Új Szó, 1971. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1971-11-16 / 271. szám, kedd

KÉPVISELŐJELÖLT Mindenkor elvhűen £

zerkilencszázhatvankilenc őszén nem sokkal azután kerestem fel Michal Sucha vezető titkárt a Nové Zámky-i I Érsekújvári járási pártbizottságon, amikor több mint egy évi félreállítás után ismét visszatért a járási pártszervezet élére. Arcvonásai akkor megviseltnek, kimerültnek tűntek, azonban egész lényéből fáradhatatlan energia sugárzott, teljes erővel belevetette magát a munkába, hogy a párt új vezetősége politikai irányvonalát maradéktalanul végrehajtva konszolidálják a járás politikai, társadalmi és gazdasági életét. Sokáig elbeszélgettünk. Elmondotta életét, küzdelmes fiatalságát, amikor szinte gyerekfejjel belenőtt a munkásmozgalomba. Békéscsabán tizennyolcéves korában aratómunkások sztrájkjának élén állt. A földbirtokostól kiharcolták a követelés teljesítését, ó azonban nem kapott ott többé munkát. Téglagyárban kihordó munkás lett. 1943-ban megszervezte a munkásokat, hogy nagyobb élelmiszer fejadagot követeljenek. Ezt meg is kapták, de őt két héten belül bevonultatták és a frontra küldték. A Belorusz SZSZK-ban a lakosság segítségével hamarosan kapcsolatba lépett a partizánokkal, két hónapig mint hírszerző dolgozott nekik, majd megszervezte az egész szakasz átállását a partizánok oldalára. A szakasz egyik volt tagja, Mengyan Mátyás géppuskás ma lián él. Sucha elvtárs 1947-ben tért Vissza a Szovjetunióból, Csehszlovákiába, Nové Zámkyba költözött. A CSKP funkcionáriusaként dolgozik fáradhatatlanul immár csaknem negyed évszázada. Mindenkor hűségesen kitartott a marxizmus—leninizmus alapelvei mellett. Ilyen álláspontot foglalt el 1968-ban is, amikor a párt életébe egyre jobban behatoltak a jobboldali opportunista elméletek. Rámutatott, milyen veszélybe került a párt. Májusban elhatározták, hogy pártaktívákon világítják meg, milyen helyzetbe jutottunk, mi a helyes és mi a helytelen. A pártaktívák részvevői nagy megértéssel fogadták a helyzet magyarázatát és határozott hangú állásfoglalásokban követelték a Központi Bizottság beavatkozását. Sajnos, ez nem következett be. Sucha elvtárs elbeszélte azt is, hogy 1968. augusztusában internacionalista szellemben fogadták a szövetséges csapatokat és kellő tisztelettel adóztak nekik azért, hogy képletesen szólva öt perccel tizenkét óra előtt a segítségünkre siettek. Proletár internacionalista magatartásáért a jobboldali opportunista és szocialistaellenes erők összpontosított támadásának célpontja lett. Ez augusztus 26-án abban érte el tetőfokát, hogy az elvhű pártmunkást leváltották tisztségéből. A támadások és a személye ellen irányuló gyalázkodások nem törték meg akaraterejét. A politikai harcot nem hagyta abba. „Tömöríteni.kezdtem a marxista—leninista erőket — mondta —. Abban az időben sok régi, helyes álláspontot elfoglaló kommunista aktivizálódni kezdett és kereste velem a kapcsolatot. Az elvhű elvtársak közreműködésével az alapszervezetek egyre élesebben léptek fel a járási pártbizottság opportunista része ellen. 