Új Szó, 1971. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1971-11-12 / 268. szám, péntek

A Szlovák Filharmónia sikeres hangversenye Rajter karmester olaszorszá gi hangverseny körút járói visszatérve, két, nálunk mindeddig ismeretlen művet mutatott be a Filharmónia nagytermét zsúfolásig betöltő közönségnek. „A világ harmóniája" — ezt a címet viseli Paul Hindemith szimfóniája, amely a komponista hat évvel később elkészült operájának hangversen yszerűen feldolgozott részleteiből áll. Hindemith tíz esztendeig dolgozott nagy „vallomásoperáján". Hitte és vallotta, hogy életünk fölött a harmónia uralkodik, éppannyira meg volt győződve a törvény hatóerejéről, mint operájának egyik hőse, Kepler csillagász, aki a „vita conteniplativa", a szemlélődő élet elvét képviseli. Másik hőse Wallenberg, a hadvezér a „vita activa". Az operaszimfónia filozofikus gondolatvilágának megszólaltatása rendkívül igényes előadói feladat, annál is inkább, mert a meditatív gondolkodásmód csökkenti a zenei közlésmód spontaneitását, ami pedig a Hindemith muzsika lényeges sajátossága és vonzóereje. A Szlovák Filharmónia Rajter irányításával impozáns produkciót nyújtott, nem rajtuk múlt, hogy a hallgató lagalábbis első hallásra nemigen érzékeli, hogy ez a muzsika a világharmónia gondolatát hordozza. Bohuslav Martini IV zongoraversenye is első ízben került nálunk eladásra. A zongoraszólót Klára Havlíková adta elő, aki egyéniségének megfelelően a mai zenével jegyezte el magát. Produkcióit művészi lelkiismeretesség jellemzi, gondos felkészültségét Igen jól kidolgozott technikai tudásra alapíthatja. Befejezésül Beethoven nagy Sors-szimfóniája hangzott el vi. lágosan tagolt és amellett egybefogott, kocepciózus előadásban. A csodálatos Beethoven muzsika feszültségeiben és feloldódásaiban magában rejti a Hindemith által talán hiába keresett világharmóniát, és ha van alapja a hajdani feltevésnek, amely szerint a muzsika a világ harmóniájának hangzó megvalósulása, minden bizonynyal Beethoven a „nagy megvalósító". HAVAS MARIA VÁROS LESZ A FALUBÓL Gyükeres változást hozott Bačka (Bacska) község életében az 1952es év, amikor a földek végén megindult a traktor, és közös barázdát hasított az eke. Azóta majdnem húsz év .telt el és jól működű szövetkezet található a faluban. Pandi Gyula, az efsz elnöke, aki 12 éve áll a szövetkezet élén, jogos büszkeséggel emlegeti, hogy a szövetkezetben dolgozók keresete elérte, sőt túlhaladta az ipari dolgozók keresetéi. 1964-ben egy munkaegység értékű 17 korona volt, ma 25 korona. Az évi hústermelés 1964 óta 890 métermázsáről 1900 métermázsára emelkedett. 1964-ben a szövetkezet 4 ezer métermázsa szemes terményt adott át az államnak, az idén azonban már 10 métertnázsányit. A község fejlődéséről Pandi I ó z s e f, a hnb elnöke adatokkal bizonyítva szól. 1964 óta felépítettek egy impozáns kultúrházat, melyben irodahelyiségeket kapott a hnb és az efsz is. Befejezték az idén az óvoda építését, ahol központi fűtés melegít. Egészséges ivóvizet kapott a falu, bevezették a házakba a vizet, és így a házak 90 százalékában mar fürdőszoba is található. 1000 mé ter bosszúságban portalanították az utat, 2000 méter hosszan betonjárdákat építettek. Körülkerítették a falu temetőjét és a község közepén két parkot létesítettek. 146 bázban található tv-készülék. 