Új Szó, 1971. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1971-11-21 / 46. szám, Vasárnapi Új Szó

A szocializmus építésének törvényszerűségei A társadalom szocialista alapon történő átépítése a nemzetközi proletariátusnak a burzsoázia ellen folytatott több mint százéves osztályharcának eredménye. Ez a küzdelem a társadalmi élet valamennyi területén folyt: politikai, gazdasági, szociális, ideológiai és kulturális területen. A nemzetközi proletariátus úgy küzdött a szocialista forradalom megvalósításáért, ahogyan azt a tudományos szocializmus megalapítói feltételezték. A második világháború végén kialakult feltételek között fokozódott az általános forradalmi helyzet, de hatást gyakorolt a kapitalizmus egyenlőtlen fejlődésének törvényszerűsége, valamint a II. Internacionálé vezetőinek árulása is. Ezért a szocialista forradalmat csak egy országban — Oroszországban valósították meg. A bolsevik párt által vezetett szovjet kormány, a rendkívül bonyolult helyzet ellenére, pillanatra sem tévesztette szem elől a társadalom átépítésének feladatát. A szocializmus építésének alapvető törvényszerűségeit meg kell különböztetni a mellékes kísérő jelenségektől, melyek a konkrét nemzetközi és belpolitikai helyzetből adódnak. A szocialista társadalom fő jellemvonásai A marxizmus-leninizmus klasszikusai elméletileg megindokolták, hogy a győztes proletáriátusnak és a dolgozó tömegeknek el kell távolítaniuk a kapitalista államok egész politikai rendszerét, és kl kell alakítaniuk a proletárdiktatúra államát. A proletárdiktatúra államának szerveivé válnak a forradalom szervei, mint Orországban a szovjetek (a népi demokráciák viszonyai között a nemzeti bizottságok). A proletárdiktatúra a dolgozó nép hatalmát képviseli a munkásosztály vezetésével. Ez a hatalom képviseli a legszélesebb körű demokráciát, amely a vereséget szenvedett burzsoáziával szemben diktatúraként lép fel. A munkásosztály, amely megvalósította a szocialista forradalmat, azt a célt tűzi ki, hogy megszüntesse az osztályokat, s felépítse az osztály nélküli társadalmat, amelyben az egész lakosság részt venne a politikai és közéletben. Nem valósítható meg, hogy mindjárt a munkásosztály hatalomra jutása után bevezessük az általános demokráciát, mivel a munkásosztály hatalmának kivívása nem jelenti az osztályharc befejezését. A hatalomtól megfosztott burzsoázia újból és újból megkísérli visszaszerezni az elvesztett pozíciókat és ebben a törekvésben rendszerint az imperialista államokra támaszkodik. A szocialista állam küldetése A szocialista állam feladata, hogy elnyomja a hazai és nemzetközi burzsoáziának a kapitalizmus restaurálására irányuló minden kísérletét. A szocialista állam elnyomó funkciója nagyon fontos, de küldetése ebben nem merül kl. A szocialista állam fő küldetése a társadalom átépítése új szocialista alapokon. A munkásosztály hatalmának gazdasági alapja a termelőeszközök társadalmi tulajdona. A termelőeszközök társadalmi tulajdona, és Kinek alapján a kizsákmányoló osztály megszüntetése megteremti a feltételeket a szocializmus anyagi-műszaki alapjának kialakításához. A szocialista építés egyik alapvető feladata az ország iparosítása. A szocialista állam már a szocialista forradalom folyamän a nacionalizálás útján kisajátíthatja a nagyburzsoázia vagyonát. A középrétegek termelőeszközeit nem lehet kisajátítani. A kisebb termelőeszközök tulajdonosalt elsősorban a szövetkezetesítés útján lehet megnyerni a szocializmus számára. Ez elsősorban a kis- és középparasztokra vonatkozik. A szövetkezet a legalkalmasabb átmeneti forma a kisipari termelés és a szocialista nagyüzemi termelés között. A kisipari termelés kollektivizálása és átépítése nagyüzemi termeléssé a szocializmus építésének további alapvető feladata. A szocialista állam a termelőeszközök társadalmi tulajdonba való átmenete alapján céltudatosan kialakítja a szocialista termelési kapcsolatokat. A közösben végzett munka lehetővé teszi, hogy igazságosan elosszák a munka eredményét és így növeljék a dolgozók életszínvonalát. A dolgozók érdekeltek a termelés állandó növelésében, mivel ez a növekedés elégíti ki az egyre fokozódó szükségleteiket. A szocialista termelési kápcsolatok nemcsak anyagilag elégítik ki az embereket. Lehetőséget teremtenek ahhoz, hogy a dolgozók részt vegyenek a népgazdaság irányításában. A szocialista termelési kapcsolatok céltudatos kialakítása és ennek alapján a munkához való szocialista viszony