1969 szeptemberében a marxista—leninista erők a járási pártbizott' ság plénumától olyan határozat elfogadását harcolták ki, amely felszólította a járási pártbizottság elnökségét, hogy a legközelebbi plenáris ülésen mondjon le." A mikor az elmúlt napokban " mint a Nemzeti Frontnak a Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarájába javasolt képviselő jelöltjét meglátogattam, legelőMICHAL SUCHA ször is aziránt érdeklődtem tőle, hogyan dolgozott tisztségébe visszatérte után? Sucha elvtárs erről így beszél: „Mindenekelőtt azt tartottam a legfontosabbnak, hogy új, egészséges kollektívát kovácsoljunk össze, amely marxista—leninista alapon irányítja tovább a járás életét, fejleszti a lakosság kezdeményezését. Ezt az igyekezetünket a kerületi pártbizottság segítségével sikerült megvalósítanunk. A dolgok nem mentek egyszerűen, hiszen a jobboldali opportunistáktól akkor még nem szabadult meg a párt, és ezek az erők sokszor akadályokat gördítettek elénk. Az átigazolások után ez a probléma is megoldódott és egészséges mederbe terelődött a pártmunka. Akkoriban nagyon sokat kellett foglalkozni önmagunkkal, kevesebbet tudtunk törődni a gazdasági élet menetével, az ügyes-bajos dolgok intézésével. Ennek következménye nem egyszer megmutatkozott. Később, amikor az alapokat megszilárdítottuk, a járásban kialakult kollektívának elég ereje lett ahhoz, hogy a gazdasági élet konszolidálásával is hathatósabban foglalkozzon. Ezen a téren nagy segítséget jelentett az a tény, hogy az üzemekben és a falvakban működő pártszervezeteket a jobboldali opportunizmus nem fertőzte meg annyira, mint a járási szerveket, sőt azt mondhatjuk, hogy munkánkban szilárd pártalapszervezetekre támaszkodhattunk. Ez nagyban hozzájárult a dolgozók, a lakosság aktivitásának fejlesztéséhez. Az ezerkilencszázhetvenes évet jó gazdasági eredményekkel zártuk és a mezőgazdaságban tovább folytathattuk a szakosítást. A gazdasági élet szervezése mellett többet foglalkoztunk a pártélet színvonalának emelésével is. Nagy gondot fordítunk a felsőbb pártszervek határozatai teljesítésének ellenőrzésére. Az ellenőrzési napok szinte rendszeressé váltak járásunkban. A határozatok megvalósításának ellenőrzése alkalmából az alapszervezetekben, a gazdasági szervekben és a nemzeti bizottságokban tanáccsal is segítséget nyújtunk az elvtársaknak. Ilyen munka közben ért ' bennünket a képviselőtestületi választások előkészítése. A politikai munka jó alapjait teremtettük meg, szoros kapcsolatot építettünk ki a tömegekkel. A választások előkészítése a járási pártbizottság, a járási nemzeti bizottság és a lakosság közötti kapcsolatot még szorosabbra fűzi. A Nemzeti Front képviselőjelöltjeinek bemutatkozásánál általában annyi ember vesz részt a gyűléseken, hogy sokszor nem férnek be vala mennyien a kulturhelyiségbe. Igaz, nincs minden községben megfelelő, ilyen célú helyiségünk, ezt majd orvosolni kell a közeljövőben. A lakosság aktívan részt vesz a választási prog ram megvitatásában. Programunk elég részletes, arra törekszünk, hogy az ötéves tervben kitűzött feladatokat teljesítsük, a járásban mutatkozó problémákat a terv keretében, a lehetőségekhez képest, a lakosság kezdeményező részvételével megoldjuk. Ogy látjuk, hogy azt a tervet, amit központilag előirányoztak, túlszárnyalhatjuk, ha a lakosságot aktivizáljuk az őket közvetlenül is érintő célok elérésére. Csak egy példát említek, amelyről már az előbb is szóltam, a kulturházak építésének problémáját. Azt h'szem, ezen a téren a központi terveken kívül is igen hathatós tényező lehetne a földművesszövetkezetek