Új Szó, 1971. október (24. évfolyam, 233-257. szám)

1971-10-06 / 237. szám, szerda

Kiadta a CSKP KB propaganda és ayitációs osztálya 197.1 október A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban az alábbi tények a lényegesek és döntőek: az állam szociális-gazdasági alapja, az állam és a választások demokratikussága, a társadalom osztálypolitikai hatalmi viszonyai, az állam, a demokrácia és a választások osztálylényege és az állam alapvető forradalmi történelmi küldetése. Államunk, demokráciánk és választásaink ezekben az alapvető kérdésekben merőben eltérnek a burzsoázia államától. A felsorolt tények határozzák meg az áll^m demokráciáját, Így tehát a választások többi kérdését is. Szocialista államunk már kiépítette saját szocialista szociálgazdasági alapját. Az alap a szocialista demokrácia lehetőségei, valamint a választások jellege és funkciója szempontjából új minőségű. Szocialista társadalmunkban az osztály-politikai hatalom kapcsolatának rendszerét röviden fgy jellemezhetjük: a politikai hatalom a munkásosztály kezében van. A munkásosztály a dolgozók társadalmának többi részével (a szövetkezeti parasztsággal, az értelmiséggel és a dolgozók többi rétegével) szoros szövetségi kapcsolatban áll és ebben a szövetségben vezető szerepe van. Á munkásosztály csakis azzal a feltétellel töltheti be ezt a politikai hatalmi vezető szerepet, ha marxista—leninista pártja van és ez a párt a munkásosztály vezető szerepét, a társadalom életének minden területén következetesen és sokoldalúan biztosltja, helyesen fejleszti. A mi viszonyaink között az osztálypolitikai hatalmi kapcsolatok e rendszerének szervezeti politikai kifejezője, biztosítója és fejlesztője a CSKP által vezetett Nemzeti Front, továbbá a cseh szlovák állam, melyet szintén a CSKP vezet. A csehszlovák állam a munkásosztály hatalmának eszköze, osztály és politikai-szervezeti értelemben a Nemzeti Front elvén épül és működik. Egész felépítését és funkcióját a szocialista föderáció és a Csehszlovákiában élő nemzetiségek egyenjogúsága elvének érvényesítése befolyásolja. Államunk forradalmi küldetése az adott időszakban a szocialista társadalom további sokoldalú fejlesztésében és megszilárdításában, a társadalom belső és külső biztosításában rejlik. Képviseleti testületeinkben következetesen érvényesül, amint a tapasztalatok mutatják, érvényesülnie is kell a szocialista osztály-politika hatalmi mechanizmusnak s e mechanizmus csehszlovák szervezeti-politikai megtestesítőjének — a CSKP vezette Nemzeti Frontnak. Ezért csakis fgy lehetnek a képvtselett testületek az egész állam-mechanizmus igazi politikai hatalmi alapja minden fokon, így tehát szövetségi, nemzeti, kerületi, járási és helyi szinten is. A szocializmus viszonyai között a szocialista állam képviseleti szervei választásának eqészen más értelme és funkciója van, mint a burzsoá államban megvalósított választásoknak. A szocialista választási rendszer más politikai elveken épül és a választást jogot egészen más, szocialista, szociál-gazdasági. osztálvhatalmi és politikai-szervezési viszonyok között érvényesítik. Ezért a választások szervezésének elvei és a választási módszerek is mások. Ezért más a választások ideoló giai-politikai tartalma is. Társadalmunkban a választások alapértelme és funkciója az, hogy a nép olyan képviseleti szerveket alakítson, melyek kifejezik és megvalósítják a szocialista társadalom érdekeit és céljait, vagyis saját állami tömegszervezetét alakítja ki, amely a CSKP vezetésével egész állam-mechanizmusunk politikai, hatalmi irányító magva. A választások értelme és funkciója továbbá, hogy a nép a népi államhatalom olyan szervezetét ala.kítsa ki, amely lehetővé teszi a dolgozók tömegeinek és szervezeteinek irányítását, bevonásukat a politikai életbe. Saját tapasztalataik alapján politikai nevelésben kell részesülniük, és a dolgozók egyre szélesebb körét kell bevonni az állam ügyeinek igazgatásába a dolgozók hatékony ellenőrzése mellett. A választások értelme és funkciója a nép társadalmi aktivitásának kibővítése és fejlesztése és az állami szervek tevékenységének tökéletesítése. A választások lehetővé teszik a jelöltek különböző szociális érdekeinek és képességeinek konfrontációját, valamint a társadalmi problémák megoldására vonakozó szabad véleménycserét, a szocializmus fejlődése érdekelnek megfelelően. E konfrontációnak azonban nem a hatalmi harc vagy a politikai erők „szabad versengése" a célja, amint ezt a szocialistaellenes erők követelték, a jobboldali opportunista és revizionista erőkkel egyetértésben 1968—69-ben. A konfrontáció értelme a társadalom objektív érdekeinek és a szociális csoportok érdekelnek egybehangolása. A munkásosztály