megteremtése a szocializmus építésének további alapvető feladata. A szocialista társadalomban a termelés tervszerű. Ezzel kiküszöböljük a kapitalizmust jellemző gazdasági válságok okait. A szocialista társadalmi rendszerben az emberek előtt nyílt távlatok állnak, meggyőződésük, hogy fontos munkát végeznek, szociális biztonságuk ezavatolva van. A népgazdaság tervszerű és arányos fejlődése a szocialista társadalom egyik további törvényszerűsége. A szocialista társadalmi rendszer megszünteti az emberek közti kapitalista kapcsolatokat. A szocializmus új kapcsolatokat állít a régi erkölccsel szemben. Az emberek közti szocialista kapcsolatok kialakítása a legnehezebb és legbonyolultabb feladat. A szocialista állam minden kulturális értéket a dolgozók széles' tömegeinek rendelkezésére bocsát. Arra törekszik, hogy az embereket szellemileg felemelje. A szocializmus lehetővé teszi, hogy az öszszes fiatal művelődjön. Nem nyugszik bele az idősebb nemzedék alacsonyabb műveltségi színvonalába sem, s céltudatosan valósítja meg a kulturális forradalmat. Kiküszöbölve az egoizmust, a szocialista állam arra törekszik, hogy a nemzetek és államok közti kapcsolatokban is megszüntesse azt. A burzsoázia céltudatosan terjeszti a nemzeti egoizmust és nacionalizmust, hogy egymás ellen uszítsa a dolgozókat, megakadályozza a nemzetközi proletariátus szolidaritását. A szocialista állam arra törekszik, hogy a szocialista társadalom minden rétege magáévá tegye a szocializmus ideológiáját, és ennek alapján alakuljanak ki a nemzetek és az államok közti kapcsolatok. A szocializmus egyik alapvető jellemvonása a nemzetközi problémák békés megoldására kifejteti törekvés, valamint az összes ország nemzetei közti barátság. A békéért és a szocializmus fejlesztéséért folytatott harc sikeres szempontjából elsőrendű jelentősége van a szocialista világrendszernek, élén a Szovjetunióval. A szocialista világrendszer felzárkózottságára és erejére támaszkodik a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom. A kommunista és munkásmozgalom internacionalista egysége képezi a világ imperialistaellenes erőinek magvát. A szocialista hazafiság szellemében történő nevelés és a proletár Internacionalizmus minden kommunista párt és szocialista állam munkájának alapvető követelménye. Annak érdekében, hogy a munkásosztály és a dolgozók által vezetett rétegek győzhessenek a burzsoázia felett és felépíthessék a szocialista társadalmat, élcsapatra van szükségük, és ezt a szerepet a kommunista párt tölti be. A marxista-leninista párt vezető szerepének érvényesítése a szocializmus sikeres építésének alapfeltétele. A párt vezető szerepe A kommunista párt tevékenységében a marxistaleninista tanítás szerint jár el. A társadalmi fejlődés törvényszerűségeinek tudományos felismerése alapján dolgozza ki politikai programját, melyben kifejezi a munkásosztály érdekeit és törekvéseit. Politikai programja alapján arra törekszik, hogy a dolgozók többi rétegeit is megnyerje a munkásosztállyal való szövetség számára. Politikai programjában olyan feladatokat tűz ki, melyeket a tömegek megértenek, és ezért teljes mértékben támogathatják a munkásosztály élcsapatát — a kommunista pártot e program megvalósításában. A párt azért küzd, hogy szilárd és tartós kapcsolatot alakítson ki a dolgozó néppel. A kommunista párt természetesen nem támogatja a dolgozók egyes rétegeiben felmerülő összes törekvést és nézetet. Ellenkezőleg, arra törekszik, hogy kiküszöbölje a dolgozók körében az elmaradott és a munkásosztály érdekeivel szemben álló nézeteket. A párt vezető szerepe érvényesítésében biztosítja a munkásosztály hegemóniáját a forradalomban és vezető szerepét a szocializmus építésének időszakában. A munkásosztály vezető szerepe a szocializmus sikeres építésének egyik alapfeltétele. Csakis a kommunista párt által vezetett munkásosztály tudja egyesíteni saját érdekeit a dolgozók többi rétegeinek és az egész nemzet érdekeivel. A szocialista politikai rendszer A szocialista politikai rendszer alatt nemcsak az állami szervek rendszerét, hanem a dolgozók öszszes szervezetét értjük, melyeken keresztül részt vesznek a politikai, gazdasági és kulturális életben. Ezek: a kommunista párt, (egyes szocialista országokban a kommunista és 'munkáspártok politikai programját magáévá tevő más pártok), a szakszervezetek, az ifjúság szervezetei, a nők szervezetet" stb. A szovjet politikai rendszer közvetlen kifejezője a