Új Szó, 1971. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1971-11-14 / 45. szám, Vasárnapi Új Szó

ES n PdlOTATDI... vegyi analízisben című monográfiájáról is, amelyet — azonkívül, hogy előbb szlovák és cseh nyelven adták ki — a budapesti Műszaki Egyetem is megjelentetett. 5. Ezeket hallva, érdekelne, hogy milyen a tanszék és a mellette létesített kutatóintézet tevékenysége, s hogyan, milyen mértékben segíti elő a nemzetközi tudományos világban is jelentősnek számító kutatómunkájukat? Dr. TÖLGYESSY GYÖRGY: Legalkalmasabban azzal kezdhetném talán, hogy 1954-ben, amikor a vegyészmérnöki fakultás az első radioaktív sugárzást mérő műszert kapta, amely Geiger—Müller-féle számlálócsővel volt ellátva, őszintén szólva, fogalmunk sem volt róla, mihez kezdjünk vele. Abban az időben nem volt még Szlovákiában egyetlen olyan kutatóintézet sem, amely a radioizotópok gyakorlati alkalmazásával foglalkozott volna, ezért nekünk mindent a legelejéről kellett kezdenünk, az alapozástól. Külföldi szakirodalmat, szakkönyvek, tanulmányok, szakcikkek hatalmas tömegét kellett áttanulmányoznunk, hogy egyrészt összeállíthassuk a tanszéken folyó oktatás tantervét és tanulmányi anyagát, s megkezdhessük magukat az előadásokat, másrészt, hogy megszervezhessük a kutatóintézetet, s megteremtsük a kutatómunka alapvető feltételeit. A kutatómunka olyan területét választottuk meg, ahol az esélyeink egyenlők lehetnek akár a legfejlettebb államok, mondjuk a Szovjetunió vagy az Egyesült Államok kutatóinak esélyeivel. Közelebbről meghatározva: tehát hogy a szükséges berendezések, műszerek és a vonatkozó szakirodalom felhasználása tekintetében azonos feltéte85 kripton radioaktív nuklid van beiktatva. A radioaktív kriptonátok gyakorlati alkalmazása azon a tudományos felismerésen alapszik, hogy azok a fizikai és vegyi folyamatok, amelyek megrongálják az anyagok felületét, vagy felszabadítják a radioaktív kriptonátok kristályrácsának hordozó elemét, meghatározott menynyiségű radioaktív kripton felszabadulását teszik lehetővé. A kriptonátok gyakorlati alkalmazása igen széles körfl. Noha a kívülállónak nem mond túl sokat, a teljesség kedvéért megjegyezném, hogy nagy szerepe van a már említett térfogato? elemzéseknél, az oxigén jelenlétének a -megállapításánál, a különféle savak és sók (például a kovasav, a sósav, a króm só, a vanádiumső) vegyi tulajdonságainak vizsgálatánál vagy a szilikátok vegyi ellenállásának tanulmányozásánál. Ami a másik területen folyó kutatásokat Illeti, azokról talán Varga kolléga szólhatna. Dr. VARGA ISTVÁN: Szeretném az iméntiekhez fűzni, hogy tanszékünk a kriptonátok előállításával, tanulmányozásával és gyakorlati felhasználásával kapcsolatos radiokémiai kutatómunkájával világviszonylatban is elsó helyen áll. A fa-műanyag kombinációval kapcsolatos kutatómunka és annak gyakorlati alkalmazása a sugárhatáskémia területére esik, de mindkét kutatóterület, Ul. tudományos tevékenység összhangban áll a tudományos kutatások állami tervével. Több kutatóintézettel közvetlenül is együttműködünk, s ezek közül elsősorban a Faipari Kutatóintézetet említeném, amellyel a szóban forgó fa-műanyag kombinációk kísérleti és kivitelezési munkálatait közösen végezzük. Ezeknek a munkálatoknak a legfőbb eszköze a megfelelő sugárforrás. Rendelkezünk egy 10 000-curie kobalttal ellátott besugárzó készülékkel, de minthogy ilyen nagy mennyiségű radioaktív anyaggal töltött berendezést nem tanácsos a sűrűn lakott város területén tartani, Trnávkára, a város peremére helyezték ki, s ott folynak a munkálatok is. A faműanyag kombináció technikájának nagy jövőt jósolnak, tekintettel fejlett faiparunkra, s egyáltalán az egész ipari struktúránkban rejlő lehetőségekre. A tanszék oktató tevékenységét is igyekszünk összehangolni ezekkel az igényekkel. Én mint I

a tanszék vezetője, nemkülönben Tölgyessy kolléga, a helyettesem, arra törekszünk, hogy a vegyészmérnöki kar hallgatói, akik valamennyien rendes tantárgyként hallgatják a radiokémiát, szintúgy a sugárhatáskémiát, valamint részt vesznek e tárgyak gyakorlatain is, kikerülve majdani munkahelyükre, biztonságosan alkalmazhassák az izotóptechnikát. Ez még nem jelent specializáltságot, bár a tanszékünk mellett működik egy tudományos minősítő bizottság, amelynek én vagyok az elnöke, Tölgyessy kollégám pedig az alelnöke, s azonkívül részt vesznek benne a bratiI

slavai, ostravai és prágai vegyészeti fakultások professzorai, de ennek a testületnek a hivatása az. hogy a sugárkémia vagy a sugárhatáskémia területén dolgozó kandidátusoknak tudományos fokozatokat ítéljen oda. Pontos számot nem tudnék mondani, de szép számmal neveltünk már olyan szakembereket, akik tanszékünk eme bizottsága előtt nyerték el a vegyészeti tudományok kandidátusa fokozatot. Mindent egybevetve, tanszékünkön színvonalas oktatómunka s olyan tudományos kutató- és kísérleti tevékenység folyik, amellyel nemzetközi elismerést vívtunk ki magunknak. Jóllehet, mindössze hatan dolgozunk itt, rajtunk kívül még négy tanársegéd, s amellett, hogy igen magas óraszámmal veszünk részt az oktatásban, erőnkből és képességeinkből arra is futja, hogy úttörő jellegű tudományos feltáró munkát végezzünk, és megteremtsük szakirodalmát is. Ezt eléggé beszédesen bizonyítja tanszékünk tetemes mennyiségű publikációja — ' csak szám szerinti felsorolásban is. 140 eredeti tudományos munka, 58 összefoglaló és áttekintő beszámoló, 18 befejezett kutatómunka leírása, 14 egyetemi jegyzet (tankönyvi, 26 könyvkiadvány, 67 referátum, amelyek különböző tudományos konferenciákon és szimpózionokon hangzottak el, 25 előadás, 28 recenzió, továbbá a sajtóban megjelentetett tudományos cikkek sorozata, valamint 40 rádióés 2 televíziós adás, nem sorolva itt fel azokat az alapvető tudományos műveket, főként külföldi kiadású műDr. TÖLGYESSY GYÖRGY: Igen. Az egyik szakfolyóirat neve journal of Radioanalytical Chemistry, a másiké pedig Radiochemical and Radioanalytical Letters. Mindkettő a tanszékünk kezdeményezéséből jött létre, s mivel én vagyok az egyik főszerkesztő, itt van a szerkesztés központja is. A másik főszerkesztő dr. Braun Tibor budapesti kollégám, szintén neves szakember. Egyébként a budapesti Akadémiai Kiadó, valamint a svájci Elsevir "kiadóvállalat közös kiadásában jelennek meg — angol nyelven —, s nemzetközi kapcsolataink igen fontos láncszemét képezik. Nagyban elősegítik ezt azok a gyümölcsöző kapcsolatok is, amelyeket a baráti szocialista országok tudományos intézeteivel tartunk — a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Geokémiai és Analitikai Kémiai Intézetével, a Lomonoszov Egyetem Analitikai Kémiai Tanszékével, a Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság Akadémiai Kutatóintézetével, a Magyar Tudományos Akadémiával, az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Bolgár Tudományos Akadémia Aktivációs Elemzési Osztályával és a veszprémi Nehézvegyipari Kutatóintézet radioizotóp osztályával E tekintetben volna még egy említésre méltó tény, mégpedig ami az igen magas szintű tudományos képviseletünket illeti a nemzetközi fórumokon, de erről inkább Varga kolléga szólhatna, mert ő benne az illetékes. Dr. VARGA ISTVÁN: Ha már felhívást kaptam Tölgyessy kollégától, röviden annyit mondhatnék, hogy 1966-tól tagja vagyok a Csehszlovák Atomenergia Bizottság plénumának, a'S. Ü C C C S N ~ W a « CO £ S O s g s s o g> í? Q, az izotóptechnikai alb'.zottság elnöke, s így rendszerese//! részt veszek plenáris ülésein. EnCél a funkciónál fogva elég rendszeresen leien vagyok a KGST atomenergiai állandó bizottságának ülésein is, amelyeken a szocialista államok kölcsönös programjait tárgyaljuk és