Új Szó, 1971. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1971-11-14 / 45. szám, Vasárnapi Új Szó

•a c -a -o s; ­0 a 2. i ^ o* C O) c o £ =» D C Qj s> Cn •r' S Q ^ 1. Milyen volt eddiqi pályajutásuk, tehát a veqyészmérnöki diplomá­juk meqszerzésétől a tudományos kutatómunkában elért eredmé­nyekhez, a hazai és nemzetközi elismeréshez, nem utolsósorban pediq a maqas ranqú állami ki­tüntetéshez vezető út? Dr. TÖLGYESSY GYÖRGY: Csupán­csak röviden szólva: egyetemi tanul­mányaimat Bratislavában, a vegyész­mérnöki karon végeztem. Tanulmá­nyaim befeleztével, azaz 1953-tól, előbb mint tanársegéd, majd pedig mint adfunktus, főiskolánk analitikai kémiai tanszékén működtem. Innen 1957-ben kiváltam, mivel a Szlovák Műszaki Főiskola Vegyészeti Karán, a fizikai kémia tanszéke mellett akkor létesítették a radioizotóp intézetet, s ennek tudományos dolgozója lettem. Ez a kutatóintézet aztán 1961-ben ön­álló tanszékké vált rádiókémiai és sugárhatáskémiai tanszék elnevezés alatt — így aztán természetesen nem­csak az intézet dolgozója, hanem a tanszék előadója is lettem, mintegy tíz éve docensi minőségben. A tan­széken s a kutatóintézetben végzendő munkámhoz, tehát betöltött munkakö­römhöz és tisztségemhez tudományos fokozatokat kellett elnyernem, ezért aspirantúrára jelentkeztem. A vegyé­szeti tudományok kandidátusa tudo­mányos fokozatot a prágai vegyész­mérnöki főiskolán, a vegyészeti tudo­inónvok doktora tudományos fokoza­tot pedig a moszkvai Lomonoszov Egyetemen nyertem el, 1968-ban. Dr VARGA ISTVÁN: Egyetemi ta­nulmányaimat én is a bratislavai ve­gyészmérnöki karon végeztem, s 1950­ben fejeztem be. Ezt követőleg a fa­kultáson maradtam, s a fizikai kémiai tanszéken működtem egészen 1961-ig, amikor is a már említett radiokémia! és sugárhatáskémiai tanszék megala­kult, s ahová átlőttem dolgozni én ls. A vegyészeti tudományok kandidátu­sa tudományos fokozatot Prágában, a Csehszlovák Tudományos Akadémia Fizikai Kémiai Intézetében nyertem el, 1956-ban. Ami az én startomat Il­leti a radiokémiai és sugárhatásvegv­tani kutatómunka terén, ahhoz az előzményeket is vázolnom kell. A má­sodik világháború után, s még inkább az ötvenes évek derekán, a világ legfejlettebb országai már jelentős előrehaladást tettek a radioizotópok­kal folytatott tudományos kísérletek­ben, sőt az eredmények technológiai alkalmazásában ls. A vegyészmérnöki kar tanári testülete arra az elhatá­rozásra jutott, hogy nálunk is célsze­rűnek mutatkozik radioizotóp-osztályt, illetőleg munkahelyet létrehozni. Ab­ban az Időben én voltam karunk dé­kánhelyettese, s engem bíztak meg ennek a radioizotóp-intézetnek a meg­szervezésével, illetve vezetésével. A megbízatást el is fogadtam, minthogy azonban az izotópok kémiálával az­előtt nem foglalkoztam, egyhónapos tanulmányúton vettem részt a Szov­jetunió Tudományos Akadémiája Fizi­kai Kémiai Intézetének radioizotóp osztályán. Onnan visszatérve kezd­tem, helyesebben kezdtünk hozzá Tölgvessy kollégával együtt az új tanszék szervezéséhez, az elsó tan­könyv összeállításához, valamint az előadásokhoz. Az 1957—58-as tanév­ben tartottuk elsfl előadásainkat ra­tíiokemiából és alkalmazott sugárzás­vegytanból. Egvelőre