1964ben még csak 6 személygépkocsi volt a községben, ma már 48 van a lakosok tulajdonában, s ugyanennyien már előre befizettek autóra. Nincs a faluban olyan ház, melyet át ne építettek volna. A választási programról Kole szár Gábor, a pártelnök ad pontos felvilágosítást. Jövőre a betonjárdát aszfaltozzák. Felépítik a szolgáltatások házát, melyben a borbély-, cipész- és szabóniühelyen kívül a tűzoltószertár is helyet kap. Sportpályát, strandfürdőt és az ifjúság számára klub helyiséget építenek majd, melyben a népkönyvtár is otthont kap. Tény, hogy a község elindult a városiasodás útján. ILLÉS BERTALAN PESTI ŐSZI TÁRLATOK Budapesten a francia életet s a francia grafikát bemutató tárlat a Szépművészeti Múzeum gazdag rajz- és metszetanyagának válogatása. A mintegy 100 fekete-fehér lap és a hatvan rajz a XVIII. század végétől századunk első évtizedéig valóban a jelzett időszak életének tolmácsolója. Franciaország a XVIII. századtól, a rokokótól kezdve századunkig lüktető szellemi és a művészi központja, s irányítója Európának. A rokokó legnagyobb művésze, „a gráciák festője" Watteau. Mesteri korabeli rézmetszetek idézik kompozícióit, eszményi tájban, gáláns kerti és zenej ünnepségeket, pásztorjátékokat. Követői Lancret, s a káprázatos tehetségű, Boucher. Utóbbi a fenti témakört a Falusi Halászok s a színpad megjelenítésével bővíti. Tanítványára, az ötletes Fragonardra s több francia művészre sugallmazólag hat Itália klasszikus gyökerű kultúrája. Chardin metszetei egy más osztály, a forradalom előtti francia kispolgárság családi életéről, környezetéről vallanak, olykor moralizáló hangvétellel. A három polgári forradalom megváltoztatta az ország életét. A művészet témája is megmásult. A honi tájért lelkesednek, vagy az izgalmas történéseket, s a városi polgárság mindennapjait ábrázolják. Az új, klasszicizáló festői törekvések központjában álló Ingres elbűvölő frissességgel, ritka embermegjelenítő képességgel alkotja az arcmásokat. S tiszta, logikus vonalvezetéssel vetíti elénk a Forum Romanumot. Az úttörő Géricault drámai mozgalmasságú rajzaiban a romanticizmus csírái rejlenek. Érdeklődése központjában álló 16ábrázolásai egyikét csodálhatjuk meg. Carpeaux az Utcai zavargásokról ad számot. Miilet a roletár mozgalmak hatása alatt az első, aki a küzdő parasztra tereli a figyelmet. Monumentális mozdulataik ritmusát a Kalászszedők éhezteti. — A frant'a művészet egyik nagy egyénisége a romanticizmusból a realizmusba érő kiváló kőrajzoló: 21. z < < a. Történt egyszer, hogy Péter bácsi házába érve 0 gazda hangján szólalt meg a kocsis, aki Gáspár bácsi házából elhozta Apolkát.. O > V) O < LU g 0£ O * 0í O CO o Ul 0ŕ Z < s K X X In N § C/5 X * . i U És Apolka, aki egy óra előtt még irigyelt kisasszony volt. most ;egyszerre hontalanná vált. Utolsó reménye maradt^hm Klivényi, Egyre cifrább! De mondd tovább, Blázyl Mi történt aztán? Daumier. Rabelais-i és Moliére-i szellemességű gúnyrajzai a kapitalizmus ellen irányulnai.k. Átérzi napjai ellentmondássosságát, gonoszságait, hazugságait. Maró szatíráival Lajos Fülöp monaťcMáját támadja. S szenvedéllyel tolmácsolja a megrendítő forradalmi eseményeket. Majd a polgári élet visszásságait teszi nevetségessé több sorozatban. A porosz—francia háború következtében összeomló ország tragikumát megrendítően szemlélteti. A