Új Szó, 1971. október (24. évfolyam, 233-257. szám)

1971-10-06 / 237. szám, szerda

SZÓLJON HOZZÁ...! \ '..i-V'"'- jt - --r'--'-'s _ « * i> • - yv réiďffi ­Ezreket gyógyít meg a víz Majdnem úgy kezdődött, mint a mesében. Komárno (Ko­márom), a Duna lés a Vág ösz­szefolyásánál fekvő város már több éve ivóvízhiánnyal küz­dött. A helyzet az 1965-ös ár­víz után tovább rosszabbodott. A" komárnóiak azonban tud­ták, hogy a Duna másik olda­lán, Komáromban és Győrött termálforrások és fürdők van­nak. Azt ls tudták, hogy a kö­zeli Patlcén (Pat) gyógyvíz tör fel a föld mélyéből. Aura gondoltak: keressünk, próbáljunk szerencsét! Amikor sikerült anyagi esz­közöket biztosítaniuk, megkezd­ték a fúrásokat. 1424 méter mélységből melegvíz tört fel. Röviddel ezután hivatalosan megállapították, hogy másod­percenként 17 liter tör fel és hőmérséklete a felszínen eléri az 50—52 fokot. A Július Fučík rózsaligetben talált vizet a legkülönfélébb tu­dományos központokbon vizs­gálják: a hodoníni laboratóri­umban, a bratislavai Vízgazdál­kodási Kutatóintézetben, a Bra­tislavai Csehszlovák Állami Für­dőkben, a Nitrai Kerületi Ter­vezőintézetben, a piešťanyi bal­neo'Ógiái laboratóriumban stb. A sriaCi Állami Fürdőkből azt Írják, hogy a komárnói forrás vizének minősége megközelíti a píešfanyi Trajan és a Tren­čianske Teplice-i Sina vizét. Megállapították, hogy ez a víz alkalmas a Bechterew-be­tegség, az ín-, az izom- és a kötőszövetek ízületein kívüli reumatikus bántalmainak gyó­gyítására. Ezenkívül jó hatású ti gyulladásokra, a sérü­lésekre és a gyermekbénulás következményeire is; gyógyítja a bélzavaŕókát, a májgyulladás következíriényeit .£s a légző­szervek gyulladását. Ugyancsak felhasználható a női betegségek gyógyítására is. Az intuberkuló­zisban, érelmeszesedésben és szívbetegségekbén szenvedők azonban nem kezelhetők a for­rás vizével. Ha a vizet minerái-szódaként árusítanák, (ugyanis vasat és ként tartalmaz) megelőzhető lenne a járásban elterjedt strú­ma. Azoknak az embereknek is !jó szolgálatot tenne, akik emésztési zavarokkal küzdenek, vagy vérszegénységben szen­vednek. A jövő tervei szépek. 264 ágyas szállót, egyszintes fürdő­épületet fedett kör alakú me­dencével, káddal ellátott fülké­ket öltözőkkel együtt, finn szau­nát építenek. A nyár folyamán naponta megközelítőleg 2000 ember jött el Komámóba gyógyulást keres­ni. A medencében (felvételün­kön látható) egyszerre százan fürödhetnek. Télen naponta legkevesebb százan látogatnák el Ide; fedett folyosón juthat­nak el a meleg öltözőbe. A komárnói gyógyvíz felfe­dezése rendkívül jelentős. Most már a terveket kell fokozatosan megvalósítani, hogy hazánk 54 fürdővárosához a mi déli váro­sunk is csatlakozhasson. JOZEF JANIK Elkötelezetten, egységesen Országszerte megnyíltak az egyetemek, a főiskolák kapui. Szlovákia 13 felsőfokú taninté­zetét több mint ötvenezer fia­tal látogatja: 39 000 érettségi­zett a nappali tagozaton, 12 000-en pedig levelező hallga­tóként folytatják tanulmányai­kat. Az újdonsült főiskolások száma mleghaladja a 10 000-et. A most kezdődő tanévre a társadalomnak a felsőoktatási Intézményekkel szemben tá­masztott egyre fokozódó igé­nye jellemző. Ez a vezérgondo­lata annak a szlovákiai értekez­letnek, melyet a főiskolák párt­funkcionáriusainak és vezető dolgozóinak részvételével a múlt héten Trnaván tartottak meg. Az aktíván Štefan Cho­chol oktatásügyi miniszter vá­zolta a főiskolákra háruló leg­főbb feladatokat, amelyek egyi­ke az ifjúság eszmei-politikai nevelésének elmélyítése. Cé­lunk — mondotta — a fiatalok gondolkozásmődjának, öntuda­tának, erkölcsi arculatának a formálása, a kommunista er­kölcs kialakítása. A Jövőben még fokozottabb mértékben ar­ra kell törekednünk, hogy esz­meileg képzett és szakmailag rátermett