Új Szó, 1971. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1971-11-16 / 271. szám, kedd

G • ••••••••• •'••••• FILMEK • ••••••••••••••CD FELSZABADÍTÁS III. RÉSZ — A FÔCSAPÄS IRÁNYA A második világháborúról szóló monumentális szovjet játékfilmciklus III. része, A főcsipás iránya, az Európa felszabadításáért vívott harcnak azt a szakaszát rekonstruálja, amikor a szovjet hadsereg átlépte a lengyel határt és a szövetséges erők Normandiában megkezdték a partraszállást. 1944 eleje van. Véget ért a sztálingrádi és a kurszki csata, amely a háború folyásában ugyan fordulópontot jelentett, de a szovjet hadvezetés tudta, hogy az ellenség erős és a há ború megnyeréséig még nehéz az út. Ezért természetes a nyugati szövetségesekkel szembeni sürgetés a II. front ügyében. A film ezzel az őszinte és reális helyzetértékeléssel lerombolja azt a sokakban élő tévhitet, miszerint Sztálingrádnál végleg eldőlt a háború sorsa, a többi már csak idő kérdése volt. A film tárgyilagosan kimondja, hogy továbbra is szükség volt mini'in erőre, leleményességre és emberi áldozatra a végső célig — a felszabadításig. A főcsapás Kánya az 1944. évi nyári hadművelet gigászi küzdelmeit, a „Bagratyion" offenzíva eseményeit tárja elénk. Az alkotás felidézi a Belorussziában zajló fronteseményeket, az ellenség figyelmét elterelő hadműveleteket, megmutatja a nagy hadigépezetek vezérkarának terveit, hogy a harc egyes részletet látva, öszszefüggéseiben érzékeljük az eseményeket. Emberközelbe hozza az ellenséget alaposan megtévesztő át kelést Belorusszia iszapos és mocsaras ingoványain; az ellenséges egységek ugyanis arra számítottak, hogy a szovjet katonaság Ukrajna északi részén nyomul előre. Lélegzetelállítóan izgalmas a gigászi átkelés. Az országhatár átlépése után a csata Lengyelország területére helyeződik át, hogy néhány hónapos küzdelem után megkezdődjön a harc Berlinért. ]urij Ozerov rendező a filmeposz harmadik részében ugyanazokat az eszközöket alkalmazza, mint az előző két részben (melyet Lángoló ív és Áttörés címmel láthatott a hazai közönség): alkotása dokumentumszerű pontossággal, élethűen ábrázolja a valóságot, de művészi szinten, játékfilmen. Az a műfaj, amelyet a három társszerző: lurij Bondarjev, Oszkár Kurganov és Jurij Ozerov alkalmazott, a történelmi összefüggések, a látványosság és hatá sosság szempontjából többet ad, mint amit az eredeti felvételek bői összeállított keresztmetszet adhat. A filmben a politikusok, a hadvezérek tevékenységével párhuzamosan láthatjuk az egyszerű emberek, a katonák harcát, életét. Ez a párhuzam is jelzi a nép és a vezetők kö zösségét, egymásra utaltságát, azt, hogy egy hadművelet végrehajtása csak közös öszefogással lehetséges. Csupa hőssel, félelem nélküli katonával, talán nem is nehéz megnyerni a háborút. De itt emberek, közönséges „halandók" menetelnek, rohamoznak, szenvednek, -vérez nek és győzelmet aratnak. A filmben nem diadalmenet a háború — a hangsúly a nehézségeken és az áldozatokon van —, hanem a Szovjetuniónak emberiségmentő hadjárata az elszabadult pokol ellen. Az előző két részben hasonlóan ebben is szerepel számos államfő: Sztálin, Roosevelt, Churchill. Tanúi lehetünk a Hitler elleni öszeesküvésnek és merényletnek, láthatjuk, milyen volt a Tigris és a T-34-es. A roppant méretű, gazdag kivitelezésű, 70 mm-es panoramatikus történelmi freskó az alko tók tárgyilagos szemlélete révén híven érzékelteti a szabadságra vágyó emberek hősiességét, s azt, milyen áldoza tok árán száltak szembe a szovjet emberek a fasizmussal. —ym— IflilllX KÜLÖNLEGES FÉNYKÉPÉSZETI MÓDSZEREK A fényképezést ma már a technika és a tudomány minden területén felhasználják részben dokumentálásra, részben oktatásra és archiválásra. A fény kép az információ fontos eszköze lett, mert egyértelműen és objektíven rögzíti a látható és gyakran a szabad szemmel láthatatlan dolgokat is. A technika fejlődésével a hagyományos fényképezésnek új ágai alakultak ki, új fototechnikai módszerek születtek, amelyek a tudományos kutatást, a termelés javítását szolgálják, vagy pedig a munka- és anyag megtakarítást segítik elő. A következőkben néhány ilyen ipari fototechnikai módszert és