Új Szó, 1971. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1971-11-17 / 272. szám, szerda

Kölcsönös egviittmükOdesUnk minden terén nagv ielentöségíi A munkásosztály az ország döntő ereje Karel Noffmann elvtárs beszéde Plzeňben (Folytatás az 1. oldalról) Itt az olyan építkezésekre, mint a Kelet-szlovákiai Vasmű, a Ba­rátság-kőolajvezeték, a Távol­sági gázvezeték építése stb. Nehezen találhatnánk ma olyan termelési ágazatot, ahol ne lenne szoros kapcsolat nép­gazdaságunk és a Szovjetunió népgazdasága között. Együtt­működésünknek döntő része van külföldi gazdasági kapcso­latainkban, és az 5. ötéves ter­vünknek is a legdinamikusabb fejezete. Elvtársak! A tudományos-műszaki együtt­működésben nemcsak kapcsola­taink elválaszthatatlan részét látjuk, amelynek jelentős sze­repe volt a múltban is, hanem ez az együttműködés megmu­tatja hazánk viszonyai között a tudományos-műszaki forrada­lom útját. A tudomány és a technika fejlődése egyre jobban behatol a termelőerők struktúrájába és a szocialista országokban mi­nőségileg új, anyagi-műszaki bázist teremt. Népgazdaságunk hatékonyságának növelése dön­tő mértékben függ a leghala­dóbb tudományos-műszaki meg­oldások azonnali alkalmazásá­tól a termelésben. Tudatában vagyunk annak, hogy a tudomá­nyos kutatás érvényesítésénél a gyártási folyamatban számos objektív akadállyal találko­zunk. Ezeket nyilvánvalóan le kell küzdeni, és korlátozni kell hatásukat a termelésre. Tisztelt Elvtársak! Engedjék meg elmondanom, hogy mi, a szovjet küldöttség tagjai nagy örömmel veszünk részt a szovjet tudomány és technika Csehszlovákiában meg­rendezett napjain. Engedjék meg, hogy a szovjet küldöttség nevében őszinte köszönetet mondjak Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizott­ságának és a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság kormányá­nak a meghívásáért a szovjet tudomány és technika napjai­nak akcióira. E napok megrendezését az országunk iránti nagy figye­lem, érdeklődés megnyilvánu­lásának, a kommunizmus épí­tésében szerzett tapasztalataink iránti érdeklődés és a Szovjet­unió és a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság közti baráti kapcsolatok tanújelének tartjuk. Meg vagyunk győződve arról, hogy a szovjet-tudomány és technika napjai hozzájárulnak az országaink közti barátság és együttműködés további fejlesz­téséhez. A szovjet tudomány és tech­nika napjainak keretében ter­mészetesen nem szólhatunk eléggé kimerítően az összes fontos sikerekről, melyeket or­szágunkban ezen a téren elér­tünk; a tudomány és technika fejlesztésében szerzett tapasz­talatokról, a tudományos-mű­szaki haladásnak a kommuniz­mus építésében való kihaszná­lásáról. E napok előkészítésében az az igyekezet vezérelt bennün­ket, hogy a legtömörebben mu­tassuk be a lényeges eredmé­nyeket. A szovjet tudomány és tech­nika napjainak keretében több mint 50 szovjet tudományos dolgozó és szakember tart elő­adást és beszámolót, s részt vesz a legfontosabb tudományos­műszaki problémákról tartott vitákban. Számos szovjet tudo­mányos-műszaki filmet mutat­tak be, 15 szakmai kiállítást rendeznek. Ezenkívül tudomá­nyos-műszaki rádióadásokat és televíziós adásokat is készíte­nek. Véleményem szerint mindez nagy mértékben hozzájárul a tudományos és műszaki tapasz­talatok cseréjéhez, s nagy sze­repet játszik a Szovjetunió és Csehszlovákia közti gazdasági és tudományos-műszaki kapcso­latok további bővítésében, el­mélyítésében, a szocializmus