Új Szó, 1971. október (24. évfolyam, 233-257. szám)
1971-10-08 / 239. szám, péntek
A szovjet tudomány és technika napjai A Szlovákiai Újságírók Szó vetségének bratislavai székházában sajtóértekezletet tartottak a szovjet tudomány és technika napjaival kapcsolatban, melyekre a csehszlovák— szovjet barátság hónapjában kerül sor. Július Pavlis mérnök, az SZSZK építésügyi és műszaki miniszterhelyettese e jelentős esemény előkészületeivel foglalkozva elmondotta, hogy a szovjet tudomány és technika napjai fő célja a Szovjetunióban elért jelentős eredmények ismertetése a csehszlovák tudományos és műszaki dolgozókkal, valamint a két állam közti tudományos-műszaki, gazdasági együttműködés és barátság további elmélyítése. A szovjet tudomány és technika napjainak sokrétű programja keretében .Prágában és Bratislavában szakelőadásokat tartanak a szovjet szakemberek, az üzemekben és kutatóintézetekben pedig beszélgetéseket rendeznek. Prágában és Bratislavában kiállításokat rendeznek. Csehszlovákia összes kerületében szovjet szakfilmeket vetítenek. A hivatalos megnyitásra no vember 18-án kerül sor Bratislavában. A szovjet tudomány és technika napjainak keretébe* megrendezendő legnagyobb szlovákiai kiállítást december elsején nyitják meg a bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjában. Központi jelszava: „Az atom az ember szolgálatában". A legnagyobb csehszlovákiai kiállítást „Világűr a békének — tudomány az emberiségnek" címmel Prágában rendezik me g- . 6 A. n s, v . %* §§8 iliäSsi&ŠS VALASZTÄSI széljegyzet Bevezetőül Csehszlovákia Kommunista Pártja idei nagyjelentőségű XIV. kongresszusa után hazánk élete konszolidálásának további rendkívül fontos határkövéhez értünk. Néhány hét múlva, pontosabban 1971. november 26.—27-én az urnák elé járulunk, hogy megválasszuk azokat, akik a nép akaratát fogják képviselni államunk képviselő-testületeiben, kezdve a nemzeti bizottságoktól egészen a Szlovák és a Cseh Nemzeti Tanácsig illetve a Szövetségi Gyűlésig. Az előkészületek már hoszszabb ideje folynak. Többek között a Szövetségi Gyűlés és a két nemzeti tanács elnöksége jóváhagyta már választókerületeit és ez a munka lassan véget ér a nemzeti bizottságok szintjén is. Csak Szlovákiában már kétezernél jóval több agitációs központ működik s a legtöbb helyen elkészültek a választási programok. Folyamatban van a politikai pártok, a társadalmi szervezetek és az NF más al kotórészei képviselőjelöltekre vonatkozó javaslatainak öszszegyűjtése a Nemzeti Fronl szervei által. Más szóval, a választási kampány kezd mind intenzívebbé válni és olyan formákat ölteni, amelyek lépten nyomon mindenki által tapasztalhatóak lesznek. Hz így is van rendjén, hiszen a választásuk ügye nem lehet közömbös senki számára. Nem mindegy ugyanis, hogy ki fog bennünket képviselni és hogyan a következő megbízatási időszakban. A kampányba való aktív bekapcsolódás természetesen megkívánja a tájékozottságot is. Ezért indítjuk ezt a kis rovatunkat. amelyben rendszeresen választ adunk a legfontosabb kérdésekre. Nemcsak a választási törvények magyarázatára szorítkozunk tehát benne, hanem olvasóink kapcsolódó problémáinak tisztázására ts. fg) A komáméi járás Búi |Búcs) községében október 2-án és 3-án tartották az első Duna menti szüreti ünnepélyt. A szőlőtermesztők bebizonyították, hogy a hagyományok nélküli ágazatban — a szőlőtermesztésben- is kiváló eredményeket képesek elérni. A járásban az elmúlt 10 év alatt 10 hektár korszerű szőlészetet létesítettek 60 mázsás átlagos hektárhozammal. Búb a szüreti ünnepély napján a népviseletek színhelyévé is vált. (Fenvétel: Erik Stražan — CSTK) Keserű szüreti örömök A Barna homok néven