Új Szó, 1971. november (24. évfolyam, 258-283. szám)
1971-11-21 / 46. szám, Vasárnapi Új Szó
f heti karikatúránk A TEHERVISELÉS MEGOSZTÁSA AMERIKAI MÓDON VASÁRNAP 1971. november 21. A NAP kel — Bratislava: 7.12, nyugszik: lfi.01 órakor Košice: 6.56, nyugszik: 15.45 órakor A HOLD kel: 10.24, nyűg szik: 18.20 órakor OLIVÉR — ELVIRA nevű kedves olvasóinkat • 1811 ben halt meg HEINR1CH VON KLEIST német romantikus költő, író (szül.: 1777). • 1876-ban született OLAV DUUN norvég realista író ( + 1939). Felelősségtudattal Szerkesztőségi postánkban az utóbbi időben ugyancsak elszaporodtak a választási előkészületekről, a képviselőjelöltek bemutatkozásáról, a választási gyűlésekről szóló beszámolók, tudósítások. Nemegyszer gondot okoz, hová és hogyan helyezzük el ezeket a tudósításokat, hisz oly sokat kapunk. Ez azonban nem baj, mivel ez tudósítóink olyan aktivitásáról tesz tanúságot, amilyennel egyrészt ritkán találkozunk, másrészt a tudósítások sokasága tunúságát adja annak az aktivitásnak, a pezsgő politikai közéletnek, amely az emberek körében a választásokkal kapcsolatban megnyilvánul. Mert: lehetne-e hírt adni arról, ami nincs? 1 Nyilvánvaló, hogy nem. Csak arról lehet írni, ami van, ami történik. Éppen ezért nem túlzás olyasmit mondani, hogy tudósítóink aktivitása egyben az emberek, a lakosság aktivitása is. Nemcsak a tudósítások, olvasóink levelei alapján, hanem személyes tapasztalatainak alapján is állíthatjuk, hogy az emberek rendkívül nagy érdeklődést tanúsítanak a választások iránt, s minden mozzanatát a legnagyobb figyelemmel kísérik. A képviselőjelöltek bemutatkozásánál, a választási gyűléseken, mindenütt „telt ház" van. S ami a legfigyelemreméltóbb, ezek a gyűlések nem egyoldalúak, már olyan értelemben, hogy a hivatalos személyiségek és a képviselőjelöltek elmondják a magukét, s aztán be is fejeződött az egész. Nem, ilyesmit állítani igaztalan dolog, a valóság meghamisítása lenne, mivel a helyzet az, hogy a választási gyűléseden egyrészt sok időszerű kérdés hangzik el, másrészt az emberek a jövő feladatairól szólva sok hasznosítható javaslatot tesznek. S akár a kérdésekből, akár a javaslatokból kiérződik, hogy itt nem csupán formális aktusról van szó, hanem leginkább és főleg arról, hogy az emberek felelősségtudattal, az ország gazdájaként viseltetnek mind a helyi, mind az országos ügyek iránt. (bl> A következő ÚJSZÓ tartalmából „DEMOKRÁCIA" ES DEMOKRÁCIA (Balázs Béla írása) A KÖRTVÉLYESI CSlNY (Mikszáth Kálmán elbeszélése) Minden fokon (Folytatás az 1. oldalról) hogy képesek teljesíteni a megbízatásukból eredő feladatokat. A képviselő feladatköre nagyon sokrétű, megbízatása nagy fellelősséget jelent. Elkötelezetten dolgozik szocialista államunk célkitűzéseinek megvalósításáért, kifejezésre juttatja a nép hatalmát, rendszeres kapcsolatot tart választóival, meghallgatja javaslataikat, segít elintézni kérelmeiket és választókerületében rendszeresen számot ad tevékenységéről. A CSKP nemzetiségi politikája marxista - leninista alapelvei szerint, a nemzetiségeknek létszámuk arányában biztosít képviseleti jogot a választott testületekben. A legutóbbi választások során a nemzeti bizottságokba, sőt a legfelsőbb államhatalmi szervekbe beválasztott magyar és ukrán nemzetiségű állampolgárok száma nagy vonalakban elérte a lakosság nemzetiségi összetételének arányát. A képviselőjelöltek összetételének meghatározásakor szintén figyelembe vették az említett