Új Szó, 1971. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1971-11-12 / 268. szám, péntek

KÉPVISELŐJELÖLT' GVABBOIA SZÖVETSEGI GYŰLÉSBE Ádám Margit, az opa touái Poľana Texlitgyár kivarró részlegének munkásnője, pártonkívüli. A szakszervezel képviselőjeként a Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarájába jelölték. Ádám Margit személyében a haladó gondolkodású, a dolgozó nők helyzetének állandó javításáért küzdő munkásnők képviselete erősödik majd a Szövetségi Gyűlésben. Tizenöt éves kora óta — immár 23 éve — dolgozik mun kuhelyén. Nem könyvekből és felmérések eredményeiből ismeri a dolgozó asszonyok helyzetét, hanem évtizedes tapasztalatokból, melyek megtanították arra, hogy a dolgozó nők problémái čsak a kommunista párt politikájának következetes megvalósításával oldhatók meg minden munkaszakaszon. Áz ó munkája — megválasztása esetében — ketté válik, két fronton érvényesítheti egészséges nézeteit, következetes magatartását: munkahelyén kívül a legmagasabb képviseleti szervben és választói széles rétegei közt is. Akik ismerik Ádám Margit becsületes magatartását, úgy vélik; ilyen, egész életével a munkásosztály ügyének elkötelezett emberek kellenek a legmagasabb képviseleti szervekben. A képviselőjelöltet, aki ezekben a napokban mutatkozik be először választóinak, meglepte jelölése és nagy megtiszteltetésként fogadta. Dolgozott már a nőszövetségben, a szakszervezetben, de ilyen magas tisztségről még álmodni sem mert. A jelölő bizottságnak azonban, hogy úgy mondjuk „jó szeme volt". Meglátta Ádám Margit személyében azt az embert, aki nemcsak a Szövetségi Gyűlés nemzetiségi összetételének arányát biztosítja és munkásjellegének erősítését jelenti, hanem aki magatartásával képes felelősségteljesen állást foglalni az országos ügyekben is, s egyértelmű elkötelezettsége a szocializmus ügye mellett nem ingatható meg. Ádám Margit egyike volt azoknak, akik a válságos időszak idején becsülettel helytálltak, fő gondjuk a termelési eredméÁdám Margit nyek növelése volt és munkájukkal az elvhű kommunistákat támogatták. Ádám Margit abból a műhelyből indul a Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarája felé, amely a hozzá hasonló emberek összefogása révén a legválságosabb napokban is magasan túlteljesítette tervét és a textiláruhiány megszüntetésén fáradozott. A dolgozó asszony — aki ma képviselőjelölt — a töretlen szocialista fejlődés, a biztonságos jövő híve. Biztonságos jövőt számára csak a szocializmus jelenthet — ezt nemcsak mondja, hanem tapasztalja is. Férje, aki a luceneci Húsipari Üzem pártalapszervezetének elnöke, ugyancsak elkötelezte magát a szocializmus ügyének. Fiának jövőjét is a szocializmus jelenti: idén érettségizik a Tesla nižnái ipariskolájában. Ez az iskola a szocializmus építésének eredménye. S a hétköznapi nehézségek, amelyek Ádám Margitot bántják, szintén csak az emberek szocialista magatartásával küszöbölhetők ki... Egy ember, akinek egész életét, múltját és jelenét, gyermeke jövőjét a szocialista fejlődés határozta meg — nem okozhat csalódást választóinak. Megbízható munkásaszszony, a becsületes, egyenes és a szocializmus ügyének életével elkötelezett ember'— ezt jelenti az Ádám Margit név a szavazólapon. VILCSEK GÉZA AZ AUGUSZTUS UTÁNI EMIGRÁCIÓ ERŐSÍTIK A BARÁTSÁGOT A csehszlovák—szovjet barátsági hónap, bár minden évben megszervezzük, mégsem formális, mivel a két nép vérrel megpecsételt barátságának emlékeit idézzük fel. }án Capel elvtárssal, a CSSZBSZ galántai járási bizottságának titkárával erről az egyre erősödő barátságról beszélgettünk. 1971. XI. 12. O Hány alapszervezete van a járásban a CSSZBSZnek? — Az 1965—66-os deformációk idején, amikor az üzemekben és intézményekben felszámolták az alapszervezeteket, a meglevő 110-ből 53 maradt, alig több mint hatezer taggaí. Az 1968-as események még tovább gyengítették járási szervezetünket, s alig maradt néhány száz tagunk. Járásunk lakosai azonban hamar felismerték, ki az igazi barát, s melyik oldalon a helyük. Az üzemi és a falusi alapszervezetek száma ma már 114, mintegy hétezer taggal. Természetesen ezek nemcsak papíron tagok, hanem aktívan tevékenykednek. Két év alatt tehát nemcsak a hibákat hoztuk helyre, hanem előre is léptünk a fejlődés útján. 