Új Szó, 1971. október (24. évfolyam, 233-257. szám)

1971-10-06 / 237. szám, szerda

ROGERS: ALAPVETŐ FONTOSSÁGÚ az USA és a Szovjetunió közötti kapcsolatok alakulása Az USA „megmagyarázza"*) két-Kína elméietet Hat­pontos javaslat a közel-keleti kérdés rendezésére USA azt kívánja, hogy a KNK foglalta el helyét a közgyűlés­ben és a Biztonsági Tanácsban, magára vállalva a vele járó fe­lelősséget. Rogers ugyanakkor kérlelte a tagállamokat, hogy ne zavarják ki a világszerve­zetből „egy 4 milliós nép kép­viselőit". Hangoztatta, hogy „a kettős képviselet csupán a je­lenlegi de facto helyzetet fe­jezné ki és semmiképp sem prejudikálná a jövőbeni megol­dások lehetőségét". Kijelentet­te, hogy tulajdonképpen nein a KNK képviseletének kérdéséről kell dönteni, hanem az egyet­len kérdés Tajvan kizárásának, illetve ki nem zárásának kér­dése. A külügyminiszter kér­te, hogy ezt minősítsék két­harmados szavazattöbbséget igénylő „fontos kérdésnek". Befejezésül az amerikai kül­ügyminiszter hat pontban ösz­szegezte kormányának elgon­dolásait egy ideiglenes egyip­tomi—izraeli megállapodásról. Ennek értelmében a Sínai-fél­szigetet megszállva tartó izrae­li csapatok bizonyos távolság­ra visszavonulnak a Szuezi-csa­tornától, hogy így lehetővé vál­jék a nemzetközi víziút megnyi­tása. New York — A hírügynöksé­gek az ENSZ közgyűlés hétfői ülését ismertetve a politikai vi­ta alábbj felszólalásait emelik ki: Abdallah Szalah jordániai külügyminiszter felszólalásában kizárólag a közel-keleti hely­zettel foglalkozott. Ismételten kifejtette az arab országok ál­láspontját, mely szerint szó sem leltet közvetlen tárgyalá­sokról és a Rogers amerikai külügyminiszter által javasolt, úgynevezett ideiglenes rende­zésről — míg Izrael nem vonul ki a megszállt területekről. A jordániai külügyminiszter rész­letesen foglalkozott Jeruzsálem problémájával és a megszállt területeken levő arab lakosság helyzetével. Mirko Tepavac, jugoszlávia külügyminisztere beszédében üdvözölte a közép-európai po­litikai helyzet enyhülését. Hang­súlyozta e térség országai bé­kés és jószomszédi kapcsolatai továbbfejlesztésének szükséges­ségét, külön tekintettel a Bal­kánra. New York A z ENSZ-köz­gyűlós 26. ülésszakának egy he­te folyó általános politikai vi­tájában hétfőn délelőtt első­ként Wiliam Rogers amerikai külügyminiszter szólalt fel. Az Amerikai külügyminiszter han­goztatva, hogy a N i xo n -kormá n y tekintetbe veszi a világhelyzet­ben végbement nagy változáso­kat és politikáját „a realitások­hoz idomítjaa vietnami há­borút csupán egy mellékmon­datban említette, mondván, hogy „folytatódik az USA rendezett ikatonai kivonulása Dél-Viet­namból". Rogers nagy nyomatékkal hangsúlyozta, hogy „a világbé­ke szempontjából változatlanul alapvető fontosságú az Egye Sült Államok és a Szovjetunió, a két legerősebb nukleáris ha­talom kapcsolatainak alakulá­sa". Hangsúlyozta, hogy az USA „nemcsak egymás mellett élés­re, hanem együttműködésre is" törekszik a Szovjetunióval. Rogers a továbbiakban a prob­lémák realisztikus megközelí­tésének példájaként említette a szovjet-amerikai SALT-meg­beszéléseket és roményét fe­jezte ki. hogy a novemberben sorra kerülő bécsi ülésszakon megállapodás jön létre a raké­taelhárító védelmi rendszerek korlátozásában. A Nyugat-Berlin státuszáról létrejött négyhatalmi megálla­podásról szólva hangsúlyozta, hogy annak hatálybalépése „mérföldkő lesz egy békésebb Európa jelé vezető úton". Rogers ezután az amerikai kormány „kétkedését" fejezte ki a leszerelési világértekezlet összehívásáról és intézménye­sítéséről előterjesztett szovjet javaslattal kapcsolatban. Mint hangoztatta, az USA előnyben fészesíti a leszerelés problémá­jának „lépésről lépésre való gyakorlatias megközelítését". Az amerikai külügyminiszter a