kommunisták és párton kívüliek tömbjének. A szocialista országok többségében a politikai rendszert úgy alakítják ki, hogy a munkásosztály élcsapata közvetve, a társadalmi és érdekszervezeteken keresztül kapcsolódik a tömegekhez. A párt közvetlenül alakítja ki kapcsolatát a tömegekkel. Csehszlovákiában a Nemzeti Front rendszere a politikai rendszer. Más szocialista országokban is hasonló rendszer létezik. A szocialista országok politikai rendszere csak formáját illetően különbözik. Ez a forma fejezi kl a nemzeti sajátosságokat és elsősorban azt, milyen úton valósult meg a szocialista forradalom, milyen jellegű társadalmi ellentéteket kellett megoldani. A szocializmus építésének törvényszerűségei, fő feladatai és alapelvei az összes szocialista ország számára azonosak. A politikai rendszer működésének alapelvei a program kialakításában, a pblitikai döntésekben és ezek megvalósításában rejlenek. A politikai irányvonalat csakis a vezető politikai párt tűzheti ki. A szocialista rendszerben a kommunista párt ez a vezető párt. Csakis az olyan párt, mint a kommunista párt tudja biztosítani a politikai döntések demokratikus voltát. A párt programja és a nép akaratát kifejező politikai irányvonal alapján tudja megszerezni a tömegek bizalmát. Mint uralkodó pártnak természetesen döntő szerepe van a kormányban, amely programnyilatkozatában dolgozza fel a párt programját. Ez az állam legfelsőbb törvényhozó szervének jóváhagyása után törvénnyé válik és ennek alapján hozzák a többi törvényt, a kormányhatározatokat és intézkedéseket. A szocialista politikai rendszer biztosítja, hogy a nép akarata törvény legyen, melyet az egész társadalomnak- és minden egyénnek be - kell tartania. A szocialista politikai rendszer Jellemvonása a törvényhozó és végrehajtó hatalom különválásának eltávolítása. A képviselőrendszer a szovjetek, a nemzeti bizottságok formájában biztosítja a törvényhozó és végrehajtó hatalom egységét. Az állam egyes szervei, valamint a képviselőszervek egyes fokai pontosan meghatározott jogkörrel rendelkeznek. A szocialista jogi rend biztosítja minden egyes polgár jogi biztonságát és egyenlőségét a törvény előtt. Hibák is felmerülhetnek a szocialista rendszerben. A politikai irányvonal meghatározásában előfordulhat a szocialista törvényesség megszegése is. Ezek a hibák és fogyatékosságok azonban nem a szocialista politikai rendszer lényegéből, hanem az alapelvek megsértéséből erednek. Ezt a tényt azért emeljük ki, mert az ellenséges erők saját céljaikra akarják kihasználni a társadalmi élet egyes fogyatékosságait, ezek segítségével akarják támadni a reniszer alapját. A szocialista politikai rendszer életképessége abban rejlik, hogy saját erejéből tudja elhárítani a nehézségeket és fogyatékosságokat. A szocialista társadalmi rendszer belső dinamikája emelkedő, hala. dó irányban fejlődik, kiküszöböl minden olyan tényezőt, amely fékezi a fejlődést. A szocialista társadalom hajtóereje a bírálat és önbírálat. A kommunista párt az egyedüli olyan párt, amely nem kendőzi fogyatékosságait, hanem a néptömegek előtt nyíltan leleplezi és helyrehozza őket. A társadalom szocialista alapon történő átépítése, vagyis az anyagi termelési alap kiépítése, a szocialista ťermelési és társadalmi kapcsolatok kialakítása, a kulturális forradalom megvalósítása és ennek alapján a kapitalista múlt maradványainak eltávolítása egész időszakot jelent, melyet átmeneti Időszaknak nevezünk. E feladatok teljesítése után, amikor teljes mértékben megnyilvánul a szocializmus lényege, beszélhetünk már a szocialista társadalmi rendszer felépítéséről. A szocializmus felépítésétől saját alapjain fejlődik a társadalom. Az osztályharc megszűnik mozgató erő lenni, de nemzetközi viszonylatban még folytatódik. A szocialista társadalom fő mozgató ereje a szocializmus belső értékei. A szocialista társadalom, amely saját alapjain fejlődik, már fejlett szocialista társadalom. Itt alakulnak kl a jövőbeli kommunista társadalom távlatai. JÁN ŠULlC (Nové slovo) „A nép szocialista egységének elmélyítéséhez hozzájárul az állam föderatív elrendezése is, amely lenini elveken oldotta meg a csehek és a szlovákok és a nemzetiségek kapcsolatát. Ezzel megerősödött szocialista hazánk egysége és kialakultak a feltételek a számunkra olyan drága Csehszlovák Szocialista Köztársaság általános fejlődesehez.

7' (A CSKP Központi Bizottságának és a Nemzeti Front Központi Bizottságának választási felhívásából.)