Új Szó, 1971. november (24. évfolyam, 258-283. szám)
1971-11-14 / 45. szám, Vasárnapi Új Szó
•a c -a -o s; 0 a 2. i ^ o* C O) c o £ =» D C Qj s> Cn •r' S Q ^ 1. Milyen volt eddiqi pályajutásuk, tehát a veqyészmérnöki diplomájuk meqszerzésétől a tudományos kutatómunkában elért eredményekhez, a hazai és nemzetközi elismeréshez, nem utolsósorban pediq a maqas ranqú állami kitüntetéshez vezető út? Dr. TÖLGYESSY GYÖRGY: Csupáncsak röviden szólva: egyetemi tanulmányaimat Bratislavában, a vegyészmérnöki karon végeztem. Tanulmányaim befeleztével, azaz 1953-tól, előbb mint tanársegéd, majd pedig mint adfunktus, főiskolánk analitikai kémiai tanszékén működtem. Innen 1957-ben kiváltam, mivel a Szlovák Műszaki Főiskola Vegyészeti Karán, a fizikai kémia tanszéke mellett akkor létesítették a radioizotóp intézetet, s ennek tudományos dolgozója lettem. Ez a kutatóintézet aztán 1961-ben önálló tanszékké vált rádiókémiai és sugárhatáskémiai tanszék elnevezés alatt — így aztán természetesen nemcsak az intézet dolgozója, hanem a tanszék előadója is lettem, mintegy tíz éve docensi minőségben. A tanszéken s a kutatóintézetben végzendő munkámhoz, tehát betöltött munkakörömhöz és tisztségemhez tudományos fokozatokat kellett elnyernem, ezért aspirantúrára jelentkeztem. A vegyészeti tudományok kandidátusa tudományos fokozatot a prágai vegyészmérnöki főiskolán, a vegyészeti tudoinónvok doktora tudományos fokozatot pedig a moszkvai Lomonoszov Egyetemen nyertem el, 1968-ban. Dr VARGA ISTVÁN: Egyetemi tanulmányaimat én is a bratislavai vegyészmérnöki karon végeztem, s 1950ben fejeztem be. Ezt követőleg a fakultáson maradtam, s a fizikai kémiai tanszéken működtem egészen 1961-ig, amikor is a már említett radiokémia! és sugárhatáskémiai tanszék megalakult, s ahová átlőttem dolgozni én ls. A vegyészeti tudományok kandidátusa tudományos fokozatot Prágában, a Csehszlovák Tudományos Akadémia Fizikai Kémiai Intézetében nyertem el, 1956-ban. Ami az én startomat Illeti a radiokémiai és sugárhatásvegvtani kutatómunka terén, ahhoz az előzményeket is vázolnom kell. A második világháború után, s még inkább az ötvenes évek derekán, a világ legfejlettebb országai már jelentős előrehaladást tettek a radioizotópokkal folytatott tudományos kísérletekben, sőt az eredmények technológiai alkalmazásában ls. A vegyészmérnöki kar tanári testülete arra az elhatározásra jutott, hogy nálunk is célszerűnek mutatkozik radioizotóp-osztályt, illetőleg munkahelyet létrehozni. Abban az Időben én voltam karunk dékánhelyettese, s engem bíztak meg ennek a radioizotóp-intézetnek a megszervezésével, illetve vezetésével. A megbízatást el is fogadtam, minthogy azonban az izotópok kémiálával azelőtt nem foglalkoztam, egyhónapos tanulmányúton vettem részt a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Fizikai Kémiai Intézetének radioizotóp osztályán. Onnan visszatérve kezdtem, helyesebben kezdtünk hozzá Tölgvessy kollégával együtt az új tanszék szervezéséhez, az elsó tankönyv összeállításához, valamint az előadásokhoz. Az 1957—58-as tanévben tartottuk elsfl előadásainkat ratíiokemiából és alkalmazott sugárzásvegytanból. Egvelőre talán ennyit... a kezdetről 2. Mielőtt továbbmennénk, szükséqesnek látszik tisztázni, vaqy leqalábbis érthetőbbé tenni: a veqyészeti tudományok milyen területét jelentik a radiokémia és a suqárhatáskémia. amelyek a tanszék és a hozzá tartozó kutatóintézet elnevezésében ls szerepelnek? Dr. TÖLGYESSY GYÖRGY: Az áttekinthetőség kedvéért Itt az összefüggések bizonyos rendszerét iell megérteni. Mindenekelőtt arról van szó, hegy a radiokémia, amely részét képezi a magvegyészetnek, nagyon fiatal tudományág Szlovákiában. Tulajdonképpen az izotópokban, más elnevezés szerint a változatlan nuklídokban, tehát olyan azonos vegyi JEM elemek atomjaiban végbemenő jelenségek és folyamatok tanulmányozásával foglalkozik, amelyek atomsúlyar ugyan különbözik, de fizikai vagy kémiai tulajdonságaik megegyeznek, legalábbis alapvetően megegyeznek. A további rendszerezés kedvéért meg kell mondani, hogv a magkémiának a fizikai kémia a kerettudománya, vagyis a magkémia, s vele együtt a sugárzásvegytan, — a tömörség okából nevezhetjük