Új Szó, 1971. október (24. évfolyam, 233-257. szám)

1971-10-31 / 43. szám, Vasárnapi Új Szó

oToRoSo VIGYÁZZ - KÖD! Közeledik az az évszak, amely az autósok számára mindig sok veszélyt rejt. Ezek közül talán legkiszámíthatatlanabb a köd, amely minden évben sok áldozatot szed, s jelentős anya­gi kárt okoz. A járművezetők általában a nvári „lendülettel" közlekednek ősszel is, későn eszmélnek rá az időjárás viszon­tagságaira, s ezt a muiasztást a köd könyörtelenül büntetil A tapasztalt járművezetők tudják, mi ilyenkor a teendő. Ä legfontosabb követeinvény az, hogy ne kockáztassunk. Le­gyünk óvatosak, ne siessünk, hogy a felbukkanó akadály ese­tén biztonságosan uralhassuk a járművet. Vonatkozik ez az Igény minden járművezetőre, de különösen a tömegszállító eszközök — autóbuszok — vezetőire, akik egyszerre több éle­tért felelősek. Tudatosítanunk kell, hogy ha csak tíz méterre látunk a köd­ben —* gépkocsink átlagos sebessége nem haladhatja meg a 15 kilométert —, s ha csak öt méterre látunk, nem haladha­tunk gyorsabban, mint 10 km/óra. A sűrű köd kimeríti a jár­művezetőt, különösen éjjel, amikor a közlekedés összponto­sltottabb figyelmet igényel. A gyakorlott gépkocsivezetők ezért többször is megállnak, hogy pihenjenek. Természetesen nem az úttesten, hanem olyan helyen, ahol nem veszélyeztetik a forgalmat. Vezetés közben igénybe veszik a útitársak segít­ségét, akik az ablakon kihajolva — figyelve az út szélét — tájékoztatják a gépkocsivezetőt a haladás helyes irányáról. Ilyen körülmények között ugyanis még az a járművezető is elveszíti tájékozódását, aki különben — úgyszólván — fej­ből Ismeri az utat. És ilyen helyzetben talán éppen az útszéli tájékoztatás jelenti a biztonságos közlekedést. Ha a köd huzamosabban tart, az úttest megnedvesedik. Ezért a járművezetőnek érzékenyen kell bánnia a kormánnyal, és a fékkel, hogy elejét vegye a csúszásnak, ami — különösen a sűrű ködben —- rendkívül veszélyes. Sok esetben szinte ért­hetetlen a járművezetők azon magatartása, hogy ködben „ta­karékoskodnak" a fénnyel. Sajnos ezt több esetben megfigyel­hetjük — találkozunk olyan gépkocsivezetőkkel, akik a sűrfi ködben csupán parkolólámpával közlekednek. Ez viszont már nemcsak magatartás kérdése, hanem egyben a közlekedési sza­bályok megsértését is jelenti. A legsajnálatosabb az egészben az, hogy egyáltalán nem tudatosítják e mulasztások követ­kezményét. Tévesen arra összpontosítanak, hogy „takarókos­kodnak", holott köztudomású, hogy a gépkocsiban — szinte — ingyen van az áram. Az ilyen járművezetőknek fogalmuk sincs arról, hogy magatartásukkal mennyire veszélyeztetik a közúti forgalom résztvevőit — és természetesen saját éle­tüket! A tapasztalt járművezetők tudják azt is, hogy ködben rend­kívül nehéz az előzés, ritkán kerülhet rá sor, s akkor is nagyon óvatosnak kell lenni. Ugyanis nincs meg a megfelelő kilátás, mint normális körülmények között, s állandóan fenn áll az összeütközés veszélye. Ez a tény indokolja például azt Is, hogy felhívjuk a járművezetők figyelmét a biztonsági öv használatára. Az említett szabályok be nem tartása esetén ugyanis nagy szolgálatot tehet; például, ha egy téves felmé­réskor ütközésre kerül sor. Ez viszont már érinti a gyakorlott gépkocsivezetőket is, akik úgy vélik, hogy urai a kormány­nak minden közlekedési helyzetben. Ugyanis tudniok kellene azt is, hogy mások fegyelmezettlenségének áldozatai le­hetnek. Ezt — főleg sűrű ködben — nem lehet kizárni! A türelmetlenségnek, a lassú, óvatos közlekedés lebecsü­lésének, általában súlyos követkeménye lehet. S ez a megálla­pítás többszörösen érvényes a jelenlegi évszakban. Ezért hang­súlyozzuk: vigyázz — köd vanl Felvételünkön a japán gyártmányú. 