0 Miben nyilvánul ez meg? — A közelmúltban két szovjet filmet kaptunk ajándékba. Az egyik a KGST-ről, a másik a Volga folyóról szól. Számításom szerint eddig 80 szervezetben vetítették ie. Ebből is láthatjuk, a szovjet filmeket szívesen megnézik az emberek. Elhatároztuk, hogy a közeljövőben Sereden (Szered) — elsőként Szlovákiában — megrendezzük az I. szovjet gyermekfilm-fesztivált. Nem akarok dicsekedni, de tavaly a szovjet sajtó terjesztésében járásunk országos elsőségre tett szert. Természetesen a lapterjesztést tovább folytatjuk, s talán sikerül a jövőben is az elsők közé kerülnünk. Nem feledkezünk meg az érdekes és tanulságos előadások megtartásáról sem. Külön foglalkozunk a fiatalokkal. Egy klubot szeretnénk létrehozni, hogy ennek keretében még jobban megismerjék a szovjet emberek, de "főleg a fiatalok életét. Ami az iskolákat illeti, diákjaink szovjet diákokkal leveleznek. 9 Szerveznek orosz nyelvtanfolyamokat is? — Igen. A járási pedagógiai tanácsban változás történt s ezért egy kicsit megkéstünk a tanfolyamok megkezdésével. Tavaly három klub és 16 tanfolyam működött. Az idén valamivel több tanfolyam kezdődik. O Mondana néhány szót a barátsági hónap műsoráról? — Elöljáróban leszögezhetném, hogy a barátság hónapjának műsorát a többi társadalmi szervezettel közösen készítettük elő. Figyelembe vettük az idei választásokat, valamint azt, hogy szövetségünk megalakításának 40. évfordulóját ünnepli. Az ünnepségeken, az előadásokon mindent megteszünk a két nemzet barátságának megszilárdításáért. Vándor kép- és könyvkiállításokat rendezünk. Az egyes iskolákat és érdemes tagjainkat szovjet írók műveivel ajándékozzuk meg. Hat üzemi és nyolc falusi alapszervezetünk munkáját felújítjuk. S természetesen találkozunk a hazánkban állomásozó szovjet katonákkal és a baráti járás, Petroszk képviselőivel is. Egyszóval gazdag lesz az idei barátsági hónap műsora. N. J. Közismert tény, hogy az öszeadandó számok felcserélésével a végösszeg nem változik. Az augusztus utáni csehszlovákiai politikai emigránsok vezetőinek „áthelyezése" azonban fokozta kommunistaellenes és szovjetellenes aktivitásukat. Ebből a szempontból az augusztus utáni emigráció nemcsak megelőzte a február utáni emigrációt, hanem versenyre kelt egyes fehérgárdista szervezetekkel is. Az augusztus utáni emigránsok szovjetellenségükkel utat nyitottak maguknak az imperialista és kommunistaellenes központba, melyektől pénzügyi és más támogatást kaptak. Az emigránsok szovjetellenességüknek köszönhetően kerültek kapcsolatba a revizionistákkal és a szélsőjobb reakciós szervezetekkel. Az antiszovjetizmus hozta közelebb egymáshoz a csehszlovák politikai emigránsokat és a pekingi egységbontókat. Röviden leszögezhetjük, hogy a csehszlovák emigráció a szovjetellenesség alapján egyesül azokkal az erőkkel, melyek a béke, a demokrácia és a szocializmus ellenségeinek zászlaja alatt harcolnak. Antiszovjet izmus QZ imperializmus globális stratégiájában A szovjetellenesség aránylag rövid történelme ellenére olyan formát öltött, mintha a reakciós erők az emberiség egész történelme folyamán részt vettek volna kialakításában és tökéletesítésében. Ez azért van, mert a történelemben eddig nem fordult elő az ideológiai és politikai törekvés olyan koncentrálása, mint éppen a szovjetellenességnél. Az Októberi Forradalom a történelmi határkő, mely új korszakot nyitott az emberiség fejlődésében. A szocializmus ellenségei rövid időn belül magértették e fordulat jelentőségét és értelmét, valamint az őket fenyegető veszély forrását. Minden erejüket a szovjet nép elleni harcra összpontosították, mely elsőként törte szét a tőke bilincsét. Lenin pártja ellen léptek fel, amely megmutatta a proletariátusnak a kizsákmányolás alóLi felszabadulás felé vezető utat. Az antikommunizmus, mely gazdag tapasztalatokat gyűjtött a forradalmi mozgalom elleni harcban, Október után agresszív antibolsevizmussá válva, az imperialista politika fő jellemvonása lett. „A keresztes hadjárat" előkészítése az imperialista politika