sugárkémiának is — a fizikai kémia egyik ágazata. Különben a magkémiát, ha nem is élesen, de el lehet határolni a sugárzásvegytantól v. sugárkémiától. A magkémiában azokat a vegyészeti ismereteket és jelenségeket vesszük számításba, amelyekben részt vesz az atommag, mint például: a magreakciókat, az izotópok kémiai jelenségeit, az izotóphatásokat stb. A sugárzásvegytan körébe viszont inkább a magsugárzással kapcsolatos tudományos ismeretek és jelenségek tartoznak, amely anyagi megnyilvánulásokat egyébként észre sem vennénk. Ide sorolhatjuk például a radioaktív elemek vegytanát, a radioaktív elemek előkészítését, felbontását, valamint ezeknek az elemeknek a felhasználását a vegyészetben, illetőleg a vegyiparban. Az utóbbi években meglepően gyorsan fejlődik a sugárhatásvegyészet, amelyeknek tárgya a nagy energiával történő sugárzás vegyi hatásainak vizsgálata. A sugárhatásvegytan csak kötetlen kapcsolatban áll a magkémiával, 111. a sugárkémiával, minthogy itt az alfa-, béta- és gammasugárzáson kívül a neutron-, ion- és röntgensugárzást is alkalmazzák. Ez a kapcsolat egyáltalán azoknak a radioaktív preparátumoknak a felhasználása tekintetében jöhet számításba, amelyekben a mag"S xa a íí A: .a 'a E <3 reakció megv végbe. Különös jelentőségük van tehát itt a radionuklidoknak, amelyek nem csupán tárgyai, hanem szinte egyedüli eszközei lehetnek sok olyan kutatási probléma vagy feladat megoldásának ls, amelyek ugvan általánosságban véve nem függnek össze a radioaktivitással vagy az anvagok egyéb magtulajdonságaival, ám a magsugárzás magas fokú érzékenysége, valamint egyszerű mérési lehetősége folytán széles körű alkalmazást nyerhetnek az általános és fizikai kémiában éppúgy, mint akár az analitikai kémiában vagv a vegyipari termékek gyártási ellenőrzése során. Ezeknek a gyakorlati alkalmazásoknak az összessége egy külön tudományos ágazatot jelent: az alkalmazott rádiókémiát. Tanszékünk kutatómunkája távlatilag két Dr. TÖLGYESSY GYÖRGY: Ez az új tudományág is a magkémia részét képozt, s tanszékünk kutatómunkája ennek az út tudományágnak komplex tanulmányozására irányul — a nukleáris analitikai kémiára. A továbbiakban szívesebben használom ezt az elnevezést, s nemcsak azért, mert nemzetközi szaktudományos műszókkal való elnevezés, hanem mert pontosan körülhatárolja, hogy az analitikai kémiának arról a területéről van szó,-amely az anyagok mennyiségi és minőségi elemzésénél a már említett nuklidok magtulajdonságait használja fel. A nukleáris analitikai módszerek hovatovább mindennapi gyakorlattá válnak már, akárcsak a fizikai kémia egyéb módszerei. A vegyi elemzések nukleáris módszerelnek közös ismertetői: az anyagok deA Szlovák Nemzeti Tanács október 15-én tartott ülésén hat tudományos és művészeti dolgozónak adományozták az SZSZK 1971. évi államdíjait, amelyeket Ondrej Klokoč, az SZNT elnöke nyújtott át a kitüntetetteknek a bratislavai várban. A kitüntetettek között volt két magyar nemzetiségű tudományos szakember is: dr. Tölgyessy György docens, a kémiai tudományok doktora és dr Varga István docens, a kémiai tudományok kandidátusa. Mindketten a Szlovák Műszaki Főiskola Radiokémiai és Sugárkémiai Tanszékének vezető dolgozói, a nemzetközi tudományos életben is neves kutatók. A magas rangú állami kitüntetésben az első szlovákiai radiokémiai és sugárkémiai tanszék létrehozásában és fejlesztésében szerzett érdemeikért, valamint a sugárkémiai kutatásban elért eredményeikért részesültek. Ebből az alkalomból beszélgetést folytattunk velük, amelyet az alábbiakban közlünk. alapvető fejlődési irányban halad: az alkalmazott radiokémia és az alkalmazott sugárkémia fejlesztése irányában. 