2U00 GT reprezentációs li­mousine látható. Az elegáns négyajtós, ötszemélyes kocsi maxi­mális sebessége 175 km'óra. Első ábránkon: esős időben a sebesen forgó ke­rekek előtt felgyülemlik a víz. Második ábrán­kon: bizonyos sebesség határon túl a víz benyo­mul a kerekek alá. Harmadik ábránkon: a víz felemeli a kocsit, vagyis elválasztja a talajtól. Miért veszélyes A NEDVES ÚT? Közismert tény, hogy a nedves talaj és a gumi­abroncs futófelülete között vékony vízfilm kép­ződik" — vagyis a gumi és a talaj között ilyen­kor megszűnik a közvetlen kapcsolat. Ez okoz­za a kerekek csúszását. A gyakorlat azonban bizonyos mértékben -módosítja ezt a tételt — és­pedig a gumi dessinje (futófelületi mintája i és állapota szerint. Ugyanis a kopott minátjú gumi eleve veszélyt rejteget magában, mert képte­len megszakítani a vízfilmet. Minél élesebb a futófelület profilja, annál valószínűbb a film szétszakítása — azaz a kapcsolat megterennése a talajjal. A túl keményre vagy túl puhára pum­pált gumi sem alkalmas a vízfilm megszakítá­sára. Mindebből következik, hogy a jármű se­bességét a kanyarban minimumra kell csökken­teni, különben a kocsi kirepül. Egy megadott fékpedálnyomásnál a száraz úton azért nein blokkol a fék, mert a talaj és a gumi között még fennáll a szükséges tapadás. Azonban az ugvan­llyen erővel nyomott fékpedálállásnál a ned­ves úton megszűnik a kerekek tapadása. Vagyis a nedves felületű úton csak olyan sebességgel szabad közlekedni, hogy a jármű enyhe fékpe­dálnyomással is megállítható legyen. A gyakorlott autósok jól tudják, hogy az eső kezdetekor illetve az eső múltával, amikor már száradni kezd az úttest — akkor a legcsúszó­sabb. Ez a jelenség az utat borító porral, illet­ve a levegőben úszó szennyeződéssel magvaráz­ható. A jelenleg legnagyobb BMW típus a 3000 S, amelynek négy­ütemű. hathengeres motorja 180 lóerőt jejt ki. A gépkocsi gyor­sulása 0-ról 100 km re 8.4 másodperc alatt történik, üzemanyag­fogyasztása 100 km re 11 liter — maximális sebessége 205 km f óra. A TETTES ISMERETLEN Nagy felelőtlenségről tett ta­núbizonyságot egy kis fehér „cserebogár" vezetője KoSicén a minap. 45—50-es tempóban hajtott a város főutcáján, majd váratlanul, minden jelzés nél­kül befordult a Šrobár utcára, azon végighajtva még egy szin­tén nem jelzett irány változ­tatással balra fordult s az utca végén — habár a köy.elekdési jelzőlámpa tilosat mutatott — mipden sebességcsökkentés és irányjelzés nélkiil — „kiugróit" a Štúr utcára. Az egyébként e ponton mindig szolgálatot tel­jesítő rendőr most nem volt jelen. S ne gondolják, hogy en­nek a felelőtlen vezetőnek rendszámát csak figyelmetlen­ségből nem árulom el. Sajnos én sem tudom, mivel a „csere­bogár" nem volt ilyen „feles­leges dísszel" ellátva. PÁLHÁZY JÓZSEF Jármű­vezetésre készülnek Szeptember elején nyílt meg Zeliezovcén (Zselíz) a Zväzarin éltal rendezett jármíívezetőtan­fnlyam. A megnyitón mintegy negyvenen jelentek meg. A tan­folyam három hónapig tart, s a résztvevők 45 órát töltenek a tantereinben, 18 órát vezet­nek, 12 órán keresztül pedig az autó karbantartásával fog­lalkoznak. Az erre a célra szolgáló tanterem kellőképpen be van rendezve, s a zavarta­lan tanulást modern eszközök­kel biztosítják. ÁBEL GÁBOR A kényel­mesebb utazás érdekében Oj, korszerű autóbuszok biz­tosítják az utasok kényelmet a Rim. Sobota — Lučenec közöt­ti útszakaszon. Azaz, hogy csak biztosítanák, ha a lucene­ci útkarbantartó vállalat