hozzájárulása és a lakosság részvétele. Jómagam, mint a Nemzeti Front jelöltje, arra fogok törekedni, hogy a járás politikai életének színvonalát, melyet még inkább fokozott a választási kampány, a választások után is j megtartsuk és a lakosság alkotó aktivitásával az elkövetkező években maradéktalanul megvalósítsuk, sőt túl is szárnyaljuk a választási programot. Tovább akarjuk fejleszteni járásunk gazdasági életét, a mezőgazdaságban 1975-ig be s ze retnénk fejezni a termelés szakosítását. Ez minden bizonnyal elő fogja segíteni a többtermelést, a lakosság igényeinek lobb kielégítését. Azon fogunk fáradozni, hogy a lakosság minél egyöntetűbben vegyen részt céljaink megváló sításában, a politikai, gazdasági és a közélet fejlesztésében, hogy az emberek megértsék: közös erővel, nemzetiségre, anyanyelvre való tekintet nélkül mmdany nyiunknak egyformán ki kell venni részünket a feladatok teljesítéséből. Tapasztalatom szerint az emberek megértenek bennünket és bízom benne, hogy munkánkat minden téren elő fogják segíteni." S

ucha elvtárs a következő szavakkal fejezte be beszélgetésünket: „Olyan körzetben vagyok képviselőjelölt, amelyben szlovák és magyar lakosság él és dolgozik együtt a proletár internacionalizmus szellemében. Annak érdekében fogok munkálkodni, hogy járásunk lakossága tudatában és tevékenységében tovább szilárduljon az internacionalista megértés és a csehszlovák szocialista hazafiság." GAL LASZLÖ MERÉSZ, DE REÁLIS FELAMI Az új iskolához bölcsőde is épül # A régi üzlet már nem felel meg 0 Két rendelő von a faluban, de orvoshoz a szomszéd községbe járnak # Fontos kérdésekben kikérik az idős és beteg párttagok véleményét is £ A képviselőjelöltek nemzetiségi összetétele arányos EGY FALU HÉT ÉVE 1971. XI. 16. Gbelce (Köbölkút), a Nové Zámky-i (Érsekújvár) járás egyik nagy községe is a választásokra készül. Az agitációs központ vezetője, Szabó Zoltán tanító elmondotta, hogy az agitációs munkába helyi üzemeken kívül az efsz és az iskolák pionírcsapatai is bekapcsolódtak. A helyi nemzeti bizottságba 22 képviselőt jelöltek. Diagramokkal ábrázolják a falu fejlődését az elmúlt választásoktól napjainkig. A „Z" akció keretében 4 km hosszú járdát és 3400 méter aszfaltozott utat építettek 2 millió 900 ezer korona értékben, és elkészült a szabadtéri strandfürdő is. A faluszépítési akció talán legsikerültebb alkotása a 110 ezer korona 4rtékű gyermekjátszótér és park. Oj téglagyár épült a községben, évi 25 millió téglaegység kapacitással, 54 millió koronás beruházással. Befejezés előtt áll a mezőgazdasági felvásárló üzem új épületkomplexuma 22 ezer tonna kapacitású gabonasilóval, takarmánykeverővel és szárítóval. Részben már üzemel a 28 millió koronás befektetéssel épült 63 ezer hektoliter befogadó képességű bőrfeldolgozó kombinát. A falu határában lecsapolták a mocsarakat szabályozták a csatornát. A közszolgáltatásokat asztalosműhellyel, képkeretező és üvegozö részlegge'x bővítették. Az efsz hétéves beruházási költsége 18 millió 420 ezer korona volt. Ezért az összegért 110 hektáros szőlészetet létesítettek, 28 hektáron almafákat, 25 hektáron pedig őszibarackfákat telepítettek. A határ vadvizeinek levezetésére 740 ezer koronát fordítottak. Az állami és szövetkezeti beruházások értéke az elmúlt h*ét év alatt 146 millió koronát tett ki, ami egy lakosra számítva 