továbbiakban mentegetőző hangnemben magyarázta a „kettős kínai képviseletet" in­dítványozó amerikai javaslat indítékait. Elismerte, hogy Ni­xon elnök a „realitások figye­lembevételével" megváltoztatta a korábbi álláspontot, amikor kétoldalú kapcsolatok javítását kezdeményezte a Kínai Nép­köztársasággal. Hangoztatta, az KISLEXIKONUNK Kommentárunk ÉRDEKEINK KÖZÖSEK A csehszlovák—lengyel kap­csolatok minőségileg új fokát szemléltetően bizonyítja az a tény is, hogy ebben az évben már harmadszor került sor ma­gas szintű megbeszélésekre ál­lam- és pártvezetőink között. Ez a tény önmagában is pél­dázza érdekeink azonosságát, melyek nemcsak külpolitikai vonatkozásban, hanem a belpo­litikai kérdések megoldása, el­sősorban a gazdasági integráció elmélyítése szempontjából rend­kívül jelentősek. Az alkotó együttműködés szempontjából a fejlődés új irá­nyai, igényei szabják meg azo­kat a távlatokat, melyeket a két ország kapcsolatában fi­gyelembe kell vennünk. Az a tény, hogy két gazdaságilag fejlett, termelési és intellektuá­lis adottságaiban hasonló or­szág kapcsolatáról van szó, me­lyet mindegyikét áthatja az in­ternacionalista érdekek tudato­sítása, világosan jelzi a testvé­ri együttműködés sokoldalú és sokrétű lehetőségeit. Ennek bi­zonyítéka többek között az is, hogy az új ötéves tervben az árucsere több mint 40 száza­lékkal meghaladja az előző öt­éves tervét. A kiadott közös köz­leményből pedig megtudhatjuk azt Is, hogy a KGST-országok bukaresti tanácskozásán jóvá­hagyott komplex program in­tegrációs és kooperációs törek­véseiből elsősorban a gépipar és az elektrotechnikai ipar kér déskomplexuma került előtér­be. Az egyezmények következe­tes megvalósítása közös érdek. A gazdasági kapcsolatok továb­bi bővítése, valamint a cseh­szlovák—lengyel gazdasági és tudományos-műszaki együttmű­ködési bizottság és az illetékes szakágazati és termelési-gaz­dasági egységek közötti koor­dinált tevékenység biztosítéka annak, hogy a magas szintű megbeszéléseken kitűzött célok a valóságban is realizálódjanak. A tárgyalásokon megerősítést nyert ugyanakkor az is, hogy a termelés szakosításának és az ipari kooperációnak a feltéte­lei kedvezőek. Tovább kell fej­leszteni a tudományos-műszaki együttműködést is, valamint a kulturális kapcsolatokat, a tár­sadalmi szervezetek együttmű­ködését és a két ország között az idegenforgalom növelését. A nemzetközi kérdéseket il­letően a felek hangsúlyozták a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egysége to­vábbi szilárdításának fontossá­gát az 1969-es moszkvai ta­nácskozás határozataival össz­hangban. Nagyra értékelték az európai helyzet enyhülése, s a földrészünk biztonságának és együttműködésének megerősíté­sében eddig elért eredménye­ket, melyek megteremtették a szükséges feltételeket az össz­európai biztonsági értekezlet összehívásához. Csehszlovákia és Lengyelország támogatja e konferencia összehívására tett előkészületek megkezdését és meggyorsítását. Fontosnak tart­ják ugyanakkor azt is, hogy az európai béke és biztonság szem­pontjából nagy Jelentőségű szovjet—nyugatnémet, lengyel —nyugatnémet szerződést mi­hamarabb ratifikálják. Ugyan­csak egyetértenek abban, hogy a csehszlovák—nyugatnémet kapcsolatok rendezését és az európai helyzet normalizálását meggyorsítaná, ha az NSZK kormánya kezdettől fogva ér­vénytelennek nyilvánítaná a müncheni egyezményt és meg­felelő szerződést kötne a cseh­szlovák kormánnyal, valaminit a nemzetközi jog alapján min­den ország egyenrangú kapcso­latokat létesítene az NDK-val. A csehszlovák párt- és kor­mányküldöttség kétnapos len­gyelországi tanácskozás tehát hasznos és eredményes volt. Nemcsak országaink kapcsola­tai elmélyítése és az együttmű­ködés konkrét feladatai, távlati rögzítése szempontjából, hanem' az