3. Mi a lényeqe ennek az alkalmazott suqárhatáskémiának, illetőleq radiokémiának? Dr. VARGA ISTVÁN: A sugárhatáskémia háború utáni nagy fellendülését előfeltételezte a magreaktoros technológia fejlődése, az a tény tehát, hogy az atommáglyákban ma már szinte korlátlan mennyiségben lehet előállítani izotópokat, azaz radionuklidokat. A sugárhatáskémia némely területen már túllépte a tudományos kutatási jelleget, s átváltott a sugárhatás iparműtani érvényesítésére, jobban mondva a gyakorlati felhasználhatóság területére. A nagy energiájú sugárzás vegyi hatásainak tanulmányozása s gyakorlati felhasználása a vegyészet sok ágazatát érinti. Tanszékünkön ezidejűleg a sugárhatás makromolekulám rendszerével dolgozunk. Hogy ennek mibenlétét megérthessük, egy kis közbevetett magyarázatra van szükség. Tudjuk, hogy a molekulák az anyagoknak ama legkisebb részei, amelyek még megőrzik az anyag vegyi tulajdonságait, s vegyileg tovább már csak atomokra bonthatók. A makromolekulák vagy óriásmolekulák viszont olyan anyagrészek, amelyek polimerizáció útján jönnek létre, vagyis abban a vegyi folyamatban, amelyben az egyszerűbb molekulák (monomérek) egyesülésével nagyobb molekulák keletkeznek, s ezáltal a régivel azonos összetételű, de nagyobb molekulasúlyú vegyületet nyerünk. Egyébként ezek a makromolekulák is olyan kis anvagrészecskék, hogy csak ultramikroszkóppal vehetjük őket viszgálat alá, amely csupán néhány millimikrón (a milliméter milliomod része, a fény hullámhosszánál kisebb) kiterjedésű részecskék megfigyelését teszi lehetővé. Ezek után rátérhetünk a lényegre. Olyan összetételű vegyi sugárhatások, amelyekben polimerizáció mehet végbe, új lehetőségeket nyújtanak a természetben előforduló makromolekulám anyagok szintetikus monomérekkel való kombinálásához. Ily módon a sugártechnikával olyan fa-műanyag kombinációkat lehet előállítani, amelyek megtartják a fa eredeti strukturális szépségét, ugyanakkor pedig fizikai, kémiai és mechanikai tulajdonságaikkal közel állnak a szintetikus műanyagokhoz. Ezeknek az úl anyagoknak a legkitűnőbb tulajdonsága, hogy nem alaktalanodnak, megőrzik eredeti formáikat és méreteiket. 4. Ezek után mit lehet mondani az alkalmazott suqárzásveqyészetről? tekcióval (azaz gyenge nagyfrekvenciás áramok egyenirányításával) történő megállapítása, és a magsugárzás méTése. Az anyagokból eredő sugárzások méréséről van Itt szó elsősorban, esetenként azonban az izotópok jelenlevő, átadott vagy aktivációval keletkező sugárzásainak méréséről is, valamint az anyagokat ért besugárzások után keletkező változások (visszaverődés, elnyelés, szétszóródás) méréseiről, 111. vizsgálatairól Ezek a nukleáris analitikai módszerek rendkívül finom kísérleti eljárásokat, a tudományos bizonyítások és megállapítások nagyfokú szelektivitását, gyorsaságot, pontosságot, valamint olyan munkalehetőségeket biztosítanak, amelyek kizárják az anyagokat érhető káros külső behatásokat — tehát zavarmentes elemzéseket. Tanszékünk legszélesebb kutatóterületét a radiometrikus titrációk képezik, vagyis olyan térfogatos elemzések, amelyek során a meghatározandó mennyiségű anyag oldatát ismert mennyiségű másik oldattal keverjük, s a mérőoldat fogyásából radiométerrel (azaz olyan mérőműszerrel, amely a sugárzó energiát elektromos impulzussá tudja átalakítani) számítjuk ki a meghatározandó anyag mennyiségét. Ezeknél a térfogatos elemzéseknél a megegyezési pontok jelölését (Indikációját) radioaktív nuklidok felhasználásával vagy a magsugárzás forrásaival végezzük. Az erről szóló tudományos munkáknak — amelyek a nemzetközi tudományos irodalomban egyáltalán megjelentek — csaknem a fele a mi tanszékünkről származik, s nagy visszhangot keltettek az egész tudományos világban. E tárgyról, többek között, monográfiákat is adtunk ki szlovák, angol, német nyelven (Radiometric Titrations, — Vyd. SAV, Bratislava; Pergamon Press, Oxford; Hirzel Verlag Stuttgart). ' Dr. VARGA ISTVÄN: Elrfézést kérek a közbeszólásért — s remélem, ezzel nem vágok elébe semminek —, de _ha már Itt tartunk, meg kell említenünk egy másik nagy jelentőségű művet, a nukleáris analitikai kémia terén végzett kutatómunkánk eredményeit összefoglaló ötkötetes, s mintegy 2000—2200 oldalas monográfiánkat, amelyet Tölgyessy kollégával állítottunk össze. Ez a mű a Szlovák Akadémiai Kiadó és a baltimorel Park Press kiadóvállalat közös kiadásában, Nuclear Analytical Chemistry (Nukleáris analitikai kémia) címmel, angol nyelven jelenik meg, s tankönyvül használják majd az Egyesült Államok egyetemein. Az első kötet már meg is jelent, a többi négy pedig nyomás alatt áll. Vagy beszélhetnénk ehelyt Tölgyessy kolléga figyelemreméltó munkájáról, a Magsugárzás a