megszilárdításában, a haladá­sért, a békéért és a nemzetkö­zi együttműködésért vívott küz­delemben. Fontos, tényezőnek tartjuk, hogy a tudomány és technika fejlesztési koncepciójának ki­dolgozásakor olyan alapokra támaszkodhatunk, mint a Szov­jetunióval megkötött hosszúle­járatú szerződések és a KGST 25. ülésén elfogadott Komplex Program, mely az együttműkö­dés keretében minőségileg új távlatokat biztosít. Előtérbe he­lyezi a tudomány és-a technika problematikáját, amely egyre inkább a kutatás, a fejlesztés, a tervezés és a műszaki felké­szültség alapjául szolgál. Le­hetővé teszi, hogy a kétoldalú egyezmények fokozatosan át­alakuljanak sokoldalú együtt­működéssé. Ennek kapcsán el kell mon­danom, hogy a Csehszlovákia és a Szovjetunió közötti tudo­mányos-műszaki együttműködés számos esetben tartalmazza a Komplex Program elemeit. Az ötödik ötéves terv elkészí­tése során arra törekedtünk, hogy további jelentős lépést te­gyünk országaink tudományos­műszaki és gazdasági integrá­ciójában. A Szovjetunió tudományos és műszaki nagyhatalommá fejlődött. Tudományos és fej­lesztési alapján dolgozik a vi­lág összes tudósainak egyne­gyede, és a szovjet kutatás gyakorlatilag felöleli az ösz­szes tudományos és műszaki szakágazatot. Meg kell említe­nem azt is, hogy az emberiség történelmében a szovjet tudo­mány vívta ki elsőként függet­lenségét a kapitalista termelési viszonyoktól és a haladás, a béke szolgálatába állt. 1968-ban és 1969-ben olyan hangokat is hallottunk, hogy tu­dományos-műszaki együttműkö­désünk a Szovjetunióval szá­munkra előnytelen. A jobbol­dali erők lekicsinyelték azokat az eredményeket, amelyeket el­ismert az egész világ. Pozití­van értékelhető, hogy tudó­saink és. technikusaink túlnyo­mó többsége nem adott; a szó­beszédre, hanem a kölcsönös kapcsolatok és az együttműkö­dés tényeire és tapasztalataira támaszkodott. Elvtársak! A büszkeség érzésével nyit­juk meg a szovjet tudomány és technika napjait, mivel azon országok közé tartozunk, ame­lyeknek lehetőségük van arra, hogy közvetlenül hozzájárul­nak a szocialista tudomány és technika hatalmas fejlődésének eredményeihez, hogy a jövő ki­alakításának a szovjet tudósok­kal és technikusokkal együtt közvetlen részvevői lehetünk. A szovjet tudomány és techni­ka napjai ismét arra késztet­nek bennünket, hogy méltas­suk ezt az együttműködést, a tudomány szocialista küldeté­sét, és feladatát a természet átalakításában, valamint az em­ber alkotó képességei fejleszté­sének biztosításában. A most megnyitott kiállítás­nak, a szovjet tudomány és technika napjainak sok sikert kívánok. (ČSTK) — KAREL HOFFMANN, a CSKP KB elnökségének tagja, a CSFSZM Központi Tanácsának el­nöke tegnap délután ellátogatott Plzeiíbe: Felszólalt a Skoda Mű­vek dolgozóinak nagygyűlésén és bemutatkozott választóinak, mint a Nemzeti Front jelöltje a Szö­vetségi Gyűlés Népi Kamarájába. Hoffmann elvtárs beszédében a többi között hangoztatta, hogy a szocialista fejlődés alapja és biz tosítéka az a tény, hogy a politikai hatalom a munkásosztály kezében van, amely az ország döntő ereje. A CSKP XIV. kongresszusán a Központi Bizottság jelentésében Gustáv Husák elvtárs, a Központi Bizottság főtitkára hangsúlyozta, hogy „a szocialista társadalom fejlődésében a vezető erő a jö­vőben is az erős és fejlett mun­kásosztály lesz". Ez a tény nem formális dolog, hanem történelmi­leg bizonyitott, biztonságot adó és szükséges követelmény. A mun­kásosztály volt az, amely a