talán ennyit... a kezdetről 2. Mielőtt továbbmennénk, szüksé­qesnek látszik tisztázni, vaqy leqalábbis érthetőbbé tenni: a veqyészeti tudományok milyen területét jelentik a radiokémia és a suqárhatáskémia. amelyek a tanszék és a hozzá tartozó ku­tatóintézet elnevezésében ls sze­repelnek? Dr. TÖLGYESSY GYÖRGY: Az átte­kinthetőség kedvéért Itt az összefüg­gések bizonyos rendszerét iell meg­érteni. Mindenekelőtt arról van szó, hegy a radiokémia, amely részét ké­pezi a magvegyészetnek, nagyon fia­tal tudományág Szlovákiában. Tulaj­donképpen az izotópokban, más el­nevezés szerint a változatlan nuklí­dokban, tehát olyan azonos vegyi JEM elemek atomjaiban végbemenő jelen­ségek és folyamatok tanulmányozá­sával foglalkozik, amelyek atomsú­lyar ugyan különbözik, de fizikai vagy kémiai tulajdonságaik megegyez­nek, legalábbis alapvetően megegyez­nek. A további rendszerezés kedvéért meg kell mondani, hogv a magké­miának a fizikai kémia a kerettudo­mánya, vagyis a magkémia, s vele együtt a sugárzásvegytan, — a tö­mörség okából nevezhetjük sugárké­miának is — a fizikai kémia egyik ágazata. Különben a magkémiát, ha nem is élesen, de el lehet határolni a sugárzásvegytantól v. sugárkémiá­tól. A magkémiában azokat a ve­gyészeti ismereteket és jelenségeket vesszük számításba, amelyekben részt vesz az atommag, mint például: a magreakciókat, az izotópok kémiai jelenségeit, az izotóphatásokat stb. A sugárzásvegytan körébe viszont in­kább a magsugárzással kapcsolatos tudományos ismeretek és jelenségek tartoznak, amely anyagi megnyilvá­nulásokat egyébként észre sem ven­nénk. Ide sorolhatjuk például a ra­dioaktív elemek vegytanát, a radio­aktív elemek előkészítését, felbontá­sát, valamint ezeknek az elemek­nek a felhasználását a vegyészetben, illetőleg a vegyiparban. Az utóbbi években meglepően gyorsan fejlődik a sugárhatásvegyészet, amelyeknek tárgya a nagy energiával történő su­gárzás vegyi hatásainak vizsgálata. A sugárhatásvegytan csak kötetlen kap­csolatban áll a magkémiával, 111. a sugárkémiával, minthogy itt az alfa-, béta- és gammasugárzáson kívül a neutron-, ion- és röntgensugárzást is alkalmazzák. Ez a kapcsolat egyálta­lán azoknak a radioaktív preparátu­moknak a felhasználása tekintetében jöhet számításba, amelyekben a mag­"S xa a íí A: .a 'a E <3 reakció megv végbe. Különös jelentő­ségük van tehát itt a radionuklidok­nak, amelyek nem csupán tárgyai, ha­nem szinte egyedüli eszközei lehet­nek sok olyan kutatási probléma vagy feladat megoldásának ls, amelyek ugvan általánosságban véve nem függ­nek össze a radioaktivitással vagy az anvagok egyéb magtulajdonságai­val, ám a magsugárzás magas fokú érzékenysége, valamint egyszerű mé­rési lehetősége folytán széles körű alkalmazást nyerhetnek az általános és fizikai kémiában éppúgy, mint akár az analitikai kémiában vagv a vegyipari termékek gyártási ellenőr­zése során. Ezeknek a gyakorlati al­kalmazásoknak az összessége egy kü­lön tudományos ágazatot jelent: az alkalmazott rádiókémiát. Tanszé­künk kutatómunkája távlatilag két Dr. TÖLGYESSY GYÖRGY: Ez az új tudományág is a magkémia részét ké­pozt, s tanszékünk kutatómunkája en­nek az út tudományágnak komplex tanulmányozására