századközép egyik rangos, bonyolult alkotóját Manet-t a forradalmi események, a városi élet vonzza. Renoir nő-, és gyerekfigurái bámulatosan frissek, bájosak. Degas-t a modern élet jelenségei, a lóverseny, a színház, cirkusz, az opera táncosnői izgatják. Könynyed rajzai mesterien ragadják meg kecses és fantasztikus mozdulataikat. Az akademizmus alól felszabadult szobrász, Rodin aktrajzai harinonikusok. A könyörtelenül bíráló ToulousseLautrec mestere a litográfiának. Tájékozottsággal, fényes tudással, expresszív vonalritmussal, dekoratív színekkel markánsan jellemzi a pénzért vásárolható örömök házának "leányait, a színház világát, a lóversenyeket. A modern plakátrajz legjelentősebb kezdeményezője, Forain szintén a párizsi nő megjelenítője. Steinlen fanyar modorban világít rá a város szegényeinek magánéletére. — A századforduló Párizsának levegőjét • Vuillard és Bonnard dekoratív, színes kőrajzai érzékeltetik. — A XX. századi fiatal francia festészet szellemi vezére a Vadak csoportjának kiváló alakja, Matisse. Hajlékony, lirizáló vonalakkal veti papírra az aktokat. A proteuszi változatosságú, 90 évét betöltött Picasso bemutatott rajzai és karcai a század kezdetéről való. Érzékenyen szólnak az emberi nyomorúságról. A párizsi múzeumok remekei A párizsi Városi Tanács felügyelete alatt álló négy jelentős múzeumból származik a hatvan értékes festmény, mely a Boucher-től Picassoig terjedő két század festészetéről teszi teljesebbé a néző benyomását. A francia szellem első igazi megnyilvánulása a rokokó festőiben ölt testet, kik a francia piktúra vezető szerepének megteremtői. A közel jelenig ebből a festészetből indulnak ki az új ösztönző eszmék és felfedezések. A rokokó derűs, kônňyed színharmóniáját sugározzák Boucher fölényes tudással festett vásznai. Watteau parkbeli Társasága egy haladó elfinomult kor. érzéki szépségeit ragyogtatja. Fragonard, a szellemes ábrázoló elbűvölő humorral láttatja meg Lafontaine egy meséjének hősnőjét. — Az élet komolyabb, izgalmasabb szakaszából való Róbert képei s Proud'hon Correggio festői fény és árnyfelfogásában festett nemes szépségű férfi arcmása. Az 1789-es döntő történelmi fordulatot követő klasszicizmus megalapítója Dávid. A római történelem hősi alakjait szigorú plasztikai felfogással ábrázolja. Az irányzat későbbi vezéKULTURÁLIS HÍREK • Egy kiégett lélek története — ez lesz a címe a moszkvai Majakovszkij Színház új Gorkij-bemutatójának. A dráma a Klim Szamgin egyik részének színpadi változata. A Taganka Színház ugyanakkor Csernisevszkij Mi a teendő? című regényét viszi színpadra. Ljubimov rendezésében. • Jerzy Brszkiewicz és Tadeusz Kwiatkowski lengyel írók huszonhat órás televíziósorozatot készítettek Frédéric Chopin életéről és művészetéről. A sorozatot igen nagy sikerrel játszszák Lengyelországban, s hamarosan elindul „világkörüli" útjára is. • Charlie Chaplin új filmen dolgozik, amely egy elítéltről szól, aki cellájában várja kivégzésének óráját. Chaplin filmjét nem „amerikai tragédiának", hanem „amerikai komédiának" nevezi. re Ingres, finom formakultúrával szilárdan szerkesztett kom pozíción idézi Leonardo da Vin ci halálát. E stílus akadémikus kötöttségei reakciójaként keletkezett, a romanticizmus. Legnagyobb . mestere a szenvedélyes, gazdag képzeletű Delacroix. Lendületes kompozícióin szétáradnak