egyének hagyják el felsőoktatási intézményeink ka­puit, olyanok, akik tiszteletben tartják és megbecsülik a közös­ségi tulajdont, nem vetik meg a munkát, pozitívan viszonyulnak szocialista társadalmi rendsze­rünkhöz, s ténykedésük során alkotó módon alkalmazzák a marxizmus—leninizmus elveit. Ebből törvényszerűen követ­kezik, hogy az oktató-nevelő­munka csakis akkor eredmé­nyes, ha öszhangban van a tár­sadalmi érdekekkel, ha arány­ban van az elmélet és a gyakor­lat, ha a nevelés következetes és egységes. Az élethez köze­lebb álló, sokoldalúan, korsze­rűen képzett egyének formálá­sa elsősorban az iskolára, a pe­dagógusokra hárul. Ezt a Jogos társadalmi igényt fogalmazta meg a CSKP XIV. kongresszusa is. Ezért minden pedagógus­nak — legyen kommunista vagy pártonkívüli — tudatosítania kell küldetését és felelősségét, valamint munkájának társadal­mi súlyát. Tekintettel arra, hogy AZ ENSZ ŰJ TAGÁLLAMAI Az ENSZ nemrég kezdődött 26. Wésszakán három ü] államot vett fel tagjai közé. Bhután, Bahrein. Qatar — három ázsiai monarchia felvételével 130-ra bővült az ENSZ tagállamainak száma.­BHUTÁN Bhntan a Himalája déli részén, Rina és India között terül el. Te­rülete kb. 56 00D négyzetkilométer. Fővárosa, Thimbn csaknem 2300 méter tengerszint fölötti magas­ságban fekszik. Lakosainak száma kb. 1 millió. Lakosságának több­sége a tibeti bhntfa törzshöz tar­tozik és túlnyomó többségében mezőgazdasággal foglalkozik. Az országban megterem a rizs, a ku­korica, • bűza stb. Tenyésztenek juhot, lovat, sertést és jakot. Ipa­ra gyakorlatilag nincsen. Fő vnln­taforrását a bélyegeladás Jelenti. Államformfiját tekintve Bhntan monarchia, ahol 1952-től a Vang­csuk-dinasztia uralkodik. 19(18­ban — az ország történelmében eflőször — megalakították az elsfi kormányt és a 150-tagú parlamen­tet. A XVIII. század közepétől Bhn­tan brit nralom alatt volt, majd egy 1940 ben kötött szerződés alap­ján India protektorátusa alá ke­rült. BAHREIN Bahrein állam a Perzsa-öbölben kb. 30 szigetet foglal magába. A szigetcsoport összterülete 622 négyzetkilométer. Lakosainak szá­ma 216 000. Az országban megterem a dato­lya, a zöldség. Termesztenek gabo­naféléket la. Mezőgazdasági ter­mékel nem oflégítik ki a hazai szükségletet, ezért az ország több élelmiszerből behozatalra szorul. Valamikor a lakosság fő megélbe­tfisi forrása a gySngybaláMás volt, de az utóbbi időben ez már el­vesztette egykori jelentőségét. Az ország gazdaságának alapját ma a gazdag kőolajlelőhelyei jellentik, amelyek a Bahrein Petroleum Company nevezetű amerikai társa­ság kezében vannak. Az évi kő­olajfejtés megközelíti a négymil­lió tonnát. Az ország a XIX. század második felétől brit fennhatóság alá tarto­zott, függetlenségét ez év augnsz­tus 14-én kiáltotta ki. Államformáját tekintve Bahrein abszolút monarchia, ahofl jelenleg Isza Bin Szulman Khalifa sejk uralkodik. QATAR Az új független állam, Qatar, a Perzsa-öböl azonos nevű félszige­tén terül el, délkeletre Bahrein­tól. Területe 22 014 négyzetkilo­méter. Lakosainak száma 130 000. Fővárosa Dauha kb. 60 000 lakos­sal. Teriületének nagy része sivatag, s ezért a mezőgazdasági termelés csak nagyon kevés tcrmésfojtára korlátozódik. Az ország gazdaságát kiadós kőolajforrásai jelentik. A múlt évben több mint 17 millió tonna kőolajat fejtettek. A kőolaj­fejtés brit monopóliumok kezében van. A múlt század végétől Qatar brit fennhatóság alá tartozott. Függetlenségét csak ez év szep­tember 1-én nyerte el. Államformáját tekintve Qatar monarchia, ahol jelenleg a Szani­dinasztia uralkodik. az oktatók és a nevelők fontos társadalmi tényezők, a párt legjobb harcostársainak kell lenniök. Ez azt jelenti, hogy a felsőfokú tanintézetekben csak­is olyan megfelelő képesítésű tanerők működhetnek, akiknek