irányvonalának konkrét kifejezője lett. Ezt a politikát Winston Churchill fogalmazta meg, amikor kijelentette, hogy á bolsevizmus „öszszeegyeztethetetlen á mai civilizációval" és ezért „a gyermeket még a bölcsőben meg kall fojtani". Amint Lenin írta, az oroszországi proletárforradalom után a bolsevizmus megijesztette és csaknem őrületbe kergette a burzsoáziát. Ezért meggyorsította az események menetét és minden figyelmét a bolsevizmus erőszakos elnyomására összpontosította, s ezáltal gyengítette pozícióit tevékenysége más területein. A történelem több ízben megerősítette Lenin következtetéseinek helyességét. Üj szovjetellenes csapat Az augusztus utáni csehszlovák emigránsok váratlan lehetőségeket jelentettek az antikommunista stratégák számára. Olcsó anyagot szereztek, melyet a kommunistaellenes központok specifikus célokra használnak fel. . Ez az anyag előnyös az antikommunisták számára, mivel látszólag nem hagyott nyomot rajta a szovjetellenes tevékenység történelme. Ezek a „kocapolitikusok", hejzlarék, sikék, goldstückerék csak namrég léptek fel aktív szovjetellenes erőként. Ezt megelőzően a Szovjetunió leghűbb barátjaiként szerepeltek. Többen közülük több ízben jártak a Szovjetunióban és sok ismerősük volt a szovjet emberek között. Ha öszszegyujtenénk mindent, amit az augusztus utáni emigránsok mondottak és leírtak az „örök barátságról", a Szovjetunió iránti „mérhetetlen háláról", az egész kötetet tenne ki. Bebizonyosodott, hogy mindez hamisság volt. A döntő pillanatokban kiderült, hogy más a viszonyuk a Szovjetunióhoz, éf ez a viszonyuk azonos azzal, melyet annak idején a csehszlovák reakciós ellenforradalmár burzsoázia hirdetett. Az augusztus utáni emigránsok Masaryk és Beneš demokrataellenes burzsoá nézeteinek örökösei lettek és antiszovjetizmusukban még messzebb mentek, mivel folytatták a február utáni emigráció szovjetellenes irányvonalát. M"a teljesen szolidárisak az olyan ádáz antikommunistákkal, mint Brzezinski, Kahn és mások. Céljuk o Szovjetunió lejáratása Az augusztus utáni emigránsok szovjetellenessége többféleképpen nyilvánul meg. Először is lejáratni akarják a Szovjetunió bel- és külpolitikáját. Másodszor meghamisítják a történelmet és a csehszlovákszovjet testvéri kapcsolatok és együttműködés lényegét! Harmadszor hazug rágalmakat terjesztenek arról, hogy a Szovjetunióban és más szocialista országokban állítólag ellenzéki mozgalom terjed. Nem véletlen, hogy a csehszlovák emigránsok dicsőítik a szocialista országok árulóit, akik hozzájuk hasonlóan az imperializmus érdekeit szolgálják. A csehszlovák emigránsok nagy igyekezetet fejtettek ki abban, hogy csökkentsék az SZKP XXIV. kongresszusának jelentőségét. így pl. J. Pelikán, a „Listy" című emigráns lap 1971. évi 3. számában a XXIV. kongresszusról közölt cikkében gyűlöletét fejezi ki a Szovjetunióval és pártjával szemben. Pelikán szerint a kongresszus „semmin sem változtatott és semmit sem oldott meg." Az augusztus utáni emigráció a kommunistaellenes és szovjetellenes központokhoz, valamint szervezetekhez hasonlóan természetesen más „határozatokat" szeretne. Olyan elképzeléseik voltak, hogy a Szovjetunió „lemond" eddigi külpolitikai és belpolitikai irányvonaláról. A Listy arra törekedve, hogy lejárassa az SZKP XXIV. kongresszusát, szennyes, provokációs rágalmat közölt, mely szerint valamilyen szovjet diplomata arról tájékoztatta Prágában a „konzervatívakat", hogy a kongresszus után „kemény" irányvonal következik. Ezek a provokációk, melyeket csak a legnaívabb emberek hisznek el, az SZKP következetes elvhű irányvonala következtében eredménytelenek. Amint az SZKP Központi Bizottságának a XXIV. kongresszuson elhangzott beszámolója megállapította, az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a személyi kultusz és a szubjektivista hibák következményeinek kiküszöbölése kedvezően hatott az egész ország politikai és elsősorban ideológiai helyzetére. Hívek voltunk és maradunk a marxizmus—leninizmus alapelveihez, és az ideológiai kérdésekben sohasem teszünk engedményeket. J. Pelikán cikkében „jobb sorsot kíván a szovjet népnek az áldozatok és szorgalmas munka ötven éve