Új Szó, 1971. október (24. évfolyam, 233-257. szám)

1971-10-31 / 43. szám, Vasárnapi Új Szó

XHB9088 FIATAL VÁLASZTÓK KÖZÖTT... Ha az utcán találkozik velük, megsüve­gelik. Most itt ülnek vele szemben. Tekin­tetükben érdeklődés. Egyesek azt mondják, hogy a mai fiatalokat nem érdekli semmi: Ez a találkozó viszont nem azt bizonyítja. Igaz, ma ők a főszereplök. Es ők a jövő fő­szereplői is. Ez nem kétséges. Közülük so­kan még a világon sem voltak, amikor őt, Holocsy Rudolfot húsz évvel ezelőtt először választották képviselőnek. Most itt ülnek vele szemben, azok, akik az idén választa­nak először és tekintetüket rászegezik.. Es neki, a Samorini [somorfai) Városi Nemzeti Bizottság elnökének, számot kell adnia, vagy legalábbis meg kell ismertetnie velük, mi mindent tettek az utolsó választási idő­szakban. De vajon fel tudfák-e mérni, mi a sok és mi a kevés? Megértik-e a múlt és a jelen közötti különbséget? Beszéljen ne­kik a múltról, a nyomorról, saját életéről. Ök már a mai világba születtek bele, a ré­giről eső szót talán nem is értik? Inkább a jelenről és a jövőről beszél többet. — A burzsoá Csehszlovák Köztársaság idején az egész Csallóközben két polgári is­kola és két gimnázium volt. Jelenleg min­den nagyobb községben van alapiskola és összesen nyolc gimnázium. Nálunk valamikor-a legmagasabb képesí­tést a kilencéves iskolának megfelelő pol­gári iskola adta, melyben hét tanár tanított. A négy elemi iskola felekezeti és nemzeti­ségi iskolákra tagozódott, melyekben össze­sen tíz tanító tanított. Jelenleg a város alapiskoláiban 76 tanító, a gimnáziumban pedig 32 tanár 717 diákot tanít. Az első köztársaságban egy tanonc­iskolában tanították mesterségre a fiatalo­kat. Jelenleg négy tanonciskola ad szak­képesítést a munkásfiataloknak, valamiiít a korszerűen berendezett mezőgazdasági szak iskola a földműves ifjúságnak. A fejlett iskolarendszernek meg is látszik az ered­ménye. A város a szocialista rendszer alatt 22 orvost, 31 mérnököt és 70 pedagógust adott a társadalomnak, s fejlődő iparát, a környező falvak szövetkezeteinek egy ré­szét ellátta szakemberekkel. A város ipara a múltban egyenlő volt a nullával. A keskeny parcellák szűkmarkúak voltak. Ma a Samorini Egységes Földműves­szövetkezet a legkorszerűbb gazdaságok egyike. A szövetkezet 597 hektáron létesí­tett öntözéses gazdálkodást- A búza hektár­hozama tizenkilenc mázsáról negyven ós fél mázsára emelkedett. Az évi tejhozam 1200 —1700 literes kezdeti átlaga ma már meg­pont és 2700 tanulót befogadó három iskqla épült. Ebből az elmúlt választási időszak alatt 377 lakás, 9 km hosszú útszakasz, 26 400 négyzetméter járda, kéť iskola és egy tüdőbeteggondozó készült el. Az idén 308 lakás építését kezdték meg 29 millió korona befektetéssel. Ezenkívül azt is figyelem­be kell venni, hogy az előző választási idő­szakban 300 új családi ház épült a város­ban. A sportstadiont is befejezték 1 millió 929 ezer korona költséggel. Az új háztulaj­donosok mellett szaporodtak az új autótu­lajdonosok is. Felépült hát az új autószer­viz, mégpedig 2 millió 869 ezer korona be­fektetéssel. Hogy - az emberek otthonát, a