Új Szó, 1971. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1971-11-13 / 269. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA 1971. november 13. SZOMBAT BRATISLAVA • XXIV ÉVFOLYAM 269. szám Ára 50 fillér Egyliumííködéslinket tovább szilárdítink Közös közlemény az NDK és a CSSZSZK párt- és kormányküldöttségének tanácskozásáról A Csehszlovákia és az NDK párt- és kormányküldöttségeinek tanácskozásán balról a második Erich Honecker, a NSZEP KB első titkára, balról a harmadik Willi Stoph, az NDK kormányának elnöke. Jobbról: Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, Ľubomír Strougal csehszlovák miniszterelnök és Jozej Lenárt, az SZLKP KB első titkára. (Felvétel: Telefoto—CSTK J (CSTK) — A Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttsége, amely a CSKP KB és a csehszlovák kormány meghívására csütörtökön baráti látogatásra hazánkba érkezett, tegnap a lányi kastélyban befejezte tanácskozásait a csehszlovák pártás kormányküldöttséggel. A tanácskozásról a következő közleményt adták ki: November 11—12-én a Prága melletti Lányban került sor a CSSZSZK és az NDK párt- és kormányküldöttségeinek baráti találkozójára. A csehszlovák küldöttséget Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, az NDK küldöttségét Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára vezette. A tanácskozáson csehszlovák részről részt vettek: Ľubomír Strougal, a CSKP KB elnökségének tagja, a szövetségi kormány elnöke, Jozef Lenárt, a CSKP KB elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára. Jusef Kempný, a CSKP KB elnökségének tagja, a Központi. Bizottság titkára, Václav Hűia, a CSKP KB elnökségének póttagja, a szövetségi kormány alelnöke, a Csehszlovák Állami Tervbizottság elnöke, František Hamouz, a CSKP KB tagja, a szövetségi kormány alelnöke és Pavel Auersperg, a CSKP KB tagja, a CSKP KB nemzetközi osztályának vezetője. Az NDK részéről részt vettek a tanácskozáson: Willi Stoph, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, az NDK Minisztertanácsának elnöke, Werner Lamberz, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Günter Kleiber, az NSZEP Politikai Bizottságának póttagja. az NDK Minisztertanácsának alelnöke, Paul Markowski, az NSZEP KB tagja, az NSZEP KB nem zetküzi osztályának vezetője, Oskar Fischer, az NSZEP KB tagja, az NDK külügyminiszter helyettese és Herbert Krolikowski, az NSZEP KB póttagja, az NDK csehszlovákiai rendkívüli és meg hatalmazott nagykövete. 1. Csehszlovákia Kommunista Pártjának és a Német Szocialista Egységpártnak a képviselői kölcsönösen tájékoztatták egymást a szocialista építés további fejlesztését célzó ama feladatok teljesítéséről, amiket a CSKP XIV. és az NSZEP VIII. kongresszusa határozott meg, és kölcsönösen értékelték azokat az eredményeket, amelyeket a politika, a népgazdaság és az ideológia területén a két ország népe marxista—leninista pártja vezetésével elért. Szívélyes elvtársi légkörben tanácskoztak a tárgyaló feleket kölcsönösen érdeklő kérdésekről, különösen a testvéri kapcsolatok további elmélyítéséről. A CSKP és az NSZEP, valamint a párt-, az ál lami, a társadalmi, a gazdasági és a kulturális szervek és intézmények együttműködése megfelel az 19B7. március 17-i barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés szellemének, valamint a két testvérpárt és kormány közös határozatainak és álláspontjának. A pártmunka, az állami és a társadalmi szervezetek tevékenysége, valamint a tudomány, az (Folytatás a 2. oldalon) A SZOCIALISTA GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓRÓL Sajtótájékoztató a szövetségi