irányul — a nuk­leáris analitikai kémiára. A továb­biakban szívesebben használom ezt az elnevezést, s nemcsak azért, mert nemzetközi szaktudományos műszók­kal való elnevezés, hanem mert pon­tosan körülhatárolja, hogy az anali­tikai kémiának arról a területéről van szó,-amely az anyagok mennyisé­gi és minőségi elemzésénél a már említett nuklidok magtulajdonságait használja fel. A nukleáris analitikai módszerek hovatovább mindennapi gyakorlattá válnak már, akárcsak a fizikai kémia egyéb módszerei. A ve­gyi elemzések nukleáris módszerel­nek közös ismertetői: az anyagok de­A Szlovák Nemzeti Tanács október 15-én tartott ülésén hat tudományos és művészeti dolgozónak adományozták az SZSZK 1971. évi államdíjait, amelyeket Ondrej Klokoč, az SZNT elnöke nyújtott át a kitüntetetteknek a bratislavai várban. A kitüntetet­tek között volt két magyar nemzetiségű tudományos szakember is: dr. Tölgyessy György docens, a kémiai tudományok doktora és dr Varga István docens, a kémiai tudományok kandidátusa. Mindketten a Szlovák Műszaki Főiskola Radiokémiai és Sugár­kémiai Tanszékének vezető dolgozói, a nemzetközi tudományos életben is neves kutatók. A magas rangú állami kitüntetésben az első szlovákiai radiokémiai és sugárkémiai tanszék létrehozásá­ban és fejlesztésében szerzett érdemeikért, valamint a sugárké­miai kutatásban elért eredményeikért részesültek. Ebből az al­kalomból beszélgetést folytattunk velük, amelyet az alábbiakban közlünk. alapvető fejlődési irányban halad: az alkalmazott radiokémia és az alkal­mazott sugárkémia fejlesztése irá­nyában. 3. Mi a lényeqe ennek az alkalma­zott suqárhatáskémiának, illető­leq radiokémiának? Dr. VARGA ISTVÁN: A sugárhatás­kémia háború utáni nagy fellendülé­sét előfeltételezte a magreaktoros technológia fejlődése, az a tény te­hát, hogy az atommáglyákban ma már szinte korlátlan mennyiségben lehet előállítani izotópokat, azaz ra­dionuklidokat. A sugárhatáskémia né­mely területen már túllépte a tudo­mányos kutatási jelleget, s átváltott a sugárhatás iparműtani érvényesíté­sére, jobban mondva a gyakorlati fel­használhatóság területére. A nagy energiájú sugárzás vegyi hatásainak tanulmányozása s gyakorlati felhasz­nálása a vegyészet sok ágazatát érin­ti. Tanszékünkön ezidejűleg a sugár­hatás makromolekulám rendszerével dolgozunk. Hogy ennek mibenlétét megérthessük, egy kis közbevetett ma­gyarázatra van szükség. Tudjuk, hogy a molekulák az anyagoknak ama leg­kisebb részei, amelyek még megőrzik az anyag vegyi tulajdonságait, s ve­gyileg tovább már csak atomokra bonthatók. A makromolekulák vagy óriásmolekulák viszont olyan anyag­részek, amelyek polimerizáció útján jönnek létre, vagyis abban a vegyi folyamatban, amelyben az egyszerűbb molekulák (monomérek) egyesülésé­vel nagyobb molekulák keletkeznek, s ezáltal a régivel azonos összetételű, de nagyobb molekulasúlyú vegyületet nyerünk. Egyébként ezek a makromo­lekulák is olyan kis anvagrészecskék, hogy csak ultramikroszkóppal vehet­jük őket viszgálat alá, amely csupán néhány millimikrón (a milliméter milliomod része, a fény hullámhosszá­nál kisebb) kiterjedésű részecskék megfigyelését teszi lehetővé. Ezek után rátérhetünk a