Új Szó, 1971. október (24. évfolyam, 233-257. szám)
1971-10-01 / 233. szám, péntek
Négy találkozás A Nitrai Mezőgazdasági Főiskola a közelmúltban ünnepelte megalakulásának negyedszázados évfordulóját. A jubileumi ünnepségeket számos rendezvény, összejövetel tarkította. Az ünnepségek idején alkalFRIDECZKY ÁKOS tanár mam nyílt elbeszélgetni több mezőgazdasági szakkutatóval. Michal Kováč docens, a tudományok kanditátusa, a politikai-nevelési munkával megbízott prorektor 1960 óta dolgozik a Mezőgazdasági Főiskolán. Lučenecrôl (Losonc) származik és tanulmányainak befejezése után itt maradt a nitrai főiskolán. Komoly kutatási eredményeket ért el, kb. 20 tudományos munka szerzője, illetve társszerzője. Főleg a baromfitenyésztés és etetés problematikájával foglalkozik. Leginkább a baromfitojás minőségének befolyásolásával kísérletezik. Alkalmam nyílt néhány kérdést feltenni Frideczky Ákos professzornak is, aki a talajművelési tanszék vezető tanára és 1952 óta dolgozik Nitrán. Az utóbbi tíz évberfa szántási mélységek megállapításával, a talajok tömörítési problémáival, a gabonafélék átteleltetésének kérdéseivel foglalkozott. Talajművelés című könyvét kétszer adrák ki. Jelentős mezőgazdasági kutatók szakkönyveinek fordításával is foglalkozik. Fő kutatási területe a talajművelés. Elsődleges fontosságúnak tartja a gy.ikorlati-és az elméleti oktatás összekapcsolását, mivel a mezőgazdasági mérnök a gyakorlatban sok esetben magára van utalva, és nem fordulhat senkihez segítségért és tanácsért. Távlati tervei között említi, hogy könyvet szeretne írni a növényápolásról. A főiskola volt növendékeinek összejövetelén ismerkedtem meg Szűri Vince mérnökkel, a Kavai Egységes Földművesszövetkezet elnökével, aki két évvel ezelőtt végzett u Nitrai Mezőgazdasági Főiskolán. Meghatottsággal tölti el az iskolával való újabb találkozása. Diákévei során egyhónapos tanulA Divadlo Na zábradlí vendégjátéka Júlia kisasszony Bratislavában BRABCOVÁ MÁRIA mérnök SZŰRI VINCE mérnök mányúton volt az NDK-ban, Halléban. További 14 napos látogatást tett a Szovjetunióban. Megtekintette Kijevet, Krasznodart, Szocsit és Moszkvát. 1971. február 19-től dolgozik Káván, mint a szövetkezet elnöke. Szövetkezetüknek 660 hektáros gazdasága van. Brabcová Mária mérnök, a tudományok kanditátusa, a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola Talajtani Tanszékén dolgozik. Brnóban, a mezőgazdasági főiskolán szerezte meg mérnöki diplomáját, Prágában pedig az aspirantúrát. Tudományos disszertációs munkájának a címe: A talaj fizikai tulajdonságai és a vízgazdálkodás. Tizenkét éve dolgozik a nitrai főiskolán. 1952-ben fejezte be főiskolai tanulmányait. 1952—1960 között Bratislavában a Szlovák Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Intézetében dolgozott. 1948-ban érettségizett Šahyn (Ipolyság), Jelentős kutatómunkát végez. A talajok szerkezetének vizsgálatával foglalkozik. GINZERY ÁRPÁD (Tóthpál Gyula felvételei! Az őszi hónapok bekö szöntével hazánk fővárosa ban számos olyan érdekes képzőművészeti kiállítás nyílt, amelyre — legalább tájékoztató jelleggel — felhívjuk olvasóink figyelmét. BOSZNIA ÉS HERCEGOVINA MAI MŰVÉSZETE Ez a kiállítás, amely 42 képzőművész mintegy 90 festményét, grafikáját és plasztikáját tartalmazza, október közepéig tekinthető meg a Nemzeti Galériában. Jugoszlávia e országrészeinek művészetéről még napjainkban is aránylag keveset tudunk, így ez a tárlat legalább részleges bepillantást nyújt az ottani képzőművészeti életbe. Boszniai és hercegovinál művészek 1878 óta jelentek meg az európai kiállító termekben. A két világháború között „vigyázó szemeiket" ők is Párizs felé fordították, s ez elsősorban a műalkotások stílusjegyein mutatkozott meg. Napjainkban a kulturális élet más területeihez hasonlóan az ottani képzőművészet központja Szarajevó. A most bemutatott alkotások művészi színvonalúak, s különösen Alekszics, Bu Prágai tárlatok ber, Miljus, Krsics és Nevjesztics képei — európai művészi mércével mérve — figyelemre méltóak. A kiállításon sokfajta „izmus" — expresszionizmus, szürrealizmus lírai absztrakció, popart, neoszürrealizmus és más — képviselve van. A képzőművészek többsége a régi hagyományokból — ortodox keleti, további jegyek keveréke — merít, s ezeket konfrontálja a már említett, s egyéb stílusirányzatokkal. DERKOVITS GYULA ÉLETMŰVE A prágai Nemzeti Galéria 60 olajfestmény,, 44 akvarell és 20 grafikája hozza a csehszlovákiai nézők közelébe a neves magyar festőművész életművét. 17. SZÁZADI HOLLAND MŰVÉSZET A Hradčany kiállítótermében található ez az értékes kiállítás, amelyen Cornelis Bega, Pieter Lastaman, Rembrandt, Jan Steen és mások mintegy 60 műalkotása látható. BRIDGET RILEY TÁRLATA A kortárs brit képzőművészet egyik sajátos egyéniségének kiállítását október 14-én nyitják meg a Nemzeti Galéria modern művészet részlegében, a Városi Könyvtár épületében. Bridget Riley az op-art irányzat egyik világhírű képviselője, s többek között ezért is nagy érdeklődés előzi meg prágai bemutatkozását. OROSZ NÉPI FAMETSZET Ez év végére tervezik szintén a Nemzeti Galériában a minden bizonnyal nagy visszhangot kiváltó kiállítást, amelyen 70 jórészt ismeretlen népművész 17. és a 18. században alkotott fametszetét (lubok) mutatják be. A világi és vallási tematikájú metszetek az orosz népművészet még alaposan fel nem térképezett területei közé tartoznak, s a részletesebb feltárás felé ez a kiállítás is valószínűleg egy jelentős lépést jelent majd. Töpörödött, öreg anyóka nyitott be a fényképész műtermébe. Reszkető kezét egy félénk szőke kisfiú szorongatta. Annyira megilletődtek a szokatlan berendezés láttán, hogy köszönni is elfelejtettek. A fényképész nem is nagyon figyelt rájuk, éppen lámpáit oltogatta. Mikor az utolsó égő is kialudt, homályba borult a fülledt szobácska. — Jöjjenek el holnap — mondta kedvetlenül —, most már záróra van. Az öregaszszony mozdulatlanul állt, szomorúan nézett maga elé s motyogott valamit, de a fényképész nem értette. — Mondtam, hogy jöjjenek el holnap — ismételte meg a fényképész ingerülten, s megcsörgette a kulcsokat. — Holnap már nem jöhetünk — szorította meg az aszszony a kisfiú kezét s a fényképész arcába nézett. A mester csak most vette jobban szemügyre a fekete kendő árnyékában rejtőző ráncokat. — Micsoda szép arc — döbbent meg egy pillanatra, s leküzdhetetlen vágyat érzett, hogy ujjaival is kitapogassa. FÉNYKÉP Az asszony is észrevette a fényképész tekintetében a hirtelen változást, de nem tudta, mire vélje. — Hát jó — mondta a fényképész —, magát még lefényképezem. — Engem nem kell — válaszolta az öregasszony halkan —, én csak az unokámat akartam. Nem való az ilyesmi már egy magamfajta öregasszonynak. A fényképésznek az anyja ju tott az eszébe. Mintha az ő hangját hallotta volna. Az sem ült volna semmi pénzért a fényképezőgép elé, pedig egy anyát senki sem tud a fiánál jobban megörökíteni. Talán, ha csak egyszer erélyesebben kérlelte volna ... — Rendben van, mama. Akkor levesszük a kisunokát — mondta beletörődve, s meggyújtotta a hatalmas lámpákat. — De ha mégis úgy gondolná, hogy lefényképezhetem magát, nagy örömet szerezne nekem — mondta a fénykép pész, mikor a fiú felvételét elkészítette. Másnap csak egyetlen fénykép volt látható a mester kirakatában: egy klasszikus szépségű öregaszony arca. Mégis azt beszélik, sokáig ez volt a városban a legszebb ktrakat. SZENK SÁNDOR A bratislavai kulturális események rendezői úgy látszik jól töltötték el a nyarat, mert rögtön az évad elején egy máshol aligha elképzelhető, s főleg megvalósítható „pihent agyú" ötletet sütöttek el: a prágai patinás zsebszínházak egyikét, a Divadlo na zábradlí vendégjátékát a Kultúra és Pihenés Parkjának nagytermébe „paszszolták". Az ember a dühroham után egy kissé csodálkozik is, hogy a szervezés magasiskolájának egyik torzszüleménye életre kelt, vagyis a rendezők vagy felelős szervek illetékesei közül nem akadt egy ember, aki határozott nemmel még a megvalósítás előtt e bárgyúság fejét csavarta volna. Így — nem volt más választás — a színészekkel együtt mi is „elvesztünk" az említett nagyteremben, s igyekeztünk elképzelni, hogy.an is festhet ez az előadás megfelelő helyen. Kár, hogy így történt, mert más körülmények között nem mindennap látható csemegét ízlelhettünk volna. Az előadott darab Strindberg Júlia kisasszonya volt, amely bizonyos mértékig határkő a drámairodalomban, hiszen az „Ich-Dramatik" iskola s a naturalista színművek egyik bölcsője. Az érdekességet még növelte az is, hogy a színművet Jirí Krejöík rendezte, akinek tudtommal ez az első átrándulása a filmkamerák közül a világot jelentő deszkákra. Strindberget sokkal jobban interpretálják, mint játsszák, írta találóan az egyik kritikus, s ezért kíváncsian vártuk, Krejčík miként oidja meg könnyűnek egyáltalán nem nevezhető feladatát. Az első benyomás néhány perc múlva megszületett: nem láttunk tipikus naturalista előadást, sőt a Júlia kisasszony három szereplőjének patologikus gondolatai is valahogy háttérbe szorultak. Tegv.ük máris hozzá: nagyon helyesen. Krejčík rendkívül jól ismerte fel, hogy a szerző naturalizmusa, a túlzott „lelkizés" is elsősorban a szociális ellentmondásokból, tehát konkrét helyen és időben létező, lényegében véges konfliktusokból adódik. Ezek ma már letűnttk, s ezzel együtt elszürkülnek az ebből adódó összetűzések is. Ezeket a motívumokat szükségszerűen le kellett „porolni", éppen a sokszínűség s az elevenség érdekében. Érdemes idézni a rendezőt, amit a Júlia kisasszony rendezése kapcsán mondott: „Strindberg színművében két ember összeütközésének motívuma fogott meg. Ezek az összetört egyének nem tudnak megfelelően élni, mindig ott lebeg előttük az a stress-érzés és csalódás, ami fiatal korukban érte őket. Nem tudják megtalálni önmagukat, mert elveszítették az érzelmi élet lehetőségét, s ezáltal életegyensúlyukat is, amely talán az ember elégedettségének és boldogságának legalapvetőbb feltétele. Ügy érzem, ez a motívum túlélte a szerzőt és korát is. Ezen kívül megragadott a képzelet és a valóság konfliktusa is, amely mindany nyiunkban lejátszódik. Az at állandó belső ellentét, ami vágyaink és álmaink, valamint a között lappang, amit megtehetünk, illetve képesek vagyunk megtenni. Ezt a konfliktust én örökérvényűnek tartom". E gondolatok ismeretében közelebb kerülünk a rendezés koncepciójához is, amely jól példázza, miképpen kell a hagyományokból a számunkra sokat mondó, s értékes motívumokat kibányászni, anélkül, hogy a szerző stílusjegye, s tulajdonképpen mondanivalója is csorbát szenvedne. Krejčík Júlia kiasszonyának eisŐ része jóval „könnyebb" az eredetinéi, a Júlia-laiváj-szakácsiány pontokat jórészt az érztimi motívumok kötik össze ts szelik át. A háttérben — de jól észrevehetően — ott vannak a szociális szempontok (Júlia úrhatnamsága, magasabbrendűsége, Jean hízelgése, s ugyanakkor ficsúrkodása a