ismert szőlőhegy oldalán vidám sztiretelők hangja veri fel az őszi táj csendjét. A Bodrogszerdatielyi Állami Gazdaság pincegazdaságában megkezdődött a szüret. Az inkább dombnak, mint hegynek nevezhető emelkedés alján, ahol a sorok kezdődnek Demeter Ferencné, Dajko Lajosné, Lipták Pálné, Pikó Mihályné, Bárány Miklósné, Pálinkás Ernő, Visnyai József, a Szatmáry-testvérek és ki tudná felsorolni még hányan az állami gazdaság dolgozói közül szorgalmasan gyűjtik vedrekbe, puttonyokba az aranyló szőlőfürtöket. A domb másik oldalán a trebišovi gimnazisták több mint negyventagú csoportja szüretel. Tisztán csengő énekük messzire elhallatszik. A leghangosabbak persze ezúttal is a lányok. Mentségükre szolgáljon azonban, hogy ők többen, szám szerint harminchétén vannak. Bányácsky Tiborral, Nagy Jánossal és Parajos Gáborral, az állami gazdaság hetvenkét hektáros szőlészetének részlegvezetőivel hosszasan elbeszélgetünk a várható termésről, a gondokról, s a pincegazdaság terveiről, távlatairól. Beszéd közben az állások közti ösvényen igyekszünk felfelé, ahonnan jó belátni a környéket. A pihenőnél megkóstoljuk a szépnek ígérkező termést. — Á szőlőtermelőknek szinte az egész év folyamán kedvezett az időjárás. Akárcsak most a vénasszonyok nyara — magyarázza Bány.ácsky elvtárs Minden tőkén szépen fejlettek a szemek. A must cukortartalma 23 fok körül mozog. A várható termést nehéz lenne megközelítő pontossággal is felbecsülni. Még csak a szüret kezdetén tartunk. Hirtelen megszakad a beszélgetés fonala. Alig néhány méterre tőlünk hangos szárnycsattogtatással népes fácánhad röppen tel a sorok közül. — Ezek a mi indiai szent teheneink — mondja szinte dühösen Nagy János elvtárs. Csodálkozó tekintetem láttán azonnal magyarázni kezd és elmondja, hogy szőlőjük egy réKorszerű mozdony A Szövetségi Közlekedésügyi Minisztérium egy új Diesel-villany mozdony megtervezésére kérte fel a Martini Gépgyár vezetőségét. Ez év májusában fejezték be a prototípusok gyártását. Az új mozdony neve: „T—466.0". Műszaki adatai, súlya: 62 t + 3 százalék, maximális sebessége 9D km/óra, előnye a könnyű súlya és nagy vontatóereje. A prototípust a KGST-tagállamok szakembereinek részvételével próbálták ki a velimi állomás próbapályáján. Az ötödik ötéves tervben kb. 400 ilyen mozdonyt adnak át a vasútnak. Jávorka István, Martin sze a védett fácánosnak, ahol mintegy hét-nyolc ezer fácán él. — Minden évben tetemes károkat okoz nekünk ez az óriási madársereg. A legbosszantóbb benne az, hogy mégcsak nem is védekezhetünk ellenük hatékonyan, mert védett területen vannak. Sérthetetlenségüket törvény biztosítja, akárcsak az inuiai szent tehenekét — panaszkodnak a szőlészet vezetői. Ojabb rikácsolás jelzi a „szüretelni segítők" riadt távozását. Bosszanko'dva, keserű szájízzel jegyzi meg Parajos Gábor: — Ez kell nekik, az édesebbje. Még válogatnak is. Tavaszszal a nyulak, most meg a fácánok tartanak hízókúrát a hegyen. Gazdaságunknak ebben az évben már több mint félmilliós kára van a védett vadállomány miatt. — ideje lenne már végre eldönteni — veszi át a szót ismát Bányácsky elvtárs, — hogy mi legyen itt, szőlő, vagy állami fácános. Mert a kettő csak kimondottan abban az esetben lehetséges együtt, ha jövőre már áttérünk a fácánok szőlővel történő etetésére. Ez pedig igen nagy luxus lenne ... Valóban így van, hiszen a gazdaság csupa nemes borszőlő termesztésével foglalkozik. A rizling, a burgundi, a hárslevelű, a leányka, a müller, a tramin és a furmint fajták értékes termését nyilvánvalóan könnyelműség lenne ilyenformán kárba veszni hagyni. Mire lecsillapodnak a kedélyek, fordítunk a szón. Újra a termésről kezdünk beszélgetni. — A fiatal, korszerű