várost árvíz ne érje, kétmillió korona ráfor­dítással felépítették uz ármentesítő gátat. Vajon tudják-e ezek a fiatal lányok és asszonyok, milyen volt nagyanyáink élete és anyáink fiatalsága. Mennyit görnyedtek a mosóteknő, vagy kenyeret dagasztva a ke­nyérsütőteknő felett. Üzem, ipar, munkale­hetőség még a távolabbi nagyvárosokban is alig akadt. — A villanyhálózat fejlesztésére 2 millió 600 ezer koronát fordított az állam. A nők munkájának megkönnyítésére, és a muftka minősége javításának érdekében a mosodát, a ruhatisztítót átépítették, kibővítették. Ez is több mint 3 millió koronába került. A Jednota Fogyasztási Szövetkezet 9 millió korona beruházással épített a városban bol- ' tokát és étkezdéket. A városban jelenleg 3600 a foglalkoztatottak száma, ebből hely­ben 1585 személy dolgozik. Eddig a város­ban 15 ipari létesítmény épült fel, 1280 munkást foglalkoztat, és évente 290 millió korona értéket termel. A városban már hagyományossá vált, hogy a lakosság társadalmi munkával segít lét­rehozni egy-egy hasznos és szükséges épü­letet vagy parkot. A legutóbbi választási időszakban a „Z"-aikció keretében 10 mil­lió korona értékű társadalmi munkával Já­rult hozzá a város szépítéséhez. Mt hát a fontos tulajdonképpen, az, hogy a múltat értsék, vagy pedig az, hogy a cél­jainkat saját céljaiknak tekintsék. Bizonyá­ra az utóbbi. Sóidat tettünk, de azért min­dent mégsem végeztünk el, akad még ten­nivaló elég. Rájuk, az ő munkájukra is szá­mítunk. haladja a 3300 litert. 1964-től 1970-ig évente fokozatosan 280 tonnával több húst, 300 000 literrel több te jet ós félmillióval több tojást adtunk a dol­gozók asztalára. A termelés arányában emelkedett a lakosság életszínvonala. Életszínvonal-emelkedés, mi minden rej­tőzik e mondat mögött. Vajon megértik-e a mai fiatalok, mit szenvedtek a város la­kosai a hatalmas vendégmarasztaló sártól, ők, akik még a régi házak lebontásából ere­dő latyakra is haragszanak. Hogyan is tud­nák elképzelni, mi volt az, amikor három­négy gyerekre egy pár lábbeli jutott. Es az örökös ruhagond, a dermesztő hideg, a fű­tetlen szobák? Ha most mindezt felemlíte­né, talán mesének hinnék. Való igaz, hogy a város veterán kommunistái — s velük együtt ő is — azért küzdöttek, hogy elűz­— A jövő évben megkezdjük a szolgál­tatások házának felépítését. Költségveté­sünk erre tizenegymillió koronát irányoz elő Az ötéves terv keretében, az utak ja­vítására és építésére, további 11 és fél mil­lió koronát fordítunk. A lakásépítésre pe­dig; 121 és fél milliót. 1971-ben 146, 1972­ben 160, 1973-ban 112, 1974 ben 56 lakást adnak át rendeltetésének. Nahát, ezek a fiatalok milyen meglepő kérdéseket - tettek fel: olyanokat, amelyek még őt, a gyakorlott funkcionáriust is vá­ratlanul érték. Azt kérdezték például: Mi­lyeneknek látja ö a mai fiatalokat és mi a véleménye róluk? De azt is mondták: rájuk mindenben számíthatnak. Hát erre mit is Cöldrajzilag hazánk tegmGtyeJjben fekvő kflz­• sége Streda nad Bodrogom, azaz Bodrog­gsseidahely. Itt a tengerszint feletti magasság mind­össze 94 méter. így valahogy stílusos is, hogy ép­pen ebben a községben