berendezést kívánunk röviden ism ertetni. Makrofényképezés A makrofelvétel olyan közeli felvételt jelent, amikor a felvétel tárgyát 1:1 arányban vagy ennél nagyobb mértékben rögzítjük. Alkalmazása az utóbbi években egyre szélesebb körben terjed, különösen az iparban és a tudományos kutatások területén. A makrofényképezés segítségével láthatók lesznek a legfinomabb részletek is, amelyeket a szem már egyáltalán nem, vagy csak igen nehezen tud érzékelni. Különösen jó eredményeket értek el ezzel a módszerrel anyagvizsgálatoknál, anyaghibák megállapításánál pl. a törésnél. Számtalan felhasználási területe van a botanikában, a biológiában, a kriminológiában, az orvostudományban. A fényképezéshez használható kisfilmes fényképezőgép (pl. Exakta Varex vagy Leica), de lehet bármilyen másfajta gyártmányú gép is, amelynek a közelfényképezéshez szükséges tartozékai vannak. Természetesen nagyon gyakran sokkal jobb eredmény érhető el nagyobb formátummal (6X9, 9X12), mert a makrofényképezésné] 30-szoros nagyítást is végezhetünk, sőt a Linhof Technika 13 X 18-as felvevőgéppel 40-szeres maximális nagyítás is elérhető. A tudományos életben és sok egyéb területen a mérési eredmények, megfigyelések, ellenőrzések regisztrálására is kitűnő eszköz a fényképezőgép. Kísér2 < O > Z LU > H Ul O LU CĹ 23. < CL C/5 O oí >< S C/5 Ü Oŕ O OĹ O 03 Cróf Pongrácz Kálmán felnevetett, és Blázy szavába vágott. 0, a vén selyma Behenczy! Eladta ős) kastélyuk harangját, abból tudott nagylábon élni. Emlékszem, aznap este véletlenül találkoztam is vele a vendéglőben. Eldicsekedett, hogyan bukkant ró c ,, fölséges kis csirkére" j -•» • um .11 _ > Vacsora közben Apolkának lebomlott egy hajfürtje. Az írnok, akit már fűtött a francia pezsgő, megfogta, J és megdörzsölte az ujjai között, mint a szövetet szokta a kereskedő. Aztán jelentőségteljes pillantást leti eljárások rögzíthetők, változó objektumokat tanulmányozhatunk rövidebb-hosszabb időközökben. A felhasználási terület napról-napra bővül, mert ma már telefonközpontokban a beszélgetés-számlálókat is fényképezőgéppel olvassák le. Gyakran használják ezt az eljárást, amikor sok műszert egyidejűleg kell ellenőrizni (például repülőgépek berepülésekor). Orvosi fényképezés A fénykép az orvos részére olyan szemléltető dokumentum, amely gyakran minden leírt szónál többet mond. Ezért a fényképezőgép szinte munkaeszköze lett az orvosnak, különösen amióta a színes fényképezés terén olyan jelentős haladást értek el. Az egyetemi oktatásnál is óriási pedagógiai értéke van a különféle gyógyászati felvételeknek, amelyeket többnyire kivetítve használnak fel. Az elektromos villanófény (örökvaku) technikai tökéletesedése lényegesen megkönnyítette a felvételek gyors elkészítését. A sokrétű feladatok elvégzésére a legjobban megfelel a kisfilmes fényképezőgép, amely könnyen kezelhető, de mégis maximális teljesítményekre képes. Az Ihagee gyár két egészen speciális, orvosi célokra szerkesztett gépe a Kolpofot és az Exaktához csatlakozó Endoskop. A Kolpofot üreges felvételek készítésére alkalmas, a beállítás kisfeszültségű izzólámpával történik. A 135 mm-es objektívvel 1,6-szoros nagyítás érhető el 20 cm távolságból. A megvilágítás az objektív körül elhelyezett villanófénnyel történik. Az endoszkópos fényképezés a testüregek vizsgálatára szolSál. A megvilágítást miniatűr rí non villanólámpa szolgáltatja. sak a legutóbbi időkben sikerült olyan eljárásokat és érzékeny filmanyagokat produkálni, amelyek lényegesen megjavították különösen a színes felvételezés technikáját. Ma már a legtöbb ilyen felvételt színes anyagra készítik, mert a korszerű villanófények megfelelő fényt biztosítanak. Rendkívül érdekes felvételek készíthetők kémcsőben lejátszódó laboratóriumi vizsgálatok folyamatáról. Ezeket a felvételeket szükség szerint fekete-fehér, vagy színes anyagra készítik, nagyobb formátumú (6X9) géppel. Fontos a jó eredmény biztosításához, hogy a felső világítás teljesen szőrt fényű legyen, így fekete-fehér háttér előtt a kémcsövekben levő folyadékok, áramlások jól fényképezhetők. Infravörös fényképezés Az infravörös sugarakra is érzékenyített filmek, lemezek révén a fényképezés