lényegre. Olyan összetételű vegyi sugárhatások, ame­lyekben polimerizáció mehet végbe, új lehetőségeket nyújtanak a termé­szetben előforduló makromolekulám anyagok szintetikus monomérekkel való kombinálásához. Ily módon a su­gártechnikával olyan fa-műanyag kombinációkat lehet előállítani, ame­lyek megtartják a fa eredeti struktu­rális szépségét, ugyanakkor pedig fi­zikai, kémiai és mechanikai tulajdon­ságaikkal közel állnak a szintetikus műanyagokhoz. Ezeknek az úl anya­goknak a legkitűnőbb tulajdonsága, hogy nem alaktalanodnak, megőrzik eredeti formáikat és méreteiket. 4. Ezek után mit lehet mondani az alkalmazott suqárzásveqyészet­ről? tekcióval (azaz gyenge nagyfrekven­ciás áramok egyenirányításával) tör­ténő megállapítása, és a magsugár­zás méTése. Az anyagokból eredő su­gárzások méréséről van Itt szó első­sorban, esetenként azonban az izotó­pok jelenlevő, átadott vagy aktiváció­val keletkező sugárzásainak mérésé­ről is, valamint az anyagokat ért be­sugárzások után keletkező változások (visszaverődés, elnyelés, szétszóró­dás) méréseiről, 111. vizsgálatairól Ezek a nukleáris analitikai módsze­rek rendkívül finom kísérleti eljárá­sokat, a tudományos bizonyítások és megállapítások nagyfokú szelektivitá­sát, gyorsaságot, pontosságot, vala­mint olyan munkalehetőségeket bizto­sítanak, amelyek kizárják az anyago­kat érhető káros külső behatásokat — tehát zavarmentes elemzéseket. Tanszékünk legszélesebb kutatóterü­letét a radiometrikus titrációk képe­zik, vagyis olyan térfogatos elemzé­sek, amelyek során a meghatározan­dó mennyiségű anyag oldatát ismert mennyiségű másik oldattal keverjük, s a mérőoldat fogyásából radiomé­terrel (azaz olyan mérőműszerrel, amely a sugárzó energiát elektromos impulzussá tudja átalakítani) számít­juk ki a meghatározandó anyag mennyiségét. Ezeknél a térfogatos elemzéseknél a megegyezési pontok jelölését (Indikációját) radioaktív nuklidok felhasználásával vagy a magsugárzás forrásaival végezzük. Az erről szóló tudományos munkáknak — amelyek a nemzetközi tudományos irodalomban egyáltalán megjelentek — csaknem a fele a mi tanszékünk­ről származik, s nagy visszhangot keltettek az egész tudományos világ­ban. E tárgyról, többek között, mono­gráfiákat is adtunk ki szlovák, angol, német nyelven (Radiometric Titra­tions, — Vyd. SAV, Bratislava; Per­gamon Press, Oxford; Hirzel Verlag Stuttgart). ' Dr. VARGA ISTVÄN: Elrfézést ké­rek a közbeszólásért — s remélem, ezzel nem vágok elébe semminek —, de _ha már Itt tartunk, meg kell em­lítenünk egy másik nagy jelentőségű művet, a nukleáris analitikai kémia terén végzett kutatómunkánk eredmé­nyeit összefoglaló ötkötetes, s mint­egy 2000—2200 oldalas monográfián­kat, amelyet Tölgyessy kollégával ál­lítottunk össze. Ez a mű a Szlovák Akadémiai Kiadó és a baltimorel Park Press kiadóvállalat közös kiadásában, Nuclear Analytical Chemistry (Nuk­leáris analitikai kémia) címmel, an­gol nyelven jelenik meg, s tanköny­vül használják majd az Egyesült Ál­lamok egyetemein. Az első kötet már meg is jelent, a többi négy pedig nyomás alatt áll. Vagy beszélhetnénk ehelyt Tölgyessy kolléga figyelemre­méltó munkájáról, a Magsugárzás a

Next

/
Thumbnails
Contents