világnézeti, erkölcsi és politikai arculatuk, valamint pedagógiai és szakmai tudásuk egyaránt al­kalmas arra, hogy az ifjúságot szocialista szellemben neveljék és előkészítsék a gyakorlati életre. Ennek érdekében szük­séges, hogy eszmei-politikai képzettségüket állandóan • fej­lesszék és növeljék szakmai, gyakorlati és pedagógiai felké­szültségüket. A tudományos világnézetre, a hazafiságra, a proletár Inter­nacionalizmusra nevelésben fo­kozni kell követelményeinket a tanítókkal és általában az is­kolákkal szemben. Olyan lég­kört kell. kialakítani a taninté­zetekben, hogy az ifjúságot po­litikai és pedagógiai szempont­ból sokoldalú hatás érje. A marxista—leninista ideológiát rendszeres és következetes munkával kell ifjúságunkba ol­tanunk. Ennek a felfogásnak minden tanítási órán, előadá­son, az ifjúság iskolán kívüli te­vékenységében ls meg kell nyilvánulnia. Az ideológiai mun­ka csak akkor eredményes, ha kapcsolatban van az élettel, a társadalmi eseményekkel. Ez teljes mértékben vonatkozik is­koláink oktató-nevelőmunkájá­ra is. Megkezdődött az új főiskolai tanév. Szenzációk, látványos külsőségek helyett serény mun­kával telnek a napok. A dolgos hétköznapokat azonban egy nagy jelentőségű belpolitikai esemény hatja át: szerte az or­szágban folynak a választási előkészületek. A főiskolások legtöbbje számára első Ízben válik lehetővé, hogy érvénye­sítse választójogát. A döntő fon­tosságú aktust megelőző Idő­szak jó alkalom arra, hogy a főiskolákon tevőlegesen és sok­oldalúan kibontakoztassuk a po­litikai nevelőmunkát, s meg­szilárdítsuk a konszolidáció so­rán elért eredményeket. Azok a sikerek, melyeket hazánk a szocialista felsőfokú oktatási­rendszer kiépítése terén a CSKP vezetésével elért, vala­mint az előttünk álló távlati ter­vek mindennél meggyőzőbben tanúsítják pártunk művelődés­és Iskolapolitikájának helyessé­gét, s ez egyben biztosítéka an­nak, hogy mindjen főiskolai ok­tató és hallgató felelősségét tu­datosítva méltóképpen tesz majd eleget választási kötele­íettségének. TöLGYESSY MARIA Az üzemi étkezdék, az éttermek, s általában a közétkeztetés­sel kapcsolatos problémák valamilyen vonatkozásban szintit! minden embert érintenek. Most a választások előtti időben a la­kosság nagyobb figyelmet fordít erre a szakaszra és érzékenyen reagál minden apró hibára. Ezért is szUkséges, hogy az irányító szervek gondoskodjanak a közétkeztetés színvonalának emelé­séről és minőségének megjavításáról. E feladattal kapcsolatos kérdésekről beszélgettünk dr. Rudolf Holčik elvtárssá', a Szlová­kiai Közétkeztetési Társulás titkárával. 0 Holčik elvtárs miként ér­tékelné közétkeztetésünket? — Nehéz egyértelmű, — jó vagy rossz — megállapítással válaszolni e kérdésre. Tudjuk, az éttermeket és az üzemi ét­kezdéket gyakran bírálják. Vi­szont azt kell mondanunk, hogy e szakaszon éppen úgy, mint gazdasági életünk más területein helyenként gyor­sabb, másutt lassúbb ütemben észlelhető a javulás attól füg­gően milyen gondot fordít a közétkeztetésre az illetékes irányító szerv. Az elmúlt évek hez viszonyítva javult az üze­mek anyagi-műszaki ellátott­sága, számos korszerű vendég­látó üzemet építettünk. Vi­szont igen fontos, hogy eze­ket a létesítményeket-a ven­dégek és a saját alkalmazot­taik is jobban megbecsüljék. Szlovákiában a vendéglátó­ipari üzemekben 25 ezer egyén gondoskodik az étkezte­tésről és a vendégek szóra­koztatásáról. Felelősségteljes munkát végeznek, ezért szük­séges, hogy fokozott gondot fordítsunk a nevelésükre, szakképzésükre, valamint munkakörnyezetük kialakítá­sára, hogy feladataikat Jó­kedvvel végezhessék. # Űn rendszeresen látogat­ja Szlovákiában a vendéglá­tóipari üzemeket. Elmonda­ná például az utolsó körútján szerzett tapasztalatait? Ezekről a tapasztalatokról