vitatjuk meg. Ez év szeptemberében részt vettem Az atomenergia békés felhasználásának IV. világkongresszusán, amelyet az ENSZ szervezett Genfben, s az itt elhangzott előadások közül, amelyek az atomenergia békés felhasználásáról szóltak, hat csehszlovák részről történt. Köztük volt a mi tanszékünkön folyó tudományos kutatómunkát tárgyaló előadás is. 6. Végezetül arról szeretnék tájékoztatást nyerni még. hogy milyen lehetőségei vannak tanszékük és kutatóintézetük további fejlesztésének? Dr. VARGA ISTVÁN: A Csehszlovák Atomenergia Bizottságnak gazdag atomenergetikai programja van. s ennek keretében jelentős anyagi és tudományos támogatást kaptunk eddig is. Ami jelentősebb dolognak számít, az ötéves terv előirányzatai szerint s a budapesti Műszaki Egyetem tanulmányterve alapján városunk külső negyedében, Trnávkán elkezdenek részünkre egy nagyarányú építést: jövőbeni kutatóintézetünk építését. Ezzel összefüggésben számolunk a tudományos dolgozók létszámának mintegy megháromszorozódásával, a technikai személyzet megfelelő növelésével, sőt az utánpótlással ls, fiatal tudományos káderek nevelésével. Mindezt Szlovákia fa- és vegyiparának rohamos korszerűsödése és fejlődése követeli meg. Dr. TÖLGYESSY GYÖRGY: Az elhangzottakkal nagyon szoros vonatkozásban szeretnék valamit felolvasni intézetünk vendégkönyvéből, amelyben angol, oroft, spanyol s egyéb nyelvű bejegyzések között szerepel egy szép, magyarul írt bejegyzés is. Bár nem az egyetlen magyar nyelvű szöveg, de tömören és híven kifejezi mindazt, amiről beszélgetést folytattunk. Dr. Szabadváry Ferenc, a budapesti Műszaki Egyetem tanára írta, s így hangzik: „A radiokémiai intézetben töltött igen kellemes látogatás megint meggyőzött arró^, hogy a tudományos eredmények nem a műszerektől és a palotától, hanem az" emberektől függnek, akik a kutatást végzik. Ez a szerény intézet e tudomány egyik nemzetközi rangú központja, melynek munkájához további sok sikert és eredményt kívánok." A beszélgetést készítette: MIKUS SÄNDOR veket, amelyekről már korábban említést tettünk. Dr. TÖLGYESSY GYÖRGY: Nem szóltunk viszont arról a két nemzetközi szaklapról, amelyeknek mindketten szerkesztői vagyunk ... Dr. VARGA ISTVÁN: Szabadjon újólag közbeszólni! Megint szerény voltál. Nem csupán szerkesztői vagyunk, — ez inkább rám vonatkozik. A szóban forgó folyóiratoknak — mindkettőnek — Tölgyessy kolléga az egyik főszerkesztője. leink lehessenek, s ilyenformán öszszevethessük kutatómunkánk eredményeit az övéikkel. Hiszen, hogy mást ne is említsek, nem rendelkeztünk sem atomreaktorral, sem részecskegyorsító berendezéssel, de még olyan erős sugárforrásokkal vagy bonyolultabb sugárzásmérő műszerekkel sem, amilyenekkel az említett államokban ez időben már dolgoztak. Szerencsés dolog volt azonban, s egyben jó eredményeket biztosító együttműködést tett lehetővé az a körülmény, hogy mi ketten különböző szakterületen dolgoztunk korábban: Varga kolléga a fizikai kémia, én pedig az analitikai kémia terén. Ennélfogva mindkét területen foglalkozhattunk a radioizotópok kísérleti és gyakorlati A Szlovák Műszaki Főiskola épületének egy részlete, ahol a radiokémiai és sugárkémiai tanszék működik alkalmazásával. Nevezetesen: Varga kolléga a fa-műanyag kombinációk, én pedig a kriptonátok gyakorlati alkalmazása terén értünk el egészen kimagasló eredményeket. Mert meg kell jegyezni, hogy bár munkánk túlnyomórészt tudományos kutató jellegű, nem számítva a tanszéken folyó oktatómunkákat, intézetünk kísérleti és kutató tevékenységének közvetlen technológiai, sőt ipari haszna is van. Ami a kriptonokat illeti, úgy hiszem, eléggé közismert, hogy a héliumok csoportjába tartozó nemes gáz, s hogy leginkább izzólámpák töltésére használják. A radioaktív kriptonátok elnevezés alatt viszont olyan szilárd anyagokat kell értenünk, amelyekbe