen a gyors ütemű technikai fejlődés következtében egyes gépek még a fizikai elhasználódás előtt elavulnak, és a mezőgazdasági üzem számára csak fölösleges tehertételt jelenlenek. Ezzel a jelenséggel a mezőgazdasági épületeknél is gyakran találkozunk. A régebben felépített, de még jó karban levő épületek belső berendezése általában nem felel meg a kor követelményeinek, az új technológiai eljárásoknak. Ezért az újabb beruházások eszközlésénél fokozottabb mértékben kell figyelembe venni a termelés távlati szakosítását, a távlati felméréseket, főleg az üzemek és a vállalatok közötti termelési együttműködés szempontjait. Mezőgazdasági termelésünk gazdasági és termelési konszolidációját nem tekinthetjük lezárt folyamatnak. A szocialista nagyüzemi termelés számos tartalékkal rendelkezik még mind a termelési feltételek, mind a munkaerő jobb kihasználása szempontjából. A mezőgazdasági termelés ésszerűsítésére, a munkatermelékenység növelésére, az intenzitás fokozására ma úgy kell tekintenünk. mint általános társadalmi feladatra. Az ipari termelés, a mezőgazdasági termelés és a kereskedelem között létrejött gazdasági kapcsolatok hálózata oly mértékben kiépült, hogy a mezőgazdasági termelés további növekedése ma már jelentős mértékben a mezőgazdasági termelésnek nyújtott szolgáltatások színvonalától függ. Az oldal anyagát összeállította: MAKRAI MIKL0S 67 070 58 352 38 341 46 549 1964 1965 i 966 1967 196a ezőgazdasági termepozitlvan hatott. Jelett a munka termei mezőgazdasági dolaz egész lakosság ik növekedését az 1 kének a növekedése 48-ban 3498 korona, n 6740 korona, 1968136-tól 1969-ig a húsra, a tojásfogyasztás ukorfogyasztás 15,2 Az egy lakosra eső ban 2545 volt, 1968aposan megjavult a ségi összetétele is. ikásépftés színvonaitésénól javult a larakkal való ellátottdején még luxusnak t kosság természetes legfejlettebbek közé államunknak ezen a olnia. 1937-ben egy már ez a szám 468 X)0 lakosra 2,6 kór10,1. Bár az életszínvonal fejlődése nem volt problémáktól mentes, az elért állapot azt igazolja, hogy Szlovákia szocialista iparosítása az egész lakosság érdekeit szolgálta. A CSKP Szlovákia iparosítását célzó programja eredményesen zárult. A szocialista államok, főleg a Szovjetunió technikai és szakmai segítségével számos új vállalat épült fel, közöttük olyan fontos vállalatok is, mint a Keletszlovákiai Vasművek, a Ziar nad Hronom-i Szlovák Nemzeti Felkelés üzeme, a bratislavai Slovnaft, a Salai Duslo, a Kapron Humenné, a Chemko Strážske, a főleg Dél-Szlovákiában felépült élelmiszeripari üzemek, sörgyárak, cukorgyárak stb. Az iparosítás lényeges mértékben kihatott a dolgozók társadalmi struktúrájára is, elsősorban az értelmiségiek létszámának növelésével. 1946-ban minden 100 dolgozó közül 12 végzett szellemi munkát, 1967-ben ez a szám már 27-re emelkedett. A főiskolai végzettségű dolgozók száma 1955 és 1966 között 20 ezerről 62 ezerre, a középiskolai végzettségű dolgozók száma 70 ezerről 200 ezerre növekedett. Jelentős mértékben megnövekedett a női munkaerő foglalkoztatottsága is. 1950 és 1965 között a női munkaerő a szlovákiai iparban 70 ezerről 191 ezerre, az építőiparban 27 ezerről 73 ezerre, a közlekedésnél és a távközlésnél 29 ezerről 117 ezerre, a kereskedelemben 188 ezerről 369 ezerrB növekedett. 1964-ES VÁLASZTÁSOKAT KÖVETÖ IDŐSZAKBAN ») A NEMZETI JÖVEDELEM ALAKULÁSA cserél az egész társadalom