nem­zeti felszabadításért vivott harc­ban a fő terhet viselte. A prole­tariátus volt a dolgozó nép szo­ciális felszabadulásáért vivott harc vezére, a protetariátns dön­tötte meg a kapitalizmust és szün­tette meg az embernek ember ál­tali kizsákmányolását. A munkásosztály szorgalmas munkája biztosította a. második vi­lágháború után a népgazdaság fel­lendülését. A kétéves terv, majd az első ötéves tervek teljesítésé­ben és a szocialista verseny fej­lesztésében mindig élen járt. 1948 februárjában visszaverte • reak­ció támadását és végleg győzött a burzsoázia fölött. Rövid idő alatt megmutatta, hogy képes tör­ténelmi, forradalmi küldetése má­sodik részének teljesítésére is — képes az űj szocialista társada­lom kiépítésére. Politikai érettségéről és fele­lősségéről tett tanúbizonyságot 1966-ban is, amikor ellenállt az eilenforradalmárok támadásainak. A munkásosztály egész súlyával támogatta a párt új vezetőségé­nek irányvonalát az 1968—69-es évek válsága álta! okozott veszély és károk leküzdésében. A munkásosztály nem csupán önmagát szabadította fel. Erdeke a földművesekkel való testvéri kö­telék és a dolgozó értelmiség békés munkája. Természetes űton jött létre a dolgozók érdekeinek egysége, és ebben a folyamatban a vezető erőt a munkásosztály képviseli. Ebben rejlik a CSKP munkáspolitikájának magva. Nem­csak a munkásosztály érdekeit vé­di, hanem a parasztokét, az ér­telmiségét, az egész dolgozó né­pét. A választások előkészületében részt vesz és sikeres eredményéért felelősséget vállal a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom is, mint (CSTK) — Miloslav H rúško­vičnak, a CSKP KB elnöksége póttagjának, a KB titkárának részvételével folytatta tanács­kozását „A tudomány és a tech. nika fejlesztésének feladatairól tárgyaló aktívaértekezlet. A tanácskozást Ismét Jan Ba­ryl, a CSKP KB gazdasági osz­tályának vezetője vezette. A 23 vitafelszólaló között szót kért Karel Löbl, a CSSZK mű­szaki és beruházásfejlesztési mi­nisztere is, aki a komplex szo­Saigon — Abrams tábornokot, a Dél-Vietnamban állomásozó amerikai csapatok főparancsno­kát arról tájékoztatták, hogy 1972. június 30-a után körülbe­lül százezer főnyi csapatlét­számmal tervezhet — jelenti az AP amerikai hírügynökség tá­jékozott köröket Idézve. Ez arra vall, hogy Nixon amerikai el­nök továbbra is csökkenteni kí­vánja a kivonási ütemet. Az Ab­rams tábornoknak adott tájé­koztatásról szóló értesülést szemléletesen egészíti ki az AFP francia hírügynökségnek az az összegező anyaga, amely rámutat arra, hogy ez idő sze­rint öt amerikai repülőgép­anyahajó cirkál a vietnami par­tok mentén, s ezzel az Egye­sült Államok csúcsot javított az Indokína térségében összponto­sított rombolóerő tekintetében. Tegnap hajnalban a felszaba­dító fegyveres erők tüzérsége megtámadta a kormánycsapatok a munkásosztály legnagyobb szer­vezete. A Forradalmi Szakszerve­zeti Mozgalom soraiban megtalál­ható a dolgozó nép minden tag­ja — férfiak, nők, ifjúság, kom­munisták, pártonkívülisk, más po­litikai pártok tagjai, csehek, szlo­vákok és más nemzetiségű állam­polgárok. Mindannyian együttesen vesznek részt az előttünk álló nagy feladat teljesítésében és a CSKP politikájának támogatásában. Az FSZM aktivizációs programja a forradalmi tapasztalatokhoz és a szakszervezeti mozgalom forra­dalmi hagyományaihoz kapcsoló.