miniszterelnökségen A KGST-tagállamok közötti sikeres együttműködés eredményei méltán keltenek feltűnést a világban. A Szovjetunió és a többi szocialista ország olyan gazdasági erőt képvisel már, melynek befolyása a világ gazdasági fejlődésében is egyre inkább érezteti hatását. A szövetségi miniszterelnökség tegnapi sajtóértekezletén Stanislav Vlna, az Állami Tervhivatal miniszterhelyettese a KG'ST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának továbbfejlesztésére, együttműködésük további elmélyítésére irányuló, a KGST XXV. bukaresti ülésszakán jóváhagyott Komplex Programot ismertette. Kijelentette, hogy a tapasztalatok szerint mind a gazdasági, mind a tudományos-műszaki együttműködés sikerének feltétele a tagországok erőinek és eszközeinek egyesítése és a problémák közös megoldása. Az előadó a szocialista integráció és az Európai Gazdasági Közösség közti lényeges különbségekre is rávilágított. Az Európai Gazdasági Közösség nem ismeri el annak az országnak az egyenjogúságát, melynek gazdasági színvonala lényegesen alacsonyabb a többi tagországétól. Ezzel szemben a szocialista integráció számol a KGST-tagállamotk gazdasági színvonala közti különbségekkel és nem utasítja vissza az alacsonyabb gazdasági színvonalú országokat sem, feltéve, hogy azok részt kívánnak venňi a közös munkában. Az egyetlen lényeges szempont, hogy milyen mértékben hajlandó vagy képes valamely tagállam a megállapodott intézkedések teljesítésére. A Komplex Program egyik lé nyeges célkitűzése a tagországok gazdasági színvonalának a kiegyenlítése. Ez csak a tagállamok forrásainak a lehető leghatékonyabb kihasználásával és a nemzetközi szocialista munkamegosztás előnyeinek érvényesítésével, illetve a nemzetközi szakosítás és a kooperáció elmélyítésével érhető el. —km — A IM V AR S Z A D A T A Szovjetunió hűséges barát volt és marad is Karió — Anvar Szadat egyiptomi köztársasági elnök az újonnan megválasztott nemzetgyűlés első ülésszakának csütörtök esti megnyitóján bejelentette: 1. Egyiptom csak abban az esetben hajlandó tárgyalni a közel-keleti válság politikai megoldásáról, ha Izrael előzetesen elkötelezi magát az öszszes megszállt arab terület kiürítése mellett. 2. A további tárgyalások attól függenek, vajon hajlandó-e Izrael pozitív választ adni dr. Gunnar Jarring ez év februári kérdőívére. (Izrael, mint ismeretes, nem válaszolt Jarringnak, ehelyett — megkerülve a svéd diplomata kezdeményezését — az egyiptomi válasz tartalmának ismeretében Kairónak továbbított egy emlékiratot). Az egyiptomi elnök az Egyesült Államokra hárította a -felelősséget a jelenlegi zsákutcáért. Kijelentette: 1. Washington önmagát léptette Gunnar Jarring helyére; 2. az egyiptomi kezdeményezést (t. i. a Szuezi-csatorna megnyitására vonatkozó kezdeményezést) egy olyan megállapodás létrejötte érdekében próbálja kihasználni, amely szellemében tökéletesen ellentétes Kairó nézeteivel. Ilyen körülmények között — vonta le a következtetést Szadat — Egyiptom egyáltalán nem hajlandó tárgyalni a Szuezi-csatorna hajózhatóvá tételéről. Szadat hangoztatta, hogy a megszállt területek teljes kiürítésénél kevesebbet országa nem fogad el. Az Egyesült Államok közelkeleti céljait Szadat — az AFP szerint — az alábbiakban összegezte: 1. Kiűzni a Szovjetuniót a térségből; 2. elszigetelni Egyiptomot az arab nemzettől; 3. aláásni Egyiptom szocialista vívmányait. „Az Egyesült Államok az elnyomás és a terror eszközeként használja Izraelt e célok elérésére, a történelmi fejlődés menetének megállítására", de e célok nem valósultak meg. 1. Szovjetunió hűséges barát volt és marad is mind a békében. mind a háborúban. 