európai béke és biztonság iránti felelősség egyértelmű ki­nyilvánítását illetően is. -dn— Megkezdődött az érdemleges tárgyalások időszaka ARAB KÖZTÁRSASÁGOK SZÖVETSÉGE A HÄROM ARAB ORSZÁG­BAN, Egyiptomban, Líbiában és Szíriában szeptember 1-én tar­tott népszavazás eredménye­ként — mint ismeretes — lét­rejött az Arab Köztársaságok Szövetsége. Az államszövetség csúcsszerve, az elnöki tanács most tanácskozik, hogy dönt­sön az államszövetséget érintő kérdésekben, így az államjogi tisztség betöltése mellett az ál­lamszövetség fővárosáról, zász­lajáról és himnuszáról is. A három szövetségre lépő or­szág igen nagy gazdasági tar­talékokkal és természetes erő­torrásokkal rendelkezik. Egyip­tom az arab világ legerősebb ipari hatalma, fiatal műszaki, értelmiségi gárdát képezett ki. Mezőgazdasága csak a Nílus völgyére szorítkozik, a terme­lés növekedése nem tudta el­lensúlyozni a lakosság gyors szaporodását. Líbiának bőven van kőolaja és tőkéje, de nincs feldolgozó ipara. A szakképzett munkaerő száma is igen ala­csony, ezért egyiptomi kőolaj­és pénzügyi szakértők segítik az ország gazdaságfejlesztési terveinek kidolgozását. Mező­gazdasága nem elégíti ki az igényeket. Szíria a másik két országgal nem határos közvet­lenül. A mezőgazdaságban rej­lő lehetőségek megoldhatják Líbia és Egyiptom élelmiszer­problémáit. A szíriai mezőgaz­daság — a lakosság 70 száza­lékát foglalkoztatja — inten zívvé tétele a líbiai tőkével és egyiptomi szakértelemmel meg­valósítható, amely kielégítené az egyre növekvő élelmiszer­szükségleteket. Egyiptom Terület (km-') 930 869 Lakosság (1970 es becslés) 33 379 000 Nemzeti össztermék (1988. millió tlollárl SOOII Egy főre jutó jövedelem 1968; dollár | 170 Aranytartalék (1970 szeptember, millió dollár| 93 Devizatartalékok (millió dollár) 30 A népszaporodás átlagos évi Üteme (1961—68, % ban) 2,5 Egy főre jutó nemzeti össztermék évi növekedési üteme (196t—68, % ban) 1,5 Állami költségvetés (1970—71, millió dollár) rendes költségvetés 5 313 fejlesztési költségvetés 3 260 JAN MARKO, az ENSZ-köz­gyülés 26. ülésszakán résztvevő csehszlovák küldöttség vezető­je találkozott Szing indiai kül­ügyminiszterrel. A BOLGÁR KOMMUNISTA PART Központi Bizottsága — Todor Zsivkov, a párt első tit­kára vezetésével — tegnap ple­náris ülést tartott, amelyen a nemzetközi kérdésekről, vala­mint a tudományos munka és a főiskolák átszervezésének prob­lémáiról tárgyaltak. HAROLD WILSON, a Brit Mun­káspárt 70. kongresszusán teg­nap elmondott beszédében a munkanélküliség elleni harcot jelölte meg a párt fő célkitű­zéseként. DAMASZKUSZBAN NDK—szí­riai együttműködési szerződést írtak alá a tömegtájékoztatási együttműködésről. A szerződés lehetővé teszi a tv- és rádió­műsorok kölcsönös cseréjét. JORGE RISQUET, Kuba mun­kaügyi minisztere az ipari tech­nikusok konferenciáján hang­súlyozta, hogy a kubai népgaz­daság legfontosabb feladatai közé tartozik a munkaerő opti­mális kihasználása, valamint a munkatermelékenység növelése. A SZOVJETUNIÓBÓL Cseh­szlovákián keresztül az NDK-ba vezető új földgázvezeték csövé­nek keresztmetszete 900 -1200 mm, s üzemeltetése alatt a nyomás 64 atmoszféra lesz. 1973. április 1-től már évi 30 milliárd köbméter földgáz áram­lik rajta keresztül az NDK-ba. SANTIAGO BAN befejeződött a Chilei Kommunista Párt négy­napos országos konferenciája, amelyen 500 küldött és a Népi Egység pártjainak képviselői vettek részt. A résztvevők fel­hívásukban a Teakció elleni éberségre szólították fel a chi­lei népet. INDIA Kommunista Pártjának IX. kongresszusán felszólalt D. Kunajev, az SZKP küldöttségé­nek vezetője. Felolvasta a szov­jet kommunisták üdvözletét és Lenin-portrét ajándékozott a kongresszusán k. SALVADOR ALLENDE, chilei köztársasági elnök meghívást fogadott el a Bolgár