most nem kívánok bővebben szólni, de annyit elmondha­tok, hogy Szlovákiában sok já­rásban valóban korszerű léte­sítmények épültek. Például új hotel épült Bojnicén, Martin­ban, Poprádon, Nové Zámky­ban (Érsekújvár), hogy csak néhányat említsek. Emellett több-kisebb vendéglátó üzem, büfé, önkiszolgáló étterem és borozó épült, melyek nemcsak az étkeztetési hanem a szóra­kozási igényeket is kielégítik. # Mindez igaz, de úgy gon­doljuk, hogy a forgalom na­gyobbik részét mégiscsak a régibb éttermek bonyolítják le. Megfelelnek ezek a köve­telményeknek? — Valóban a vendéglátóipa­rt létesítmények döntő része régebbi épületben van, s itten nem tudnak olyan környezetet létesíteni, mint az új létesít­ményekben. A közelmúltban jártam a rožňavai (Rozsnyó) Járásban, ahol üzemeink dön­tő többsége régebbi épületben üzemel. Meglepett, hogy ezek az üzemek milyen jól vannak blerendezve és milyen tiszták. A tiszta asztal, a terítő és a szociális berendezés előfelté­tele annak, hogy a vendég jól érezze magát. # Ha már a vendégeknél tartunk — a múlthoz viszo­nyítva — emelkedett vagy csökkent a számuk? — Szolgáltatásainkat évről évre egyre többen veszik igénybe. Az elmúlt öt évben vagyis 1966-hoz viszonyítva a kiskereskedelmi forgalmunk terve 40 százalékkal emelke­dett. Az idén 4—6 százalék között mozog ez az emelke­dés. A tervet teljesítjük. Ame­lyik üzemben bő a választék, jó a kiszolgálás és az étel mi­nősége, azt megbecsülik a fo­gyasztók. 0 S mi a helyzet az üzemi étkezdékben? Ez attól függ, miként gon­doskodnak az étkezdékről. A poprádi Vagongyárban, a ke­let-szlovákiai Vasműben, a bra­tislavai Slovnaftban és másutt jól főznek. Persze az üzemi étkezde színvonala lényege­sen függ az étkeztetési bizott­ság munkájától, mivtel az ő feladatuk, ho^ étkezde ve­zetőjével me L isák az ét­lapot. A közétkeztetésben is lé­pést kell tartanunk a techni­kai forradalommal, nem hasz­nálhatjuk a megszokott for­mákat, gondoskodni kell az ételek — kész, félkész, fa­gyasztott — Ipari jellegű elő­állításáról, s hogy a lehető­leg elfogadható áron hozzuk őket forgalomba. Csak a mű­szaki felszerelésünk javításá­val tudjuk biztosítani az egy­re növekvő igények kielégíté­sét. Nem elég csupán nagy mfennyiségben készíteni az ételt, gondoskodni kell a rak­tározásáról vagy hűtéséről is. Persze' mindez újabb beruhá­zást jelent. A kötöttségek el­lenére bővítjük üzemeinket, korszerű gépeket vásárolunk, de a fejlesztés üteme nálunk lassúbb, mint a gazdaság más szakaszán. # Említette az üzemi ét­kezdéket. Ügy gondoljuk a kérdéssel kapcsolatban hang­súlyozni kellene a szakszerve­zetek felelősségét is. Az üzemekben, vállalatok­ban, intézményekben dolgozó szakszervezeti bizottságoknak a feladata és kötelessége a gondoskodás az üzemi étkez­dékről. Azt hiszem ennek a feladatnak a jelentőségét nem kell különösebben hangsúlyoz­ni. Nagyon kifizetődnek a be­fektetések az üzemi étkezdék­ben, mivel az összeg közvetve megtérül. Aki helyesen táplál­kozik, ellenállóbb a betegsé­gekkel szemben, és nagyobb a munkateljesítménye is. Sajnos nálunk az üzemi ét­keztetés még gyermekcipőben jár, nem fordítunk rá olyan gondot, mint amilyent megér­demelne. Most nem a közpon­ti szintről irányított gondos­kodásra gondolok, hanem ar­ra, hogy a járásokban a szak­szervezeti bizottságok foglal­kozzanak rendszereaten e kér­déssel, vagyis utalják ezt egy bizottság például a munkakör­nyezettel foglalkozó bizottság hatáskörébe. Az üzemi étkez­tetés és a munkakörnyezet alakulása igen közel áll egy­máshoz. Nemcsak a dolgozók munkakörnyezetének javításá­ról kell gondoskodni, hanem arról ls, — sőt elsősorban ar­ról — hogy miként újítják fel erejüket, hogyan táplálkoz­nak. A rožňavai (Rozsnyó) piacon. (L. Demes felvétele.)

Next

/
Thumbnails
Contents