és a dolgozók egész társadalmának alapvető érdekelt fejezi kl a CSKP politikai irányvonala. Elvileg elítélünk niinden kísérletet arra, hogy társadalmunkban fellazítsák vagy felszámolják az olyan egyesítő tényezőket, mint a CSKP vezető szerepe, a CSKP által vezetett Nemzei Front és állam. A szocializmus érdekében ezeket az integrációs tényezőket következetésen és sokoldalúan meg kell erősítenünk. összegezésül tehát megállapíthatjuk, hogy választásaink célja a nép szocialista államhatalmának megszilárdítása a nép által, ami csakis a munkásosztály és a CSKP vezető szerepének megszilárdításával, a CSKP vezette munkásosztály és a többi dolgozók szövetségének megerősítésével lehetséges. A választások fent említett értelmének érvényesítését azonban nemcsak maga a választási aktus szolgálja. Ezt szolgálja a választási előkészületek egész folyamata, amely magában foglalja a képviselőtestületek és a képviselők munkájának nyil. vános értékelését, a jelöltek jelölését és kiválasztását, valamint a választási programok megvitatását a polgárokkal. Ezt szolgálja a képviselők és választók tartós kapcsolatához szükséges politikai feltételek céltudatos kialakítása az egész megbízatási időszakban. A mi választási rendszerünkben elsősorban ezeket a politikai alapelveket érvényesítjük és szilárdítjuk: a CSKP vezető szerepe, a CSKP vezette Nemzeti Front politikai egyesítő szerepe és az egységes választási rendszer. A választási rendszer ben először érvényesül a föderatív államrendezés elve. A CSKP vezető szerepe elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a CSKP határozza meg a választások politikai-ideológiai koncepcióját. A párt arra törekszik, hogy a választási program a társadalom szükségletei és lehetőségei szempontjából optimális legyen és a legalkalmasabb jelölteket jelöljék képviselővé. A párt ezt a tevékenységét a Nemzeti Front szervei ben és szervezeteiben tevékenykedő kommunisták által, a többi politikai párttal együttműködve végzi. Csehszlovákia Kommunista Pártja áll az egész választási kampány élén, ő a fő biztosítéka a Nemzeti Front egységes eljárásának. Az idei választási kampánynak és választásoknak többek között az a feladata, hogy megszilárdítsák a CSKP vezető szerepét a társadalomban és az államban. Ez megköveteli a párt elkötelezettségét a választásokban, a CSKP politikai offenzíváját, széles körű tömegpolitikai és szervező tevékenység kifejtését, valamint azt, hogy sokoldalúan törekedjen választási rendszerünk helyes érvényesítésére, előnyeinek teljes kihasználására és a választások küldetésének teljesítésére. A Nemzeti Front feladatát a mai módosított választási rendszer teljes mértékben következetesen érvényesíti.* A választási program a Nemzeti Front programja. A Nemzeti Front, a nemzeti bizottságok, az üzemek, kulturális intézmények. egységes földművesszövetkezetek stb. szervei készítik elő. A Nemzeti Front valamennyi jelöltje a választók elé terjeszti a választási programot. A választók értékelni fogják ezt a programot, melyet a megválasztott képviselőtestületek valósítanak meg a Nemzeti Front együttműködésével. A képviselő jelöltek, úgy, mint a múltban, most is a Nemzeti Front jelöltjei. Jelölési joga csupán a CSKP-nak, valamint a Nemzeti Frontban egyesült többi politikai pártnak és társadalmi szervezetnek van. A jelöltek kiválasztását a Nemzeti Front illetékes szerve aszerint végzi, hogy milyen fokú képviselőtestületről van sző. Ez a szerv ezután a körzeti választási bizottságokban regisztráltatja a jelölteket és a nyilvános gyűléseken megismerteti őket a választókkal. E gyűlések ered ményeképpen kicserélhetik a Jelölteket. Minden választókörzetben egy képviselőt választanak. A 3000 lakostól kisebb községekben többmandátumos választókörzeteket létesíthetnek. A Nemzeti Frontnak nagyon felelősségteljes munkát kell végeznie, mivel osztály- és nemzetiségi szempontból reprezentatív Jelölteket kell kiválasztani és Jelölni, és ügyelni kell arra is, hogy kellő arányban legyenek képviselve a nők és fiatalok. Nem elegendő azonban az előbb említett reprezentatív jelleg. Minden jelöltnek hűnek kell lennie a szocializmushoz, a proletár internacionalizmushoz, politikai tapasztalatokkal kell rendelkeznie, magas erkölcsi és munkatulajdonságokról kell tanúbizonyságot adnia és meg kell nyernie a választók bizalmát. 1968—69-ben arra törekedtek, hogy a szakképzettséget a politikai magatartás elé helyezzék, de ezt a követelést nem veszszük figyelembe. Abból indulunk kl, hogy a képviselőtestület széles körű politikai intézmény, melyben a szakképzettség színvonalát, a lakosság magas kulturális színvonalát figyelembe véve, a testület összetétele, a szakapparátus, valamint az a le-