2. Egyiptom nem szigetelődik el, amint történelme és sorsa is bizonyítja; 3. Egyiptom szilárdan elkötelezte magát szocialista fejlődése mellett". Jeruzsálem — Izraeli hivatalos tényezők szerint Szadat egyiptomi elnök csütörtöki beszéde után nem lehet számítani arra, hogy megegyezés jöjjön létre a két ország között a Szuezi-csatorna megnyitására vonatkozóan. A kairói Al Ahram szerint Brandt nyugatnémet kancellár „új lapot akar nyitni, s kiegyensúlyozott kapcsolatokra törekszik a Közel-Kelet minden országával". Heikal, a lap főszerkesztője, aki a közelmúltban Bonnban járt, az Al Ahram hasábjain Brandttól idézte azt a mondatot is, hogy az NSZK elutasítja az erőszakos területszerzést és támogatja a Biztonsági Tanács 1967 novemberi határozatát. Egyiptom, mint ismeretes, más arab országokkal együtt (Folytatás a 3. oldalon) Választások az NDK népe erkölcsi politikai egységének jegyében Berlin — Holnap a Német Demokratikus Köztársaság mintegy 12 millió lakosa lép a választási urnák elé, hogy megválassza a Népi Kamara, valamint a kerületi gyűlések és tanácsok képviselőit. A választások újból megerősítik az NDK népének növekvő erkölcsi-politikai egységét. Ez az egység megnyilvánult a több mint két hónapig tartó nagyarányú választási kampányban is. A választások előtti időszakot a dolgozók magas fokú politikai és társadalmi aktivitása jellemezte. A választási gyűlések ezrein fejezték ki bizalmukat a NSZEP, am.ak politikai irányvonala iránt és támogatásukról biztosították a Nemzeti Front jelöltjeit. A Nemzeti Front bizottságai által javasolt jelölteket csekély kivétellel mind megerősítették. A választóknak a Népi Kamara 584 jelöltje és a kerületi gyűlések 3660 jelöltje mutatkozott be. A választási törvény érteimében azt a jelöltet tekintik megválasztottnak, aki a leadott érvényes szavazatok több mint felét kapta. A választási kampány folyamán az üzemekben, a lakónegyedekben, sőt egyes családok körében megtartott beszélgetéseken, ahol a jelöltek választóikkal találkoztak, az NDK-nak több mint 10 millió lakosa vett részt. Az élénk és beható eszmecserék előterében elsősorban azok a feladatok álltak, amelyeket a Német Szocialista Egységpárt Vili. kongresszusa tűzött ki. E találkozókon számos konkrét javaslat és kötelezettségvállalás hangzott el a népgazdaság 1971—1975. évi fejlesztési irányelveinek megvalósítása érdekében. A választások előkészítését mintegy 9 ezer választási bizottság irányította, és a választások lefolyásáról összesen 250 ezer önkéntes funkcionárius gondoskodik majd. Az NDK polgárai a vasárnapi választásokon a következő jelszóval vesznek részt: Mindent a nép javára, mindent a népért! Ottó Winzer, az NDK külügyminisztere a Cottbusban tartott választási gyűlésen többek között kijelentette: Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának az NDK-ban tett látogatása kiemelte a szocialista német állam szerepét Közép-Európában. A miniszter rámutatott, hogy az SZKP és az NSZEP, valamint a Szovjetunió és az NDK teljes nézetazonossága óriási jelentőségű az NDK további fejlődése, békés politikájának folytatása szempontjából. Egy ottawai jelentés szerint Trudeau kanadai miniszterelnök televíziós interjújában kijelentette, hogy a kanadai kormány politikája a Német Demokratikus Köztársaság diplomáciai elismerésére, valamint az NDK és az NSZK ENSZ-be felvételére irányul. A Toronto Daily Star Trudeau nyilatkozatáról írva rámutat: a miniszterelnök tudtul adta, hogy a kanadai kormány további fontos kezdeményezése az NDK kormányának elismerése lesz.