­dik. A munka szakszervezeti mód­szereivel igyekszik megoldani az új nagyobb követelményeket a mozgalom érdekében. Az FSZM aktivizációs program­jának megvitatásakor és jóváha­gyásakor arra köteleztük magun­kat, hogy a jövőben még nagyobb figyelmet szentelünk a dolgozók­ról történő gondoskodásnak, szük­ségletei kielégítésének, az opti­mális munka és életfeltételek ki­alakításának és az életkörülmé­nyek megjavításának. A szocialis­ta gazdaság fejlődésével párhuza­mosan meg kell javítanunk a dol­gozók szükségleteinek kielégíté­sét. Nem lehet mindegy nekünk, hogy a dolgozók milyen Környe­zetben dolgoznak, hogyan törőd­nek munkájuk biztonságával, mi­lyen feltételek között teljesítik feladatukat a nők és a fiatalok és hogyan gondoskodnak az üze­mi étkezésről. Az 1972. évre szó­ló kollektív szerződések előkészí­tése a legközelebbi alkalom arra, hogy további javulást érhessünk el. Ha a szakszervezetek hatéko­nyan akarják védeni a tagság ér­dekeit, az össztársadalmi érdeke­kért kell harcolniuk. Csak fgy ér­vényesíthetik sikeresen a CSKP XIV. kongresszusának határozatait, és fgy adhatják meg a kommu­nista párt tevékenységének fő ér­telmét a dolgozó nép érdekében. cialista racionalizálás jelentő­ségével foglalkozott. Az országos aktívaértekezlet eredményét Miloslav Hruskoviő elvtárs összegezte. Értékelte a gazdag vitát és az értekezlet valamennyi résztvevőjének po­litikai elkötelezettségét. A CSKP KB által egybehívott országos aktívaértekezlet részt­vevői azután jóváhagyták a szovjet tudományos dolgozók­nak és technikusoknak írott le­vél és nyilatkozat szövegét. egyik előretolt állását Saigon­tól 170 kilométerrel délnyugat­ra. Az ország legdélibb részé­ben fekvő U Minh őserdő tér­ségében a kormánycsapatok in­dítottak ún. tisztogató hadmű­veletet a felszabadító erők el­len, s ennek során egy össze­csapásra került sor hétfőn éj­szaka. Páncélos és tüzérségi alaku­latokkal erősítették meg az or­szág középső részében, Pleiku térségében állomásozó kor­mánycsapatokat, amelyek ellen — mint már jelentettük — a felszabadító fegyveres erők va­sárnap este indítottak a hétfő déli órákba nyúló támadást. A térségtől mindössze 30 kilomé­terre fekvő terület ellen az ame­rikai B—52-es nehézbombázók intéztek kedden hajnalban tá­madást. A B—52-esek ezen kí­vül újabb szőnyegbombázásokat hajtottak végre a demilitarizált övezet déli részében. Közös munkánknak nagy távlatai vannak VLAGYIMIR ALEKSZEJEVICS KIRILLIN AKADÉMIKUS BESZÉDE Számomra nagy megtisztelés, hogy a szovjet tudomány és technika napjainak megnyitá­sán beszámolhatok a tudomány és technika fejlődéséről, sike­reiről a Szovjetunióban. A szovjet tudomány sikerei döntő mértékben annak köszön­hetők, hogy szocialista állam­ban bontakoztak ki. Országunk­ban a tudomány mindig a párt­ós a kormány gondoskodásának és érdeklődésének középpont­jában állt. Ismert tény, milyen jelentő­séget tulajdonított V. I. Lenin a tudomány fejlődésének. A forradalmat követő első évek­ben, amelyek rendkívül nehe­zek voltak országunk számára, V. I. Lenin indítványozására számos intézetet létesítettek, köztük a leningrádi fizikai-mű­szaki intézetet, az Össz-szövet­ségi Elektrotechnikai Intézetet, az Össz-szövetségi Termotech­nikai Intézetet stb. Azóta már sok év telt el. A Szovjetunióban jelenleg hatal­mas a tudományos intézetek hálózata, s ami a legfontosabb, magasan szakképzett tudomá­nyos dolgozókkal rendelkeznek. A tudományos kutatóintézetek­ben és a főiskolákon jelenleg 930 000 tudományos dolgozó és főiskolai pedagógus dolgozik, akik közül 260 000 megszerezte a doktori, vagy a