meg javítaná a Dol. Slatinka-i mel­lékutat. Három évvel ezelőtt még csak itt-ott voltak gödrök az úttesten, ma már azonban valóságos „kráterek" teszik próbára a járművek minőségét valamint az ulasok és a jármű­vezetők idegeit. Ezért türel­metlenül várjuk az útszakasz meg javításáti KELEMEN LASZLŰ Csak képről ismerjük ezt az angol gyártmányú Marcos Mantis nevű kocsit. Tudjuk viszont, hogy 2,5 literes, hathen­geres, soros, 150 lóerős Standard Triumph motorja van és tud­juk. hogy a nem sok modellhez hasonlítható karosszéria üveg­szálas műanyagból készült. Ismerjük a végsebességet is, ameltf a katalógus adatai szerint 192 km/óra. BŐVÜL a csehszlovák—magyar autóipari együttműködés Ez év janurájában aláírták az 1971—1975-re szóló cseh­szlovák— magyar kereskedelmi egyezményt. Megállapodásra került sor, amely szerint fokozatosan mindkét fél elmélyíti a kölcsönös kooperációt, amely csupďn az autógyártás te­rületén — 1975-ig a kétszeresére emelkedik. Mint ismeretes, a Magyar Népköztársaságban nincs személy­autó-gyár, vagyis az igényeket külföldről elégítik kl. E tekin­tetben a csehszlovák—magyar kereskedelmi kapcsolat több éves múltra tekint vissza. Erről tanúskodik az a tény is, hogy a Magyarországon regisztrált Skoda gyártmányú személykocsik nyomban a Trabant és a Moszkvics kocsik után következnek. A szóban forgó kereskedelmi egyezmény értelmében 1975-ig 33 500 Skoda gyártmányú személygépkocsit szállítunk a Ma­gvar Népköztársaságba, s ezáltal a magántulajdonban levő Skoda-autók részaránya eléri a 20 százalékot. Természetesen az öt évre szóló kereskedelmi egyezményben nem csak sze­mélyautó-szállításról van szó. így például 1975-ig 150 000 JAWA és CZ motorkerékpárt, 2100 tehergépkocsit, 500 pótkorsit stb. szállítunk Magyarországnak. Nem jelentéktelen szállít­mány a másfél millió gyújtógyertya sem. Ezzel szemben — az említett időszakban — a Magyar Nép­köztársaságból mintegy 20 000 hátsó futóművet hozunk be az autóbuszok és a tehergépkocsik számára. Természetesen ez csupán egy tétel. Többek között kiemelhetjük még: a követ­kező években 183 000 fékbetétet, 50 000 autóbuszégőt és 42 millió autóégőt importálunk Magyarországról. Megemlíthetjük még azt is, hogy a magyar autóipar hazánkban három autószer­vizt épít és rendez be a legközelebbi években. Ez a szerződés azonban távolról sem meríti ki a két ország együttműködésének lehetőségeit az említett időszakban. Autó­Iparunk érdeke, hogy további szerződéseket kössünk alkat­részek — így például ajtózárak, autórádiók és egyéb villamos berendezések — szállítására. Tekintettel arra, hogy Magyar­országon igen fejlett a könnyűfémipar — érdekelnek bennün­ket az alumínium gyártmányok, mint például a dísztárrsák és hasonló termékek. Ugyanakkor a magyar autóipar szak­emberei hidromechanikus és automatikus tengelvkaprsolóink és egyéb termékeink iránt érdeklődnek. ' Meg kell még jegveznünk. hogy a két ország 1971—1975-re szóló kereskedelmi egyezménye a KGST 23. és 24. ülésének Blapelvelből indul ki. Ezek közé. tartozik a gazdasági együtt­működés, a termelési programok nemzetközi integrációjának és specializálásának elmélyítése, Jefenleg tárgyalások folynak a további alkatrészgyártás specializálása kérdésében is. A ma­gyar autóiparnak ugyanis lehetőségei vannak arra. hogy lé­nyegesen növelje például a villamos-berendezések és műsze­rek gyártását — és teljes egészében kielégíthetné autóiparunk Igényeit. Ez pedig feltételeket teremthet arra hogy még na­gyobb. mennviségű Skoda-autót szállítsunk a Maj"<ar Népköz­társaságba. I y*l

Next

/
Thumbnails
Contents