elveket. Az űj képviselők számára széles lehetőség nyílik arra, hogy a nemzetiségi alkotmánytörvény elveinek és a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak szellemében törekedjenek a kérdések megoldására, különösen a nemzeti bizottságokban, mégpedig minden szinten. A nemzeti bizottsáogk még többet tehetnek a nemzetiségi kérdés megoldása terén. Különösen sokat tehetnek majd a szlovákok, a magyarok és az ukránok egyenjogúságán alapuló internacionalista együttélés elmélyítéséért. öt év hosszú idő, de rövid is. Nem lesz könnyű feladatunk megvalósítani azokat a célkitűzéseket, amelyeket pártunk XIV. kongresszusa tűzött ki. Ez sok odaadást, lelkiismeretes munkát követel. Bár a képviselők száma a bizottságok önkéntes tagjaival együtt számottevő és meghaladja a háromnegyed milliót, minden állampolgárnak becsületbeli kötelessége, hogy részt vegyen a párt és a társadalom nagy művének a megalkotásában. Ezért folytatunk eszmecserét társadalmi életünk legfontosabb kérdéseiről, nem titkolva fogyatékosságainkat sem, de mindenki előtt feltárjuk hazánk további fejlődésének távlatait. Ügy gondoljuk, hogy mindez hozzájárul a párt és az állami szervek iránti bizalom megszilárdításához. Mindent egybevetve kedvező feltételeket teremtünk a képviseleti szerveknek - a helyi nemzeti bizottságoktól a Szövetségi Gyűlésig, - a hatékonyabb munkára. Ezek a feltételek egymagukban még nem elegendők. Amikor ezekben a napokban tapssal köszöntjük a képviselőjelölteket bemutatkozásukon, valamennyiünknek tudatosítanunk kell, hogy a mi jelöltjeink, mi javasoltuk őket, - válogatva a legjobbak között - , s bizalmat előlegezünk nekik. Gondoljunk arra is, hogy megválasztásuk után ne követeljünk tőlük lehetetlent, a „csakazért is mutasd meg, mit tudsz", hiszen nekik a társadalmi és az egyéni érdekeket kell összeegyeztetniük. A képviselőjelöltek közülünk valók. Vannak közöttük barátaink, ismerőseink, elvtársaink, vannak anyák és apák, akiket napi munkájuk után gyerekek, férjük, feleségük vár odahaza. Lesznek köztük fiatalok is, akiknek még kevés a tapasztalatuk, de akarnak dolgozni, s olykor szórakozni is akarnak. Mindezt tudtosítva szavazunk nekik bizalmat és megválasztásuk után becsületbeli kötelességünk támogatni őket, mert csakis hazánk minden dolgozójának közős erőfeszítésével teljesíthetjük kitűzött feladatainkat. Ezekkel a gondolatokkal lépünk az urnák elé, közösen, együtt, ahogy élünk és dolgozunk, szórakozunk és pihenünk, szilárd összefogásban a kommunistákkal, hazánk valamennyi becsületes állampolgárával, s a boldog jövőnkre szavazunk. KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Similis simili... A fajüldöző rhodesiai rendszernek illusztris vendége volt a héten. Sir Alec Douglas-Home, az angol kormány külügyminisztere ment vizitelni a nála jóval fiatalabb lan Smith rhodesiai miniszterelnökhöz, aki London szemében már régóta veszélyes „enfant terrible", akit „simán kell kezelni". Az idő megmutatta, hogy lan Smith fenegyerekeskedése nem volt egyszerű hetvenkedés, hanem London elleni lázongásával határozott célt követelt, fppen hat esztendeje, hogy Salisbury 1965. november 11-én egyoldalúan kikiáltotta Rhodesia függetlenségét és elszakadását a volt anyaországtól, egyidejűleg megerősítve 300 ezer főnyi fehér telepes uralmát ötmilliós bennszülött fölött. Ugyanezien idő alatt London csupán gyengeségéről és rossz színészi tehetségéről tett bizonyságot, mert nyilvánosan