a formák, ragyognak a felszabadított tüzes, mély festői színek. — Daumier festő is. Pikturáját széles vonások, preciz formák, sejtelmes színek, gazdag fénykezelés, összefoglaló monumentalitás jellemzi. — A kor legnagyobb hatású művésze a realista szellemű Courbet. Szociális eszmékért, s a festészet felszabadulásáért harcolt. Népszerűsítette a szabadban való festést. A Szajnaparti kisasszonyok szabad fényés színhatásán, egészséges naturalizmusán építettek tovább az impresszionisták. — A század derekán ez a stílus az addigi plasztikai törekvéssel szenben a pillanatnyi benyomásra, a színek átmeneteire, a kontúrbontó levegőre és fényre figyel. Az irányzat kiteljesítőjét Monet-t a színhatások finomsága folytonos változása izgatja. — Reonir tájai remegők, párásak. Női portréi modern realizmusúak, viruló aktjairól báj és érzékiség sugárzik, színei áttetszők és világosak. Signac, a neoimpresszionista, színben és fényben oldja fel az érzékelhe tő tájat. Cézanne a táj-, és alakos festő a postimpresszionizmus kezdeményezője. Belőle indul ki a XX. század nagy festői forradalma. Szilárdságra, a dolgok, a tér objektív megörökítésére, a világ lírai szépségeinek éreztetésére törekszik. — Toulouse-Lautrecnél a MontMartre-i mulatók közvetlen és kegyetlen látású, elmélyült kifejezésü jellemzőjénél már a későbbi expresszionizmus jegyei tűnnek fel. — A Cézanneból kiinduló, átmenetileg a kubizmus felé hajló Derain a természeti formák szigorú konstrukcióját keresi. Dufy palettáján a Vadak színej ragyognak. Matisse, a harmonikus szépség és derű zseniális megtestesítője. Gromaire mélyen humanista, erősen realista s modern stílussal érzékelteti a háborút, melynek maga is cselekvő és szenvedő részese volt. Maillol a szobrász és festő japán metszetek ihlette vásznán a Hullámok szervesen beléjük simuló fehér női testet ölelnek körül. Bonnard díszítő hatású Reggelije csupa szín, elevenség. Utrillo a modern város, a MontMartre népies jellegű, gyöngéd bájjal festő portrétistája. Arcmása anyja, S. Valadon az autodidakta festő műve. Braque a kubizmus társalakítója. Gitáros kompozíciója is tanúsítja, hogy „fontos szerepet játszik a tárgyak s a látvány utánzásának destrukciójában". (Malrauxj A minden iskolától független spanyol szellemű, heves és tragikus, kalandos és újító felfogású Picasso a kubizmus mozgalmának másik elindítója. Vallja, hogy: „Egész életem szüntelen harc a reakció s a művészet halála ellen." Az ő szavait idézve búcsúzom a ragyogó nevekben és alkotásokban gazdag, elévülhetetlen értékű francia festészettől. BÁRKÁNY JENÖNÉ O A francia televíziók után az olasz műsorokon is újra jelentkezik Tarzan, az őserdők ura. Régi Tarzan filmekből vágnak össze mai tévésorozatokat élelmes vállalkozók, és e sorozatoknak meg'iepő a sikerük- a mai nézőknél. Egyre több jel mutatja: nő a nézők romantikaigénye ... • A szovjet televízióhálózat hatodik „Vosztok" elnevezésű adása az első moszkvai műsort veszi át, de egészen más időpontban sugározza, hogy Kazalisztánban, Kirgíziában, Tádzsikisztánban és Üzbegisztánban is az esti órákban kerüljön bemutatásra az a műsor, amit a moszkvaiak az esti órákban láthatnak. • Floridában megnyílik a Mickey Mouse Birodalma elnevezésű vidámpark, amely nyolcszor annyi berendezéssel csábítja a látogatókat, mint a californial világhírű Disneyland.