tudományok kandidátusa címet. A szovjet tudomány és tech­nika sikeres fejlődéséről tanús­kodnak a világűrben végzett kutatások sikerei. A világűr kutatása már meg­hozta a gyakorlati eredménye­ket. A Molnyija—1 telekommu­nikációs bolygó és az orbitális állomás nagy távolsággal biz­tosítja a rádió-, a telefon- és a televíziós összeköttetést. A meteorológiai bolygók hozzájá­rulnak az Időjárás előrejelzé­sének javításához, ami nagy jelentőségű a mezőgazdaság, a vízi- és légiközlekedés szem­pontjából. A szovjet tudósok és mérnökök korszerű számítógé­peket szerkesztenek, melyek segítségével számos feladatot oldanak meg. Az atommag ku­tatása meghozta az új, óriási energiaforrást — az atomener­giát. Országunk a világon első­ként épített fel atomerőművet, és készített el atommeghajtá­sú jégtörőhajót. A szovjet tudósok nagy sike­reket értek el az utóbbi évti­zedekben a kémiában, a bioló­giában, a geológiában. A Szovjetunió a világon az elsó helyen áll a villanyener­gia, a hőenergia termelésében, s a második helyet foglalja el az acélöntés terén. Az SZKP XXIV. kongresszusa kitűzte népgazdaságunk, a tu­domány és technika további fejlődésének, a nép anyagi és kulturális színvonala emelésé­nek terjedelmes programját. A terveink realizálásában nagy jelentőséget tulajdonítunk a szocialista országokkal folyó tudományos-műszaki együttmű­ködésnek. A szocialista orszá­gok közössége hatalmas lépést tett előre. A KGST 25. üléssza­ka jóváhagyta a KGST-tagálla­mok szocialista gazdasági in­tegrációjának fejlődését, az együttműködés további elmélyí­tését és tökéletesítését. Meg vagyunk győződve róla, hogy a tudomány és technika terén kifejtett együttműködés­nek a Szovjetunió és Csehszlo­vákia között nagy távlatai van­nak. Ezeket a távlatokat a gaz­daság növekedésének, a dolgo­zók életszínvonala emelésének az SZKP XXIV. kongresszusa és a CSKP XIV. kongresszusa ál­tal kitűzött óriási feladatai ala­pozzák meg. Engedjék meg kedves bará­taim, hogy kifejezzem azon meggyőződésemet, miszerint a szovjet tudománynak és techni­kának Csehszlovákiában meg­rendezett napjai és e napok si­keres lezajlása hozzájárult a Szovjetunió és Csehszlovákia közti tudományos-műszaki együttműködés további elmélyí­téséhez, bővítéséhez, valamint nemzeteink testvéri barátságá­nak fejlesztéséhez és megszi­• lárdításához. Elhunyt Josef Kainar Tegnap hosszan tartó súlyos be­tegség után Prágában elhunyt JO­SEF KAINAR államdíjas iró és köl­tő, a Cseh Írók Szövetségének elnöke. • Josef Kainar 1917. június 29-én született Prerovban. Diákévei alatt kapcsolódott be a cseh irodalmi életbe és néhány év leforgása alatt sokoldalú és sajátos arcu­latú íróvá fejlődött. Verseiben az emberi élet sokrétűségét és az ember belső világának színes ké­pét rajzolja meg. Legismertebb köteteiben — A CSEH ÁLOM és a NAGY SZERELEM címűben — az ember boldog jövőjének új tá­maszpontjait keresi és mutatja meg. Sokoldalúságát bizonyítja, hogy drámaíróként és grafikusként is értékes alkotásokat hozott létre. Josef Kainar alkotásai a huszadik századi cseh irodalom gyöngysze­meit képezik. Szocialista irodal­munk felvirágoztatása érdekében sok tervet, elgondolást akart még megvalósítani, ezt azonban a kö­nyörtelen halál keresztülhúzta. Életművét, emlékét a mai és a következő generációk tisztelettel őrzik meg és ápolják. Folytatta tanácskozását a műszaki dolgozók aktivaértekezlete Megélénkült harci tevékenység az indokínai frontokon

Next

/
Thumbnails
Contents