területe erősen kibővült. A spektroszkópia, a kémiai ipar, a művészeti kutatás, a kriminalisztika mind felhasználja az infravörös fényképezés különleges lehetőségeit. A légifényképezésnél óriási előnyt jelent az infravörös sugaraknak az a tulajdonsága, hogy áthatolnak a párán, a porés ködrétegen, így nagy magasságból is teljesen tiszta képek készíthetők. A fényképezéshez bármilyen felvevőgép használható, csupán az objektív elé infravörös szűrőt kell tenni. A vörös sugarak gyújtópontja azonban máshol van, mint a látható sugaraké, ezért az élesség távolabb lesz, a kihuzatot a gyújtótávolság kb. 1/200-ad részével meg kell hosszabbítani. Nagyon megkönnyíti az infravörös fényképezést a Leitz gyár Universal IR-toldata mikro- és makrofelvételek készítéséhez. A szűrőzés kikísérletezése gyakran órákat vesz igénybe, míg az. IR-toldat használatánál a kép a' képátalakítócső fluoreszkáló ernyőjén világosan és kontrasztosan megfigyelhető. A megvilágítást egy fényerős kisfeszültségű reflektor szolgáltatja. A sugárzás látható részét az infravörös szűrő kiszűri. Speciális infravörös érzékenységű film tehát nem szükséges, a készülék automatikusan végez mindent. A tudományos és ipari felhasználáson kívül az infravörös fényképezést gyakran használják festmény- vagy irathamisítások felderítésére, amikor az utólagosan ráfestett rétegek alól előtűnik az eredeti kép vagy szöveg. Elhalványult írásokat láthatóvá lehet tenni, vagy kikapart szövegeket újra el lehet olvasni. Ezért nagy szerepe van a kriminalisztikában, ahol speciális készüléket használnak infravörös vizsgálatok céljára. Az ultraibolya fényképezésnek az infravörös fényképezéshez hasonlóan fő alkalmazása a tudományos vizsgálatok területén van. A fényképezés ultraibolya fotoanyagra történik különleges fényforrások segítségével, például higanygőzlámpával. A gyógyászatban a többi között fertőzések, gombafélék azonosítására, ipari betegségek okozóinak kimutatására használják. Nagysebességű fényképezés Célja, hogy gyorsan mozgó tárgyakat, vagy nagy sebességű folyamatokat olyan rövid meg-, világítással fényképezzék le, hogy a képek minden zavaró elmozdulás nélkül kifogástalanul élesek legyenek. Korábban ezt ez eljárást különösen a ballisztikában alkalmazták, ma már a technika számos területén találkozhatunk vele: kémiai vizsgálatoknál, műszergyártásnál, áramlástechnikai kutatásoknál, fizikai folyamatok feltárásánál. Nagy szerepe van újabban az atomkutatással kapcsolatban is. Tanulmányozhatjuk segítségével a robbanásokat, a lövedékek mozgását, de kideríthető külön» féle nagy sebességű gépek működési hibája is. A felvételeket különleges készülékkel készítik, amelyek különféle elveken épülnek fel. Az egyiknél a film folyamatosan halad egy forgó dobon. Egy tükör a filmmozgás sebességével együtt forog és a kettős mozgás egyben a zárat is helyettesíti. A felvételeket 16 vagy 35 mm-es filmre készítik és másodpercenként 10 000 felvétel is készíthető. A felvevőgépek másik csoportja úgynevezett raszter módszerrel dolgozik; a képet egy raszter tized milliméteres elemekre bontja. A fényérzékeny anyagot úgy továbbítják, hogy az .anyag minden pontja csak egyszer legyen megvilágítva. Ezekkel a berendezésekkel másodpercenként 1 millió felvétel is elérhető. Mikrofényképezés A mikroszkopikus fényképezésnek rendkívül nagy jelentősége van a tudományos életben. A mikroszkópok nagyításainak rögzítésére sokféle toldalék-berendezés áll rendelkezésre. Ezek a berendezések azt a célt szolgálják, hogy a mikroszkópon tanulmányozható tárgyakat fényképen rögzítsék. A mikrofelvétel lehet ugyanolyan méretű, mint a mikroszkópban látható kép, de lehet kisebb, vagy nagyobb is. Az általánosan elérhető nagyítás kb. 14 000-szeres. Az újabban használt elektronmikroszkópon azonban 200 000szeres értékű is lehet a nagyítás, ami a fluoreszkáló ernyőről szintén minden nehézség nélkül lefényképezhető. A különböző toldatok, amelyekkel a mikroszkopikus - nagyításokat lefényképezik, megegyeznek abban, hogy lehetőleg könnyű kivitelűek és lehetőséget nyújtanak arra, hogy a fényképezendő tárgyat felvétel közben oldalról a keresőn keresztül megfigyelhessék. fdf/ 1971. XI. 16.