szakácslánnyal szemben stb. (melyek időbeli utalásukkal emberközelbe hozzák a többnyire érzelmi síkon felszínre kerülő dilemmákat. A naturalista elemek itt a rendezés eszközeiben lelhetők fel. A második rész Strindbergnél is inkább lélektani és emóciós jellegű, itt tehát a rendezőnek már nem kellett eltérnie az eredetitől, vagyis a két elképzelés (a szerző és a rendező) itt már csaknem azonos vágány.on halad. Érdekes, ebben a részben a rendező nem mozog olyan biztosan, nem érzi a ritmust, nem tud olyan biztos kézzel „aláhúzni", illetve a háttérbe helyezni egy-egy jelenetet, párbeszédet vagy monológot, úgy mint azt az első részben tette. Emiatt a befejezést hosszadalmasnak, olykor kissé vontatottnak érezzük. Ugyanebből az okból nehéz értékelni a színészek játékát is, akiknek dikciőját, mozgását, s ezáltal egész teljesítményét gátolja a nagy tér. Szemmel láthatóan a kelleténél sokkal inkább vigyáztak mozgásukra, hangjukra, s ez az eőadás rovására ment. így csupán Jan Pfeučil (Jean) többdimenziós játékát emelhetjük kí, aki talán a legjobban alkalmazkodott a szokatlan körülményekhez. Hana Smrčková és Inka Čekanová (Júlia, illetve Krista) kultivált játéka máshol nyilván hatásosabb lett volna. Boris Soukop natúr díszletei bármennyire is sikerültnek látszottak, itt nem tudtak környezetet, illúziót teremteni. Végül úgy mint az elején, csak sóhajtani tudok, mert valóban bűn és felelőtlenség egy körülhatárolt méretű teret kívánó művészi előadást ilyen helyre tenni. Csalódott a színész, a néző, hiszen jó előre tudja, hogy bármennyire is jó a produkció, itt tulajdonképpen megbukik, s végső soron a rendezők sem találják meg számításukat, mert erre a „vegyes felvágottra" nagyon kevés ember megy el. SZILVÁSSY JÓZSEF TERVSZERŰEN A CSEMADOK komárnói (Komárom) járási .titkársága a kitűzött terv szerint végzi munkáját. Az elnökség havonta rendszeresen üiésezik, értékeli az elvégzett munkát. Valamenynyi plenáris ülést a határidőn belül tartottak meg. A járásban nagyon sok irodalmi színpad működik. Öt tánccsoportjuk van 76 taggal. Néhány helyen probléma a zenekar hiánya, de elég szép eredményeket értek el ezen a téren is. A tíz énekkar jelentős sikereket mutathat fel, sajnos nagy hiány van karvezetőkben, így egy-egy karvezető 2—3 községben, illetőleg városban működik. Persze ez igen nagy fizikai megterhelést jelent számukra. Szükséges lenne minél előbb központilag megoldani a szakemberképzést. A zenekari mozgalom terén igen szép eredmények születtek. A járásban működő 14 zenekar között van népi, ifjúsági és tánczenekar, valamint két citera együttes. Több szakbizottság is működik a járási bizottság mellett, pontos, szakszerű munkatervvel. A néprajzi szakbizottság példáui feladatul adta tagjainak a gyűjtők hálózatának krápítését, tárgyi darabok gyűjtését és kiállítás rendezését az összegyűjtött tárgyakból. Mindezek sikeres megvalósítása érdekében együtt akarnak működni a Duna menti Múzeum dolgozóival, és igénybe szeretnék veiini szakmai útmutatásukat, illetve segítségüket is. A CSEMADOK-csoportok közül az őszi és téli idényben nagy feladat hárul a színjátszó és esztrádcsoportokra, 24 van a járás területén, habár nem mindegyik csoport elég aktív. Különösen fontos, hogy jó műsorpolitikáVal szolgáljanak az elkövetkező időszakban. Ehhez hathatós segítséget kíván nyújtani a járási elnökség, amely a közelmúltban tartott ülésén megfelelő intézkedést tett eb- I ben az ügyben. Itt és a bizottsági üiésen határozatokat fogadtak el a közelgő választá- > sokkal kapcsolatban. Hathatós segítséget kívánnak nyújtani a választások sikeres lebonyolításánál. í KURUCZ NÁNDORNÉ '