56 ezer koronát jelent. Az efsz 1964-től 1970-ig megháromszorozta a termelését. Gazdasági eredményeivel tavaly szlovákiai viszonylatban a megtisztelő harmadik helyre került. Ifj. KOVÁCS FERENC Manapság minden községről, városról elmondhatjuk, hogy a gyors ütemű fejlődés következtében nagyon megváltozott. Nová Strážra (Űrsújfaiu) különösen érvényes ez a megállapítás, hiszen azok közé a délvidéki falvak közé tartozik, melyek az 1965-ös árvíz után úgyszólván teljesen újjáépültek. Jelenleg a községhez tartozó településekkel együtt 1750 lakosa van. A lakosság számához mérten elég kevés tagja van a helyi pártszervezetnek: 18. Ennek az a magyarázata, hogy a helyi kommunisták túlnyomó része a komárnói hajógyárban és az állami gazdaságban dolgozik, így a falusi szervezetben csak regisztrált tagként szerepei. A regisztrált tagok száma pedig 102. Regisztrált tag a pártszervezet elnöke, Kéri Ferenc is, akit munkahelyén, a hajógyárban kerestünk fel, hogy érdeklődjünk a szervezet tevékenységéről *§s a falu életéről. A szervezet a kis taglétszám elienére is nagyon jó munkát fejt ki: eddig mind a felsőbb pártszervek határozatát, mind pedig saját célkitűzéseiket teljesítették. Ez a regisztrált tagok aktivitásának is köszönhető, akik például az egyik legfontosabb feladat megoldásában, a választások előkészítésében is részt vesznek. Ugyancsak nagyon aktív a község lakossága, ame'iy előtt a pártszervezet nagy tekintélynek örvend. Ez bizonyára összefügg azzal, hogy a helyi pártszervezet mindig reális programot tűz ki. Erről most sem feledkeznek meg, amit az elkövetkező választási időszak célkitűzései is bizonyítanak. Ezek közül említést érdemel a bölcsőde felépítésének terve. Ez azért szükséges, mert a helyi nők mintegy 40 százaléka dolgozik állami gazdaságban, földművesseövetkezetben és különféle üzemekben. A bölcsődét a már meglevő új iskolához szeretnék hozzáépíteni, mégpedig minél előbb. Ha megkapnák hozzá a járás anyagi támogatását, akkor azonnal megkezdhetnék az építést... Vízvezetékhálózat részben eddig is volt a faluban, de a közeljövőben az egész faluba be akarják vezetni. Ez annál is inkább szükséges, mivel az Ivóvizet a falu egyik településére az ott lakók mintegy 300 méterről kénytelenek hordani. Külön figyelmet érdemel a község üzlethálózatának kérdése. Jelenleg ugyanabban az üzletben árusítják a tejet, élelmiszert, mint a vasárut, szappant stb. A hentesárut még ennél is mostohább körülmények között mérik. Egy áruházra lenne szüksége a falunak, de a Jednota még 1972-re sem ígéri felépítését. A szükséges telekről a község már gondoskodott. A kérdés megoldásának a dolgozó nők örülnének a legjobban, akik szabad szombatokon is kénytelenek beutazni Komárnóba, ha vásárolni akarnak. 1U jegyezzük meg, a község vezetősége már többször kérte a felsőbb szerveket, hogy a komárnói városi autóbuszközlekedést terjesszék ki Nová Strážra is, ahonnan minden regge'i több mint száz személy utazik munkahelyére a városba. Kérésük eddig süket fülekre talált, pedig az út minősége megfelelne a követelményeknek. Mindenképpen meg akarják oldani az orvosi rendelő kérdését az elkövetkező választási időszakban, de ehhez a járási szervek megértésére is szükségük lenne. Orvosi rendelő ugyanis már eddig is volt a faluban, ám a helyi lakosok mégis a 7 km-re levő szomszédos Zlatná na