érdeklődjünk a cigányok sorsa, élete felől. Mindannyian tudjuk, hogy ese­tükben arról van szó, hogy a mélyből, mely tár­sadalmi kivetettséget, szegénységet, mellőzöttsé­get jelent, már elindultak felfelé ... Az iskola igazgatója. Botos István elvtárs, ós az iskola egyik tanítója. Nagy József elvtárs inkább oktatási és nevelési szempontból ítélik meg a köz­ség cigány lakosságának jelenlegi helyzetét. Az iskola azonban nem szakítható el az élettől, s ezért általánosságaiban is ismerik ezt a problé­makört. Elmaradottak még ma is a cigányok? Igen, több­ségükben azok. Kiemelhetné fel őket, ha nem a szocialista állam? Csak így képzelhető el, mégis nagyon lassú ez a folyamat. Sajnos, de természet­szerűen az. A cigány lakosság körében észlelt jelenségek sok tekintetben elgondolkoztatóak Pontosan 2964 lakosa van a községnek. A cigány származásúak száma mintegy 140 fő, az iskolaköteles korú gyer­mekek száma 38. Közismert tény, hogv a cigá­nyoknál sok a gyermek, magas a születések szá­ma. Emlegetik ezt nemcsak a községben, máshol is. Kevesebb szó esik viszont arról, hogy az öre­gek száma sokkal alacsonyabb náluk, mint a la­kosság többi rétegénél. Ok', a mostoha életkörül­mények, egészségügyi helyzetük, s ennek követ­keztében a korai elhalálozás. Az iskola nagyon érthető módon nem változtathatja meg ezeket a vi­szonyokat. Nem is ez a feladata. A tanítók azonban jól tudják, hogy e téren is mutatkoznak már változások. Emlegetik: „Ha a Bakhegy pérójellege megszűnik, más lesz a cigá­nyok élete". Es nemhiába mondogatják, hisz tény,­hogy a cigányok egy részét a volt kastélyba tele­pítették, öt-hat család pedig nagyon rendes házat épített már magának. Csakhogy lassú folyamat ez. Lassú bizony. Nem úgy van. ahogy régebben biztattuk önmagunkat: „Százados mulasztást bepótol egy hatalmas óra". Évek, évtizedek munkája szükséges. Elmaradottak a cigányok? Nehezen alkalmaz­kodnak a kozmikus gyorsasággal változó világunk követelményeihez? Isznak? Elverik a pénzit. vagy egyáltalán nem is dolgoznak? Mindez, sajnos, még a cigányság jó részére érvényes. Nevelésüket a legkisebbeknél kell kezdeni. Az óvodában, az iskolában. Kön-nyű ezt mondani, meg­hirdetni, de nehezebb megvalósítani. A múlt tan­évben a helyi iskola növendékeinek 5,3 százaléka nem kapott év végi bizonyítványt, egyszerűen „osz­tályozhatatlan" minősítést érdemelt csupán az iga­zolatlan mulasztások miatt. Az 5,3 százalékból 4,2 százalék cigány származású tanuló. Mi a helyzet jelenleg? Valamivel jobb. mint tavaly. Néhány hete jár­nak csak iskolába, nem olyan régen volt szeptem­ber elseje, eddig azonban nem olyan tömegies az iskolamulasztás, mint tavaly. A tanítók azt állít­ják: „Jobbak, mint tavaly". Ogy magyarázzák ezt a jelenséget, hogy a Roma-szövetség helyi szerve­zete valamivel hatásosabban működik, mint ez­előtt. És szinte lelkendezned, amikor arról beszélnek, hogy volt már az iskolának kitüntetéssel végzett cigánytanulója is. Horváth Eta nevét emlegetik, akj három évvel ezelőtt a kilencedik osztályból gimnáziumba jelentkezett. Két évvel ezelőtt ugyan­csak kitüntetéssel fejezte be tanulmányait a ki­lencéves