elhangzott intő szavai falra hányt borsóként hatottak Salisburyben. London kilátásba helyezett, majd az ENSZ-szervek nyomására részben elrendelt gazdasági szankciói vajmi keveset ártottak Rhodesiának. Továbbra is évi 17 ezer tonna dohányt exportált, tavaly pedig 5000 ezer tonna krőmércet szállított ki. Anglia tengeri blokáddal térdre kényszeríthetné Rhodesiát, mely eléggé el van vágva a külvilágtól, viszont London nem szánta rá magát radikális lépésekre. Joggal emlegették ezzel kapcsolatban Salisburyben London „paplrkardját". London politikája az utőbbi években különös átalakuláson ment át. Míg a Wilson-kormány tétovázó magatartást tanúsított a Smith-rendszerrel szemben és a két ország viszonyában inkább a status quo-t tartotta fenn, a tory kormány határozott lépéseket tett a közeledésre Salisburyvel. Lord Goodman, a kormány különleges meghízuttja az idén négyszer is járt Salisburyben, hogy puhatolódzó, majd előkészítő tárgyalásokat folytasson, most pedig maga a külügyminiszter jelentette ki, hogy jelenlegi látogatásával a két ország megbékülése útjában őllő összes akadályokat elhárítja." Ha ez így lesz, akkor ez azt jelenti, hogy London beadta a derekát, teljesen kiszolgáltatja a négerek millióit a fehér telepesek önkényuralmának. S ez éppen akkor történik, amikor az ENSZ egyes szervei újból elmarasztaló határozatokat hoznak a rhodesiai rendszerrel kapcsolatban, s követelik, hogy a tagállamok szüntessenek meg minden kapcsolatot a fajüldöző salisburyi rendszerrel, s vegyék komolyan az ellene elrendelt gazdasági szankciókat. Tekintélyes angol lapok is arra a megállapításra jutottak, hogy Douglas-Home kiárusítja a rhodesiai őslakosság érdekeit, eladja a négereket Smithéknek. Ezzel kapcsolatban rámutatnak a külügyminiszter múltjára, régi külügyi szerepére. Chamberlain külügyi tisztviselőjeként annak idején neki is szerepe volt abban, hogy az európai népeket elárulták Hitlernek. Önkéntelenül felvetődik a kérdés, vajon Douglas-Home régi énje nyilvánul-e meg és régi módszereit folytatja?) Bárhogyan is hangozzék az angol kormány és Smithék új egyezsége, annyi bizonyos, hogy London nem védi meg az ötmillió négert az önkénytől. Ugyanis az ún. brit ötpontos terv csupán írott malaszt marad, mert követeléseinek teljesítése alól Smithék úgy kibújhatnak, ahogy csak akarnak. Rhodesia helyzetén gyökeresen csak a fekete többségi kormányrendszer bevezetése változtathatna, ezt pedig a salisburyi fehér telepes kurmány kereten elutasítja. Az pedig, hogy 15—20 éven belül bevonnák a négereket a kormányzásba, balga hiedelem, mert a továbbra is érvényes cenzusok ezt eleve lehetetlenné teszik. A gyarmatosítók így szótértettek ... L. L. A csehszlovák és NDK-beli párt, illetve állami vezetők megbe- J széléset során a két fél megvitatta a kétoldali kapcsolatoli ) szerteágazó problémáit. (CSTKJ ' A Szovjetunió mind a mai napig, fejleszti védelmi erejét a szocializmus vívmányainak megőrzése céljából. Felvételünkön a szovjet rakétaalakulatok hadgyakorlatának egyik mozzanata látható. (ČSTK) üncle Sam: „Most már könnyebb lesz nekünk!..." (V. Fomicsev rajza) A szovjet tudomány és technika napjai alkalmából hazánkban tartózkodó szovjet kormányküldöttség — V. A. Kirillin akadé* mikusnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa alelnökének ve' zetésével — hétfőn Prágában sajtóértekezletet rendezett, ame-i lyen válaszoltak a hazai és a külföldi újságírók kérdéseire. (ČSTK felvételei