Népköztár­saságba. Látogatásának idő­pontját később állapítják meg. Mbia Szíria Együtt 1 759 540 185 180 2 935 5H9 1 900 000 6 098 000 41 377 000 1 300 900 7 200 1 020 210 85.3 28 206,3 1 463,8 20 1 51.3,8 3,7 2,8 19.4 3,5 509 294 558 365 Berlin — Günter Kohrtnak, a Német Demokratikus Köztársa­ság külügyi államtitkárának és Ulrich Müllernek, a nyugat-ber­lini szenátusi iroda igazgatójá­nak sorrendben 11. megbeszélé­se befejeződött. A tárgyaló felek megállapodtak abban, hogy e héten pénteken folytatják ta­nácskozásaikat. Müller Nyugat-Berlinbe visz­szaérkezve nyilatkozott a sajtó­nak. Azt mondotta, hogy a ta­lálkozón „egy lépéssel előbbre jutottak", jóllehet „sok problé­ma még nyitva maradt..." Rá­mutatott, hogy Kohrt államtit­kárral „intenzív érdembeni megbeszélést" tartott, amely­nek keretében a nyugat-berlini lakosok berlini, illetve NDK-be­li látogatásainak rendezéséről, valamint a területcsere (enklá­vék) kérdéséről volt szó. Vége­zetül leszögezte: a megbeszé­lés után „indokolt a derűlátás", hogy még karácsony előtt sike­rül megállapodásra jutni a meg­vitatott kérdésekben. Az NDK fővárosának jól in­formált politikai körei szerint a tárgyilagos hangnemben le­folytatott megbeszélésen hala­dást értek el, s ez a dolog lé­Saarbrücken — Mint arról már beszámoltunk, hétfőn kez­dődött meg Saarbrückenben a jobboldali ellenzék fő erejé­nek, a kereszténydemokrata uniónak a kongressuzsa. A két­napos kongresszus fő célja volt a párt új elnökének megválasz­tása, és ezzel annak a politikai irányvonalnak a kijelölése, amellyel a CDU—CSU a követ­kező parlamenti választásokra felkészül. A pártelnökségből távozó. Kiesingernek ezúttal — a párt történetében először — két utódjelöltje volt: Rainer Barzel, a jobboldal parlamenti vezér­szónoka és Helmuth Kohl, Raj­na-Pfalz tartomány miniszter­elnöke. Barzel a pártelnöksé­get és a kancellári jelöltséget nyege. Berlinben rámutatnak, most felesleges azt kutatni, hogy melyik fél tett „nagyobb engedményeket" a másiknak az a fontos, hogy megkezdődött az érdembeli tárgyalások Idő­szaka. Bonn — Várhatóan több na­pig tart majd Michael Kohl NDK miniszterelnökségi állam­titkár és Egon Bahr, a bonni kancellári hivatal államtitkára szerdára kitűzött találkozója — közölte sajtóértekezletén Konrád Attlers bonni kormány­szóvivő. Bahr felkészült arra — fűzte hozzá, — hogy „több na­pig" tárgyaljon Berlinben, az NDK fővárosában. A bonni kormányszóvivő nyi­latkozott a szovjet—nyugatné­met légiforgalmi, illetve gazda­sági tárgyalások állásáról is. Azt mondotta, a nyugatnémet kormány számít arra, hogy már „a legközelebbi napokban" be­fejezik a Szovjetunió és az NSZK közötti közvetlen légifor­galom megteremtéséről folyó tárgyalásokat, sőt azt is kilá­tásba helyezte, hogy már hét­főn vagy kedden sor kerül a szovjet—nyugatnémet légifor­galmi megállapodás aláírására. egy személyhez kötötte, míg el­lenfele a párt új megszervezése érdekében a két funkció külön­választását javasolta. A kong­resszus — miközben a két je­lölt mindegyike önmagát aján­lotta — hétfőn este dr. Reiner Barzelt, a CDU—CSU parlamen­ti csoportjának eddigi elnökét választotta meg. A távozó elnököt, aki a Brandt-kormány megbuktatásá­nak jelszavával lépett föl, a pártkongresszus díszelnökké választotta. A kongresszus ven­dégeként felszólaló Franz fo­seph Strauss a tőle megszokott szélsőséges stílusban fogalmaz­ta meg a CDU—CSU program­ját, elutasítva mindazt, amit a Brandt—Scheel kormány meg­valósított. • A L économle des pays arabes 1971. évi 35. szám adatai Munthly Bulletin of Statlstlc és a Nemzetközt Almanach alapján helyes­bítve. - TERRA — AZ ARAB KÖZTÁRSASÁGOK SZÖVETSÉGE TAGÁLLAMAINAK LEGFONTOSABB GAZDASÁGI MUTATÓI* Barzel a CDU új elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents