Új Szó, 1971. október (24. évfolyam, 233-257. szám)

1971-10-31 / 43. szám, Vasárnapi Új Szó

öztársaságunk egyik Éléstára. Így ismerik és emlegetik országszerte a Dunajská Streda-t (Dunaszerdahely) járást. A látóhatár szélén semmibe vesző síkság, ringó búzatáblák, kukoricajöldek, ez jellemezte évtizedek során. Ma már más ts beletartozik a képbe: a gépek, gépkocsik, korszerű épületek. Ipart üzemek, s nem utolsósorban az egyre jobb körülmények között élő emberek. Ezekben a napokban Itt is választásra készülnek. A jól végzett munka tudatával, az elért eredményekre alapozó tervekkel. Csaknem lehetetlen feladat egy cikkben számot adni mindenről, ami az elmúlt évek során itt végbement. Az illetékesek, akikkel beszélgettem — Moklós István elvtárs, a jnJb elnöke és Nyári Ferenc elvtárs, a jnb művelődésügyi osztályvezetője — tárgyilagos adatokkal, meglátásokkal villantják jel az eltelt esztendőket... Számok, s ami mögöttük van A dunaszerdahelyi járásban huszonöt évvel ezelőtt csak elmaradott majorok, poros és elhanyagolt falvak és községek léteztek. A gazdagon termő föld csupán nyomorúságos megélhetést biztosított azoknak, akik megművelték. Az ipar szinte a semmivel volt egyenlő. Ma a járás korszerű mezőgazdasággal és állandóan fejlődő iparral rendelkezik. A legforradalmibb változáson a mezőgazdaság ment keresztül. A kollektivizállással létrejöttek a korszerű technikai alkalmazáshoz szükséges feltételek. A vegyi anyagok alkalmazásával, az öntöző berendezésekkel, valamint a korszerű agrotechnika segítségével jelentősen jaszámára, s nem utolsósorban a tizenöt évesek, s részben az érettségizők elhelyezkedésének, továbbtanulásának nehézségeit. Az eddig elért eredmények derűlátásra adnak okot s ezért jogos a remény, hogy ezekről a nehézségekről rövid idő múltán csak múlt időben beszélünk majd. Kulturális élet Pártunk XIV. kongresszusán helyesen mutattak rá, hogy a kultúra területét nem lehet elszigetelten vizsgálni. Figyelembe kell venni az alap és a felépítmény kapcsolatát és külcsönhatását a gyakorlatban is. Az elmúlt időszakban a járás területén elsőiyiségének kérdése is, mert befejeződik a Sárga Kastély tatarozása. Így a járás népművészeti és • egyéb emlékeit végre megfelelő helyen mutathatják be az érdeklődőknek. A járási művelődésügyi szervek továbbra is nagy gondot fordítanak a helyi műkedvelő együttesek tevékenységére. Szeretnék minél hamarabb „feléleszteni" a szép múltú Csallóközi Dal- és Táncegyüttest. Sajnos erőfeszítéseiket a CSEMADOK Központi Bizottsága inkább gátolja, mintsem támogatja. A műkedvelő tevékenységgel kapcsolatban komoly gondot jelent a szakemberhiány, hiszen például a járási népművelési otthonnak nincs koreográfusa Á pozitívumok között kell megemlíteni, hogy az utóbbi időben megélénkült a színjátszók, de különösen k vult a mezőgazdasági termelés minőségi és mennyiségi mutatója. E járásban 16 500 hektáron létesítettek öntöző berendezéseket és 5X25 ezer hektárnyi területet tettek termékennyé. Ugrásszerűen javultak a hektárhozamok: a búzánál például a korábbi évtized 18,7 mázsás átlagról 43,7 mázsára. Ehhez hasonlóan az évi átlag 1000—1200 literes tejhozam 3000 ezer literre nőtt meg. Hasonló fejlődésről számolhatunk be az ipari termelés területéről is. Ma a járásban az ipar 4153 dolgozót foglalkoztat. (A mezőgazdaságban 13 ezret.) Sok új létesítmény is épült az utóbbi időben. A legutóbbi választások óta 4703 lakást, 435 km hosszú utat, 22 iskolát 5900 tanuló részére, 5 kultúrházat, 3 egészségügyi központot építettek fel. Különböző szolgáltatások megszervezésére helyi erőkből is sokat merítettek. Megnőttek a lakosság bevételei is. 1964-ben az egy lakosra eső bevétel 5300 korona volt, tavaly már 9710. Örvendetes tény, hogy a járás fokozatosan ipari mezőgazdasági jellegű lesz. Az utóbbi időben olyan jelentékeny üzemek épültek, mint a cukorgyár, Calovói (Nagymegyer) RAVAKO és a tejüzem, továbbá a dunaszerdahelyi Tesla üzemrészlege. Jelentős pozitívumként kell értékelni a Jednota fogyasztási szövetkezet tevékenységét is, amely az elmúlt időszakban 80 községben több mint 40 millió korona értékben épített üzleteket és vendéglátóipari létesítményeket. Számok, melyek Önmagukban is sokatmondók, s mégiscsak akkor csillognak Igazán, ha az embert látjuk mögöttük. Jelentős eredmények, ám még ko,rántsem lehetünk 'teljesen elégedettek. Sok a megoldásra váró probléma. Ezek közül megemlítjük a Járás területén kívül dolgozók aránylag magas számát, az aránylag gvér munkalehetőséget a nők sorban a kulturális élet feltételei javultak jelentős mértékben. Több községben új kultúrházat építettek fel (sok helyen szinte kizárólag helyi forrásokbólJ, melyek minden vonatkozásban képesek kielégíteni a mai ember művelődési és szórakozási igényeit. Különösen örvendetes jelenség, hogy több kultúrház a helyi szövetkezet hathatós segítségével épült fel. A vezetők az előbb említett marxista szempontot szem előtt tartva szinte a termelési kérdésekhez hasonló gonddal kezelték a szocialista kultúra új hajlékainak ügyét. Aki arra járt, nyilván megcsodálta az Orechová Potôii-i (Dióspatony) palotát, továbbá a topoľníkyi (Nyárasd), topoloveci (Nyárad), lúči (Lúcs) és a mlíečnol (Tejfalu), valamint a most épülő Horná Potôň-l (Felsőpatony) kultúrházat. Az új létesítmény sokfajta lehetőséget kínál a kulturálisnépművelő tevékenységre. Példák bizonyítják, hogy élnek is ezekkel. Az elért sikerek mellett azonban látni kell azt is, hogy sok helyen még hiányoznak a kulturális élet körülményei. A járás székhelyén az üzemi klub már nem képes kielégíteni az igényeket, s ezért égetően szükség van az új kulturális központ felépítésére. Ezt az illetékes járási szervek is tulajdonítják, s az ügyet kérdésként kezelik. A művelődési ház a következő években épül fel, s hosszú évtizedéken keresztül képes lesz kielégíteni a korszerű igényeket. Megfelelő színház- és moziterem, klubhelyiségek és táncterem áll majd az érdeklődők rendelkezésére, s itt kap otthont a járási népkönyvtár is. Ugyancsak komoly gond, hogy a Járás területén több nagyobb községben, sőt városban nincs megfelelő kultúrház. Kirívó példaként Samorínt (Somorját) említjük meg. A közeljövőben megoldódik a Csallóközi Múzeum heaz énekkarok munkája. Többek között Orechová Potôňban (Dióspatony) Jahodnán (Dunaeperjes), Vrakúňban (Várkony) és Čalovon (Nagymegyer) működik felnőtt énekkar. Említésre méltó a Járási népművelési ház tevékenysége, amely a műkedvelők tevékenységét irányítja, s ezen kívül számos tanfolyamot — főző, varró, gépelés — szervez, melyeknek nagy visszhangjuk van. Helyiséghiány miatt azonban a résztvevők számát korlátozni kellett. Jelentős az a felvilágosító munka is, amit a járás cigány származású polgárai között végeznek. Pártunk kongresszusa határozatainak szellemében a közeljövőben nagy figyelmet kell szentelni a különböző fokú nemzeti bizottságok művelődésügyi osztályainak tevékenységére. A járásban elsősorban a formalizmust szeretnék felszámolni, s azon lesznek, hogy az említett szervek rugalmasan és felkészülten irányítsák a hatáskörükbe tartozó kulturális szervezetek, csoportok munkáját. Hét év telt el a legutóbbi választások óla. Sok örömet, s nem kevés gondot hozó esztendők. Jelentősen megváltoztatták a járás arcú latát. Üzemek, korszerű épületek, modern lakások s főleg az emberek tanúsítják e váltó zásokat. Lehetetlen feladat ezekről teljes egészében beszámolni, hiszen külön meg lehet írni valamennyi falu, község hétesztendős krónikáját ... A lényeg azonban mindenhol egyforma: a járás az elmúlt esztendőkben szinte újjászületett, s egyre erőteljesebben halad a szocialista fejlődés útfán. Sz. J. Fül vetetünk az 1965-ös árvizet idézi, amely mérhetetlen szenvedést és kárt okozott, de egyúttal szocialista társadalmunk erejét és lakosságunk áldozatkészségét is bizonyította. Az Orechová Potoü-1 (Dióspatony) kultúrház bejárata.