műveléssel termesztett telepítés helyenként a 180 mázsát is megadja-hektárjáról. Sajnos azonban, hogy a szőlő nagyobb része öregebb száz évnél. Nincs a faluban, de még á környéken sem olyan ember, aki csak hírből is emlékezne, mikor telepítettek a hegyen. Távlati terveink szerint hamarosan új vesszőkkel fogjuk pótolni a régi tőkéket — újságolják a vincellérek. — Mi lesz a leszüretelt termés sorsa? — Részben saját pincegazdaságunkban dolgozzuk fel, a • többit a Slovenské Nové Mesto-i borfeldolgozó üzembe szállítjuk. Bár rekordtermésre egyáltalán nem számíthatunk, mégis a hozamokat illetően bizakodóak vagyunk. Ha semmi váratlan nem jön közbe, a szüret végére megtelnek a hordók. Egy hónap alatt az utolsó szemig pincébe kerül a termés — válaszolja magabiztosan az egyik tapasztalt szakember. — Persze, ha addig meg nem eszik a fácánok. Két társa fejbólintással erősíti szavai igazát. KULIK GELLÉRT FOKHAGYMA ÉS SALÁTA Sok, vagy kevés? • A kolárov ói (Gúta) kertészkedők 2 és fél vagon fokhagymát már eladtak • Tervszenísíteni akarják a kistermelők munkáját • Műtrágyát kapnak elegendőt- • Szakembereink már évekkel ezelőtt érvként használták fel a külföldi példákat arra, hogy átplántálják a köztudatba: a miénknél jobb talajú országok fokhagymatermesztés kitűnő példáját hozták fel, amelyekben több zöldségfajta terem meg, mint nálunk, s mégis magasabb a fokhagyma részaránya. Az állami gazdaságok és szövetkezetek vezetői az összehasonlító adatok ismerete nélkül is megállapíthatták, hogy hazánkban a fokhagyma termesztése valóban kifizetődik. Fejlesztését mégsem volt könynyű elhatározni. Igen alaposan raeg kellett vizsgálni azt is, hogy milyen mértékben köti le a munkaerőt, mennyi a piac felvevőképessége. Most ezzel a problémával foglalkozik a Gyümölcs- és Zöldségtermesztők Szövetségének kolárovói (Gúta) szervezetének taggyűlése. B a g i t a Erazmus, a vezetőség tagja, akit az értékesítéssel bíztak meg, névsor szerint szólítja sorban a tagokat: jóvőre ki, hány métermázsa fokhagymát, hány fej salátát szándékszik termeszteni. Majdnem százan vannak jelen a taggyűlésen. Mindenki bemondja saját tervének adatait. Gyorsan megtelnek a papírlapok- feljegyzésekkel, számokkal. De talán még nagyobb gyorsasággal halad az óramutató. Az összefoglaló adatok szerint a házi kertekben, a háztáji földeken kertészkedőknek nagyobb kedvük van salátát termeszteni, mint fokhagymát. Morovics Benedejt, a pénztáros előveszi a kimutatásokat és beszámol arról, hogy az idén milyen mértékben sikerült biztosítani a fokhagyma értékesítését. Gyakran emlegeti: „Eddig már két és fél vagon fokhagymát átvettek a felvásárló szervek." A vitafelszólalók megjegyzéseiből azonban kitűnik, hogy a 287 főnyi tagság bizonyos része, főleg azok, akik nem kötöttek szerződést a felvásárló szervekkel, még mindig rendelkeznek bizonyos mennyiségű eladatlan terméssel. Sző szót követ, és arra a megállapításra jutnak, hogy leghelyesebb, ha a szervezet megpróbálkozik az értékesítéssel. Újra előkerülnek a papírlapok, gyűlnek a feljegyzések. Mindenki bemondja, hogy hány métermázsa fokhagymát szándékozik eladni. Újabb másfél óra. Valaki megjegyzi: „Már húzzák a vasárnapi ebéd levesnótáját." Ezt úgy kell érteni, hogy delet harangoznak, és ha vasárnap is van, ideje már véget vetni a gyűlésnek. Horváth Ede elnök nem is tétováz, néhány perces záróbeszédet mond és búcsúzik a tagságtól: „Találkozunk legközelebb, szokásunkhoz híven, a hónap utolsó vasárnapjának délelőttjén." A vezetőség azonban még marad. Vitatják a problémát: a ZELENINA nemzeti vállalat kirendeltsége nem akarja partnerként elfogadni a szervezetet. Ez;:n változtatni kellene, mert a vállalat léte biztonságot jelent a kistermelők számára. Úgy vélik, hogy amennyiben a vállalat szerződéses viszonyba lépne velük, az állami felvásárló szerv képes arra, hogy a kistermelők egész évi szorgalmas munkájának eredményét átvegye s így azok nem lesznek kiszolgáltatva az értékesítés bizonytalanságának. Véleményük szerint a fogyasztók is nyugodtabbak lennének, tudván, hogy a vállalat hatalmas készleteivel, egyenletes, jó minőségű árujával, s nem utolsósorban szilárd áraival az ö érdekeit szolgálja. Csakhogy... A ZELENINA vállalat a legnagyobb, de nem az egyetlen felvásárló és értékesítő szervezet. A JEDNOTA fogyasztási szövetkezet bizonyos időszakokban szintén fel vásárolja a fokhagymát és a salátát. És úgy tapasztalják, hogy a felvásárló szakemberek kedvezőnek tartják az egészséges kereskedelmi verseny kialakulását. Mitévők legyenek a szervezet tagjai? Megpróbálkoznak tervszerűsíteni a termelést. Aprólékos, valósággal sziszifuszi munka összesíteni a kertészkedők terveit, hisz előzőleg is órák hoszszáig tartott a felmérés. De vállalják, mert munkájukkal útját állják a spekulációknak, őrködnek a fogyasztók érdeke in és helyesen szolgálják a termelők érdekeit is. Remélik, hogy a felvásárlás tervszerűsége így alakul majd ki és a jövőben a készletek biztosítása a termelőkkel, illetve a szervezettel legalább egy évre szóló, közös érdeken alapuló szerződés értelmében lesz magvalósítható. Más problémák is megvitatásra kerülnek. A szervezet szakelőadásokat fog biztosítani a tagok számára. Ez az elnök, Horváth Ede elvtárs gondja. A legközelebbi taggyűlésen a yálasztás kérdéseivel foglalkoznak majd, hisz 287 főnyi tagságukkal jelentős részét képviselik a lakosságnak a Nemzeti Front helyi bizottságában. Ezek után már csak néhány, szokásos ügyet beszélnek meg: a bejelentések alapján elintézték, hogy a területi kirendeltségen keresztül megfelelő mennyiségű műtrágyát kapjanak a tagok, s biztosították a rózsafácskékat is. Végezetül egy ötlet: tavaly jól sikerült a tanulmányi kirándulás, amikor megtekintették Budapesten a Mezőgazdasági Kertészeti Akadémia kísérleti gazdaságát. Hasonló tanulmányi kirándulást kellene szervezni az idén is. Amikor felkelnek az asztal mellől a vezetőség tagjai néhány szerény, de önkritikus megjegyzés még elhangzik: „Elfelejtettünk a kiállításra mintacsomagot küldeni a jonatánalmából. Nem szakás ugyan sárgarépát küldeni a kiállításokra, de nem ártott volna abból is küldeni, hisz az idén igazán szép a sárgarépa. Emberek, ne feledkezzünk el az agitációs központról sem!" Szétszéled a vezetőség. Az elnök megelégedettséggel nyugtázza: „Sok mindent elintéz,tünk, de a legfontosabb, hogy a fokhagyma és a saláta kérdésében már világosan látunk. Tudjuk, hogy ki, mennyit termeszt majd.' Ée útközben tovább vitatjuk ennek a két növénynek a termesztésével járó problémákat. De nehogy elfeledjem, hogy gyümölcstermesztők, kertészkedők között jártam, valaki kezembe nyom néhány szép körtét. i HAJDÚ ANDRÁS Emlékezetes kirándulás A Košicei Nyugdíjasok Klubja négynapos magyarországi kirándulást szervezett. A nyugdíjasok megtekintették Nyíregyházát, Hajdúszoboszlót, Debrecent és több más várost. Felejthetetlen szamukra a Hortobágy, az alföldi tá). A keilemes élményekre sokáig fognak emlékezni. Jozef Ježovit mérnök Otóber 5 én, nyitották meg Bratislavában a Csehszlovák —Szovjet Barátság Házában a csehszlovák néphadsereg katonai műkedvelő képzőművészeti alkotásai első nyilvános seregszemléjét. A kiállítás anyaga fényképekből, lino •ľýSžr le u "i metszetekből. '' művészi kovácsmun kákból és a katonai technika miniatűr modelljeiből tevődik össze. (Felvétel: M. Voj- < tek — CSTK) m 1971 X. f