Ostrovera (Csallóközaranyos) járnak orvoshoz. Mindezt még az is nehezíti, hogy a gyógyszert Komárnóban keíl kiváltaniuk, ami újabb hat kilométeres utazást jelent. Az igazsághoz tartozik még, hogy a Nová Stráž-i agghajlék lakóinak a nyugdíjasok otthonában rendel az orvos, mert ott is van rendelő. Így annak ellenére, hogy két orvosi rendelő is van a faluban, a betegek mégis más faluba járnak orvoshoz. Jó 'lenne, ha legalább bizonyos napokon kihasználnák a helyi rendelőt is. Művelődési ház van a faluban, de az a mai követelményeknek már nem felel meg. Egyes rendezvényekről — például a CSKP megalakulásának 50. évfordulójára rendezett ünnepségrekről — a lakosság egy része kimaradt. Ugyancsak kicsi a mozihelyiség. Ezért az elkövetkező években új művelődési ház építését kezdik meg. Az új választási időszak célkitűzései között korcsolyapálya, fürdőmedence létesítése is szerepel. Az utóbbival kapcsolatban gondot okoz, hogy a kiszemelt területet az állami gazdaság egve5őre nem hajlandó átadni. Az új választási időszakban a képviselőtestület kilenctagú lesz. Ebből hét nő. Megfelelő lesz a fiatalok arányszáma is. Ugyanez vonatkozik a nemzetiségi összetételre is, 25 képviselő magyar, negy pedig szlovák. A járási képviseleti szervekbe a községből két személyt választanak. A pártszervezet nagy gondot fordít a tömegszervezetek nagyítására. A legjobban működő tömegszervezet a mintegy 120 tagot számláló CSEMADOK. A tagság túlnyomórészt fiatalokból áil. Igen eredményes a talu sportszervezete is. A legnépszerűbb sporlág a labdarúgás és a kui'uiisztika. A nők egyelőre még nem sportolnak, de az utóbbi időben érdeklődést tanúsítanak egy női labdarúgóegyüttes létrehozása iránt. Az idősebb sportkedvelők is rövidesen megtalálják számításukat, mivel épül — elsősorban az č kezdeményezésükre — egy úl tekepálya. Járási viszonylatban is szép eredményeket ér el a tűzoltók helyi szervezete, amely rendszeresen részt vesz versenyeken. Jói működik a nőszövetség és a vöröskereszt szervezete is. A Nemzeti Front helyi szervezete különösen az utóbbi időben lendítette fel tevékenységét. A 35 tagú szervezet élén kommunista áll. Bírálólag kell szólni a CSSZBSZ passzivitásáról. A pártvezetőség legközelebbi gyűlésén megtárgyalja, hogyan lehetne fellendíteni ennek a szervezetnek a munkáját. Ifjúsági szervezet nincs a faluban, mert a helyi fiatalok az állami gazdaság SZlSZ-szervezetének tagjai. Sajnos, a pártszervezetnek sincsenek fiatal tagjai. A párttagság főleg ház- , tartásbeliekbői és nyugdíjasokból tevődik össze. Így elég gyakran előfordul, hogy ha valaki megbetegszik a tagok közül, nem vehet részt a gyűléseken. Ezért a faluban az a szokás hogy az idős és beteg párttagokat a gyűlés után a pártbizottság megbízásából valaki felkeresi és tájékoztatja az elhangzottakról. Fontos kérdésekben a távolmaradt 'dős kommunisták véleményét is kikérik. Ez a veterán pártha-cosoknak nagyon jólesik. Hagyomány a íaiutan, hogy az iskolában minden évben beszélgetéseket rendt-.znek idős kommunistákkal. uielynek célja a párt dicső harcainak ismertetése. Szép eredményekkel és megoldásra vá:ó problémákká) találKOZtuni; a faluban. Meggyőződésünk. hogy a község íakossága a pár'szervezettel az éien az elkövetkező időszakban leküzdi a még meglevő nehézségeket, s elšri merész, de reális célkitűzéseit. FÜLÖP IMRE t