aiaptokú iskolában Lukács Margit. Mi történt velük? Nagyon nyugtalanító a válasz: „Olyanok ők is, mint a többiek". Nyugtalanító, mert bizalmatlan­ságot sejtet. A tényeket azonban tisztelnünk kell. Mi nem tehetünk arról, hogy a mélybe visszahú­zó erő hatása megtöri, megszakítja a felfelé íve­lés lendületét. Fennkölt nézetek önmagukban, tet­tek nélkül nem változtatják meg a világot. A bizalom kérdésében seiu a nézeteken, hanem a tetteken vau a hangsúly. Azon, hogy Balog Kál­mán, a Roma-szövetség helyi szervezetének elnöke bizalmat élvez a községben. Komoly, rendes em­ber. Čierna nad Tisou (Tiszacsernyő) vasútállo­másán. a raktárban dolgozik. Szép házat épített. Megérdemli a bizalmat. Egyike azoknak a kép­viselőjelölteknek, akire választáskor szavazni fog­nak a község lakosai Nemcsak a cigányok, má­sok is. Egvvébként számuknak megfelelő, arányos képvi­seletet kapnak a cigányok a nemzeti bizottságba i. A másik képviselőjelölt Szatmári Kálmán Bizal­mat érdemel. Az állami gazdaság dolgozója. Vi­selkedése, életmódja biztosíték arra, hogy a nem­zeti bizottságban tevőlegesen, a közérdeknek meg­felelően fogja képviselni a cigányok ügyét. Tevőlegesen ... Amikor ezt hangoztatják a ta­nítók. a község lakosai, arra gondolnak, hogy több, egyéb probléma mellett a tanulók iskolába járásával is törődik majd. Ez közérdek, és a cigány­ság létérdeke is. Alapfokú iskolai műveltség nél­kül ma már semmiféle szakképzettség nem szerez­hető meg. Ha ezen a téren elmulasztanak élni a szocialista állaui nyújtotta lehetőséggel, akkor nemcsak az idősebb, hanem a felnövekvő cigány­nemzedék sorsa, társadalmi helyzete továbbra is válságos marad. Az évszázados mulasztást, elszigeteltséget, bi­zalmatlanságot nehéz legyőzni. Nehéz, de nem lehetetlen. Valamikor a cigányság történelmének állandó lényege a hatalom nélküliség, a vándor­lás, a szegénység volt. Most más a helyzet. Igazi történelmét csak most kezdi élni. Balog Kálmánon, Szatmári Kálmánon és a töb­bieken múlik, hogy ebben a községeién milyen lesz ez a történelem. A tanítók, a lakosok bíznak ben­nük. Csak rajtuk múlik, Inog y milyen gyors, mi­lyen nagyszerű lesz az íveftés felfeüé a mélyből. zék az anyagi és a szellemi nyomort, hogy végre ember lehessen az ember. — Az utóbbi időben a közszolgáltatási vállalatok teljesítménye nagyot emelkedett. A város lakossága az 1964-es évhez viszo­nyítva négy és fél millió koronával többet költ a szolgáltatásokra. Épül a városban a csatorna- és a vízvezetékhálózat, melynek beruházási költsége 35 millió korona. A fel­szabadulás óta a városban 1039 lakás, 14 km hosszú útszakasz, két egészségügyi köz­felelhetett volna, ha nem azt, hogy olya­noknak látja őket, amilyenek, szépeknek, fiataloknak, lelkeseknek. Tény, hogy még nekik is marad elég tennivaló, gond, ami­vel a közeljövőben meg kell birkózniuk: okos gépekkel könnyebbé és gyorsabbá kell tenni a munkát, hogy nagyratörő terveinket ne hátráltassa a munkaerőhiány. Mennyire ismerősek, megnyugtatóak ezek a szavak. Hát igen. Ebből rájuk ismer: hiszen ezek a mi gyermekeink. Azok bizony. LÉVAY ERZSÉBET

Next

/
Thumbnails
Contents