után". Mit ért Pelikán a jobb sors alatt? Nyilván ugyanazt, amit 1968-ban a csehszlovák népnek ajánlott fel — a „demokratizálást", a „liberalizálást" stb., amit ő nagyon szubjektív módon értelmezett. Az SZKP XXIV. kongresszusán ez a vélemény hangzott el az antikommunisták és a szovjet hatalom ellenségeinek ilyen jellegű tanácsairól: „A burzsoá ideológusok és revizionisták álnokul azt panaszolják, hogy nálunk nincs demokrácia. Különböző „tanácsokat" adnak a a szocializmus „megjavítására". A szocializmus azonban nem szívügyük. Azt szeretnék, ha visszatérnénk a burzsoá rendszerhez, és ezért saját burzsoá demokratizmusukat akarják ránk kényszeríteni, ami ellentétben áll a nép érdekeivel. Ez hiábavaló, íölösleges igyekezet". Annak idején, amikor a mai emigránsok fiatalok voltak, a szovjet hadsereg, vagyis annak a népnek a hadserege mentette meg életüket, amely ellen ma fellépnek az imperialista tábor többi ellenséges erejével együtt. E változás oka ma már senki számára sem titok: az augusztus utáni emigránsok ugyanis azt szolgálják, akitői a pénzt kapják. Devizáért elárulják hazájukat és barátaikat. Kísérletek a Szovjetunió és a Csehszlovákia közötti barátság megbontására A Listy idei második számában közölte firí Skála cikkét „Örök új probléma — Csehszlovákia külföldi gazdasági kapcsolatai" címmel. A cikk fő feladatául tűzi ki annak bebizonyítását, hogy Csehszlovákia számára ártalmasak és nem kívánatosak a szovjet—csehszlovák gazdasági kapcsolatok. Mivel egy ország sem élhet üres térben, az olvasó természetesen arra a következtetésre jut, hogy Csehszlovákia számára az lenne a kívánatos, ha a nyugati kapitalista országokkal tartana fenn ilyen kapcsolatokat. Ez régi nézet, melyet még 1968-ból ismerünk. A cikk szerzője ugyanúgy, mint a Lišty szerkesztősége nyilván a kispolgárok soraiban található naiv emberekben bízik. Nem véletlen, hogy 1968ban hejzlarék és pelikánék körében az az anekdota terjedt a csehszlovák kispolgárról, hogy rajtakapták, amint lyukat fúrt a Barátság kőolajvezetékbe. Tettét így, magyarázta: „Meg szeretnék győződni róla, milyen irányban folyik az olaj." I?z az úgynevezett volt „értelmiségi elit" humor. Csehszlovákiában ma már minden kisiskolás tudja, hogy a kapitalista gazdasági kapcsolatoktól eltérően, a szocialista országok kapcsolatai a kölcsönös előnyök elvén alapulnak, és céljuk a közös fellendülés biztosítása. A KGST országok Komplex Programja, melyet a KGST tanácsának 25. ülésszaka 197> júliusában hagyott jóvá, megállapítja: minden szocialista állam sokoldalú fejlődése és megszilárdítása döntő feltétele a szocialista világrendszer előrehaladásának. Minden egyes szocialista állam népgazdasága sikeres fejlődése, a társadalmi kapcsolatok tökéletesítése megfelel a szocializmus közös ügye érdekeinek. Amint Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára a CSKP XIV. kong. resszusán kijelentette: a nemzetközi szocialista integráció elvi jelentőségű a csehszlovák népgazdaság osztálypolitikai stabilitása és szocialista távlatai szempontjából. A kilencedik szovjÄ ötéves terv stabil és egyúttal dinamikus alapot jelent a csehszlovák népgazdaság számára, amelyen tovább fejlesztheti a gazdasági és műszaki fejlődés programját. A csehszlovák polgárok 1968ban saját bőrükön tpasztalhatták, hogy Šik és Skála úr tervei milyen zsákutcába juttathatják az ország népgazdaságát. Ezek az urak megakarták fosztani a köztársaságot az oly.an hatalmas támasztól és baráttól, mint a Szovjetunió, ki akarták szakítani az országot a szocialista országok világközösségéből. Ez csupán a nyugati antikommunista központok stratégiai és taktikai tervei számára lenne előnyös, melyek a nacionalizmust és az antiszovjetizmust tekintik a leghatékonyabb fegyvernek a szocialista országok és a Szovjetunió szövetsége szilárdságának megbontásáért folytatott harcban, amint Husák elvtárs mondotta a XIV. kongresszuson. A szovjet nép elítéli az imperialisták és kiszolgálóik intrikáit. Csehszlovákia a többi szocialista ország nemzeteivel és az összes békeszerető erővel együtt biztosan halnd a fejlődés útján. G. KARPOV, a filozófiai tndományok kandidátusa (APN)